Én is Canont akartam, a G5-öst, de az egy ötvenessel drágább lett volna akkoriban... Ezért lett a Sony. Ma már annyi pénzért a tükörreflexesek között is válogathatnék.

Csak az objektívpark hozzájuk egy vagyon

A fényképezőgépem firmware-frissítésével azt írják hogy ezeket javították ki:



A piros színű rész érdekelne, de nem vagyok biztos a jelentésében. Lefordítaná nekem valaki ha megkérem?
Néha érdekes képet csinál a gép. A kép bizonyos részei fekete-fehérek:
Bővebben: KÉP1
Bővebben: KÉP2
De szerencsére ez elég ritka, és normális esetben ilyen képeket készít:
Bővebben: KÉP3

Image quality (color reproduction) has been improved for relatively dark portion in whole image area.

Elővéve műszaki angolomat:

Képminőség (színvisszaadás) fejlesztve lett a söétebb részekhez a teljes képtartományban. Józan paraszti ésszel: ha egy képen túl sok a sötét (tehát a CCD kevesebb fényt kap), akkor a gép megpróbálja annak a színeit is visszaadni, annak ellenére, hogy ott alul exponált lett a kép.

Ne dobáljatok meg sárral (Egyesek azt mondanák: minek pofázok bele, ha úgy sem értek hozzá. Igazuk is lehetne, de legalább megpróbáltam...). Most tervezem venni az első digitális gépemet. Segítséget is kértem a vásárláshoz. Sokáig spóroltam rá. Jópár dologgal tisztában vagyok az analóg technikából, és azt megpróbáltam átültetni a digitális korszakba, ismerve a CCD működését.

Szia!

A kép1 és kép2 között egyetlen különbség van: a kép1 esetén a géped az égre mért fényt, ezért a táj sokkal sötétebb lett, úgymond 'bebuktak' a színek. A kép2-nél ugyanez játszódott le, de fordítva - ott a tájra mért fényt a géped fénymérője, ami ettől szép színes lett, viszont az ég színei itt 'kiégtek'. Ilyenkor ajánlott kézzel beállítani mind a fénymérés helyét, mind a záridőt - feltéve, hogy ezeket lehetővé teszi a géped.
Vagy ha esetleg tud RAW-ba is fényképezni a géped, akkor a HDR technikát használva kiküszöbölhető a probléma...

Fordításod tökéletes, ezt jelenti.

Attila, a tájképnél ellenfényben fotóztál, sok volt az ég világosa. Ezt az objektív elé tett megfelelő áteresztésű "sky filter"-el oldom meg. Link1 Link2 Link3

Helló! Én azért választottam ezt a gépet mert az LCD kijelzője 2,5 colos és minden irányban forgatható. Nagyon sok gépnél a kijelző gyakorlatilag védtelen, esetleg egy fólia van rajta.Ennek a kijelzője be van csukva használaton kívüli állapotban. Ha egy alacsony virág bibéjéről szeretnék egy szupermakrót készíteni akkor kiforgatom a kijelzőt és az objektívet beledugom a sziromba és látom ,hogy mit csinálok anélkül ,hogy lehasalnák a fűbe. Négy db AA méretű NiMh akksiról megy, nem kell hozzá tizenezer Ft-os egyedi akksi. Vettem 4db Eneloop Sanyó akkut töltövel ami eddig nagyon jól bírja 370 db kép után még nem kellett tölteni,ebben egy csomó vakus is volt. Pioneer írta ,hogy a Canonhoz drága az objektív park, én hobbi szinten fotózok nekem elég a saját obija. Mellékeltem 3db super makró felvételt. Az első a sárgabarack virágja, a másik kettő egy tulipánról készült úgy ,hogy a virág már árnyéban volt és az objektiv bent volt a szirmok között a bibétől 1 cm-re.

Tudnál erről egy kicsit mesélni?

a lényege nagy vonalakban:

fogsz pár képet ugyan arról a témáról (persze ugyan abból a szögből, irányból, pozícióból fényképezve), különböző beállításokkal.
a különböző beállításokban pár kép lesz, amin a világos rész lesz jól látható, és lesz, amelyikben az árnyékos. ezeket összegyúrod egy képpé, majd egy ún. tonemapping eljárással alkotsz belőle egy olyan képet, ahol minden látszik.
erre egy nagyszerű program a photomatix pro.

Esetleg ha tudsz a gépen fénymérést állítani akkor a középre súlyozottról átállítani mátrix fénymérésre.

Értem. Akkor ehhez már nyilvánvaló az állvány használata.

Igazad van, itt jobb helyen vannak ezek a hozzászólások.



Természetesen! A HDR (high dinamic range imaging) egy speciális képalkotási eljárás, tulajdonképpen átmenet a fénykép és a digitális illusztráció között. Először is nagyjából elmondom hogy mi is az a RAW és társai, mert ezek mindenképpen szükségesek a a HDR megértéséhez.
Tehát HDR létrehozásához először is készíteni kell a fényképeződdel egy nyers (vagyis 'raw') állományt - ez az állomány minimálisan feldolgozott állapotban tartalmazza a képérzékelőről lementett adatokat; ez tkp. azt jelenti, hogy a fényképezőgép nem hajtja végre azt a komplex algoritmust (pl zajszűrés, interpoláció, expozíciókorrekció, utóélesítés, kontraszt és fehéregyensúly állítása), amivel egy tömörített JPEG file létrehozása jár. Az interpolációból továbbá az is adódik, hogy a JPEG képünk tömörítése veszteséges lesz (tehát elveszik a sok-sok apró részletet hordozó képinformáció egy része).
Most hogy megvan a RAW állományuk, nagyjából olyasmi a helyzet, mint amikor egy negatív, még elő nem hívott filmet tartasz a kezedben.
Picit bővebben kifejtve, a RAW-ból gyakorlatilag 'elő kell hívni' a képet, ami úgy néz ki, hogy kézzel végrehajtjuk a fenti jpeg-létrehozási algoritmusban ismertetett folyamatokat.

És itt jön a HDR lényege: a RAW-ból többféle expozíciós idővel 'előhívsz' pár képet (legyen ez egy tájkép a példa kedvéért). Na most úgy hívod elő a képeket, hogy az egyiken a táj legyen nagyon részletes és színezett (az ég színei túl élénkek, ezért kiégnek), míg a másik képen az a táj nagyon sötét, alig látszik, viszont az árnyékok igen feltűnőek, továbbá az ég színei is szépen látszanak. Ezek után egymásra illeszted a két képet, és kimaszkolod mindegyikből azt, ami azt gyengévé tette (ugye egyiknél a túlexponált égbolt, a másiknál az alulexponált táj).
Így nagyon magas dinamikával rendelkező képeket lehet készíteni, ami akár 14 bites színmélységgel is rendelkezhet - ez kb 690 millió színárnyalatot jelent színcsatornánként (míg a jpeg 'csak' 16.7 millió árnyalatot tud a 8 bites színmélység miatt).

És végezetül két link arról, hogy mit is tud a HDR:
Bővebben: Link1
Bővebben: Link2

szerk.: amit bbb írt, az is lehetséges, de ott több képet is kell készíteni, és ott helyben kell eldöntened hogy mik a helyes beállítások, míg egy raw file esetén nyugodtan elő lehet hívni negyvenféle változatban a képet, majd eldönteni, hogy ebből melyik kettőt akarom 'összerakni'.

Köszönöm az okitást én is. A hozzászólásod olvasása után úgy gondolom, néhány fotóm megérdemelte volna a RAW-formátumot, de eddig leragadtam a mátrix fénymérés mellett.

Jól összefoglaltad! Köszi!

Csak apró gondolat...
Nem tartom kizártnak, hogy a HDR funkciót hamarosan beépítik a gépekbe. Már a jobbféle biztonsági kamerák tudják ezt.

mex:
Igen, már általam is készült pár olyan kép, ami - szerintem - megérdemelte volna hogy RAW-ban szépen kidolgozzam - azonban mind a mai napig nem rendelkezem olyan fényképezővel, ami ismerné ezt a formátumot. Viszont ha minden a terveim szerint alakul, akkor ez az állapot még e hónapban megváltozik, mivel szeretnék beújítani egy DSLR fényképezőre (már nagyon régóta gyűjtök rá...).

Norberto:
Köszi, igyekeztem...

vzoole:
Mondjuk azért számítógépen lényegesen egyszerűbb a HDR-ek szerkesztgetése, úgyhogy személy szerint úgy gondolom, kamerán belül nem biztos hogy szükség lenne külön HDR funkcióra. Meglátásom szerint ugyanis egy HDR megszerkesztése egy kamerán igencsak nehézkes lenne. Bár ki tudja, amilyen gyorsan fejlődik a technika...
(Ha csak azt az egyet nézzük, hogy én a 486-os szgépek fénykorában születtem, most pedig már a sokgigahertzes Pentium IV-es és V-ös procik hódítanak...pedig nem is telt el azóta olyan nagyon sok idő. Szóval tényleg iszonyatos a fejlődés irama..)

Ha manuálisan retusáljuk a képet akkor szinte lehetetlen a kamerán megcsinálni. De már számos program és ps plugin megcsinálja autómatikusan, igen jó eredménnyel (próbáltam már). Tehát így könnyen kivitelezhető.

De igazából nincs jelentősége, jó ha 1000 emberből 1 tudja majd mi az, és tudja használni

Vásárlásban nem szeretnélek befolyásolni, de az biztos ha én újra gépet vennék akkor használtat vennék. Drasztikusan olcsóbb a használt. Pl. Canon 300D-t már potom pénzért hozzádvágják, és ugyanolyan jó vagy rossz képeket fogsz vele csinálni mint a legújabb modellekkel.

az igzat megvallva nem kell a hdr-hez raw, de nem árt neki
többféle módszer létezik a kép elkészítésére, és ebből csak egyik, hogy egyetlen raw képből készítünk több expozíciós értékkel képeket...
az a program, amit említettem (photomatix pro) képes rögtön raw formátummal dolgozni, így nem kell nekünk szórakozni a különböző fényértékű képek létrehozásával.
viszont ami sokkal jobb eredményt hoz, az az, ha különböző rekesz és zárértékekkel készítesz több raw képet.

ennek az okai a következőek:
a hdr kép 32 bites lebegőpontos értékekkel tárolja az adott ponthoz tartozó fényesség értéket. a jpeg, tif, raw formátumok pedig integer értékekkel tárolják a szín információt!
a raw formátum annyiból szerencsésebb, hogy több információt hordoz magában, mint a jpeg, vagy tif. géptől függően színcsatornánként 8bit helyett 10-12bit, de ez még mindig csak egész érték...
azon kívül a raw képnél ugyan úgy előforul az a jelenség, amit a hdr-rel ki szeretnénk szűrni, azaz a kép részei beéghetnek, vagy sötétek maradhatnak.
így tehát az egyetlen raw képből készített hdr kép nem nevezhető igazán hdr-nek, ez akkoriban, amikor tdk-t írtam belőle, fake hdr néven futott (2006-ban). a vicc, hogy egyetlen jpg képből is lehet ilyen képet készíteni, ekkor még kevesebb információból dolgozunk...
azt kell tudnunk, hogy a rendelkezésre álló képekből kell visszaszámolni a fényintenzitásokat, így minél több adatunk van róla, annál pontosabb lesz a számolás.
összefoglalva a hdr kép a következőként alakul:
- fogsz egy alacsony dinamikatartománnyal rendelkező képrögzítő eszközt (fényképezőgép)
- több képből generálsz egy fényintenzitásokat tároló hdr képet
- alkalmazod rá a tonemapping eljárást, ahol leképezed a fényintenzitásokat színekké

Na de a kép legalsó részén még színes a fű meg a kis sárga virágok! A nádtól (vagy mitől) felfelé a dob tetejéig viszont fekete-fehér a kép! Ráadásul bal és jobboldalon a három bokor is színes.
Szerintem ennek a képnek nem ilyennek kellene lennie. Vagy színes legyen minden vagy fekete-fehér. De szerintem az ilyen 'szelektív színezettség' a fényképezőgép hibája és nem természetes dolog.


Matthew!
Köszönöm a fordítást!

Ez pedig a túlexponálás és alulexponálás jelnesége. Próbáld meg mátrix fénymérsi módot.

Nos, jobban megnézve a kép1-et, a színek valóban hiányoznak, és ez nem biztos hogy csak az expozíció hibája. Azonban észrevettem valami érdekeset is: nekem ez a kép több mint baromi gyanús hogy túl sok infravöröset kapott! Véleményem szerint a domboldalról visszaverődő IR (ami most pláne hogy nagyon sok volt, hiszen az égre mértél fényt) tette ilyenné a képet. Láttam már IR-érzékeny filmre fotózott képeket, és nagyon úgy tűnik hogy ez is valami olyasminek néz ki.
Ha van szűrőmenet a gépeden, akkor próbálj szerezni hozzá IR-szűrőt...szerintem.


bbb:

Értem, köszi a pontosítást!

Na jó, a kép2 -re nem biztos, hogy ez a magyarázat, de az 1 szerintem csak simán alulexponált.

Ha IR bajos lenne a kép az baj, mert ezeken a gépeken ha jól tudom akkor a CCD-n van az IR szűrő! Érdekes, hogy vannak olyan gépek amik csak annyiban különböznek az átlag géptől, hogy gyárilag nem rakják rá az IR szűrőt és emiatt kőkemény pénzeket kell fizetni, nemhogy olcsóbb lenne az alkatrész hiánya miatt :eek2: .

Attila!

Megnéztem a műhely topicban, hogy milyen fényképeződ van, és rákerestem a neten. Találtam egy eléggé kiterjedt tesztet a gépedről, ahol a következőt írták a negatívumokhoz: "Bizonyos körülmények között kiszürkülő képrészek". Tehát ha hiba, akkor sem egyedi, tehát nem kell hogy szervizhez fordulj.
Az fent említett IR-szűrőt pedig szerintem úgy lenne érdemes kipróbálni, hogy kölcsönkérsz valakitől egyet, és ha beválik, csak akkor veszel, mert ha mégsem az okozná a problémát, akkor csak kidobnál rá egy rakat pénzt..
Bővebben: Link

MolnarG:

Az a gép amit tervezek venni, egyetlen nagy hibájaként hasonló dolgot produkál, ugyanis nem tökéletes a CCD IR-szűrése... Láttam erről pár képet egy ismerősnél, akinek hasonló van. Tehát lesz még egy jó 8-10eFt-os tételem is vásárláskor, ami az IR szűrő miatt lesz. (Nikon D40-esről van egyébként szó)

Már nem tudok az előzőbe beleszerkeszteni...tehát a folytatás, elsősorban Attilának:
Úgy néz ki, nem minden gépben tökéletes az IR szűrő, tehát lehet az is a probléma. De a legeslegegyszerűbben erről úgy tudsz megbizonyosodni (mielőtt akár vennél, akár kölcsönkérnél egy szűrőt tesztelésre), hogy erős napfényben lefényképezel valami nem tükröző fekete dolgot (igazából bármit ami tiszta fekete), és megnézed, hogy a képen milyen színű lesz. Ha fekete, akkor IR probléma kilőve. Ha barna/barnásvörös, akkor (mivel a fekete az IR-t már nem nyeli el) a gép nem szűri ki rendesen az infravöröset.
Bővebben: Link Ez itt egy fekete fotóstáska, ami egy kevésbé hatékony IR-szűrővel rendelkező géppel készült.

Erre kíváncsi vagyok. Kipróbálom délután ha lesz időm. Nekem van olyan fekete tatyóm, ami fényképezés nélkül is így meg van barnulva

Viszont az is érdekes, hogy a táskán mégis vannak fekete részek amik feketék maradtak.
Nekem egy D50 -em van és ennél a típusnál is találkoztam hasonló jelenséggel.

Talán azért lehet néhány rész fekete, mert egyrészt kissé tükröződő felületűek (azok a fogantyúk és szíjak általában sok "műanyagot" tartalmaznak attól függetlenül, hogy valamiféle textilnek néznek ki), illetve nem is egészen a fényképezés helyszínével pontosan szemben helyezkednek el, hanem kissé oldalt, vagy elcsavarodva.

No, mint ígértem megcsináltam a méréseket. A mérésről elöljáróban annyit, hogy a műszer hitelesítő fényforrás hiányában nincs még kalibrálva, de a témavezető tanárom egy kis találékonysággal egy zseblámpa fényével kalibrálta , nem a legjobb de egyelőre nem volt más. A mérések ebből kifolyóan nem halálpontosak, de mivel itt a különböző fények egymáshoz hasonlítása volt a cél erre tökéletesen jó így is. A méréseket az optikai sugárzás látható tartományára korlátoztuk (380nm - 780nm).

A mérésben részt vevő alanyok:

- CANON PRIMA BF-8 analóg filmes gép beépített vakuja (első saját pénzből vett fényképezőm )
- NAIKI 1000x típusú (tükörreflexesnek álcázott, ámde semmi extra) analóg filmes gép ugyanerre a névre hallgató külső vakuja
- FUJI Finepix s9600 beépített vakuja (jelenlegi gépem)
- Sony Ericsson K550i LED kamerafénye (valaki vakunak hívja)

- Oktatóm archívumából előbányászott Napfelkelte spektrumok

Egy kicsit a mérésekről és eredményekről:
A mérések egyszerű favágó módszerrel lettek elvégezve: redőny le, és telibe vakuzni a detektort, aztán az adatok feldolgozása. A vakuk görbéi igencsak zajosak lettek a ms nagyságrendű villanások miatt, de nem lehet mit tenni ilyenek a vakuk. Egy stoboszkóp magas frekvenciával hajtva szebb görbét adott volna, de az nem volt kéznél. A három vaku fényénél látható, hogy a FUJI kivételével azok kis eltéréssel azonosak. Mind a három vaku Xenon villanócsöves, mindháromnál ugyanannál a hullámhossznál megtalálhatóak a jellegzetes kiugrások. FUJI vakuja annyiban különbözik a többitől, hogy UV tartományban vág, tehát van előtte egy UV szűrő. Az egyéb eltérések adódhatnak a diffúzorok különbözőségéből és mérési hibából is.

A LED egy tipikus fehér LED, semmi extra. Annyi már elsőre is látszik, hogy egy fajta LED-ből nem érdemes vaku utánzó fényforrást csinálni, hanem több válogatott LED kombinációjából.

A LED-ek szórásának vizsgálatát valószínűleg meg tudom még a héten csinálni, de lehet, hogy csak elkezdeni tudom és átcsúszik jövő hétre, de már annyi biztos, hogy nem kell sokat szórakoznom azzal sem, mint ahogy hittem, mert az mérési eltérések utólag is kiküszöbölhetőek.

És jöjjenek a képek.

Sziasztok!

Szeretném egy dologban kérni a segítségeteket.
Egy körvakut szeretnék csinálni, mégpedig LED-ekből. De olvastam ezt a mondatot:



Ettől egy kicsit elbizonytalanodtam. 3mm-es nagy fényerejű fehér ledekből gondoltam. De akkor nem lesz jó? Hogyan csináljam?
előre is köszi a válaszokat.
Kocsgab002

Szia!

Én biztos, hogy a vörös, zöld és kék alapszínekből keverném ki a fehéret, mivel így - a 'sima' fehér ledekkel ellentétben - befolyásolható lenne a színhőmérséklet is. Erre a feladatra talán leginkább az RGB ledek lennének alkalmasak, mivel ott az egyes fényforrások nagyon közel vannak egymáshoz (egyetlen tokban), és így talán kevésbé érvényesül azok pontszerű mivolta. (Mert ugye ha szabvány 3mm-es ledekből rakod ki a megfelelő színhőmérsékletű vakut, akkor a ledek különállósága miatt nagyon elkülönülnének az egyes színek). [ szerk.: most látom, hogy ennek a nagy részét már előttem is leírták, de sebaj ]


MolnarG:
Szerintem a műszer kalibrációjára leginkább alkalmas egy műtermi fotóizzó lenne, mert azoknak pontosan meg van adva a színhőmérsékletük (szabvány szerint 3200K körül, ha jól tudom).