Kapacitásmérés
A kis áramkörünket egyszerű módszerrel akár a cella kapacitásmérésére is használhatjuk. Ehhez a  terhelő izzóval párhuzamosan egy hagyományos mechanikával rendelkező kvarcórát kötünk, úgy, hogy az óra telepkapcsát polaritáshelyesen az izzóra kapcsoljuk (ezek az órák 1 V feszültségen még vidáman működnek). Az órát a kisütés kezdetekor 12 órára állítjuk. A kisütés alatt az óra jár, majd annak befejezése után az óra megáll. De mivel a szerkezet  mechanikus, az eltelt időt mutatni fogja, a kisütési idő nem vész el. Ezt az időt (órában) megszorozva a 300 mA terhelőárammal, megkapjuk a cella ténylegesen leadott kapacitását mAh-ban.

A cellák kapacitásának időszakos ellenőrzésére azért is szükség lehet, mert célszerű azonos kapacitással rendelkező cellákból készíteni az akkupakkot. ÍEzzel  a módszerrel, nem csak a cella kapacitása mérhető, hanem meghatározhatjuk a szükséges töltési időt is, ha a ténylegesen mért kapacitást elosztjuk a töltő áramával, és megszorozzuk 1,2-el (120%). Gondoljunk bele, hogy a töltés-kisütés ciklusszám szerint csökkenő cellakapacitás miatt idővel az akkumulátort túltöltjük.

Többcellás akkupakkok kisütése
Természetesen, ezen egyszerű áramkör minimális módosításával, nem csak cellaszinten tudunk kisütőt készíteni, hanem akkupakkok kisütésére is alkalmassá tehetjük:

• A terhelő izzót az akkupakk feszültségének megfelelően választjuk meg.
• Az R2 ellenállással sorba zénerdiódát köthetünk az akkupakk feszültségének megfelelően.
• Pld. 6 db cella (7,2 V-os pakk) esetén egy 4,7..5,1 V-os zénert rakunk sorba, és R2 értékét beméréssel állapítjuk meg.
• R3 ellenállás növelésére is sor kerülhet, cellaszámnak megfelelően. R3 = cellaszám * 47 Ohm.

 Lámpakapcsoló és feszültség figyelő

Sok esetben egy kézilámpa kapcsolójának átmeneti ellenállása megkeseríti az ember életét. Esetleg az akkumulátoros lámpánkat mélykisütésbe viszi a hosszú időre bekapcsolva felejtett lámpa. Ez, a legtöbb esetben, egyben az akkumulátorunk halálát is jelenti.

Tekintve, hogy az áramkörünk alapvetően egy bistabil multivibrátor, természetesen nyomógombbal nem csak be, hanem ki is kapcsolható. Ha még egy záró nyomógombot kötünk Q2 bázis-emittere közé, akkor az áramkörünk már ki-be kapcsolható a nyomógombokkal.

A leoldási feszültség a fenn leírtak szerint beállítható. Így a Q1 kis maradékfeszültsége ugyan csökkenti a fogyasztóra jutó telepfeszültséget, de ha ezt a maradékfeszültséget kellően kis értéken tartjuk, akkor az elenyésző lehet egy kapcsoló átmeneti ellenállása mellett.

Ha az akkumulátor feszültsége meghaladja az 5 V-os értéket, Q1 tranzisztor helyett FET tranzisztor is használható, minimálisra csökkentve ezzel a maradék feszültséget. Ebben az esetben viszont Q1 tranzisztor G-S lábai közé szükséges egy 1..10 kOhm-os ellenállás beiktatása, mert kikapcsolt állapotban az már nem „lóghat a levegőben”.

Az áramkör megépíthető "fejjel lefelé" is (fordított npn-pnp kapcsolásban), így kapcsolóeszközként az egyszerűbben beszerezhető NFET is alkalmazható. Természetesen ebben a működési módban az izzónak nem kisütő, hanem világító funkcióját használjuk.
 
Észrevételeiteket és hozzászólásaitokat az  "1.2V-NiMh akkumulátor kisütő" című témában várom.
 
Az áramkör elkészítéséhez és beméréséhez sok sikert kíván: proli007