Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
[OFF]Szerintem most nem a mackó ünnepe van, hanem nyulam-bulamé. Ebben az irányban próbáljunk meg társalogni.
Ez nehéz lesz, mert nyusszogós jelenséggel még talán senki nem találkozott. :violent: :smoke:
Sokkal egyszerűbb lett volna, ha a képletet eredeti formájában írod fel, nem lett volna félreérthető. (nem kell mindíg "elhanyagolni" ) A cső bemenetére (rácsára) jutó feszültséget meg így "kiszámolni" nem lehet, mert a Cgf kapacitáson kívül, még több más hatást is figyelembe kellene venni. Ez látható a katalógus által megadott, (mért) és az egyszerű feszültségoszó alapján kiszámolt értékek különbözőségéből.
A brum, a zaj, és egyéb zavarok mindíg voltak, vannak, és lesznek is, csak az a kérdés, hogy mekkorák. El kell dönteni, hogy milyen átviteli láncot kell alkalmazni, a mikrofontól a hangszóróig, és mekkora jel/zaj+zavar viszonyt lehet megengedni a lánc végén. Minél nagyobb a végerősítő kimenő teljesítménye, (végsősoron a hangnyomás) annál szigorúbb a helyzet, és szigorúbb határétékeket kell teljesíteni az erősítőlánc elemeinek, és ebből a szempontból a legkritikusabb a lánc elején található fokozat a legkritikusabb. Azt bátorkodtam állítani, hogy általános esetben még ennél a fokozatnál sem a fűtésből eredő brum a legnagyobb probléma. Sokkal inkább a helytelen (sokszor inkább a látványra törekvő) szerelési módok hozzák be a zavart, brummot. Akkor pedig szűrhetsz amannyit csak akarsz, brummogni fog. Idézet: „Én mindig váltóárammal csinálom a fűtést, eddig nem volt vele gondom. Csak a felvetésre válaszoltam, a "miért" már nem az én dolgom.”
Szerintem ezt a váltóáram-egyenáram dolgot már eléggé "kiveséztük", felesleges már többet értekezni róla.
Három napig nem voltam netközelben,addig 10 oldalon veséztétek ki a "semmit".
Nem értekezek róla, köbzolinak válaszoltam. Azt hiszem a közeljövőben inkább a műhelyben ténykedek a páka mellett, arra érdemes az időt rászánni, a topikkal ellentétben...
[OFF]Ejnye, de "paprikás" az úr!
Abban viszont igazad van, a belépés ide önkéntes. Ha valaki elégedetlen a színvonallal, lehetősége van keresni jobbat.
Ahogy mondod....
Ha már épitő jellegű, esetleg szakmai hozzászólásokat nem tudok olvasni, inkább lépek.... Ide is érvényes a régi mondás:sok beszédnek sok az alja. A szinvonallal nincs gond,(van itt pár jó fej) csak azzal aki semmitmondó hozzászólásokat ir ide.... És ezt ugye akinek nem inge......
Ez nem csak egy téma a sok közül, hanem tulajdonképpen egy nagy család, és néha kicsit elkanyarodunk a témától, megesik, hiszen ez egy fórum.
De ha nem tudod ezt elfogadni...
Ez nem úgy van, hogy Te csak építőjellegű hozzászólásokat olvashatsz, nekünk pedig mindent el kell...
Bocs, nem tudtam hogy ez a Te fórumod
a továbbiakat magánban....
Sziasztok!
A vita helyett kérek egy hozzáértőt, az érdekelne hogy a segédrács ellenállást mi alapján számolják ki? Ez nekem eddig elég homályos.
Ha azonos feszültségről akarjuk járatni a segédrácsot, mint a tápfeszültség akkor a gyakorlatban csupán egy-kétszáz ohmos ellenállással kötjük fel a tápfeszre. Elvileg nem kéne ilyenkor az ellenállás csak gerjedés gátló szerepe van, ha jól tudom. Ha kisebb segédrácsfesz kell, mint a tápfesz akkor (a segédrács áramot ismerve a megcélzott feszültség értéken) Ohm törvény alapján kiszámoljuk.
Kösz!
Ezek szerint a segédrács áram a tápfeszültség és a belső kialakítás függvénye, ha jól gondolom. A segédrács áram ezek szerint a rács szerkezet kialakítása miatt kisebb mint az anód áram, kisebb a felülete, ha ostobaságot írok javítsatok ki! Üdv! :heureka:
És van már megfelelő értékű kondid, vagy Te is kötsz párhuzamosan...?
(Nem tudom Nálad, mit fog leváltani ez a korrektor, de nálam egy-egy gyári félvezetős NAD és Project után döbbenet vot a különbség...)
Kötök párhuzamosan. Az 1,9 nF-osok 1 nF-osból és 910 pF-ból vannak összemérve (1901 pF-ra, a korrekció kondijai amúgy orosz kcc 02-k). A kimeneti kondik 3*220 nF 1000 V-os K40Y-ból vannak összemérve (650 nF-ra). A 33 nF-os csatolókondik 47 nF 630 V-os K40Y-ok lesznek (50.5 nF). Az ellenállások PTMN ípusok három kivétellel (a korrekció 3 Mohm-ja Case). A trafómon 5*6,5 V és 4*365 V van, vagy 5*7 és 4*380 V, angol műszertrafó, nem szórós fajta. Az ECC83-ak Tungsramok. Alighanem nyákot tervezek majd. A táp még homályos.
Az egész előtt véglegesítem én is a 6C33C SE-t, úgyhogy utána lesz belőle valami. Nem biztos, hogy az enyém lesz, van két csövesem pár gyári és saját építésű tranyósom és IC-sem is de a félvezetősök már rég kiestek a pikszisből (az idetévedő félvezető hívőknek mondom, hogy azok sokkal jobbak, mint a csövesek, csak én nem szeretem a hangjukat).
Nos, a kékes fényre az előző hozzászólásban csatolt könyvben (Horváth Géza: Elektroncső, 1954) a mellékletben látható magyarázatot adja a szerző.
Szóval lehet, hogy a GU50-eket kicsit laza körülmények között gyártották?
De az. ha még hozzávesszük azt a néhányszor 10 alkatrészt ami a táp- tápokhoz kell.
Hát ez érdekes, mert a segrács áram is komolyan változik a vezérlés függvényében.
A korrekt megoldás elég problémás
Na jó, nálam most megint "kiment a biztosíték"
A Tarnay féle '72-es tankönyv (!) konkrétan le lett húzva, hogy elavult, meg nem szabad rá alapozni, az "Az elektroncső" című '50-es évekbeli gyerekkönyv, "mesekönyv", meg alapmű ? Most már tényleg nem értek semmit ... :nemtudom:
Érdekes.
Ha már a djvu könyveknél tartunk van egy kis gyűjteményem. Ha esetleg valakit érdekelne valami szívesen felrakom. Itt a lista: 250 elektronikai kapcsolas.djvu a frekvencia fuggvenyeben valtozo jellemzok merese.djvu a hangfelvetel gyakorlata.djvu a hangrogzites.djvu a kis elektrotechnikus.djvu a lehallgatas.djvu a radiotechnika konyvei 1 radioszerelesi utmutato.djvu a radiotechnika konyvei 19 ujdonsagok a radioamator veteltechnikaban.djvu a tranzisztor.djvu amator kapcsolasok digitalis integralt aramkorokkel.djvu amator merokeszulekek epitese.djvu amator muszerek.djvu amator tranzisztoros tv vevok.djvu analog es illeszto integralt aramkorok.djvu analog ic atlasz 1.djvu analog ic atlasz 2.djvu analog ic atlasz.djvu analog ic zsebkonyv.djvu analog integralt aramkorok.djvu antennak meretezese.djvu antennakonyv.djvu arnyekolas es zavarszures.djvu autoradiok szervizkonyve.djvu az egyatmenetu tranzisztor.djvu az elektronika alapjai 1.djvu az elektronika alapjai 2.djvu az elektronika alapjai 3.djvu az ezermester kiskonyvtara 19 hi-fi ujdonsagok sk.djvu bipolaris szilicium tranzisztorok.djvu csillag haromszog zegzugkapcsolas faziskereses.djvu digitalis ic atlasz.djvu digitalis ic-k.djvu digitalis merokeszulekek.djvu egyszeru aramkorok elektronikus hangszerekhez.djvu egyszeru elektronikai aramkorok epitese.djvu egyszeru elektronikai keszulekek epitese.djvu egyszeru merokeszulekek amatoroknek.djvu elektronika evkonyv 1971.djvu elektronika mindenkinek.djvu elektronika otthonunkban.djvu elektronikai alapkapcsolasok gyujtemenye.djvu elektronikai erositok.djvu elektronikai receptek 1.djvu elektronikai receptek 2.djvu elektronikus aramkorok.djvu elektronikus hangszerek.djvu ezermesterkedes tranzisztorokkal.djvu felvezetos feszultsegatalakitok.djvu feszultsegstabilizalas.djvu hangdobozepites.djvu hangerosito kapcsolasok.djvu hangtechnika amatoroknek.djvu hifi erositok epitese.djvu hobbim az elektronika.djvu lemezjatszok es hanglemezek.djvu magyar gyartmanyu felvezetok.djvu mikroelektronika amatoroknek.djvu muholdvevo antennak.djvu radioamator konstrukciok.djvu tapegysegek amatoroknek.djvu teljesitmeny mosfet-ek es alkalmazasaik.djvu termeszethu hangkozles.djvu ttl receptek.djvu tv kephibak.djvu ujabb ezermesterkedes tranzisztorokkal.djvu
Nyugodtan alapozhatsz azokra a könyvekre, nincs abban semmi elavult, a csövekkel kapcsolatban azóta nem sok fejlesztés történt, amit a csövekről tudni lehet, azt már akkor tudták. Talán az a baj, hogy nem hofi szlengben írták, úgyhogy a mai fiatal nemzedék nem érti pontosan mi van leírva. (elég nagy baj)
[OFF]Akkor is szólt a rádió, voltak hangosítások (igaz nem 10 kW -al) nem stabilizálták a tápfeszültséget, nem egyenirányították a fűtőfeszültséget, mégis szóltak rendesen az erősítők moziban, színházban, a Népstadionban, és a rádióban, TV-ben stb.)
Bocs! Igazad van!
Van benne több csöves erősítőkkel foglalkozó könyv. Ezért gondoltam, hogy......... Sorry!
Ne kapd fel a vizet, a Tarnay féle könyv nem lett lehúzva, nem is lehetne egy ilyen kiváló könyvet lehúzni. Köbzoli nem ellenpontként tett be egy kezdőknek szánt könyvet, hanem jószándékból, hogy azok is tájékozódhassanak, akik tényleg csak hobbi szinten szeretnének foglalkozni csövekkel, a könyv ezért készült.
Elfogult vagy már mindennel, amit Zoli mond, vedd lazábbra a figurát, mert a hőbörgés sehova nem vezet, még ha igazad van akkor sem. Nem kell másokat értékelni, mert mást mond mint Te, elég ha nem értesz egyet vele, aki olvassa a beírtakat úgyis saját véleményt alkot a dolgokról. Ne vedd sértésnek, mostanában szerintem kötekedős lett a stílusod, ami nem jó, bármi is az igazság.
Tunátok ajánlami egy jó ECC83 + EL84 SE kapcsolási rajzot. Van egy csöves magnóból bontott hálózati trafóm 295V + 6,3V kimenő fesszel, megvan ugyan ennek a magnónak a kimenő trafója is, van egy csöves lemezjátszóból bontott kimenőm is mindkettő EL84-hez.
Csak egy egyzserű kis mono erősítőt akarok kreálni. Találtam több rajzot is de kíváncsi lennék mit ajánlanátok.
Nem azért linkeltem be, mert alapmű, sőtt szaktudás hiányában azt se tudom megitélni, hogy mennyire tudományos. Egy lehetséges magyarázatot ad arra, amiről itt korábban beszélgettünk páran és egy fórumozó kollega is utalt a szennyeződésre a gerjedéssel szemben/mellett.
EL84 viszonylag könnyen hajtható .. , ECC83 erősítése meglehetősen nagy (Rb is nagy ), ECC81 vagy más cső jobban megfelelne , persze tudni kellene mihez szeretnéd használni .
Szia!
Értem, csak azért gondoltam ezt a felállást, mert EZ80-as ECC83-as és EL84-es csöveim vannak elfekvőben. Azt gondoltam építek belőlük valamit.
Egy kondenzátorral hidegíteni kell.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |