Képcsövekben az elektronsugár pályájának megtörése a célból, hogy az elektronok és az esetleg jelen levő negatív ionok pályája szétválasztható legyen. Negatív ionok akkor képződnek, ha a gázmolekulákhoz, amik esetleg még bentmaradtak a kiszivattyúzott ballonban, elektronok kapcsolódnak. Negatív ionok ugyanolyan sebességgel csapódnak a képernyőbe, mint az elektronok, mert töltésük ugyanaz. A különbség az, hogy az 1000-szer nagyobb tömegű ionokat a mágneses eltérítőmező sokkal kevésbé téríti el, ezért ezek egy kis körben, az ernyő közepén csapódnak be, ami az ernyőre káros. A képcsőgyártás kezdetén a képcső felépítése olyan volt, hogy a katódból kilépő elektronok pályája a G3 gyorsítóelektródba való belépésig (fekete-fehér képcső) nem volt merőleges a képernyőre, mert a katód -GI -G2 elektródarendszer tengelye bizonyos szöget zárt be a G3-G4-G5 elektródarendszer tengelyével. A cső nyakára a pályatörésnél kívül ráhelyezett és forgatható permanens mágnes hatására az elektronok követték az elektródarendszer tengelyének irányát, az ionok pedig nekivágódtak a G3 elektróda falának.
A gyártástechnológia tökéletesedése lehetővé tette az ioncsapda elhagyását.
Lásd még:
