Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Az előerősítő panelt, a hangszínszabályozó cuccaival együtt érdemes kidobni, nagyon sokat ront a hangminőségen (csillagászati léptékről van szó). Ekkor a végfok panel 1-es pontjáról a tesre kell egy rácslevezető ellenállás (1 Mohm) és ide jön a hangerőszabályozó poti közepe. Itt a trióda rácsával sorosan van egy 47 Kohmos gerjedésgátló ellenállás, ezt érdemes 1 Kohm-ra cserélni. Magát a hangerő potit is érdemes kisebbre (47-100 Kohm cserélni. A visszacsatolás 15 Kohm-os ellenállását érdemes megpróbálni nagyobbra (22 K) cserélni (persze ezt szkóppal lehet igazán jól belőni). A végfok panelt önmagában tökéletesen kivezérlik a mai vonalszintű kimenetek.
Köszönöm a segítséget! A probléma megoldódott, a nyugalmi volt a ludas. Egy 330 Ohmos katód ellenállással kb 30mA-re csökkentettem a nyugalmi áramfelvételt csövenként. Az anód feszültségek normalizálódtak, 275V és 276V-ra. Már lassan 2órája üzemel és a trafó egy kicsit langyos.
Az előerősítővel kapcsolatban nincs panaszom, nekem tetszik így is a hangja. Természetesen kipróbálom nélküle is. Annyit változtattam az előerősítőn, hogy a kb. 120x-os erősítést csupán 10x-re vettem vissza. Így eltünt a sok brumm, zaj és a hangja is szebb lett. Mégegyszer köszönöm a segítséget! További szép estét!
Sziasztok
Sikerült beszereznem egy (eag AE-233) erősítőt , igaz elég leharcolt állapotban van . Szerintetek érdemes feljavítani , vagy bontásra ítélni és építeni a trafókészletéből egy szép hangút. Még nem hallottam szólni ilyet .
Szia!
Én először megpróbálnám életre kelteni,meghallgatni és csak utána dönteni a sorsa felől,hogy bontás vagy átépítés.
Feltétlenül érdemes felújítani, esetleg kisebb változtatásokkal (elsősorban a bemenet megváltoztatására gondolok). Már készen vannak a panelok, készen van a doboz, a kapcsolás korrekt. Hacsak nem kifejezett célod egy másfajta kivitel, nem érdemes szétszedni. Jóhangú szerkezet, kisérletezésre is van lehetőség a visszacsatolások kapcsán a nyákos kivitel ellenére főleg, ha van szkópod, de fülre is.
Sziasztok. Most készültem el egy JCM800 gitárerősítő másolatával. Az anódfeszt 2 külön tekercs egyenirányításával, majd sorba kötésével nyertem, az eredetitől ebben eltérve.
Még van mit finomítani rajta, bemeneti jackek cserélve lesznek, illetve még a műküdésével is van pár gond, lehet, hogy a kimenő trafó is cserélve lesz, utána pedig dobozolom.
Azt hogyan kell csinálni hogy két tekercset sorbakötni ?
(nem vagyok szaki)
Milyen tekercset? Ja, az előzőre gondolsz. Semmi extra, figyelsz rá, hogy fázishelyes legyen és egyik végét a másik kezdetéhez kötöd. Ekkor a két végéről a két tekercs feszültségének összegét tudod levenni. Ha rosszul kötöd sorba, akkor a különbsége lesz a kimeneten (primernél jól megrántja a hálózatot). Pl. régi szkópok tápjában láthatsz ilyet.
Ha van mondjuk egy trafód, amin van 30V ac meg 12V ac, neked meg 42Vac kell, akkor egyszerűen sorbakötöd. Nyilván a terhelhetőségnek azonosnak célszerű lennie.
Én másképpen értelmezem a tápról szóló leírást. Szerintem mindkét tekercs kivezetésein ott a diódahíd, meg a pufferek. Az ebből nyert egyenfeszültségeket köti sorba. Előnye a kapcsolásnak, hogy kisebb feszültségű kondenzátorok kellenek. Bizonyos feszültség felett persze ez az előny nem érvényesül (mikor már a szimpla tápfesz is akkora, hogy a kondenzátorokat kénytelenek vagyunk sorba kötni).
Ahogy az előttem írta a kollega, külön van egyenirányítva két tekercs, majd sorbavannak kötve, és így kapok 470V anódfeszt, és így megúsztam 200V és 400V-os kondenzátorokkal.
Nekem a tekercsek miatt a váltó rész ugrott be rögtön. Itt van egy részlet a csöves szkópom tápjából. Itt ha jól sejtem valami ilyesmit láthatunk. Talán emeletes tápként hivatkoznak rá néha (Imitől is így hallottam).
Így már értem. Olyan mikor az elemeket sorbakötjük, hogy nagyobb feszültséghez jussunk.
De akkor 2x kell szűrni is nem ?
2 fojtó, pufferkondik, diódák...
Hehe!! az az én táptrafóm volt valamikor!! ha jól látom!! Az már egy silver marshallt megjárt!! Van benne póver!!
Igen, pufferből, diódából 2x annyi kell, viszont lehetnek alacsonyabb feszültségűek (ergo, jóval olcsóbbak), további szűrés pedig ugyanúgy, mintha 1 forrásból származna.
Ennél a megoldásnál a felső trafótekercset jól kell a többitől szigetelni, hisz ez felkerül az alsó tekercs által előállított DC-re (hasonlóan, mint az egyencsövek fűtőtekercse).
Sziasztok! 6h13c A osztályban futó push-pull erősítőt szeretnék építeni, láttam tme-nél meg lomexnél kimenőt hozzá tgl 15/001 típusu 15wattos 1k Raa val.
Van valakinek valami tapasztalata ezekkel kapcsolatban? jó minőségű a trafó? jól szól vele az erősítő? illetve gyanús nekem az az 1k két csőre és 15W... Ha jól számolok, és jól néztem 1félcső disszipációja 13W az azt jelenti hogy A osztályban kb 10W-ot ki lehetne a kettőből préselni az két csőre már kb 20W. jól gondolom? és az az 1K sztem két csőre már lehet alcsony? böngésztem sokat, mások 1 csővel illesztik 1K-ra. Válaszokat előre is köszönöm! üdv
Két csővel a PP 20 W A osztályban menni fog, AB-ben 25-30 W is kivehető. Az 1K kicsit kevés, 1,5-2 K kisebb torzítással hajszálnyival kisebb teljesítménnyel jobb választás. Lásd RT Évkönyv 2005/56 oldaltól.
Végül is jól lehet vele ötvözni különböző fesz.-en működő csöveket. Csinálok egy 200 V-os és egy száz voltos tekercset, s a 200 V-on működő csőhöz nem kell nagyon variálni. Van 250 V-os fóliakondi, meg 160 V-os is, ha jól tudom. És ezek viszonylag nem is drágák. Az elko elhagyható, bár nem tudom mennyire érdemes ezen görcsölni.
Amúgy van valakinek tapasztalata elko-mentes erősítőről ? Érdemes ?
Ez a téma nagyon messzire vezet(ne). A hangerősítők aktív elemeinek működéséhez szükség van tápfeszültségekre. Amíg nem volt behálózva elektromos energiával környezetünk, addig a hálózattól messze található helyeken csakis telepes üzem jöhetett szóba. A bajok akkor kezdődtek a váltóáramú hálózat megjelenésével, mikor a készülékteljesítmények egyre emelkedtek, a tápegységekkel szemben támasztott követelmények szintén. Sajnos bizonyos terhelésekhez tartozik egy legkisebb kapacitás, ami még a brummot képes megfelelően szűrni. Ez az érték még PP végfokozatok esetében is több 10 µF nagyságrendű legalább. Ezt Elko alkalmazásával sokkal könnyebb realizálni. Viszont szegény párának azért akadnak bőven rossz tulajdonságai is. Ilyen pl. a szivárgóárama, vagy a fordított polaritásra való reakciója (felrobbanhat). De valószínűleg a nagyobb frekvenciák felé mutatott magasabb dinamikus ellenállása az, ami sokak számára a legkevésbé szimpatikus. Ez a jelenség kisebb névleges értékű, nem elektrolit kondenzátoroknál nagyságrendekkel magasabb frekvenciákon következik be. Itt ár kérdése is a dolog, mert azért pár elko sokkal olcsóbb, mint egy nagy térfogatú (és súlyú) kondenzátortelepet létesíteni. 250V 50 µF kapacitású kondenzátorok a birtokomban voltak, de a befoglaló méretük (kb. 55X35X20mm) miatt mégis letettem az alkalmazásukról.
Én azt gondolom, hogy a cső (és a félvezetők sem) "nem tudja", honnan kapja a feszültséget. Ha két feszültség azonos minőségű, akkor annak nem szabad semmilyen hatással lenni a hangra. Ebben viszont sohasem lehetünk biztosak.........
Szép napot mindenkinek.
Az a kérdésem hogy sikerült szereznem 4db c* condenzátort aminek az értékei 220uf - 100uf - 47uf - 350v ez mind egy c* ondira van felírva ,használhatom e a pl500 erősítőbe. Köszönöm szépen a válaszokat * kondenzátor ( kondi ).
Használhatod, ha 320-330V-nál nem lesz rajta nagyobb fesz.
Ezeket a kondikat az Orion utolsó hibridjeiben használta, a kivezetések mellett négyzet, kör, és háromszög van, ahogy az értékek mellett is. A közös - kivezetés a ház.
Szia mindenki.
Szeretném még meg kérdezni hogy a bejövő rész és az elmenő milyen színűek , Azt tudom hogy a kék az a pcl85 cső 6 lába - a zöld az a condira megy - a fekete meg a testre. a piros meg.....?
A kivezetések közt mérj ellenállást (a két vastag és a két vékony huzal közt lesz) a kisebbik ellenállású a szekunder a nagyobbik meg a primer. A primer megy a csőre és a tápra (kondi plusz), a szekunder meg a kimenet.
Köszönöm szépen.
Sziasztok!
Az AE211-es erősítő EF86-os fokozatát szeretném megépíteni. Ha jól sejtem, a C2 csatolókondenzátoron és a kapcsolón keresztül megy a jel a következő fokozatba. A többi ágat (C5, R5-R6 közös pontja), ami a kapcsolóra kerül, azt hova kössem? A rajz a .pfd fájl 2. oldalán van, jelszó: elektroncso.hu
Szia mindenki.
A PL500 as erősítő cső elrendezése.a doboz tetején. Egy régi videó dobozban
A fém hajlékonyságához képest elég jó lett. Előlap milyen lesz?
Én most tervezek elmenni a lapszabászatba, és fából csinálok majd dobozt ilyen kialakításban, elrejtve a trafókat. Aztán még lehet egy gravírozott fém elő vagy elő + fedlap is lesz rajta, hogy kiemelje a csöveket.
Szia.Az eleje az lemez lesz.egy A4 s doboz nagyságot az OBI --ban úgy kb 1000ft ért szabnak le.Kész lesz fel rakom teljes terjedelemben és a szerelést folyamatában készítek képeket az erősítőről.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |