Hali. Csináltam egy 5W-os csöves gitárerősítőt, egy Marshall Class5 öt. Szóval azzal lenne a gond, hogy az erősítő rettentően gerjed. Alacsony Gain szinten nincs gond, csak igen nagy az alapzaj, feljebb tekerve gerjed és sípol. Az lenne a kérdésem, hogy okozhatja-e ezt, hogy kerámia kondenzátor helyett fólia kondit tettem bele, oda ahol eredetileg kerámia volt. Ez a hangszínszabályzónál lévő 470pf es kondenzátor. Annyi változtatás van még benne, hogy valahol nagyobb puffer kondenzátort tettem bele, de gondolom, hogy ez nem gond.
Gondoltam, hogy lehet valamelyik potméter rossz, így ellenállásokat tettem a helyükre-kivéve a gain potmétert, ahova többet is kipróbáltam, hogy nem e az a rossz- mintha középállásban lennének de így sem változott semmi.
Az erősítő nyákon van elkészítve, ez is az eredetiről lett másolva.
Jelenleg egy próbaképp készített régi transzformátorról üzemel, így az anódfesz 300V. Ez még ami nem biztos, hogy egyezik a gyárival, ez lehetne a probléma forrása?
Valamint az előfokcsövek fűtése egyenirányított, pontosan 6.3V, de a végcső csak 5,9-6V ot kap jelenleg. Lehet, hogy emiatt gerjed? Ha esetleg valakinek van, valamilyen ötlete, meghallgatnám. Köszönöm.

Nem szoktam megsértődni, értem én a viccet...csak nem szeretem

A lebegvehagyós dologról nem tudtam, viszont egy tertát, 328 ast szétrobbantottam, és az ez80 közös egyetlen fűtőtekercsről megy-ment benn, mint az összes többi cső, skálaizó.

A rajzán nem így van...érdekes, lehet a terta328 asom már cserélt tápos volt? Nem tudom de cséve nélküli világháborús trafó volt benn, eredetinek tűnt.

A lebegve hagyás sem igazán az, mert a fűtés katód ellenállás párszor tíz kohm, néhány 100 kohm között mozog, csőtípustól függően. Ezért írtam, hogy előbb utóbb katód potenciálon lesz. Azonban a viszonylag nagy ellenállás miatt nem tud nagy zárlati áram kialakulni, még érintésvédelmi szempontból sem veszélyes, szemben a direkt kötéssel, A csöves egyenirányító kapcsolások között előfordul ilyen is, olyan is.

Szia!
Nemrég én is építettem egy hasonló teljesítményű csak más felépítésű erősítőt.Az általad említett problémák nagyban hasonlítottak az általam tapasztaltakkal.
A 470pF kondi és a nagyobb puffer szerintem nem lehet a probléma forrása....
Nekem úgy sikerült a kellemetlen gerjedéstől megszabadulni,hogy a csövekre henger alakú árnyékoló lemezeket raktam és azokat leforrasztottam a legközelebbi negatívra....ezek után az említett probléma teljesen megszűnt.

Szia! A végfokcső fűtőfeszültségét ha tudod emeld meg 6,3V-ra!

Ma kipróbáltam amit mondtál. Volt itthon serleges foglalat, beleraktam őket, majd leföldeltem. Javult a helyzet, így már fél hangerőn felülre is eltudok menni, és az alapzaj is elhanyagolható, de még minden nem tökéletes. Teljes torzításnál sípol és gerjed az egész.
Az eredeti erősítőt 1 fém váz veszi körül, ahol csak a csövek lógnak ki, illetve a kimenő trafó. A táptrafó és a panel illetve a foglalatok a másik oldalt vannak. Valószínűleg ez is árnyékolna, de csak később akartam megcsinálni, előbb kiakartam próbálni, hogy megy-e rendesen.
Illetve még az van, hogy ha a gitár húrjait elengedem akkor sokkal nagyobb lesz a zaj. Ez mitől van?

Ez mindenképpen földelési probléma. De lehet hogy a gitárnál.
Nézd meg azt is.

Nem tudom, hogy ez jelent- e valamit, de ez nem az első ilyen erősítőm. Ez előtt is volt 1 hasonló felépítésű, csak más kapcsolású , aminek hasonló gondja volt. Halkan szólt, de nagyobb torzításnál gerjedt stb. Viszont ha bedugtam elé egy torzító pedált, és azon keresztül ment a jel az erősítőre megszűnt a zaj. Gondolkoztam, hogy ez mitől lehet, de nem jöttem rá, ráfogtam, hogy az erősítőben csináltam valamit rosszul, és épp ezért csináltam újat.

Sajnálom,hogy nem oldódott meg 100%-ban a problémád.....most nem ugrik be semmi,hogy mi lehet még a gond...marad a következő legesélyesebb dolog, a földelési probléma amit marone is javasolt...

Én is voltam úgy hogy kicsit zajos volt a gitár, ha meg a húrokhoz értem elmúlt. Nem volt vészes a zaj, nem foglalkoztam vele, amíg egyszer tök véletlenül a fázisceruzával a gitár húrjaihoz értem, az meg világított.
:ijedt:
Kicsit besza...m.
Aztán a számítógép volt a ludas (annak a hangkártyájába van dugva), földelés meg nincs a szobámban.
Most a számítógép háza egy vékony huzallal a bejövő antennavezeték árnyékolására van kötve (néhány tized/század voltot mértem a házon), így a probléma megszűnt.
Szerintem kérdezz a "hangmester.hu" fórumon, valamelyik topikban. De itt is van gitáros/erősítő/.. topik.

Kéremszépen. Egy kis fogalomzavar.
Zaj = fehér (vagy annak valamilyen sávhatárolt része) zaj, olyan, mint az FM vevők vett állomás nélkül adnak, inkább sistergés, egyenletes erősségű. (pl hőzaj)
Sistergés = olyan mint a zaj, csak változó erősséggel. (kontakt hibára utaló jel)
Villódzási zaj = olyan mint a fehérzaj, csak néha erősebb beütésekkel. Nem periodikus jelek.
Brumm 50, vagy 100 Hz -es periodikus, állandő frekvenciájú.
Gerjedés = periodikus jel, állandó, vagy változó frekvenciájú.
Zavar = torzításból, intermodulációból keletkező jelek összessége, többnyire periodikus, de lehet más jele is (pl. vevőknél érzékenység csökkenés)
köszönöm.

Hát köszönöm azért a segítséget. Még próbálkozom, és ha megvan a hiba leírom.

Még egy zajfajta van, több évtizede keresi a SETI progam.

Igen, a kozmikus zajból keres mintákat (priódikust) ami inteligens (?) létformára utal, ahogy a gerjedés, és az intermoduláció is.

Sziasztok,
a gondom a következő: van egy sztereó ecl86 se erősítőm, sm65 kimenőkkel, de csak 8 ohm-ra illeszt.
Nekem csak 4 ohmos hangfalaim vannak, mit tegyek?
Azt tudom, hogy ha 5k-ra illeszt, akkor 4 ohmos terheléssel a cső által látott impedancia 2.5k lesz.
(Ugye jól tudom? )
De mennyire tesz ez jót neki, illetve mennyire befolyásolja a hangzást?

Tudom hogy sokszor volt ez téma, de most hiába kerestem, nem találok egyértelmű választ.

Szia!
Erre csak annyit tudok mondani, hallgasd meg, hogyan szól. Nem fog tönkremenni sem a cső, sem a kimenőtrafó, ha alacsonyabb impedanciájú hangszórót kötsz rá.

Üdv istvan3
Ha erősítőd fémházas és a 300 V-os anódfesz leválasztó trafó által van .A puffer kondik fémházon (sasszín) ? A bemenet a fémházra van csavarozva és árnyékolt kábel a nyomtatott áramkörről ? ? ?.Akkor földhúrok miatt gerjedhet .próbaképpen forraszd le az árnyékolást a bemeneti csatinál , csak a csatinál , kárt nem okozol a készülékben ,kis hangerőn (0) kezdj . Ha nincs leválasztó trafó 300V ,na az nagy baj , drága a temetés !!. Pár óra múlva megyek lehetőleg nem mérges gombát szedni . utána pedig E bike vezérlőt javítok szomszéd városban .
Üdv

Jelenleg nincs fémváz az erősítőn, csak maga a nyák. A jack alzat is a nyákra van szerelve, ahogy az összes puffer. Az természetes, hogy az anódfesz transzformátoron által van elkészítve. A nyák teljesen az eredeti másolata. Annyi változtatás van, hogy 2 helyen, 2 alkatrésznek, a nyákon kialakított csillagpontba menő földelésének vonalát egyesítettem, mivel egymás mellett futottak végig és nem fértem volna el. Többször is átnéztem, de földhurkot sehol sem találok.

Sziasztok,
Szeretném bemutatni készülő erősítőmet.
Igaz még sok munka van vele, de szeretném kikérni véleményeteket, észrevételeiteket, kritikáitokat.
Feltöltöttem néhány képek a jelenlegi stádiumról.
Nyomtatott áramkörre készült, csillagpontos elrendezésben, sasszé galvánozott, a fedlap 1mm vastag kraccolt saválló lemez, excenterrel lyukasztva s élhajlítón hajtva. A trafókat takaró lemez is savállóból készül majd. Oldala 10 mm vastag alumínium lemez lesz majd, hogy vállat adjon az erősítőnek.
Remélem sokaknak tetszik majd.
Üdv. Szabolcs

Szép lesz. Látom az eag057 adta az ihletet. A kimenő eredeti TK157-es lesz ?

Szia! Gratulálok! Nagyon szép lesz! A panel is szép!

Van 2 db. TK157-es (15 Ohm ) kimenőm s tekertettem 2 db. TK457-es ( 8 Ohm ) kimenőt is, melyek a 157 mintájára (megegyező paraméterű primerek) készültek. Légvezetékessel már élesztettem a panel egyik csatornáját kipróbálva a két kimenő tulajdonságait. Szerintem a 8 Ohm-os is kiváló lesz, s lehetőséget add az ultralineáris kapcsolás kipróbálására is.
Hálózati trafó új lesz benne (230-240V leágazással, dupla áramra tervezett tekercsekkel), mivel az eredeti trafó 220 Volt-os, s a fűtő feszültségek magasak lennének, nem beszélve a dupla terhelésről ami melegedést okozna.
Üdv.

szia

Nekem már most is tetszik.A hálózati trafó nem fogja megszórni a kimenőket, próbáltad?Elég közel vannak hozzá.

Nem hiszem, az enyémen közelebb vannak. Csak ugye 90 fokkal el kell forgatni, de gondolom ez nem újdonság.

Csövi !
Szó volt pár oldallal ezelőtt arról, hogy a trafóknál érdemes olyan huzallal tekercselni, ami kisebb ellenállású az adott áramra. Szóval állítólag jót tesz az erősítő hangjának.
Kimenőnél a szekunder, az egyértelmű hogy ilyen. De a primer ?
Mert a vastagabb huzal ott az induktivitás rovására megy. Vagy ott is érdemes a vastagabbra méretezni a huzalt ? Valakinek valami tapasztalata erről esetleg ?

Hali!
Valaki tudna-é kimenő tervet és kapcs. rajzot EBL-21-hez, állítólag ez a cső eléggé szép hangú(A osztályra gondolok), van hozzá pár csövem(bontásból).
Másrészt van jópár PCL 84-esem, azokkal mit tudok kezdeni(MC vagy MM előfok esetleg)?
Előre is köszi!

Hali
Én építettem belőle erősítőt valóban szépen szól.Én rádióból bontott EBL21 gyári kimenőjét használtam fel.
A rajzot úgy ollóztam össze E88CC-kel használtam előfoknak.

Nekem is lenne egy kérdésem,hogy valaki tervezett-e már a következő füles erősítőhöz panelt,vagy tudna-e esetleg eladó kész panelt?
http://gilmore2.chem.northwestern.edu/projects/cmoy5_prj.htm
Megterveztem én magamnak meg is építettem jól is szól csak fizikailag egy kicsit nagyra sikerült
Szeretném még egyszer megépíteni de szebb kivitelbe.Bővebben: Link

A huzalvastagság köszönő viszonyban sincs az induktivitással. A huzalt meg nem ellenállás alapján választjuk hanem terhelésre (átfolyó áramra vagy afölé) méretezzük. Ebből következik, hogy a primeren vékony huzalt használunk mert kicsi a terhelése (mA nagyságrend). Természetesen tekerhetnéd vastagabb huzalból is a primert - ezáltal csökken a veszteség (ellenállás) - csak szerezz olyan vasmagot amibe befér 1-2 ezer menet 1-es huzalból...

Na éppen ez a kérdés.
Hogy érdemes kisebb áramsűrűséggel számolni, mikor a huzalt kiválasztjuk, vagypedig nem, mert akkor kevesebb menet fér rá, és az induktivitás kárára megy.