Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   252 / 2208
(#) edgar válasza edgar hozzászólására (») Okt 3, 2008
Termeszetesen a bugas nem csak a futes okozza.
A valtakozoaramrol taplalt erositoknel a valtofeszultseget egyeniranyito fokozat alakitja at egyenfeszultsegge.
Legyen az csovel vagy diodakkal megoldva (csovesbe csoves illik!!).
Egy kis kitero:
A csoves erositoknek harom kellemetlen hibajuk szokott lenni.
Az egyik a tulsagosan nagy alapzaj (soretzaj) a torzitas es a bugas.
Nagyerositesu , tobbfokozatu erositok elso fokozata sustorgast es mikrofoniat okozhat (ellenallasok temikus zaja ...stb).
Ezen a hiban a csotipus helyes megvalasztasaval segithetunk.
Az amator keszitesu max. ketfokozatu erositok eseteben ez nem igen fordul elo.
A torzitast csokkentese a kulonbozo negativ visszacsatolasok alkalmazasaval tortenik amelyek ismeretesek.
Olyan negativ visszacsatolasnal ahol a kimeno trafo szekundererol csatolunk vissza_igy ennek a torzitasait is csokkenti_
csak abban az esetben celszeru alkalmazni amikor a kimeno nagyobb meretu vasmagra keszul.
Csak ilyen transzformatortol remelhetjuk, hogy szamottevo fazisforgatas nelkul viszi at a magas es a mely hangokat.
Amennyiben a fazisforgatas nagy, a negativ visszacsatolas pozitivba fordulhat, es az erosito a mely vagy a magas
hangoknal begerjethet.
Altalaban a negativ viszacsatolas merteket:
A' = 0.1 x A alitjak be.
Ez azt jelenti, hogy az erosites es a torzitas kb. tizedreszere csokken.
Teszem fel,egy ketfokozatu erosito (EL84 / EF86/ kimeno trafo attetel_ez volt a tegnapi tema) amelynek az ossz erositese:
A = A1(EF86) x A2(EL84) x 1 / 32 (ez utobbi a kimeno attetele) = 180 x 36.5 x 0.03125 = 205.31 X.
Egy 0.1 x A visszacsatolassal az A' erteke A' = 0.1 x A = 20,5 X.
Tehat az erosito ossz erositesa 205 x-os erositesrol lecsokkent 20,5 x-os ra s igy a nemlinearis torzitasok is ugyan olyan
mertekben csokkentek.
Termeszetesen a bemeneti erzekenyseg is csokkent.
Nem bonyolodok bele mert hosszu mese_habar egy erdekes tema lenne egy kis erosito tervezesi menete A-Z - ig.
A bugas...egy kellemetlen mindenkit zavaro jelenseg.
Sok forumon olvasom, hogy, bug az erositom, nem tudom, mit csinaljak vele ... es sorolhatnam.
Hat igen, az iparos bedugja a fulet a hangszoroba es ugy analizalja a "bugas" - t.
Minden esetre egy kis bugas az mindig lesz, a merteket lehet csokkenteni a fokozatok kozotti szurolancok segitsegevel valamint a taparamkor helyes szurestechnikajaval_meg a kulonbozo trafok helyes elrendezesevel.
A fokozatok kozotti szurolancok (RC) meg gatoljak, hogy az egyes vezerracsokra ne jusson bugo feszultseg (csokkentik).
Figyelembe veve azt a tenyt, hogy erosito fokozatokrol van szo, igy a kimeneten fokozott mertekben jelenik meg.
A mai erzekeny hangszorok a bugast fokozottan visszaadjak.
Nem elhanyagolhato az egyes vegzodesek testre kotese sem (foldhurok).
A futeskori bugas csokkenteset fenneb targyaltam roviden.
A tovabbiakban terjunk ki egy kicsit a tapegysegre roviden.
A bugast nagy mertekben csokkentheto a megfelelo szures alkalmazasaval.
Ahoz, hogy eredmenyes szurest erjunk el a CLC szures celszeru alkalmazni.
Igaz koltseges (nagy meret), de a szures hatasfoka es az induktivitason eso feszultseg erteke sokkal kissebb mind egy CRC szuro eseteben.
CRC szures az emeletek kozt erdemes alkalmazni ahol az aramok kis ertekuek.
Megjazem, hogy, csoves egyeniranyitas eseteben a katalogus altal megszabott kondenzator erteket nem szabad meghaladni
mert a cso idoelotti tonkremenetelet idezi elo !!
Pld. az Ez80 esteben a szurokondenzator erteke 50uF.
A kondenzator erteke nem hasbol va valasztva, hanem szoros osszefuggesben van a mukodesevel.
A csoves egyeniranyirok eseteben a kondenzator ertekenel figyelembe veszik a folyasi szoget a terheloellenallast a periodus idot a stb.. az egyeniranyito csovon atfolyo aram , a fogyaszton (erosito) atfolyo aramnal lenyegesen nagyobb_3 - 4 szerese is lehet.
Ezert az elso kondenzator erteke egy jol megszabott ertek.
Irtam ez utobbit mert olvastam itt a forumon, hogy valaki 100 µF-ot kotott az egyeniranyito csore (termeszetesen semmi szuresi hatas).
Nem reszletezve tovabb a dolgokat egy szamszeru peldaval kozelitsuk meg egy 150mA –es terhelhetosegu diodas egyeniranyito CLC szuro hatasat.
A CLC szurok eseteben kihasznaljuk az induktivitas frekvenciafuggo impedanciajat amely nagy indukivitas eseteben nagy erteket ad kis ohmikus ellenallas mellett.
http://www.AceLayouts.com/uploads/images/2008-10-03/2qVlAZvjmZ.jpg " border="0" />

A feszultseg eses a tekercsen:
U = I x R = 0.15 x 100 = 15 V
Nem reszletezve , ha az induktivita helyett egy ellenallast tennek es az elobbiekkel azonos szuresi erteket szerenenk kapni akkor egy nagy ertekul ellenallast kellene alkalmazni.
Egy legbol kapott egyenlettel az ellenalas erteke:
R = U1 / U2 x 628 x C (F) = 2.4 / 0.0002512 = 9554.14 ohm.
A feszultseg eses az ellnallason:
U = I x R = 0.15 x 9554.14 = 1433.121 V
A szamitas ertelmetlen mert 150 mA –es terheles eseten a feszultseg eses akora , hogy a C2-on nem kapunk feszultseget.
CRC szuro eseteben a soros R ellenallas erteke , mind az egyen , mind a valtofeszultsegu komponensnel megvan.
Mind erdekesseg maradjon az elobbi CRC szures, az aram legyen 3 mA.
A feszultseg eses az R ellenallason:
U = 0.003 x 9554.14 = 28 V
Tehat ha egy eloerosito fokozat (ECC83) szureset oldjuk meg CRC szurovel ahol kicsi az aram a feszultseg eses sem veszes.
Teszem fel, hogy 250 V tapfeszultsegbol hianyzik 28V a szures utan a cso attol meg vigan mukodik.
Elnezest, hogy sokat irtam.
Ma volt idom.



(#) Abukodonozo válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Okt 3, 2008
Heló!

Zolibácsi mindenféle köszönetem... Elnézést a késői válaszért!

Üdv nektek: Abu.
(#) 021 hozzászólása Okt 3, 2008
Én például kifejezettem szeretem ezeket a részeket, sokat lehet belőle tanulni. Köszönöm szépen! Én szűrőinduktivitásnak egy 220/16v 20 wattos trafó primerjét kötöttem be, egyenirányító ez 80, kondi 2*50 uF, kifogástalan szűrést adott a 6W-os se-hez.
(#) 021 hozzászólása Okt 3, 2008
Valaki tapasztalta már hogy a csöves egyeniránításnak tényleg jobb-e a hangja?
(#) edgar válasza 021 hozzászólására (») Okt 3, 2008
Legrest hagytal??
(#) sound.man válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Okt 3, 2008
A cső fűtése az váltó áram? Már a 180v-ot megtekertem, 40Va-s a trafót és mono-t csinálok.
(#) sound.man válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Okt 3, 2008
Oké köszi holnap összepakolom a trafó és kipróbálom. Ha valamit elrontok úgy is jövök. Muszáj neki ülni mert kíváncsi vagyok a hangjára.
(#) Rockmenyét hozzászólása Okt 3, 2008
Üdv!

Vettem pár 6n8sz-t, ezek ugye oktál csövek és olyan gondom van hogy többnek lötyög az üvegburája. Be lehet azt valahogyan ragasztani? Ti mit szoktatok ilyenkor tenni?
Nem akarom hogy berezegjenek a zenére és mikrofóniásak legyenek.
(#) sound.man válasza sound.man hozzászólására (») Okt 3, 2008
Na úgy állok hogy kicsit elszámoltam magam és 158v lett váltóba (tudtam hogy elszámolom ) Nah és akkor ez pedig 223v körül lesz egyenbe. Ennyi elég vagy még tekerjek rá?
(#) djhans válasza sound.man hozzászólására (») Okt 4, 2008
Tegyél még rá mert terhelten az csak 200V lesz. Tekerj rá hogy 180V legyen váltóban ha nem gond.

Melyik kapcsolást csinálod?
(#) edgar válasza edgar hozzászólására (») Okt 4, 2008
Kimaradt a tegnap a feszultseg oszto kozospontjan megjeleno feszultseg kiertekelese:
Kép: Hivatkozás
(#) kocos válasza Rockmenyét hozzászólására (») Okt 4, 2008
"Körbehúzod" pillanatragasztóval, ahogy EcoPityu is mondta, vagy műgyantával
(#) kocos hozzászólása Okt 4, 2008
Amúgy ilyen kis PCL 86-hoz, meg El84-hez sztem a "legolcsóbb" tekerésmentes tápmegoldás, ha két egyforma 230/6, illetve 230/15 voltos 50W-os traffancsot veszünk, és szembefordítjuk. Elektronikia boltokban szokott lenni akciósan darabja két ezer körül. Legjobb, ha toroid, az még olcsóbb,, és kisebb helyet foglal. de legjobb, ha kapjuk, lpjuk, vagy kukázzuk PCL 86-hoz két Puskás trafó is jó, 15 voltos, és a fűtést soros ellenállással belőjük. Ilyen trafót vaterán, vagy bárhol "utánad dobják" egy ezresért. sőtt! a második trafónak nem is kell 50 wattnak lennie, mert őcsak az anódfeszt szolgáltatja, oda elég egy kb 35 wattos is, ezen is lehet spóroni .
Én most gitárhoz való torzító pedálnál akarom ezt a módszert, egy kis csengőreduktor trafó lesz a pedálban, és AC 9-12 voltos 1 amperes adapterről lehet táplálni. A fűtést 7805+zenerrel belövöm, az anódot meg valami BU508-on, vagy hasonlón ( majd adatlapot azért nézek, nehogy beégjek )"áteresztem" hogy az is stabil legyen. Két ECC83-mat kellene egyébként kiszolgálnia
(#) kocos válasza (») Okt 4, 2008
Olyan ismerősek ezek az ábrák! Nem a hangmester fórum csöves gitárerősítő építése topikból vannak Zoltán nicknevű embörtől?
(#) kocos válasza (») Okt 4, 2008
Ezt sok gitárerősítőben alkalmazzák, ahol az egyes fokozatok után muszáj leosztani a jelet, hogyha nem akarjuk , hogy túlvezérelhjük a következőt, és így torzítson a hang ( vagy éppen torzít, csak ne annyira ). de hogy ne veszítse el a "fényét" a gitárhang, a felső tagot áthidalják egy kondival. egyébként, mait linkeltél tipikus gitármotyó megoldás 470+470k , 470pF.
Ugyanez a módszer még a "Bright", vagy Brilliant" "áramkörnél", ahol a hangerőszabályozó poti melegpontját kötik egy kondival a csúszkához, így kisebb hangerőn sem tűnnek el a magas hangok
(#) edgar válasza edgar hozzászólására (») Okt 4, 2008
Maradjunk egy kicsit az ellenallasos osztoknal.
Sok erositoben emeletek kozott lathato ellenallasos oszto amely a jel csokkentesere vagy a frekvencia menet modositasa vegett epitenek be.
Ez utobbi oszto abban kulonbozik , hogy a felso agban talalhato R1 ellenallas atvan hidalva egy kondenzatorral.
Az R1-nek egy kondenzatorral torteno athidalasaval meroben megvaltozik a kimeneten az oszto frekvenciamenete.
Abban az esetben amikor nincs athidalva a felso ag ellenallasa akor a teljes frekvenciasavban az osztas erteke egyenlo.
Legyen R1 = 470 k es R2 470 K akkor az osztas egyenlo 0.5-el.
Ez jelenti azt, hogy a bemenetre adott veszultseg felet kapjuk az oszto kozospontjan.
Tehat- be 10 V es ki 5 V.
Az R1 kondanzatorral torteno athidalasakor a frekvencia novekedesevel az R1- C impedanciaja csokken es igy a kimeneti feszultseg novekszik.
Az alabbi abran lathato egy ilyen oszto frekvenciamenete es a szamitasahoz szukseges egyenletek.
Kép: Hivatkozás
(#) kocos válasza kocos hozzászólására (») Okt 4, 2008
Hova tűnt????????

Na ez, hogy történt, hogy "átugrott" utánam, amire az előbb válaszoltam???
(#) edgar válasza kocos hozzászólására (») Okt 4, 2008
Na na , egy ertelmes hozzaszolas!!!
PS:
Idoeltolodas tortent es azert ugrott at !!
Az egyenlet hibasan volt irva, kozben kijavitottam.
Ne legy kivancsi a Zoltan nevu emberkere mert hamar megoregszel.
(#) kocos válasza edgar hozzászólására (») Okt 4, 2008
Á, értem!Megbomlott a tér - idő kontinuum
(#) edgar válasza kocos hozzászólására (») Okt 4, 2008
Hogy megy a gitarerosito epitgetes??
(#) kocos válasza edgar hozzászólására (») Okt 4, 2008
Idézet:
„Ne legy kivancsi a Zoltan nevu emberkere mert hamar megoregszel.”

Hogyhogy? Ismered? nem tudod mi van Vele??
(#) kocos válasza edgar hozzászólására (») Okt 4, 2008
Megyeget! Most épp, mikor már szólt a cucc, meghalt a trafó Mármint a hálózati (menetzárlat, de csak úgy hirtelen a semmiből ) A kimenő viszont jó lett, jól is szól, arra büszke vagyok eddig bejött ez az EI66-os TV képkimenő vas hangkimenőnek

Látom erdélyi vagy!csak nem Te vagy Zoltán? Vagy csak ismered???
(#) djhans válasza kocos hozzászólására (») Okt 4, 2008
Legolcsóbb megoldás ha veszel a vaterán egy lepukkant külsejű újkori csöves vidi rádiót egy ezresért. Akkor mindened meg lesz: táptrafó, kimenő, ECL86 meg a többiek. Esetleg a hangolásjelző EM84. Meg a foglalatok.
(#) edgar válasza 021 hozzászólására (») Okt 4, 2008
Nincs semmi erhetetlen.
Mas munkapontba van helyezve a cso.
Latszik az adatlapon.
(#) 021 válasza edgar hozzászólására (») Okt 4, 2008
Nem, bekötöttem ahogy gyárilag volt. Olyan nagy feszültség szerintem nem esik rajta.
(#) kocos válasza djhans hozzászólására (») Okt 4, 2008
Az is igaz, csak nem bitos, hogy a 35 W körüli Vidi trafó elbír két El84-et! Nekem a "tégla" VTRGY -ből bontott trafóm eléggé melegedett két ECC83-tól, meg egy El84-től.
Bár azt mondják Velencét kell venni! (vagy Nápolyt?? )abban M kilencvenakárhányas vas van, 0.35 -ös lemezből, még kimenőnek is jó
A legolcsóbb megoldás ilyen elven két rossz Budapest beszerzése, és akkor máris van egy 2x10-12 wattos stereo cuccod, két Em80-nal, és két kiváló mély, illetve magashangszóróval Csak azért egy Budapestet emberiség ellenes bűntett szétbontani
(amúgy azt nem értem, hogy egy bolgár rádiónak miért Budapest a neve? vagy rendelésre készült? )
(#) djhans válasza kocos hozzászólására (») Okt 4, 2008
Igazad van. Talán két ECL86-ot elbír de egyet biztosan. Budapestet én se bontanék szét de a kisebb újkori vidiket amiknek a külseje nagyon lelakott szerintem nem bűn szétszedni ha csöves készül belöle
(#) kocos válasza djhans hozzászólására (») Okt 4, 2008
Perzse Olyat én is bontottam párat

Kondikkal, mi a helyzet?
(#) kocos válasza kocos hozzászólására (») Okt 4, 2008
erre a titokra sohasem fog fény derülni .....
(#) kocos hozzászólása Okt 4, 2008
Most így néz ki a béle. A hálózati traffancs kiszedve, egyébként már tök szép kráncs hangja volt, a végfok abszolut brummentes, és zajtalan volt, az első trioda rakoncátlankodott valamit, amit mértem volna, mikor beütött a krach.
A fázisfordító utáni Master (hangerő) poti miatt van benne ilyen 22nanos kondenzátortenger

béle.jpg
    
Következő: »»   252 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem