(dipólus). Szimmetrikus antenna, amely két, rendszerint l/4 vagy l/2 hosszúságú, közös tengelyű vezetékből áll. A nagyfrekvenciás energiát a két vezeték egymáshoz közeli végein táplálják be. Főleg a rövid- és ultrarövidhullámú sávban alkalmazzák, mind adás, mind vétel céljára. Éles irányítású sugárzási diagram létrehozására dipólsíkot használnak, amely sorokban és oszlopokban elrendezett, egy síkban fekvő dipólantennákból kialakított antennarendszer. Egyirányú sugárzás megvalósításához reflektorsík szükséges, amely a dipólsík mögött általában l/4 távolságban elhelyezett vezetékekből vagy dróthálóból áll.
Lásd még:
