Volt egy alapműszerem, 1 mA végkitéréssel, 15 V skálával. Nem akartam megbontani/átskálázni, tehát 0...12 óra kijelzés adott volt. Jó, ez nem pontosan igaz. 11:55 a vége (11:55 után már 0:00 jön mint "dél", tehát majd 11:55-öt kell beállítani a műszeren), az kb. 12/15 = 0,8 mA; lásd bevezető fénykép.

8 biten (ennél több minek) és 5 perces felbontásban (már ez sem igazán látható) gondolkodva ez megfelel 0...143 közötti értékeknek.

0,8 mA-t szinte BÁRMI le tud adni, CMOS IC, PIC, printer port, stb. Az én alapműszerem 1 mA-es, a tiétek pedig valószínűleg ennek tizede lesz, tehát ezzel gyakorlatilag nem kell törődni...

Mint minden szokásos logikai áramkör esetében, én (mint mindig) 5 V tápfeszültségben gondolkodtam (nem kötelező persze). A 8 bites felbontásból adódó 143/255 osztás 5 V-os tápfeszültség esetén kb. 2,8 V-ot jelent a port lábon.

Az én esetemben 2,8 V és 0,8 mA-hez kb. 3,5 kΩ soros előtét ellenállást jelent a port-láb és a műszer között (100 uA alapműszernél ennek kb. tízszerese lenne). Praktikusan ez 3,3 kΩ fix ellenállás jelent, és vele sorban egy 470 (vagy 270) Ω-os trimmert.

A műszer és a meghajtó fokozat belső ellenállását elhanyagolhatjuk. Személy szerint én nem szeretem a trimmereket, tehát összeraktam a pontos értéket fix ellenállásokból...

Idáig még nem beszéltünk arról, hogy D/A átalakító, vagy PWM.

Első körben teljesen mindegy, ameddig 8 bites felbontásról van szó, hiszen mindkét esetben 0...5 V közötti feszültséget kapunk, ugyanakkora lépésközzel. A PWM impulzusait a műszer tehetetensége miatt nem képes lekövetni, tehát problémát nem okoz a négyszögjellel történő táplálás. Ugyanakkor mivel D/A nincs minden mikrokontrollerben, PWM 8 biten pedig szinte bármivel készíthető, ezért eszembe sem jutott D/A használata.

Mi legyen a platform? Én az ARDUINO UNO R3 mellett tettem le a voksot:

• Készen van.
• Olcsó (2 560 Forintért letették az íróasztalomra, még a portára sem kellett hozzá kimenni).
• Nagy fejlesztési potenciál van benne.
• Még NYÁK-ot sem kellett készíteni.
• Programozó sem kell hozzá, elég egy USB kábel, amit a fenti árért adnak is hozzá.
• Fejlesztő rendszer ingyenesen letölthető és könnyen használható (lásd hivatkozások).

A megvalósításhoz természetesen akár egy PIC 16F84 is tökéletesen megfelel, de néhány (egyáltalán nem sok) CMOS IC is elég...

Tehát az én órámban egy ARDUINO UNO R3 van. 45 mA-t eszik, 7...12 V DC táplálás igényel. Én ezt egy 7812 stabilizátor kockával biztosítom a számára, a szokott 100 nF hidegítő kondenzátorral a kimeneten és a bemeneten (ugye nem kell lerajzolnom?) is.

A táplálás egy megfelelő dugasztáppal is egyszerűen megoldható (ARDUINO UNO R3tartalmaz stabilizátort), csak a 7..12 V közötti feszültség tartományban maradjon  45 mA-es terhelés esetén.

Esetemben szükség volt még világításra is, amit egy 5 mm-es (bontott, pirosas-fehér LED biztosít), kb. 2 V nyitófeszültséggel. Ezt a stabilizátor kimenet és az ARDUINO tápfeszültség bemenete közé helyeztem el. A LED-et egy 100 Ω-os ellenállással áthidaltam, hogy ne a teljes 45 mA rajta keresztül folyjon át (túl fényes még így is, bár egyébként adatlapja szerint elbírta volna a LED).

Ami nem biztos hogy a képen látszik: mivel ez egy nagy 200 mm-es fém doboz, ezért le van kötve a test-re (GND) zavarvédelmi okokból (azért célszerű ellenőrizni hogy ezzel nem okozunk-e zárlatot).

Amint a képen is látható, ARDUINO esetében igazán NYÁK készítésre nincs is feltétlenül szükség.