Fórum témák
» Több friss téma |
Cikkek » Hazai labortápok evolúciója
Érdekes színfolt volt a FOK-Gyem termékek között a Ge félvezetőkkel szerelt TR-9162.
Bár nekem is volt, de a fele hibás volt, a Ge-s verzióról nem találtam akkor rajzot, ezért úgy döntöttem, átépítem Si félvezetőkészletre gyárilag modifikált verzióra. A párjához is elkészítettem a panelt, de – mivel az a csatorna jól működött eredeti állapotában is - ezért nem piszkáltam.
Az eredeti verzióban 2x2 db ASZ1018-as volt, a 40 V-os határt nem lehetett volna másképpen elérni, illetve 0,5 A-nál nem mertek rábízni többet darabonként. Így 20 V-ig 2 A volt a terhelhetősége, fölötte 1 A. 20 V-ig a 4 tranzisztor párhuzamosan járt, utána két párhuzamos egység sorban. 1 db 2N3055 került bele, ahogy az alábbi rajzon látszik. Némi kreativitásra azért szükség volt, mert az eredeti Ge-s verzión nem volt kettős-skála az A mérőn, csak 2,5 A-s. Az új verziónál viszont 1 A-nél csak maga a műszer (+ az 1 Ohm-ra kiegészítő 0,94 Ohm), míg 2 A-nál még egy 1 Ohm-os párhuzamos bekapcsolásával (nem szeretjük a söntök kapcsolását) 0,5 Ohm-ra csökkent a figyelő-ellenállás értéke (FOK-Gyem, 1 V a figyelő-ellenálláson J ). Ráadásul az áramkorlát beállítás a Ge-s verzión 0,1-0,5-1-2 A volt fokozatokban, nem pedig potméterrel, folyamatosan. A poti helyett a tárcsára feltettem 50-200-250-500 Ohm-ot. A 10 V-os feszültség állítón pedig még egy 1 kOhm-ot, ami 20-30 V-os állásban 500 Ohm-ra csökkenti az ellenállás értékét (hogy a kimenő áram 1 A-nál határolódjon!). Vizsgáljuk meg az új verzió működését. A rajz alapján egyértelmű, hogy ez az átalakítás még a TR-9253/a előtti időkből származik. A stabilizált feszültségeket ugyanúgy állítják elő, sorba kötött Z-diódák, Majd az így stabilizált feszültségből újabb Z-diódás stabilizátor a referenciának. Érdekes látni, hogy itt is, és a korábban ismertetett TR-9253/a-nál is feltűnően magas feszültségértékből (~40V) állítják elő a 16 V körüli stabilizált feszültséget. A tervező a relatív feszültségváltozást vette alapul, a hálózati feszültség megváltozása esetén kisebb a ráhatása az eredő áramra. Ezen felül még egy hídáramkör is felelős a hálózat miatti stabilizálás minőségéért, mely a stabilizált feszültséghez adott időállandóval korrigálja a referencia feszültséget. Felépítésére még jellemző a kettős differenciál-erősítő, (itt az erősítést egy kisebb pozitív visszacsatolással növelték meg a T3 bázisa, és T4 kollektora közé iktatott R13 33 k-s ellenállással), az áteresztő meghajtása itt is külön tápról megy, többszörös emitterkövetőkkel, ahonnan az OVERLOAD izzót hajtó T12 is. Az áramkorlátozás is hasonló (T8-9 differenciálerősítő, de különbség, hogy itt minden a T8 bázisában történik, a T9 fix feszültséget kap), bár itt az áramgenerátor T7 emitterköréből történik az elszívás, de a T10 egyúttal a feszültségszabályzó bemenetét (T1 bázisa) is húzza le. Ez a tápegység - a 20 V feletti tartományban – kifejezetten kis árammal terhelhető (1 A), ez a használati értéken sokat ront. Mechanikai felépítése is megér egy pár szót. Elvileg 2 db teljesen azonos egység (a hálózati csatlakozó aljzat csak egyiken van), bár igen sok 9162-t láttam, gyakorlatilag mindegyik dupla volt (most láttam valahol hirdetésben szimplát, hát ez is eljött ) A készüléket felfordítva alul 4 csavart találunk, ezek oldása után a két fél egyszerre kitolható a dobozolásból. Mivel nem tükör szimmetrikusak, hanem egyformák, az egyik egységnek belülre kerül a NYÁK- panelja. Ilyenkor alul-felül szét kell csavarozni a keretet, figyelve a hálózati vezetékre, ami szintén át van kötve (forrasztva) a csatlakozóshoz a másikból. Ezután már teljesen autonóm a két rendszer. Mivel elég keskeny a fiók, így nem fért el túl nagy hálózati transzformátor, a hátsó rész alsó felében található. Felette az egyenirányító, és szűrőkondenzátorok vannak, a diódákra itt túl nagy szerep nem hárul, a Ge diódák ( GEN-55) kisebb feszültségesése miatt hűtést sem igényelnek. Itt található még az átkapcsolók szikrázását, beégését csökkentő pár tized Ohm-os, csillámlapra feltekert ellenállások, nem egyszerűsítve le a kábelezés kivitelezését. Középen az áteresztő hűtőbordája van, a másik oldalon (jobbról) kinyithatóan a panel. Az előlapon felül A-mérő (feszültséget a dekadikus beállítóról olvassuk le, ha nem annyi, akkor úgyis világít az OVERLOAD izzó), a feszültség, és áram-beállító kezelőszervek, a bekapcsolást, és túlterhelést jelző izzók, a hálózati, és DC kapcsolók, legalul a kimeneti kapcsok találhatók. A cikk még nem ért véget, lapozz! Értékeléshez bejelentkezés szükséges! |
Bejelentkezés
Hirdetés |