Megtörtént a csoda!

Fogtam az SSR-t és a PIC lábára kötöttem. A másik oldalon egy sima villanykörte (220AC). És megtapasztaltam, amit már értettem, de még nem láttam: a villanykörte pulzált.
A program ez volt:

Annak, aki nem ért C nyelven, ez azt jelenti, hogy másodpercenként 50-szer kapcsoljon be az SSR.

És akkor most szeretném megkérdezni, bár ez már kezd inkáb PIC kérdés lenne: hogyan tudom szinkronba hozni a kimenetet az AC null pontjával, hogy megszűnjön a pulzálás?

Sikerült interferenciát megjelenítened A hálózati 50Hz és a PIC órajeléből származtatott 50Hz különbsége jelent meg, megfejelve a nulla átmenet figyelésből adódó 1-1 félhullám veszteséggel. Én, mint már utaltam rá, nem SSR-t használnék, de ha ezt szeretnéd, akkor tanácsolnék néhány dolgot.
Kezdjük egy kis elmélettel. Mivel váltakozó áramú motor teljesítményét szeretnéd szabályozni, ezért minden esetben egy teljes hullámot kell tekinteni egy egységnek, nem pedig egy félperiódust. Azaz 2 nulla átmenetenként kell kezelni a jelet.
Egy ilyen teljesítmény szabályozásra egy példa: először is el kell dönteni, hogy milyen felbontásban, azaz hány lépcsőben szeretnéd a teljesítményt szabályozni. Legyen a példában 10. Ekkor 10 ciklusonként nézed a nulla átmeneteket (2-esével ugye), és a 10-es értéknél mind a 10 ciklust átengeded. 9-es értéknél mondjuk az elsőt (vagy az utolsót) nem engeded át, azaz az SSR-re 1 ciklusnyi időre (2 nulla átmenet) nem adsz jelet. 8-as értéknél 2-őt hagysz ki, és így tovább.
És még valami. Nem szabad elfeledkezni a motorok sleep-jéről. Fenn állhat az a veszély, hogy túlmelegszik a motor, mert nagyon megnőtt a sleep-je. Ez alacsonyabb teljesítmény kiválasztásánál lehet, így lesz egy minimum, ami alá nem szabad menni, mert károsodhat a motor. Ezt tapasztalati úton lehet meghatározni, hőmérséklet méréssel, de általában a minimum a 30-40%.

Zero Cross nevű kapcsolással.
elvileg impulzust ad, ha 0- közelében vagy.
300Hz ig bőven jól működnek. Optocsati kellhet.

Tirisztornál:
Figyelj a pwm re, hogy az 50Hz elejétől kezded a 0 szakaszt, és amikor a PWM-et 1 re állítod akkor biztonsági sáv kell a 0 fesz érték előtt.
A kimenő teljesítményed attól fog függeni hogy mikor gyújtod be a 0=>ZeroCross jel után.
Ha nem oltod ki, akkor telibe van nyitva.
Tranyóval még nem próbáltam.

Josi777 köszönöm!

Zuzmo, épp feltettem a kérdést, de te már meg is válaszoltad.

Ha fogok egy optocsatolót és elé rakok néhány megaohm ellenállást, akkor az úgy már jó lesz, mint Zero Cross Detector?

A másik kérdésem pedig szintén leirtad, csak nem tudom mi fog történni: 40 MHz-es a procim és a bemenet lábon érzékelt nullponttól a kimenet lábra való állapotváltásik eltelhet 3-5 ciklus. Az már túl nagy késés, vagy még belefér az 50Hz-es áram helyes megszakitásába? Triac-nál azt olvastam, azt nulla pont után is be lehet kapcsolni, csak a kikapcsolással kell várni nulla pontig. SSR-nél is igy van?

Bocs, hogy én válaszolok
Remekül meg van keverve a dolog. Sikerült összehozni az SSR-el való kapcsolgatást a PWM-el és a fázishasítással. El kéne dönteni, melyik legyen
Nulla átmenet kapcsolót optocsatolóval egyenirányítás után lehet készíteni. Az ellenállás értéke az opto fajtájától függ, normál esetben kb. 2mA kell neki, ez 100K 0.5W-os ellenállás. Célszerűbb a táp trafója utáni greatz-ről venni a jelet. A PIC-nél a belső órajel és az oszcillátor frekvenciája kötött 4-szeres az eltérés, azaz ha az órajel kvarc 40 MHz-es, akkor a belső órajel 10 MHz lesz (PLL nélkül), ami azt jelenti, hogy egy órajel ciklus 0.1 usec időtartamú, míg az 50 Hz-es frekvenciánál egy periódus 20 msec. Tehát 200.000 utasítás hajtódik végre ennyi idő alatt, azt hiszem, ez elegendő lesz
Az SSR-ben triac van, csak van előtte egy leválasztás és nulla átmenet érzékelő. A kikapcsolással nem kell várni, miután nem is lehet, ugyanis minden nulla átmenetnél kikapcsol és ezt korábban nem lehet előidézni, azaz a bekapcsolástól mindig a következő nulla átmenetig lesz bekapcsolva, előbb kikapcsolni nem lehet (van kivétel, de ezt most ne tárgyaljuk, nem ide tartozik) és ha van a vezérlésén jel, akkor a periódus kezdetén újra bekapcsol.

Ironikus vagy, szarkasztikus és okoskodó, de "megbocsájtok, hogy te válaszolsz"

Viszont köszönöm, mert tényleg úgy írod le a dolgokat, hogy egy hülye is megértse, ami nem hátrány! A gond csak az, hogy sokszor sok új kérdést vetnek fel a válaszaid!

Gőzöm sincs mi legyen, mert tanulom, mint egy óvodás! PWM biztos, hogy nem, mert azt eddig sem használtam, hacsak nem nevezzük az RB1 láb ki-be kapcsolgatását PWM-nek. A fázishatás nem tudom mi. És (most), szimplán annyit szeretnék, hogy a villanykörtém halványabban világítson interferencia nélkül. Ehhez most egy SRR-t használok. Amint rendelek TRIAC-ot, majd azt használok, de nem lenne jó móka rendelni egy darab TRIAC-ot, majd az őt körülvevő alkatrészeket egyesével. Tehát majd ha megértem ezt a "fázissal való szinkronizálást" és meg is tudom csinálni, akkor lépek tovább.

Azt úgy is tudom, hogy ez a motorhoz nem lesz jó, mert ott ott a kondi ami eltolja a fázist. Gondolom ezért ment állandóan félgőzzel a ventilátor, amikor SSR-el akartam vezérelni. Valamelyikőtök által ajánlott célirodalomban azt olvastam, hogy először meg kéne szüntetni a kondit. De most előre ugrottam, elég, ha az izzóm halvány lesz.

De nem lehetséges, hogy (mondjuk 10Hz-en) az izzóm nem halvány lesz, hanem villogni fog inkább az emberi szemnek? Gondolom amit most csinálok, az teljesen alkalmatlan fényerő-szabályzásra és ezért szóltál rám!

"Ironikus vagy, szarkasztikus és okoskodó, " Az első kettőt vállalom, de a harmadikat nem. Ez nem okoskodás (nem szívesen írok ilyesmit, mert nagyképűnek tűnhetek), hanem jártasság a témában. Az az okoskodás, amikor valaki úgy szól hozzá valamihez, hogy csak fél vagy téves információkkal rendelkezik és ráadásul meg van róla győződve, hogy profi.
"Azt úgy is tudom, hogy ez a motorhoz nem lesz jó, mert ott ott a kondi ami eltolja a fázist. " Ezt gyorsan tisztázzuk, a kondi más okból van ott (segédfázis tekercsére jutó áram fázisát tolja el, hogy kialakulhasson a forgó mágneses tér), semmi köze a jelen problémához.
A fázishasításról nagyon röviden: nézz utána a neten Kicsit bővebben: két nulla átmenet között van egy hullám. A nulla átmenethez képes, időben eltolva kapcsoljuk be a triacot (vagy tirisztort). Tehát minél korábban van bekapcsolva, annál több ideig folyik az áram, annál nagyobb lesz a fogyasztóra jutó (jelen esetben izzó) teljesítmény. Lefordítva, programozási szempontból ez úgy néz ki, hogy figyeled a nulla átmeneteket és a triakot egy állítható késleltetés (0-10msec) után kapcsolod csak be egy rövid impulzussal (majd magától kikapcsol a következő nulla átmenetnél). Ennek az időzítésnek az állításával fogod tudni szabályozni a fényerőt. Ha túl nagy az időzítés (t>10msec), akkor fennállhat az az eset, hogy a következő hullámnál fog bekapcsolni a triac. Ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy az időzítőt nullázod minden nulla átmenetnél. Azt javaslom, hogy először ne 230V-os lámpával kísérletezz, hanem egy kisfeszültségűvel (vagy ledekkel), nehogy áramütés érjen. A nulla átmenet érzékelést is inkább kis feszültségen old meg. Aztán majd ha azzal működik, akkor lehet áttérni a hálózati feszültségre. Ha elszántad magad, akkor vagy keress egy fázishasításos kapcsolást, de ha nem találsz vagy nem érted, akkor rajzolhatok is egyet mikrokontrollerhez.

Köszi és nem sértésként írtam első soraimat!

Válaszod elég kimerítő, tájékoztató és segítségnyújtó. De akkor mondjuk ez a megoldás, hogy optocsatolóval "nézem" a nullát megfelelne? Ugye nullánál a fototranzisztor egyáltalán nem eresztene át, úgyhogy jól "érezné" a PIC-em a null pontot a szinuszban.

Azért hála, hogy elmondtad, csak egy pillanatra kapcsoljam be az SSR-t, mert mint a programomból is láthattad, folyamatosan kapcsoltam be és ki, egyforma időközönként. De akkor íme a kérdések:

Ha már 25Hz alatti megszakításnál tartok, nem fog elkezdeni inkább villogni a lámpám, mint halványan égni? Én ugye most nem feszültséget változtatok, hanem valami primitív frekvencia szabályzót csinálok, ugye?

Nekem a PIC18F97J60-as 25 MHz-es kristályra van kötve az Ethernet miatt. De a programkódban mindig azt látom, hogy a belső időt 40 Mhz alapján szinkronizálja. Na akkor most mennyivel megy?

Ne keveregj a frekvencia, meg idő között. A digitális áramköröknél az időzítések miatt úgyis mindent az időben kell nézni egymáshoz képest, a frekvenciák nem igazán érdekesek, miután átszámoltad a periódus időket.
(sokat segíthet a kockás papir, tudom régi módszer, de minden világos lesz)

Olvasni kéne. A neten rengeteg teljesítményelektronika jegyzetet találsz. Én is mellékelek egyet. Nagyon lassan fog menni a dolog, ha nem olvasol utána.

Így - így. És nem csak olvasni, meg is érteni.

Erre no comment Kíváncsian várom a reakciódat

Sziasztok,

itt a kapcsolások közt megtalaltam ezt: fesszabályzó

sajnos az egeszet összerakva nem szabalyoz semmit. 236-238V-on van a kimenet barhova is tekerem a potit.
azt irja az oldal h a kondival kell jatszani, de ez valahogy nekem magas. most beletettem a 330nF-osat es meg se nyikkan az elektronika, fulllon pörög végig a motor.
Meg tudjatok esetleg mondani nekem, hogy miből tudom kideríteni, hogy hol a hiba? esetleg valamelyik alkatresz rossz... a triak laban tudnek merni, de sajnos nem ismerem a cél értékeket, vagy hogy hogyan keressem meg a hibat. Ugy lattam, hogy sehol nincs átkötés a nyákon, eleg tisztan van forrasztva szerencsére.

köszönöm előre is.

Egyebkent egy regi-regi ventilatorba tettem bele, szerintem nem lehet tul nagy teljesitmenye parszaz W maximum.

Szia. A kapcsolás jó több példányban után építettem. Minden alkatrész rajz szerinti. A 300W os fúrógépet simán szabályozza. Valami más gond lehet .

Nagyon nem mindegy ám, hogy milyen motort akarsz szabályozni. Ez a kapcsolás csak a kefés motorokhoz való. Ha az "ősrégi" ventilátorodban ilyen van, ami nem valószínű, akkor lehet, ha nem, akkor nem. (egy kicsit akkor is kellene) Egy kicsit megtévesztő ez az "AC motor" elnevezés, ezen belül is többfajta motor létezik, és eléggé másként kell kezelni őket.

sejtettem, hogy nem a kapcsolas a baj, de sajnos nem tudok hozzakezdeni a hibakereseshez. a 220szal meg nem szeretnek nagyon jatszani. van esetleg tipped, hogy hogyan lehetne megtalalni a hibat? gondoloma kondik, az ellenallas es a diak rendben, mert kulonben nem indulna el. az IC labait szoktak merni, azt en is tudnam, de milyen ertekek a helyesek? a masik, hogy 330nF-os elko-bol en keramiat tettem be folia helyett, (ahogy a kepeket is van) es nem 230V-osat, hanem 60V-ost, ugyanis a 230-asok sokkal nagyobbak nem fertek el a panelon.

van esetleg ötleted? köszönöm szépen!

Mit gondolsz mi lesz egy 63 V os kondival, ha 230 V -ot teszel rá? Megsúgom, rövidzár. Akkor pedig ne csodálkozz, hogy semmi szabályozás.

Szia!
Próbáld meg a motort kivenni, és egy sima izzólámpát tenni a helyére. Ha azt sem szabályozza (már mint az izzó fényerejét), akkor a kivitelezéssel lehet a gond.
Feszültség nélkül multiméterrel csöngesd ki, nem lett-e zárlatos a triak (A1 és A2 láb között). Ha nem, akkor P1-et állítsd úgy, hogy maximális legyen az ellenállása (470K), helyezd feszültség alá, és multiméterrel váltakozó feszültség állásban mérd meg a feszt C1-en. Ha az ízzó világít, és csak 1V körül mérsz C1-en, a D1 diakod zárlatos lett, ha pedig kb. 10-20V-t, akkor a kondi szakadt. Óvatosan mérj feszültség alatt! Leválasztó transzformátor ajánlott!
Pucuka, C1 legfeljebb a diak billenési feszültsége léphet fel üzemszerűen, ez pedig kb. 30-40 V, tehát egy 63V-os kondi is megfelelő. A legjobb választás a fóliakondenzátor, mint amit a 3. oldalon lévő alkatrész listában is olvasható, de kerámia kondenzátor is megteszi végszükségben. Elkót több okból sem célszerű; polarizált, és nagyon rossz a stabilitása.
Megjegyzem, a kapcsolás elég primitív; nagy szabályozási hiszterézise van, hiányzik róla a túlfeszültség-védelem, az árammeredekség korlát és a zavarszűrő.

szia,

köszti szepen! kiprobaltam amit irtal, az IC jo, nem sipol. a kondit kicsereltem, ahogy irtad, epp volt egy masik keznel. igy most 1V-t koruli az ertek, szoval szerzek egy masik diakot. es remelem elindul vegre

köszönöm a leirast

Nalátod. Ezért kell bele a nagyobb feszültségű kondi, de ha neked úgy jó, kockáztass. Apró hiba, és repül minden.

Pucuka, értem, hogy mire vonatkozik a "Nalátod." Nem a kondenzátora ment tönkre. Ebben a kapcsolásban csak akkor kerülhet 230VAC a kondenzátorra, ha a triak gyújtóelektródája leszakad, vagy a diak megszakad. Ez nem "tipikus" triak és diak meghibásodás (most is valószínűleg zárlatos lett a diak). Azokban az ilyen jellegű szabályzókban, amiket eddig láttam, mindegyikben ilyen alacsony feszültségű kondenzátor volt. A kapcsolást leíró cikkben van nyák terv is. A betervezett kondi mérete alapján nem a 230VAC kategória.
Abban teljesen igazad van, hogy egy barkácsoló igyekezzen minél inkább a "bolondbiztos" megoldásokra, ezért inkább vegyen nagyobb feszültségű kondit.

Köszönöm a válaszokat.

Tegnap kicsereltem a diakot is. Sajnos nem tudtam rákötni izzót, sajnos az egesz lakasban nincs egy nyamvadt izzóm se, csak energiatakarekosak...

sajnos igy se megy, viszont ugy erzem lejjebb ment a fordulatszam, viszont nem allitható. Az 1V még mindig megvan. motor most nem tudom mennyit kap, talan mintha lassabban forogna kicsit. szoval kicsereltem a diakot, a kondit (keramiakondi van benne 330nF-os 60V-os) ezen tul csak egy ellenallas van az egesz kapcsolasban, ugyhogy nem tudom mi lehet meg a hiba....

Egy dolgon meg gondolkodom. A motor ugye legalabb 60-70 éves, azaz jó esellyel 110V-ra van tekerve. Ettől függetlenül vigan elpörög a 230V-tal is, igaz szerintem kicsit gyorsabban. Ez szamithat valamit a kondi értékével kapcsolatban?

Két kérdésem lenne. A motor kefés? Légkötéssel vagy nyákon készítetted el a kapcsolást?

Szia,

a motor kefes, igen. es a tervhez mellekelt nyakon van az egesz. van esetleg valami ötleted?

Meg tudod mondani a diak és a triak típusát?
Ha továbbra is 1V váltakozó feszültséget mérsz a kondenzátoron, akkor ott valami nem stimmel, mert úgy tűnik, mintha valami tönkretette volna ezt a diakot is. A diak 32V körül billen be, de bebillent állapotában sem csökken le ilyen alacsonyra a feszültség rajta, ráadásul elvileg billenés után negatív ellenállású munkapontba kerül, úgyhogy újból elkezd rajta nőni a fesz.
Ha nincs izzód, néhány száz ohmos teljesítmény ellenállás is jó műterhelésnek,akár több darabból is összeépítheted ideiglenesen. Ez persze remélhetőleg nem fog világítani, de meg tudod rajta mérni a feszültséget. Így leellenőrizheted, hogy ohmos terheléssel is kimegy-e a teljes feszültség vagy nem.
Talán többet tudnánk segíteni, ha leméred még a diakon lévő feszültséget (váltakozó feszültség), illetve egy fénykép is lehet hogy előrébb vinné a dolgot.

Nem állítom biztosan ,de úgy emlékszem valami nem stimmelt a nyák rajzon. A kapcsolási rajz viszont jó.

Összehasonlítottam a kapcsolást Lóska Péter könyveiben találhatókkal. A leglényegesebb különbség, hogy R1-t nem a triaknak (a rajzon lévő) felső lábára köti, hanem a L betáp pontra. Amiket korábban írtam a C1 feszültségével kapcsolatban, azok sajnos nem a cikkben lévő, hanem a Lóska féle verzióra vonatkoznak. Magyarán a kondin lévő 1V csak annyit tükröz, hogy begyújt a triak, és ezért nem tud töltődni a kondi. A kérdés az, hogy mi billenti be a triakot. Ki kellene próbálni, hogy az R1 és P1 között megszakítva a trigger kört, akkot is bebillen-e a triak. Ha igen, akkor a triakkot kellene kicserélni, vagy a billenését túlfeszültségvédelemmel, gate köri nyugtatással megakadályozni.

szia

hat a triak egy uj darab, nem bontott, de megprobalok abbol is egy masikat szerezni. igy mar mindent kicsereltem rajta a biztositekon es az ellenallason kivul....
Lehet, hogy a korabbi probalgatasokkal kinyirtam volna a triakot? nem volt semmi jele. se füst, se szag

köszönöm, hogy utanajartal, nekem tuti nem ment volna. Akkor a nyak akar jo is lehet?

Szia!
A nyák tervben nem vettem észre hibát.
Jó lenne, ha legalább a triak típusát megadnád.
Mielőtt kicseréled a triakot, próbáld ki az áramkört úgy ahogy feljebb írtam, hogy az ellenállás és a poti közös pontját megbontod (pl.: kiemeled az ellenállás lábát). Így is kimegy a motorra a teljes fesz?