A gyorsulásmérő is ugyan olyan MEMS technológiával létrehozott eszköz mint a giroszkóp. A gyorsulásmérő működését tekintve, egy rugóra felfüggesztett tömeg.

A felfüggesztett tömeg elmozdulása arányos a tömeget ért erővel. Ha egy mutatót helyeznénk a tömegre, akkor egy skálán leolvashatnánk a mért értéket. A fentebbi ábrán látható szerkezet van létrehozva kis méretben az IC-n belül is.

Ha elképzeljük miképpen viselkedik a rugóra felfüggesztett tömeg, mozgás és elfordítás hatására, akkor egyértelművé válik számunkra, hogy a gyorsulásmérő:

• Sokkal érzékenyebb a hirtelen mozgásra
• Hatással van rá a föld gravitációs mezője (meghúzza a rugót -1G-vel)
• Nincs semmilyen driftje, mindig visszaáll nullára.

Mivel a gyorsulásmérőre hatással van a föld gravitációs mezője, az adatok összegyúrásakor majd ezt a tulajdonságát külön felhasználjuk.

MPU

Ez a szenzor is része az MPU6050-nek, az adatait ugyan úgy 16-biten kapjuk meg a beállított méréshatárnak megfelelően. A méréshatár ±2G, ±4G, ±8G és ±16G lehet. Tekintettel arra, hogy a gyorsulásmérő szenzort, a teljes gépváz tehetetlensége miatt nem érheti 2-4G-nél nagyobb értéket, így ennek megfelelően 2G vagy 4G a beállítandó méréshatár.

Miért nem ezzel érzékeljük a dőlést?

Edömérben felmerülhet a kérdés, hogy ha érzi a szenzor a föld gravitációs mezőjét, miért nem abból számoljuk ki a váz megdőlését? Edömér ebben az esetben nem figyelt eléggé, ugyanis mint említettük a gyorsulásmérő a föld gravitációs mezőjének hatásánál jóval erősebben reagál a hirtelen elmozdulásokra (rugó!), így a remegések és rázkódások miatt alkalmatlan önállóan a dőlés szögének meghatározására.

A gyorsulásmérő és a giroszkóp kéz a kézben járnak a jó eredmény érdekében.