Üdv mindenkinek! A mai nap észrevettem hogy az EMG 1568/A oszcilloszkópomat ha olyan időalapra állítom, amin a sugár "csak egy pont szalad" nem pont, hanem egy vízszintes irányban elnyúlt valami. Mi okozhatja ezt? Mivel lehet korrigálni? Továbbá valamiért remeg a CH2-es sugár függőleges irányban.

A képcsőnek van egy ún. utánvilágítása. Ezért az elhaladó sugár után egy elhalványuló vonal lesz látható, szerintem erre gondoltál. Minél lassabban fut a pont, annál rövidebb lesz ez. Nem tudsz vele mit kezdeni, ez természetes.
A másik jelenségnek meg utána kellene nézni.

Persze van utánvilágítás is, de azért nézd meg, hogy a fényerő, fókusz, és az asztigmatitmus potméterek állítgatásával lehet-e "tűéles" pontot varázsolni. Ha nem lehet, érdemes a tápfeszültségeket, szűrőkondenzátorokat ellenőrizni. Erre utal a remegés is, meg a futó pont elmaszatolódása is.

Szia! A fókusz és a hasonló potikat nem is próbáltam A táp szűrő elkók mind ki lettek cserélve!

Szia! Nem, a "pont" úgy néz ki mint egy vonal. Kb 3-4 mm széles vonal darabka lehet.

Ha áll a ont, akkor kéne pontnak lennie. Ha nem, akkor Pucuka leírása szerint járj el.

Nem csak a főtápfeszültségekre gondoltam, hanem pl, a CH2 fokozatainak tápjára, munkapontok stabilitására. Lehet gain, vagy pos potméterek (belső trimmer potik is) kontakthibája is.
Ha a külső potikkal nem tudod a pontot előállítani, akkor ellenőrizni kell a katódsugárcső rácsainak feszültségét, illetve ha a pont vízszintes kiterjedése nem csökkenthető az elfogadható mértékre, akkor a vízszintes végfok feszültségeit is.

Rendben! Köszönöm!

Lemegyek, megnézem mit tudok állítani. A Katódsugárcső rácsainak a helyes feszeit honnan lehet megtudni? Olvasgattam a gépkönyvet, de nem láttam benne. Mindez nem zárja ki hogy nincs benne. Így megnézem azt is. A belső trimer potikat meg lehet mozgatni benne? Még egy érdekesség. Ugye függőleges irányban "ugrál" a CH2-es csatorna.. Ha a képernyő alsó részébe letolom a sugarat, akkor már csak olyan 1-2mm-t mozog a sugár. Viszont ha fel, akkor már nagyon sokat mozog. Van hogy szét is esik. Olyan mintha valami jelalak lenne ott, ami fut.

A pontot be tudtam lőni a Focus és az Astigm kezelőszervekkel

Ha a sugarat (futó pontot) az ernyőn kívülre tolod, akkor láthatsz ilyen jelenséget, mert az elektronsugár a cső falába ütközve "gellert" kap. Persz ez különösen feltűnő, ha nagy féyerőt használsz. Egyébként is a katódsugárcső élettartamát növelheted, ha mindíg csak az éppen szükséges fényerőt használod.
A fókusszal a pont méretét tudod állítani, az asztigmatizmussal pedig, hogy ez a képernyő teljes területén megmaradjon. Ez azért nem mindíg sikerül, ilyenkor a legjobb beállításra kell törekedni.
A hitelesítő generátorból tegyél képet az ernyőre, mindjuk 2 kocka méretűt, és tologasd a képernyőn fel és le, és figyeld a méretváltozását. Ha a mérete, a 2 kocka nem változik, akkot jó, ha sokat változik, jöhet a hibakeresés.

Rendben! Köszönöm! Ezt a tologatást kipróbálom Valamit viszont észrevettem. A táp panel nagyon érzékeny a párára! Korábban azért volt néha hatalmas fényerőm mert a műhely még valamennyire párás volt. Most derült ki hogy miért. Ahogy ráfújok a táp panelra egyből nő a fényerő.. Aztán ha elkezdem kézzel legyezni (hogy "száradjon le a pára") visszaáll a potméter szerinti fényerőre.

Igen, többen mondták már, köszönöm a tanácsot. Ezt tudtam. Sajnos láttam már olyan szkópot amin "ki volt égve a sugár helye".

Megnéztem! Beállítottam pontosan 2 raszter osztásra. Mindezt a képernyő tetején. Ahogy pozicionáltam lefelé azt tapasztaltam hogy nem változik a jelalak szélessége

Az jó, de gondolom magasságát (amplitúdó) akartál mondani.

Ha valamennyire is tartasz ettől a jelenségtől, akkor ajánlom a Norm / Auto kapcsoló kikapcsolt állapotát. Ilyenkor (Norm) csak és kizárólag akkor "indul el a kijelzés", ha jelet kapcsolsz a kiválasztott bemenetre. Egyébként pedig ki van oltva a fénysugár.

Hy! Van egy C1-91-es orosz szkópom. Az a probléma, hogy 10 percbe is belekerül mire bejön a képe. Én a képcsőre gyanakodok ezért kiszereltem, az oldalán fehér foltok vannak fémes szélekkel. Mellékeltem képet. előre is köszi!

Nekem is pont ilyen szkópom van. Típustulajdonság lehet. Ez is egy örökkévalóság mire bekapcsol. Gondolom azért oldották meg így, hogy áljanak be a munkapontok.
Én beterveztem egy táp úrakondizást, mert remegnek a felirataim, de helyhiány miatt, erre valószínű az új műhelyben kerül sor.

Óvatosan szedegesd szét ezt az állatot, mert sokféleképpen össze lehet rakni(oroszok...). Tudok két esetről, hogy szétszedés után többet nem indult el.

Köszi! Megjelöltem mindent hogy kell visszatenni...

Amúgy megvan hozzá három kötetben a teljes gépkönyv és kapcsolási rajz. Viszont oroszul, ami ellehetetleníti a megértést.

Örülnék neki!

A gond hogy analóg formában. Ha különösen érdekel valami lefényképezem. A könyv 200-oldalas alkatrészjegyzékkel meg egyebekkel. A 30 oldal kapcsolást beszkennelhetem, de legközelebb a hét vége fele jutok skennerhez. Tudnál készíteni egy képet a főtáppanelről, hogy felmérjem hogy mennyi elkót is kéne cseréljek?

A kapcsrajz érdekelne.

Szia!
Sebtében valami:

http://addat.hu/54ec7fbc/c1-91.djvu.html
http://addat.hu/61a2c716/c1-91-YA4c-90.djvu.html

Hát nem sajnos.
Csak vízszintes eltérítést használva , ha a vonalat "feltolom" (poz potival) a képernyő felső felébe a két széle de főleg a bal fele konyul lefele.
A másik gondom, kérdésem: (lesz még:- ) )
-A CH1 és a CH2 nél is ha 5mV-ra állítom az érzékenséget ugrik a "vonal" felfele majd egy osztást. Gondolom ez nem normális dolog. Minden más állásban marad a helyén. Mi okozhatja
-Ha emelem a vízszintes eltérítés sebességét (úgy 2mikroS után) elkezd elhalványulni / vékonyodni a vonal bal fele, közbe az ábra jobra tolódik. Ez miért lehet? (a képeken direk behúztam középre a vonal végeit)
- Érdemes e kicserélni az elkókat a gépbe ?

fotókat majd teszek fel..

Én arra gyanakszom, hogy kalibrálni kellene az első néhány fokozat közül azt, amelyik az offset-ért felel. Az EMG könyvben pont arról van szó, az a kitétel, hogy ennek az egységnek a kalibrálása pontosan a legnagyobb érzékenységnél kell történjen. Ekkor lehet ugyanis a lehető legpontosabban beállítani az első fokozatok "offszetjét". Sőt, ha jól rémlik, ekkor be kell még majd kapcsolni, ha van olyan kezelőszerv, hogy 5-szörös növelés adott csatornánál (x5).



Az elhalványulás az természetes dolog, hacsak nem nagyon drasztikus mértékben jelentkezik. Az ábra jobbra tolódását nem egészen értem. Az osztások arányaiban történő megnyúlás, illetve a kép bizonyos információtartalmának elvesztése a jobb oldalról ugyancsak természetes jelenség. Hiszen a triggerelés (gyakorlatilag a kirajzolás) a képernyő bal szélétől indul. Talán csak az araboknál lehetnek olyan elvetemült építők, akik fordított működésű szkópokat fabrikálnak maguknak.



Ha úgy érzed, cserére érettek, mert annyira régi a konstrukció és a felhasznált alkatrészek, akkor érdemes, igen. Ártani biztosan nem fog néhány új, jobb fajta ELKÓ használata.

Bővebbet csak képek alapján lehet majd írni a további jelenségekről és problémákról.

Az első kérdésedre Norberto megadta a választ.
A második kérdésedre azzal egészíteném ki Norbertot, hogy ezt a jelenséget a visszafutás kioltó, vagy ha jobban tetszik kivilágosító jel fel, és lefutásának "lassúsága" okozza. Gyorsabb áramkörre lenne szükség. Vannak szkópok, amik ilyenek, ezen utólag csak átépítéssel lehet változtatni. Különösen jellemző volt a régebbi egyszerűbb csöves szkópokra, ahol az eltérítő generátor egyik közbenső jelét használták erre a célra.

Készítek holnap neked képet!

Az elmúlt bő 1 hétben a számítógépem használhatóvá tétele vette el az időm nagy részét (most tanulom az ubuntut) most már kezd összeállni..)
Végre felraktam a képeket/videót _IDE_ a gondokról. Lesz még..
Persze köszönöm az eddigi segítséget!

Szia!
Miért nincs kiterjesztésük a JPG-fájloknak?