Talán ez lehet kiindulási alap.
Bővebben: Link

Köszi a segítséget! Valami ilyesmire gondoltam igen!

R_{e12[sup]=(R1*R2)/(R1+R2)
R[sub]e[sup]= (R[sub]e12}*R3)/(R_e12+R3)
És ezt így lehet folytatni akármeddig kettesével..

R1xR2xR3 az rossz! R1x(R2xR3), és ez asszociatív, zárójel nélkül ((R1*R2*R3) /( R1+R2+R3)) rossz eredményt kapsz.
Behelyettesítve a zárójeles részt így festene helyesen csak az egyes ellenállásokkal:

(((R1*R2)/(R1+R2)) * R3) / ((R1*R2)/(R1+R2) +R3)

Pont ezt írtam én is.
x az nem szorzás hanem a Replusz.
Szerintem félre értettél.
Majd holnap még elmélkedem, de a kapott infók alapján összejön úgy látom :yes:

A zárójel is fontos, ha nincs csoportosítva (ha eleve úgy számolsz az jó, csak ezt jelölni is kell!) akkor helytelen lesz a végeredmény.

Kaptam, közzé teszem derültségetekre!

Hello!
Megrajzoltam, mert lehet nem fogd érteni miről beszélek. Ha a kapcsoló nyitott állapotban van, akkor astabil módban a poti állásától függően különböző gyorsasággal impulzusokat ad.
Ha a kapcsoló zárva, és megnyomod a nyomógombot, akkor egy impulzust ad.
üdv! proli007

Hello!
A gond, hogy az LM317-nek nem lehetnek ekkora értékűek a visszacsatoló ellenállásai. Az Out és ADJ lábak között, általában 240ohm-ot alkalmaznak. Ehhez kell számolni a másik ellenállást. Mivel ezen két láb között normál állapotban mindig az 1,2V belső referencia van, ezen 5mA áram folyik, ami egyben biztosítja az IC alapterhelését is.
Ha ez a terhelés számodra gond, mert mondjuk telepes az áramkör, akkor más típusú stabit kell alkalmazni. (Ha jól emlékszem a kollégák már belinkeltek a Chipcad-tól ilyen kis fogyasztású IC-t, nekem még nem volt.)
üdv! proli007

Tiszteletem!

Adott egy nyáklap aminek a szélén vastagabb érintkező "csíkok" vannak - úgy mint a számítógépes kártyákon. Ehhez szeretnék én hozzácsatlakozni (persze lehetőleg stabilan, nem egyenkénti forrasztgatással)

Az érintkező "csíkok" valamivel kevesebb mint 2 mm-re vannak egymástól. Van erre valamilyen szabvány, és így lehet ehhez foglalatot kapni?

Régi floppy csatlakozóval (késes) próbálkoztam de annak a "sűrűsége" sem stimmel teljesen, ráadásul nagyon át kell reszelni hogy legalább félig rámenjen. A teljes csatlakozó hossza 7 cm, az első és az utolsó ilyen csík között 6,65cm van (kb)

Hello!
- Egy CMOS bemenetet soha nem hagyunk szabadon! Azt fix logikai szintre kel kötni. Tápra - GND-re, vagy valamelyik másik logikai kimenetre..
- De kicsit kevered a szezont a fazonnal. A CMOS IC "normális" tápfeszültség tartománya, 5..15V. Tehát 0,5V-ról nem mehet, de még egy bemenet sem.
- A bemenetnek mindig meghatározott logikai szintet kell kapni, ami a tápfeszültségének tartományában értendő. (Kivétel a Schmitt bemenetű eszközök)
- Az adatlapon megtalálod, hogy 0..xV-ig a bementi szintet "L" (alacsony) szintnek veszi, és yV..tápig logikailag "H" (magas) szintnek veszi a bemeneti jelet. - Mindig törekedni kell arra, hogy lehetőleg a bementi szintek minél jobban megközelítsék a táp két pontját.
- A kimeneten természetesen "H" szint esetén a tápfeszültség, "L" szint esetén a 0V feszültség jelenik meg. Ez biztosítja, a digitális áramkörök ki-bemeneteinek egymás után köthetőségét.
- A ki és bementi szinteket (azok terhelhetőségét) mindig meg kell nézni az adatlapon, mert az eszköz család és/vagy tápfesz esetén más és más lehet.
- Az IC kimenetére nem illik közvetlen Led-eket kötni, minimum előtét ellenállást(okat) kell alkalmazni. Mivel itt mindig csak egy kimenet aktív, a 8 Led-nek elég egyetlen közös ellenállás is.
üdv! proli007

A csatlakozóknál annyi szabvány van, hogy szinte nincs is. Általában kétféle raszterre terveznek nyák csatlakozókat, a colos méretőek, illetve ennek tört részeire, és metrikus méretű raszterre. Tehát ha a nyák élcsatlakozójához ellendarabot keresel, meg kell állapítani, hogy milyen raszterben vannak a "csíkok", a lehető legpontosabban. Ezt úgy teheted, hogy leméred lehetőleg a legtöbb csík távolságát, mondjuk 10 -et, és utánna osztod 10 -el. Mikor meg van a pontos mm távolság, akkor beazonosítod, hogy metrikus (pontos mm, ill. 1/10 mm), vagy collos (inch 25,4 mm, ill ennek tört 1/2, 1/4 stb, vagy 1/10 inch - mil) méretű-e, és mekkora a lábszám, egyoldalas, kétoldalas kivitelű-e. Ezekkel a paraméterekkel keresel csatlakozót a forgalmazók honlapján. Ezekből is van meglehetősen sok.

Hello!
Ez nem vicc, ez EURÓPA jövője a XXI. században. Enni nincs mit, de mobiltelefonból kettő hentereg az ágyon. Iskolába Internet kell, de fűtés már nem. Végre meghaladva a korunkat, valamiben mi is az élen járunk már..
üdv! proli007

Köszönöm a részletes választ!

"Egy CMOS bemenetet soha nem hagyunk szabadon! Azt fix logikai szintre kel kötni. Tápra - GND-re, vagy valamelyik másik logikai kimenetre"
Itt akkor ez azt jelenti hogy azokat a bemeneti lábakat amiket én nem szeretnék használni ("D" bemenet) azt lekötöm a földre - Ok, de az IC többi nem használt lába az kimenet - azt nem köthetem földre mert rövidre zárnám az IC-t...

Az IC bemenete és az opto kapu közé akkor ezek szerint nem kell ellenállás mert a logikai 1-es akkor így a tápfesz 12V-ja lesz. (ha pedig az opto zár akkor úgyis 0V-ot ad) Viszont így a táp 12V-ja egyből az opto kapura megy és onnan az IC-re. (nem lesz az sok?)

A kimenetek és a ledek közé 1k-s ellenállást rajzoltam, pont azért hogy nehogy túl sok áram haladjon át az IC-n. (kevés, sok?)

Módosítottam a rajzot - de szólj ha még mindig félreértek valamit! Köszönöm

Hát, ez akkor nagyon érdekes csatlakozó:
29,5mm hosszon van 15 láb, így két láb közti távolság: 1,966.. mm

Lehet jobban járnék egy jó sűrű csatlakozó aljzattal - aminek csak azokat a lábait használnám amik érintkeznek is - a többit hagyom a levegőben (úgyis csak kb 5-6 lábra lenne szükségem)

Lehet valahol beforrasztható ESA vagy PCI foglalatot venni? Vagy ennek megfelelő sűrű csatlakozót?

Hello!
- "Itt akkor ez azt jelenti " Pontosan. Kimenet lóghat a levegőben, lehet terhelni (de akkor romlik a logikai jelszint, tehát ez után még más fokozat is jön, meg kell mérni a szintet) de nem kötheted tápra..
- Egy CMOS bemenetnek Gohm nagyságú a bementi ellenállása, tehát hiába kapcsol ki az opto. Vagy is az opto kimenete és a negatív táp közé "lehúzó ellenállásra" is szükség van. Ez biztosítja az L logikai szintet, ha az opto kikapcsol. Értéke sok mindentől függhet, opto dióda áramától, CTR paraméterétől. De gondolom itt egy 10kohm meg fog felelni, amin kb. 1mA lesz az áram, ha az opto kinyit. 4N25 esetében, kb. 2mA dióda áramra lesz szükség, hogy felhúzza az optotranyó a tápra.
- Nem sok kevés az 1kohm. Mert a kimenet nis már használva másra, csak a Led-hez. A kimenet csatorna ellenállása kb. 600ohm körül van, ha a Led-en 2V esik, akkor kb. 5..6mA Led-áramra lehet számítani. De ellenállás egy is elég, a diódák katódja és a negatív táp közé.
üdv! proli007

Sziasztok
Én apszolút nem értek az elektronikához ezért kérem a segítségeteket.
Egy adót és vevőt keresek.
Az adó sík terepen jelet sugározzon pl:rövidhullám, és ezt a jelet
100-200m-ről észlelni lehessen.
Majd a vevőkészülék segítségével képes legyek a jeladót megtalálni. l
Ha létezik ilyen készülék vagy össze szerelhető akkor segítsetek.
Előre is köszönöm.

Hello!
Ezt "Róka adó-vevő"-nek hívják, keresd úgy..
üdv! proli007

"Vagy is az opto kimenete és a negatív táp közé "lehúzó ellenállásra" is szükség van."
Rendben, akkor tehát minden opto kimenete még az IC előtt kap egy földet 10k-n keresztül.

"Nem sok kevés az 1kohm." Akkor (csak tipp) ide is 10kohm a diódák katódja és a negatív közé?

ismét átrajzoltam - közelít már a működőhöz?

Hello!
Bocs, azt akartam írni, hogy nem sok és nem kevés az 1kohm. Vagy is kb. jó lesz!
A rajz már kezd jó lenni, csak az opto bemenetén az a dióda nem tudom mit szimbolizál. (mert másra nem jó)
üdv! proli007

Ez az egész egy usb-s billentyűzetre fog kapcsolódni - annak a három ledjét akarja szimbolizálni a 3 dióda - az fogja kapcsolgatni az opto-t.
Tulképp a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás USB-n (egy billentyűzet 800Ft) Csak most 4 kimenetre van szükségem, ezért kellett a BCD decoder IC.
Delphiben már megírtam a három ledhez a "villogtatást", tehát programból vezérelni nagyon egyszerű - nem kell sem AVR, sem driver telepítés - simán billentyűzetként ismeri fel a gép és kész.

Számítógébhez bemenethez használtam már korábban is billentyűzet elektronikát (simán relék zárták össze a lábakat) - most annyit akarnék "fejleszteni" hogy a relék helyett oda is opto kapukat tennék (az opto kimenetére mennének rá a billentyűzet egyes gombjainak a lábai kikeresve a megfelelő lábakat az egyes gombokhoz) Programból ezt is nagyon egyszerű lekezelni...

Az előbbi - csatlakozós kérdésem is ehhez lenne, mert az előző verziónál ráforrasztgattam a nyák csatlakozó lábaira a vezetékeimet de nem lett túl stabil, illetve nagyon macerás volt, ezért jobb lenne valami késes csatlakozó amibe az egész nyákot be lehetne dugni...

Ilyesmit tudtommal nem lehet készen, vagy építőkészletben kapni. Milyen célra keresed?

Sziasztok!

Alapvetően én sem vagyok elektronikában annyira jártas.

Összefoglalom a lényegét, amilyen kérdésben a hozzáértők segítségét várom:

Gyenge, zajos, analóg bioelektromos jel - élő szövetből elvezetett elektrofiziológiás jel - (~50mV nagyságrend) jön a bemenetre. Ebből a jelből kellene a kimeneten egy megszűrt, néhány V-ra (pl. 5-6 V nagyságrend) felerősített, négyszögesített jelet kapni a kimeneten. Ez egy adott fesz értéken nyitó és adott feszültség érték alatt záró ún. shutter-kaput vezérel.

Nem tudom egy ilyen vezérlő-átalakító kis áramkörnél ma milyen paramétereket tudunk interaktívan manuálisan állítani, szabályozni, de fontos lenne, hogy minden lehetséges paraméter, szabályozható legyen, pl erősítés mértéke, szűrő vágási frekvenciája, és hasonlók!

Gondoltam szimplán A/D konverterre, mint egyfajta opció lehet, legalábbis a kvázi laikusabb szememmel.

Az eszköz egy shutter kaput kéne, hogy vezéreljen, mely egy nagy intenzitású lézer fényforrás előtt van. (A lényege, hogy élő sejtet ha folyamatosan égetjük ilyen energiájú fénnyel, akkor roncsolódik, hamar tönkremegy, emiatt csak akkor engedi át a shutter kapu - nyit/zár - a fényt, amikor a bemenő jel elér egy adott fesz értéket, majd ezen érték alatt lezár, tehát kizárólag a sejt / sejtek aktív intervallumában kap fényt).

Nagyon fontos lenne a dolog, minden használható, működőképes megoldást szívesen fogadok. Másik, egy kapcsolási rajzot is linkeljetek, vagy mellékeljetek, légyszi, ugyanis nekem kellene összeállítanom az áramkört. Gyorstalpalót sem vennék rosszul, mely a megfelelő pontokon történő különböző értékek mérésére, módszerére és alap összefüggéseire irányul.

Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségeteket!

INA126 talan eleg lesz hozza. Nagyon jo kis cucc.
A lezert meg miert nem lehet sajat magat kapcsolgatni? Miert kell shutterrel bonyolitani?

Szia,

Köszönöm a javaslatodat!
És ezzel szűrök, erősítek és négyszögesítek is ezek szerint? viszont hogyan tudom pl. z erősítés mértékét szabályozni?

A lézer ki/bekapcsolás feltehetőleg nem annyira gyors, mint amire szükség van.
Bár utána nézek, mivel teljesen jogos a kérdés!
Vagy akár motorikus tükörrel kitéríteni, majd vissza, bár nem ismerem a reakció időt, viszont ez utóbbit is vezérelnie kell valaminek. Méghozzá elég precízen!

Sziasztok!
Megépítettem ezt a kapcsolást, ami működött is, és egy pillanatra a feszültséget rossz helyre kötöttem, azóta nem működik, csak az egyik fet hihetetlenül melegszik, a másik hideg marad. Gondolom hogy elszállt a fet, és az lenne a kérdésem, hogy csak az szállt el ami melegszik, vagy 2 őt kell vennem?
Köszi előre is!

Üdv mindenkinek!
Kaptam s azért osztom meg a fórumon, hogy mosolyogjon mindenki!

Nem negyszogesit. Nem szur. Es ezeket csak hardveresen lehet beallitani, szoval nem olyan egyszeru a csavargatasa...
Az erosites mertekeket egy ellenallassal tudod beallitani.
A szurofunkciora vannak jo szamolasi programok, azt hiszem, a texesnak vagy a microchipnek van.
Attol fugg, mennyire kel meredeknek lennie.
Szerintem a lezer, mivel dioda, gyorsabb, mint egy shutter, amik altalaban LCD-sek es par ms-t tudnak.

A mukodest nem lehetne egy kicsit pontosabban?
Ez egysejt-regisztralo? Milyen sejtek? Ugyanaz a sejt kapja a lezert, mint amibol elvezettek?
Mekkora az idotenyezo?
Mert esetleg egyszerubb lenne egy nagyfrekis AD es utana digitalisan szurni, az mar allitgathato.
Az akcios poti 1-2ms vagy eppesseggel 100ms koruli, ez egy elektronikai cuccnak bakfitty.

Szia,

A lézer egy 2-foton mikroszkópban alkalmazott nagy teljesítményű- ha jól tudom 3-"körös" lézerforrás.
percekbe is telhet, mire beáll.

ms-os pontosságra szükség van biztosan.

konkrétan idegsejtet illetve idegszövetet vizsgálunk,
Ca-ionokhoz kötődő fluorescens festékanyag alkalmazása köré épül a történet. AP keletkezésekor nagy mennyiségű Ca ion áram keletkezik, melyet optikai eszközökkel detektálni, regisztrálni és nyomonkövetni lehet. Csak akkor érje megvilágítás a sejtet, illetőleg annak kül. részeit, amikor AP lezajlik.
(nyitó és záró threshold között).

Az elektronikát a vizsgált sejtből elektróddal elvezetett mV-nagyságrendű feszültség érték vezérli, az megy bemenetre. Viszont a shutter elektronikát voltos nagyságrenddel kéne meghajtani.
Átlag 50mV -os nagyságrendet vezetünk el, tehát egy 100x-os erősítés elegendő lesz.

Utánaérdeklődöm még a pontosabb részleteknek, ha esetleg még valamit az eddigiek alapján tudsz írni, javasolni, azt szintén nagyra értékelem!

Mit puffogsz?

Elektronikai tudás nélkül nem lehet PIC-ezni!

Mi a tököt nem lehet ezen agyilag felfogni?

Illetve lehetni lehet, csak az a szánalmas nyöszörgés és kínlódás lesz belőle, ami már napok-hetek óta olvasható a topikban...

A témában járatosak sokszor szívesen segítenek a kezdőknek; olvasható, látható. Hiszen a PIC-es topikok valamiként csak megduzzadtak az évek alatt többszáz oldalasra, nem?! Ha elolvasod, nem csak kérdéseket tartalmaznak...

És még neked áll feljebb az egész? Egy vicc vagy, ha ez az életbeli valós hozzáállásod a dolgokhoz.