c20ne-nél nincs külön gyújtómodul.
főtengelyjeladó -> motorvezérlő -> trafó

hy mindenki!

Golf 3 Vr6 Bosch vezérlöt lehet helyetesíteni egy egyszerü Laptopal?

Persze, min. Pentium 2-es legyen.

Mit tolsz? Kell nekem is belőle.

oxigesik vagy mi.morfium van benne aszem .
Hp nc 8000 gépem van erre a célra fordítanám.ha kész lesz a verdám akkor szeretnék ilyesmit meg buliztattni.

Ütős cucc lehet. :idiota: :gumicsirke:

Köszönöm a segítségeket sikerült megoldani a problémát a jeladó volt rossz illetve rövidebb mint kellett volna a másik meg hosszabb de azt már könnyebb volt megoldani.

Úgy érted, hogy nem ért be rendesen a helyére? Hát, az baj. :yes:

Igen ugyan is ezek nem egyforma méretűek.

Abba bízál! te ismersz vallakit aki ilyet már csinált?

Ez jó!

Sziasztok! A kocsimban mindig kiégnek az első tompított H4-es izzók. Álltalában, ha az egyik kiég, akkor pár napra, hétre a másik oldali is. Cseréltem őket egyszerre is, akkor is maradt a hiba. Próbáltam drága, és olcsó izzókat is. Az egyik weboldalon találtam egy megoldást. Egy izzóvédő elektronikáról szól. Csak én drágának találom. Helyette kellene nekem valami egyszerű megoldás. Bekössek egy ellenállást, hogy kisebb legyen az izzón a feszültség?
Vagy egy diódát (ezt olvastam valahol, de nem igazán tudom a dióda mit is csinál sorbakötve az izzóval. Régen taultam, és nem is figyeltem oda )
Az oldalt belinkeltem, ahol találtam a kütyüt.
Bővebben: Link

A diódán esik egy 0,6-0,8 voltos feszültség ami akár jelentős élettartam növekedés (és fényerő csökkenést) eredményez.

Valami oka csak van, hogy túl hamar kimennek az izzók. Én inkább az okát keresném meg. (Pl. érdemes lenne töltési feszültséget mérni.)

Azt megmértem. 14.38V. Ha pörgetem a motort, akkor sem megy feljebb. Állítólag elég som Megannak gyakran kiég, úgyhogy ezek szerint az enyém is közéjük tartozik. Csak mivel nagyon macerás cserélni az izzót, meg hát nem olcsó mulatság, kellene valami megoldás.

Hűtőventillátorral kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A réginek leégett a motorja (az erdőben beragadtam a sárba, másnap felforrt a vízem, akkor vettem észre, hogy a lapát le van ragadva, de ekkor már késő volt, a motor megadta magát). Vettem egy használtat, beszereltem (előtte persze kipróbáltam: működőképes). Most ha beindítom az autót rögtön bekapcsol a ventillátor és hiába állítom le a motort, veszem le a gyújtást, a ventillátor nem áll le. Próbáltam kiiktatni a hőkapcsolót (vagy mit), akkor is ugyanez a helyzet. A ventillátor csak akkor áll le, ha megpiszkálom egy kicsit a hőkapcsolónál a csatlakozót. Utána abban a helyzetben hagyom, ahol látszólag jól működik, de ha újra beindítom az autót: kezdődik előlről. Ha csak a gyújtást adom rá, akkor nem történik semmi. Közben a motor (és persze a víz) teljesen hideg.
Ha valaki tud, kérem segítsen. Köszönettel: Attila
Az autó Renault Thalia (2003)

A jelek szerint nem csak a motort viselte meg a túláram, hanem a "gomba" kapcsolóérintkezőit is...

A csere látszik csak megbízható megoldásnak.

Csak azt nem tudom, hogy amikor úgy indítom be az autót, hogy a gombáról le van húzva a csatlakozó, akkor miért indul el rögtön a ventillátor? Nem inkább valami relé lehet az áramkörben, amely be van ragadva?

Szerintem azért, mert ha nem érzékel jelet a gombáról, akkor inkább folyamatosan forgatja, nehogy épp akkor ne forogjon, amikor kellene.

Ha pedig nem a gomba kapcsol, akkor a relé kapcsolóérintkezője/rugója melegedett ki, mert az kapta meg a túláramot.

Sziasztok! Tegnap felvetődött egy kérdés. Ha egy gépkocsi generátora 65 ampert tud akkor a benne lévő diódák mekkora áramúak. Valószínű hogy elhalálozott az egyik a diódasoromból, és ha tudom akkor cserélni szeretném, mert a bontott generátor az ugye egyrészt zsákbamacska, másrészt még az is drága. minimum 10 és 20 ezer között mozog az áruk.

A diódák darabonként mondjuk 40 amperesek. De ezeket darabonként nemnagyon tudod cserélni, mert bele vannak préselve a hűtőbordába a jó hőátadás miatt (ha 65A-t kergetsz át egy diódán, akkor több mint 1V esik rajta, ami legalább 65W disszipációt jelent, azt meg ugye el is kell vezetni). Esetleg ha kivezetékeled az állórészt és csinálsz Schottky diódákból hidat, akkor megoldható, de többet ér ha veszel egy új hidat (ezt lehet külön venni, nem kell egész generátort) vagy egy bontottat, amit csak akkor hozol el, ha kimérted és jó.

Még valami. Hogyan tudom kiszűrni hogy a fesz szab. jó e vagy sem. Mondjuk nincs beépítve, hanem a kezemben tartom. Mit kéne mérjek rajta pl. nyitófeszültségek, ellenállások stb.

Hát ahoz már kéne egy állíitható oszcillátor, meg egy szkóp is!
A mai stabok már a kitöltési tényezőt változtatják( a gerjesztőfeszültségnél), a csillagponti feszültség (váltóáram) és frekvencia függvényében (a freki arányos a fordulatszámmal).
Alacsony fordulaton növeli a gerjesztőáramot, magasnál csökkenti.
Elvileg ha a bemenő frekit, és feszültséget egyszerre változtatod, úgy a kimenő fesznek, illetve áramnak ellentétesen kell változnia.
A hagyományos szabályzóknál is ez a helyzet, csak ott a freki nem játszik szerepet, és csak a kimenő feszültséget szaggatják.
Olyat csinálhatsz még, hogy 10 és 16 volt között tekered a bemenőfeszt és kimenetre rátéve a forgórészt, vele sorosan méred az áramot, meg a feszt.
De ez nem ad pontos eredményt, ja meg a GT felvehet akár 30 A-is!
Legegyszerűbb egyébbként üzem közben.

Kérlek egyetlen ilyen típust említs meg! Én még csak elektromechanikus, és áteresztő tranzisztoros gerjesztésszabályzóról hallottam, gépkocsinál soha nem volt kimeneti PWM szabályozás.

Kívülről nem lehet eldönteni, hogy milyen áramköri elemek vannak a kivezetéseken, csak beépítve, vagy próbapadon lehet ellenőrizni. A fesszabályzó és a generátor ugyanis nagyon szoros kapcsolatban van, együtt kell őket vizsgálni (tehát azonos típusú generátorral mint amihez tervezték) szabályozott feszültség, terhelési karakterisztika, és fordulatszámfüggés tekintetében.

Ha megtudod, hogy melyik kivezetés micsoda a szabályzón, akkor állítható feszültségű tápról kell neki adni feszültséget oda, ahová az akkuról és/vagy a segéddiódahídról érkezik a feszültség, kefékre menő kivezetések közé pedig kapcsolni egy 10-20W-os izzót, és 14V alatt az izzónak világítania kell, 14V felett meg el kell aludnia.

De ehhez tudnia kell, hogy milyen ellenállású tekercse van a generátornak (hogy az áteresztő elem kinyit-e megfelelően), felső, avagy alsó szabályozású, kapcsoló, arányos,vagy két töréspontú...

Tekercs ellenállását nem nagy valami lemérni, aztán abból már megvan a szükséges izzó, de első körben a 10-20W megfelelő. Az izzó meg mindenképpen a két kefe közé megy függetlenül a felső vagy alsó szabályzástól.

Kapcsoló, arányos, két töréspontú alatt miket értesz?

Ennek ellenére sok esetben ugyanazt a szabályzót adják egy 45 amperes generátorhoz, mint a 90-eshez. (egy gyártón belül persze, tehát rögzitésben/is kompatibilisek egymással).
De létezik olyan pici méretű, univerzális szabályzó is, amit előszeretettel használunk drága, vagy nehezen beszerezhető szabályzók helyett, akár generátoron belül, akár kívül.

Vagy közvetlenül a tekercsre kötni, közben mérni.
De a kizárásos módszer mindig bejön.