Most hirtelen nem tudom megmérni mekkora EI. Azt megnéztem régebben hogy 10cm2 a kersztmetszet. 0,2 vagy 0,3mm a lemezek vastagsága. Jó régi vas magas sziliciumtartalommal mert könnyen törik. Van még ennél jobb két trafóm amiből lehetne kimenőt csinálni ezek vékonyabb lemezekből vannak. Sajnos nem egyformák se keresztmetszetre (14, 16cm2) se méretre. Max monó erősítőbe lennének jók.

Jobban szeretek hiperszilből kimenőt csinálni mert könnyebb szerelni. bár ott meg az ablakkeresztmetszet szokott néha kevés lenni.

Az 1,8 K szerintem jó, többnyire 1,5-5 mA között szokás a 6N8C-t használni (amúgy 9 mA-ig lehet).

Wow! Ehhez azért elég nyugodt embrnek kell lenni Nem semmi! Legalább oszlopos fúróval csináltad? Amúgy jó lett, de újrafesthetted volna összerakás előtt

Igen, hasonlót. A gond csak az hogy cseszték megadni a nyugalmi munkapontokat.
A trafó nekem mindig is homályzóna volt.
EI78 azt jelenti 7,8 cm2-es keresztmetszet ?
Van pár vasmagom, sajna nincs ráírva a tipusa.
Ha jól sejtem a primer menetszám adott magra az alsó határfrekit 6+.
Kiszámoltam fa-ra XL-t és hálózati fesszel tápolva féltekercsenként mértem a rajta folyó váltóáramot.
Addig tekercseltem, amig 120ma folyt oldalanként.
Mivel a vasmagom 5cm2-es sajna 100Hz-től számíthatok 10w-ra. Így 100Hz-re kalkuláltam át a mérést úgy, hogy ott legyen XL=Ra. (5,2k)
Vagyis 50Hz-nél 2,6K. Innen a fenti 120mA.
Nem értem ezeket a trafókat. Elvileg az impedanciájuknak a freki növelésével arányosan nőni kellene, ezzel párhuzamosan az áramnak pedig rohamosan csökkeni. tudom nem egy szóló tekercs, de nem látom át az egészet.

Ezt írtad:

Köszönöm a választ.
Huha, nálam 250V Uak, 22 mA-nél -7,-8 V a rácsfesz.
Bocs hogy okvetetlenkedek :
A csővel sorba van kötve a katódellenállás és a primer tekercs, annak egyenáramú ellenállása. Még bele jön a dologba a táptrafó belső ellenállása.
vagyis ha a primer középcsapolásra rákapcsolok pl 300V-ot, az majdnemhogy megjelenik az anódon is.
......Más
A 6N2P egyik fele a pp meghajtó. Rk=33K, Ra=33K, Ut=250V, Ur=1,25V. A két ellenálláson 45-45V van.
A katódellenálláson szép nagy szinusz van.
Az anódon viszont a szinusz alja erősen megnyúlt, hosszú csúcs nő ki a szinusz kontinuitásából. Mi lehet a gubanc oka ?
Igérem többé nem zaklatlak.

Nekem nitróval le szokott jönni!
Amúgy a pillragacsot a GROSCO nevű görgőtisztítóval lehet oldani!

Szép munka! /JÓ MUNKA...HANCOCK/

Nem csak türelmesnek kell lenni, hanem ezer idő kell hozzá!
Én biztos kivágtam volna flex-el, és becsavaroztam volna egy tuningrácsot...

Nem közvetlenül a témához kapcsolódik, de tud-e valaki csöves kapcsolásokhoz szimulátor programot PC-re?
Hátha, többeket is érdekel.
köszönöm.

multisim-ben vannak elektroncso modellek. Probalni meg nem probaltam csoves kapcsolast kesziteni vele, de eppen tervezem.

határozottan szebb lett így kilyuggatva! Olyan retros. És a belseje is tetszik, ha nő lenne javasolnám hogy vedd el feleségűl! GRATULA!

Nagyon köszönöm!

Amint tudom, megszerzem.

Ez egy jó beéllítás AB osztályban az EL 84-nek, ez miatt hibátlanul kellene működni az erősítőnek.



Ezzel sincs gond, hogy a trafón mennyi esik az nyilván attól függ, hogy mekkora nyugalmi áram folyik rajta, és mekkora az egyenáramú ellnállása, itt is számolni lehet a nyugalmi anódáramot (a raja eső egyenfesz osztva az ohmos ellenállásával pl. ha a fél primer egyenáramú ellnállása 200 ohm, és 3 V esik rajta akkor 15 mA folyik rajt, pentódás bekötésben ugyanennyi folyik az anódon is).
A kimenőtrafó egyenáramú ellenállását legtöbbször el szoktuk hanyagolni, mert normálisan jelentéktelen érték az induktív ellnálláshoz képest.
A tápegység belső ellnállása megfelelő, ha a nyugalmi árammal terhelt erősítőn a szekunder váltófesz 1,2 szerese (vagy több) van egyenben.



Ez már gond, egyformának kellene lenni, valami gerjedés, vagy káros moduláció lehet. Képet, vagy rajzot kellene feltenni róla.

Összefoglalva az eddigieket a teljesítményed valószínűleg a kimenőtrafó miatt nincs meg, viszont foglalkozni kell a fázisfordító gondjával is, mert az így durva torzítást okoz a jelben.

Kép: Hivatkozás
Termeszetesen a legrest be kell helyezni !!

Na, elment az utolsó két ember (JZoli, köbzoli) postája is, úgyhogy már csak kócosnak kell jelentkeznie a GU50-eiért. Köszönöm az összes "vásárlónak" a pozitív gördülékeny hozzáállást!
Egyébként lehet hogy csak nekem érdekes, de a karton (72db) GU50-ből egyikkel sem volt látható probléma vagy fűtőszál szakadás.

Sziasztok!
Keresgéltem GU50 SE rajzokat a neten,és ezt találltam.Szerintetek érdemes megépíteni?Ha tudok szombaton 6SN7-et venni,akkor ezt szeretném összerakni.És egy ECC85 hajtaná az EM84-et.Nyugi köbzoli lesz egy másik fűtőfesztrafó 6,3v-ra,nem szeretném megsütni a köbtrafót .
Lenne pár kérdésem:-triódába,vagy pentódába kössem a GU-t?
-szokott lenni 6SN7 a börzén?kb mennyi egy ilyen cső?

Aki jön a börzére,és van kedve,írja le,hogy jön

A magam részéről még egyszer köszönöm a csöveket.

Mi lesz a következő projekt 72 db GU50 foglalat.
Ennyit biztos el lehetne adni.

Mi ilyet használunk a nyomtatókba, kártyaolvasókba, de holnapra utánajárok!

Jövő héten megyek érte, úgyhogy hétvégén felhívlak, majd ne ijedj megha egy 56-os szám keres

Igy utolag:
Meglehetosen nehez dolog ugyanazon a tekercsen egyidejuleg egyenaramot atvezetni es induktivitast merni.
A kimeno transzformatornak azonban ket teketcse van.
Elektromos szempontbol mindegy, hogy melyikkel magnesezzuk elo uzemi allapotba a transzformatort.
Az elomagnesezo aramforrast nem kapcsolhatjuk kozvetlenul a szekunder tekercsre, mert annak kis belso ellenallasa _a primer oldalra transzformalodva_rovidzart jelentene a mero valtakozo aramforras szamara, es a merest meghamisitana.
Ezert egy:

Rad = 10 x Rh nagysagu ellenallast kell a szekundertekercs es az aramforras koze kapcsolni.

Itt helyesbitek, a kapcsolasi rajzon lathato:

Rad. = 10 x Rsec

helyett a :

Rad. = 10 x Rh kell erteni, amely egyenletben az Rh a hangszoro impedanciajat jelenti.
Elnezest.



Pelda:
Legyen Nprim = 3500 menet ; Nszek = 109 menet ;
Iao = 48 mA es Rh = 4 ohm.
Az egyenlet ertelmeben az Im:

Im = 0.048 x (3500 / 109) = 1.54 A

Az Rad. erteke:

Rad. = 10 x 4 = 40 ohm.

A fentiekbol, az elomagnesezo feszultseg erteke - elhanyagolva a szekunder tekercs ohmikus erteket:

Um = Im x Rad = 1.54 x 40 = 61.6 V

A kimeno transzformatorok egy igencsak kellemtlen tulajdonsaga az ugynevezett primerkori "szort induktivitas (Lsp)".
Ez ellen kuzdunk az osztott tekercselessel technika minden eszkozevel, hogy csokkentsuk.
Nem felejtheto el a primer tekercs onkapacitasa, valamint annak a rezonanciafrekvenciaja (frez), amely egy lenyeges ertek egy kimenotrafo esteben.
A kimenotrafo rezonancia frekvenciaja legalabb:

frez = 2.5 x fm kell hogy leyen.
Az fm = a legfelso atvinni kivant frekvenciaval.

A kimeno rezonancia frekvenciaja:

frez = 5000 / gyokalatt Lsp(mH) x C(pF)

Ismerve az Lsp erteket a alabbi egynlettel ki lehet szamolni azt a frekvenciat amelynel a kimeno trafo kezdi csokkenteni a magas hangokat:

fo(Hz) = Ra(ohm) / 6.28 x Lsp(H)

Pelda:

Legyen egy rosszultekercselt elnagyolt kimenotrafonk amelynek a szort induktivitasa 0.25 H es Ra 5200 ohm (El84 - A osztaly).
Az egyenlet ertelmeben az fo:

fo = 5200 / 6.28 x 0.25 = 3312 Hz

Tehat, abban az esetben amikor elnagyoltuk a kimenotrafo tekercseleset mar 3000 Hz felett kezdi vagni a magas hangokat.

Nem reszletezve tovabb a dolgokat az abran lathato kapcsolassal az Lsp szort induktivitast is ki tudjuk ertekelni.
A kapcsolasi rajzon lathato Z meghatarozasanal a szort induktivitas erteke is benne van a vegeredmenyben.
Azonban, amennyiben a szekunder tekercset rovidrezarjuk, a primer oldal felol nezve ugy latszik, mindha a primer induktanciat zartuk volna rovidre.
Ez logikus, mert a primer impedancia erteket a szekunder impedancia attranszformalt erteke szabja meg.
Tehat marad a primer oldalon az Lsp es az Rprim (amelyek sorosan kapcsolodnak egymassal) erteke.
Az egyenletek nem valtoznak csak annyiban, hogy a Z meghatarozasanal az Lsp es az Rprim altal meghatarozott erteket , valamint az L helyett az Lsp erteket kapjuk mind eredmeny.
A kapcsolas egyben eredmenyt ad arra is, hogy jo e a vasmagunk amit valasztottunk vagy nem.
Ertsuk ez alatt, hogy kiszamitottuk a kimenot, megkaptuk a megfelelo ertekeket - Qv_Z_L_N1_N2 valamint a legrest.
A meresi eredmenybol egybol kitunik, hogy jo vagy nem a vasmag minosege amire tekercseltunk.
Ellenkezo esetben mas vasmagot kell keresni.
Egy kis ugyeskedessel keszithetunk egy 1000 menetes tekercset a kivalasztott vasmagra, a megfelelo_ egyenarammal elomagnesezett vasmagos tekercs_ egyenlet segitsegevel kiszamitjuk az induktivitast
valamint a legrest es merunk.
Amennyiben a kiszamitott ertek megeggyezik a mertel, vagy a mert induktivitas nagyobb, mind a szamitott, akkor a vasmag megfelelo.
Ellenkezo esetben mas vasmagot kell keresni.
A vasmag kivalasztasakor torekedjunk, hogy a lemez vastagsaga ne haladja meg a 0.3 -0.35 mm-ert.
A vastagabb lemezek megnovelik a vesztessegeket es a torzitast.
A lemezek nem tokeletesen sik feluletuek, esetleg meg egy vekony szigetelo reteget is tartalmazhatnak.
Ezert amikor lemezeltuk a trafot a lemezelt felulet nem egyenlo az a x b (lemezkoteg keresztmetszete) ertekevel.
Teszem fel, hogy a tekercstest belso merete 3 x 5 cm.
Automatikusan azt mondjuk ra, hogy ez egy
Qv =15cm^2-es keresztmetszetu trafo.
Igazabol a lemezek feluleti egyenetlensegei miatt a valosagos (szinvas ) keresztmetszet kisebb lesz a lemezkoteg keresztmetszetenel.
Tehat, ha egy trafonal 15cm^2 keresztmetszetet szamoltunk ki, akkor a lemezkoteg keresztmetszete nagyob kell legyen ahoz, hogy megkapjuk a szinvas keresztmetszeti erteket.
Ez utobbi erteket egy kis szamolassal meg lehet hatarozni.

A festés így is megoldható. Oszlopos fúróval csináltam.

Köszi! Apránként csináltam a munkahelyen mikor volt rá idő.

Ezért szoktam én a mért kersztmetszetnél valamivel kisebb számot használni a képletekben. Monsjuk nem pontosan kiszámolom a tiszta vas keresztmetszetet, hanem az effektív keresztmetszetből pár százalékot levonok, esetleg lefelé kerekítem, ha tizedes tört. Nem tudom ez mennyire jó módszer, de én így szoktam

Akkor természetesen csinálj csöves egyenirányítást,de az EZ 81 valóban ritka madár.a potméterek hátrányait dxzo4z tökéletesen leírta.a profik sokállású forgókapcsolóval(yaxley)oldják meg ezt a kérdést.a 24 állású kapcsoló már igen jó felbontást ad,noha a szabályzás nyilván lépcsőzetes marad,de ez a gyakorlatban semmi gondot nem okoz.a logaritmikus karakterisztika könnyűszerrel elérhető,az együttfutás még hagyományos ellenállásokkal is tizedszázalékon belül marad,soha nem fog recsegni,s az élettartama szinte örök... sőt az ellenálláslétra miatt még a fiziológiai hangerőszabályzás is könnyűszerrel kivitelezhető.akár...

Akkor már csak egy forgókapcsolót kell beszereznem

Ha 2 (vagy méginkább 4) tárcsás 24 állásút találsz, mindenképp szólj!!!

Megoldódott a probléma ( a fázisfordítóé)
Stab 250-ről tápoltam csak még közbeiktattam egy 1,5K-50mikro szűrőt. A stabfeszt direkt kötöttem az ECC anódellenállására és megtörtén a csoda.
A teljesítmény is egyre jobb, még állítok a végcső áramán és a trafó áttételén. Már most találomra is látványosan megnőtt a kimenőteljesítmény.
Mindent köszönök. Nemsokára összedobozolom a kütyüt és felteszem ide a fotót.
Cső !

Megnézem otthon ( ha el nem felejtem ), van egy nagy doboz Kontakta yaxleym, sokállású, soktárcsásak. majd azért a hétvégén szólj rám, hogy megnéztem-e, mert hajlamos vagyok elfelejteni dolgokat

OFF:
Nincs valakinek iskolai vezetékes tesla hansgzórója? Úgy elfekvőben? Mert ilyent keresek most!
On:

Ricsi, 6SN7 van a börzén csak 6N9C névre hallgat (ruszki verzió) és kb 5-600 az ára! Figyelmedbe ajánlom még ha a börzén jársz a 470mikrofarad / 450V-os elkókat 250 magyar pénzért!

Bocs, 6N8C-re!