Nos igen, lehet nagyob vasakat is használni, de 9,3cm2-re már kifejezetten jó kimenő készíthető EL84-hez (szobai zenehallgatásra 20-30 Hz 3-6 dB/10-12W/1% alatti torzítás megoldható jó tápegységgel, 15W-nál már számottevő torzítás valószínű főként a kisebb frekvenciákon). Legtöbb esetben a vas telítődése korlátozza a mélyátvitelt, nagyobb vas esetén ez a kellemetlenség csökkenthető, és a kisebb rézveszteség miatt valamivel jobb lesz a hatásfok is. Zárt térben 1-2 W ide vagy oda nem jelent semmit. Igen nagy biztonsággal ki merem jelenteni, hogy füllel senki nem tud külnbséget tenni 10 W és 15 W között egy szobában, azonos konstrukciójú azonos torzítású erősítők esetén. Bort.☺

Az igazi különséget a 10 és 14.7W között minőségben az is érzékeltetheti, hogy anno a tekercselő Mester (S.Ferenc) azt mondta a Megrendelőnek - hálózati trafó is M102A/csatorna készült - "Ilyen vasat még nem láttam, beledugdostam a lemezeket, összeszorítás nélkül bekapcsoltam és nem zúg, nincs hangja..."
Bár a Megrendelőnek minden műszaki tanácsadója kijelentette, az M85B untig elég az EL84 PP-hez, ragaszkodott az M102A-hoz, a teljes monoblokk kivitelhez, a fűtés, előfok, hálózati külön trafókhoz, az előfok - f.fordító, előcső külön, ARC minőségű stabilizált tápokhoz és a nem elektrolit szűrőkondikhoz az anódtáphoz. Meg még egy csomó dolog, amit műszaki ember feleslegesnek és drágának tart, azonban a végeredmény a világszínvonalú (és árú) berendezés lett.
Ezeknek a megoldásoknak csak kicsi részét tudom alkalmazni több okból, de a nagyon jó végeredményt így is remélhetem.
Azt említi egyebütt az illető, tiszta szerencse, hogy egyéb műszaki vonalon vagyok mérnők, mert, ha tanulom az elektronikát, ugyanolyan jellegtelen erősítőket készítettem volna, mint amik születnek általában, szépen minden kiszámítva....
A kapcsolások nagyon egyszerűek, de az anyagok, a kivitel a legmagasabb szinten adják azt a minőséget, amit aztán kénytelen volt az értő műszaki kortárs is elismerni.
Így néz ki a szóban forgó monoblokk, 14.7W-ra. Félszáraz vörös, kakaspörivel?

Csak totálisan azonos konstrukció esetében merném kijelenteni a 10és 15 közti különbséget hogy ott nem sok van .igaz decibelben ez semmit nem mond de hallásra simán megmondható melyik szól csupán oda kell figyelni meg némi fül is kell hozzá ,nyilván egy botfülü emberke soha az életben nem fog tudni különbséget felfedezni itt sem de még nagyobb eltérés során sem .

Sziasztok!

Tanácsot kérek. Van egy Philips F6X23A rádióm.
ECC85, ECH81, EAF801, EF184, EM87, ECC808, ECL86, ECL86, EM87 csövek és 4 db AF126 tranzisztor van benne.
Nagyon halkan szól.
Érdemes felújítani? Lehet ebből jó minőségű erősítőt csinálni?
Vagy alkatrészeit, trafóit használni más erősítőhöz?
Köszönöm.

Nyilván minden fokozható, nem szeretnék meddő vitákba bonyolódni.

Idézet:
„nem szeretnék meddő vitákba bonyolódni”

Szerintem nincs is miről.
A bizonyosság talaján állva én sem erőltetném.
A bemutatott dolog nem azért van, mert minden diy és egyéb alkotó szégyellje magát, hanem bizony vannak magasabb szintek.
Én sem törekszem rá, mert azon forrás, hangdoboz, ami előtte, utánna kell ezen holmik elbírálásához, nem a köznapi ember lehetőségeihez lettek szabva.
Megmutathatok még képeket, de vegyük OFF-nak.

Érdemes felújítani, a sztereó hangfrekvenciás erősítőjét önállóan is tudod használni, erősítőként. Van lemezjátszó, és magnetofon bemenete a hátlapon.

Van magnó és kristályos lemezjátszó bemenete, két 5 Ohmos hangszóró kimenet.
Úgy tudom 2x3,5 W teljesítményű.
Hogy álljak neki az átnézésének?

Ha szól már nagy baj nem lehet. Az ötpólusú DIN csatlakozó aljzatának 1 (jobb) 4 (bal) és 2 (föld, árnyékolás) adj jelet, pl. egy mobiltelefonból. Ehhez szükséged lesz egy 4p jack / sztereo (két jack) átalakító kábelre, és egy 5p DIN dugóra. Elvileg némi utánjárással beszerezhető két jack, 5p DIN csatlakozó átalakító is, de magad is elkészítheted. Ha így működik akkor örülsz, ha nem, és továbbra is halk, akkor kell hozzányúlni, de azt már a rádió javítás topikban.

Megjöttek a rugók a 807 pp - hez. Most már stabilabban állnak.

De jó a háttér!

Igen! Télen a nyári konyhát használom műhelynek mert az fűthető

Néhány hete hallgatom az erősítőt, jól szól. Három barátom is meghallgatta, saját rendszerén, nekik is tetszett. Sokak által kedvelt piros JANTZEN Z CAP kondikra cseréltem a kék csatolókondikat, nyákterven kialakítottam megbontás nélküli cserélhetőségét Most ezekkel tesztelem. Érdekel (kb 5x árkülönbség) milyen + hangminőség javulást hoz, ezekkel a kondikkal.

Látszik, hogy nem én csináltam, mert jól néz ki.
Azonban a 350-400 óra az kellene.
Nálam akkor stabilizálódott a hangja.
Az is igaz, hogy a hangfalamban, azonnal hallható volt egyfajta kellemesség a hangjában.

Természetes, hosszabb ideig próbálgatom, első benyomások félrevezethetnek...

Sziasztok! Volt ma reggel a postás. Egy sárga tasakot tett a postaládába.
Hát elkezdtem bontogatni. Íme, szerintetek mennyi esélyem volt arra hogy egy valószínű USA piacra gyártott csövet találok Angliában?
Márpedig az hogy 6V6GT az nem igazából európai jelölés.
De azért a TUNGSRAM felirat ott vigyorog rajta
És bekapcsolom , katód felfűt és működés meg örülés van

Ha valakinek lenne tapasztalata ebben: Capri rádió trafókészletéből milyen minőségű SE erősítő készíthető? A kimenő osztottan van tekerve: 2 primer, 2 szekunder.

Hali. Én a nyáron bontottam szét egy ismerősömtől kapott Caprit. EL84 volt benne. Valahol tán még megvan a kis kimenő. Pár vatt, nem több. Szobai nosztalgia zenehallgatásra jó, de igazi mélyeket ne várj tőle. Ha a lakkozott huzala el van öregedve, akkor felejtős, hacsak újra nem tekered. Az enyémek elég kérdésesek, így félre is löktem őket. Üdv.

Csináltam korábban én is ilyen tesztet ugyanezen 2 kondi között.
A változás azonnal érzékelhető, részletesebb, nagyobb tér, zeneibb.

Hosszabb távon hallgatva sokkal kellenesebb mint a kék jantzen.

A kék viszont tápba tökéletes, bizonyos helyekre.. pl. a fetes táp kimenetére, soros 1ohm-os ellenállással a gnd felől. Fontos a soros ellenállás, mint ahogy az eredeti arc tápban is van, mivel nélküle picit mosott a mély tartomány. (sok részlet előhozható vele) A soros ellenállással lehet kísérletezni, hangolható vele a megszólalás.

(PL szén ellenállóval zenei, de lágy, erőtlen a basszus, mox ellenállással erőteljes, már már tolakodó, fémréteg ellenállással állt be számomra az egyensúly). (0,5w yaego fémréteg)

A fetes tápban a 10k-1µF tagot cseréltem 330ohm-10nF kombinációra, ez is sokat hozott megszólalásban.

Érdemes vele picit kísérletezni, sokat lehet még rajta javítani, drága alkatrészek beépítése nélkül is..

Sziasztok!

Csöves hangszínszabályzóról még nemigen esett szó itt, de kérdezném a véleményeteket, hogy vajon szerintetek melyik a jobb megoldás/kapcsolás?

A "lepke" típusú hangszínszabályzóval az a baj, hogy erősít, leoszt.. megint erősít. A hang "útjában" van, jó sok alkatrész ,amin áthajtódik a jel. Nem igazán szeretem, de nem vitatom hogy van létjogosultsága, én azonban nem használtam még ilyesmit.

A katódkövetős lenne jobb, de. Ha azt vesszük, hogy a meghajtásnál a lehető legnagyobb szintet kell elérni, a katódkövető elé még kéne egy fokozat, és hát annak a zaja többlet zaj, ami azért ha nem is sokkal, de rontja az eredő jel/zaj viszonyt. A nagyimpedanciás meghajtásnál a hangszínszabályzó tekergetése viszont változó terhelést jelent a meghajtó csőnek, ezért a meghajtó szint is változni fog. A kis impedanciás meghajtásnál (katódkövető) ez nem probléma.
Sajnos el kell dönteni melyiket inkább.

Baxandall nem lepke, visszacsatolásba van bekötve. Egyébként én sem használnám, hangszer erősítőkben hasznos.

Ha azt akarod, hogy a hangszín szabályzás legyen precíz, akkor a katódkövetős, ha a kisebb zaj a lényeg, akkor a második.

Szerintem katódkövetős zajra is előnyösebb, mivel nem erősít, csak impedanciát illeszt. Második fokozat erősítése elegendő, kompenzálja a hangszínfokozat okozta veszteséget, nincs felesleges feszültségerősítés többlet.

A katódkövetővel pont az a baj, hogy nem erősít, csak hozzáadja a saját zaját. A földelt katódú fokozat legalább erősít is. A katód követő elé kell megy fokozat, ami a jelet a max szintre erősíti, hogy legyen miből leszedni azt a 15 - 20 dB körüli csillapítást, ami a kiemelés miatt kell.
Ha csak a földelt katódú fokozat van, akkor csak egy cső zaja adódik hozzá. Nem sok, nem sok, de van. Ezért kell megfontolni.

Egy meglévő végfok elé bekötve a hangszínszabályozót, nincs szükség a katódkövető elé még egy előerősítő fokozatra. Hangszínszabályozó csillapítását második fokozat pótolja . Így lényegében nem változik a végfok eredeti bemeneti érzékenysége.

Hogy szükség van, vagy nincs, azt nem tudom. Az erősítő tervezője (már ha tényleg tervezi) majd eldönti. Én csak a kérdésre válaszoltam felvázolva a megfontolandókat.
Ha önállóan nézed a fokozatot, annak a bemeneti feszültségének, és a kimeneti feszültségének egyezőnek kell lennie. Persze a funkciókat össze is lehet vonni, az aktív elemek számának csökkentése miatt.
Azt is tudom, hogy itt többnyire csak végfokozatokat építenek, annak azért szorosan véve nem része a hangszínszabályzó, mint valamiféle korrektor fokozat.

Köszönöm szépen mindkettőtöknek a válaszokat. Nagyon korrekt, szakmai indoklásokat kaptam.
Eddig nem vetemedtem csöves erősítőbe hangszínszabályzó beépítéssel, de ha mégis, akkor lehet, hogy a fenti valamelyikével teszem. Ezeket a kapcsolásokat kitt formájában árulják az ebay-en, illetve csak magát a kész NYÁK-ot is. Ráadásul egész elfogadható áron. Vagy még az is elképzelhető, hogy előerősítőbe kerül majd, motoros hangerőszabályzó és relés bemenetválasztó mellé. Az viszont biztos, hogy kikapcsolhatóvá lesz téve.

A második, azaz, a kétfokozatú erősítős megoldás a jobb. Egyrészt, mert nem fordít fázist a be és a kimenete között. Másrészt a plusz erősítés kisebb eredő zajt eredményez.
Mivel mindkét áramkör nagyimpedanciás, az árnyékolásra, vezetékezésre egyaránt érzékeny, a második, két erősítős fokozatú nagyobb stabilitással rendelkezik, a nagyobb körerősítés miatt, a cső-öregedés tekintetében is ez jobb megoldás.

Üdv!