hali! van egy simson schwalbe kapcsolási rajzom és azt szeretném megtudni hogy azok vezeték számozások pontosan mit jelentenek???

Üdv

Ha egy 4017-esről leveszem a + tápot, de az órajelet nem szüntetem meg, akkor megsérülhet az IC? A kimenetein tranzisztorok vannak, bízom benne, hogy az órajel nem fog tápegységként is működni, vagyis nem fogja összevissza nyitogatni a tranzisztorokat.
Kinek milyen tapasztalata, gondolata van ez ügyben?

4017 elég rendesen bírja a gyűrést egyébként is, és az órajel pld nem tud kijutni a tranzisztorokhoz, lévén cmos a drága, és fetes bemenete van.

+/-12V tápnál a 18 egy kicsit gyanús. 12V tekercset ha egyenirányít vki, gyök2-vel szorozva 16.8V és ebből még lejön 2 dióda nyitófeszültsége a diódahíd miatt. Szóval ha ott vki 18-at mért, szerintem maga a mérés az, ami valami elkutyulást tartalmaz.

Attól függ, milyen tranzisztorokat vezérelsz a kimenetekkel?
A bipoláris tranyónak kell bevitt áram is, a FET-et elég csak feszültséggel vezérelni!

Még gondold át egy kicsit. Az az IC is felvenne legalább 2mA áramot, és az alatt nem működik. Egy fetes bemeneten ugyan nem jut be teljesítmény semmiféle parazita működéshez.

A 4017-es egy olyan darab, hogy normál tápfesznél csak megfogod a bemenetet, és az a légköri zavar+bioáram, amit a te kezed betermel, meghajtja a bemenetet, pörgetni fogja a ledeket a kimenetén. De az a látszat nagyon csalóka. Ha elmegy a tápfesz, azonnal meghal.

Ha van a bemenetein védődióda a tápok felé (márpedig a CMOS-oknál szokott lenni), az órajel simán megtáplálhatja az egész IC-t.

Ha a 4017 kimenete nincs terhelve, és tápszűrésnek van rajta valami kondenzátor, akkor az órajelről simán működhet is. A CMOS bemeneten nem is megy be áram, hanem a CMOS bemenetet a statikus feszültségektől védő diódákon megy be. Ha nincs táp, akkor + táp felé kötött dióda kinyit, sok-sok mA-ig semmi baja nem lesz, és a bemenetről táplálja az IC belső tápját. A tápvezetékek a bemenőjelnél a dióda nyitófeszültségével lesznek alacsonyabbak, de ettől még simán működhet az áramkör. Ha van tápszűrő kondenzátor, akkor "szinte biztos a siker", a kondenzátor tárol energiát addig, míg az órajel alacsony szinten van.
Persze ez csak nagyon kis fogyasztás esetén igaz. Ha LED-ek vannak közvetlenül a 4017 kimeneteire kötve, akkor már kétséges, hogy fog-e működni, de megvan az elvi lehetőség rá.

Hi,

LM317-el kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Ismert, hogy ez az IC csak 1-1,5A-ig jó.
Nos, az jutott eszembe, hogy nem lehetne egy pár IC-t párhuzamosan kapcsolni a nagyobb amper érdekében?

S lőn igazad. Ott a dióda. A 100 ohm-on meg minden átmegy, az minimális veszteséget képez.

A stabkockákat nem szokás párhuzamosan kötni. Diffi lesz a feszültség kimeneteik között (valamennyi mindenképpen), és nem azonosan oszlik majd el a terhelés. Lehetni lehet éppen, de elég tré dolog.

Gyakoribb, hogy stabkockákat megfejelnek egy végfok tranzisztorral. De már ez is a "régebbi" technológia.

Ha valami újabbat akarsz, nézz utána az LM2576 típusnak. Lomexéknél is van. Az adjust típus kb 300 huf.

4017: okés, ott a pont.

Más.

Valami olcsó veller páka kellene lehetőleg 5 mm-es lapos heggyel. Nem baj, ha legalább minimálisan szabályozható a hőmérséklete, vagy valami fix hőfokos pld 240 Cfok. Amiket eddig találtam, azok páka állomások 100 khuf-ért, kicsit sokallom. Valami olcsóbb kellene. Tipp ?

Bővebben: Link

Ez NEM az a rovat...

Kösz, persze ez csak elméleti fejtegetés. A különbségre is gondoltam, mondjuk valami komparátorból visszacsatolni és ez alapján gázt adna a "gyengébb", vagy "fékezne" az erősebb.

Aztán közben láttam a tranyós megoldást és az is tetszett.

Diódák párhuzamos kapcsolása alapján kis soros ellenállásokkal párhuzamosíthatók. Sajnos a belső ellenálláshoz hozzáadódik, ezért nem szokás.

Vannak nagyobb áramú verzióik, inkább azokban gondolkodj! Pl. LM338 : 5A. De van 3A-es változata is LM350 a neve.

Egyébként mondjuk egy 12V-os trafóból ha ki akarsz venni mondjuk 4A-t és csak mondjuk 3V-ra van szükséged, nem nagyon tudsz mit csinálni a disszipációval. Úgy értem, hogy az IC-d túlmelegszik és visszaveszi az áramát.

Szóval ha nagy áramot akarsz kivenni nagy feszültségű trafóból, akkor inkább kapcsolóüzeműben gondolkodj. Vagy disszipatív stab. + előszabályozó. De jó megoldás lehet egy sokmegcsapolásos trafó, akinek a megcsapolásait kapcsolgatod ki-be. A lényeg, hogy ilyenkor a disszipáció lesz a szűk keresztmetszet, hiába teszel be egy 5A-es stabot.

Értem, kösz akkor ha szabadon hagyom magas, ha földre kötöm alacsony? Csak azért érdekes, mert a 12. oldalom meg a féket a Vcc-re köti. Az ellenpélda erre amit mondtál és a 2. oldalon ott pont úgy van, hogy egy kapcsoló a földre kötve és nyitott és zárt állásnál hol magas, hol alacsony. Kicsit fura ez az adatlap.

Ez megoldható egy kétállású RELÉVEL. De lehet, hogy addig az ideig amíg e relé átkapcsol megszűnik a feszültség ezért szerintem köss oda be még egy
elektrolit kondenzátort is(sorosan).

de lehet hogy hülyeséget írtam szerintem próbáld ki

Szerintem igy is meglehet.

Az az LM, amit belinkeltem, kapcsolóüzemű.

Sziasztok! Az egyik tanárom említett valami olyan szerkezetet, ami hő hatására áramot termel. Valami olyasmit magyarázott, hogy a processzor és a hűtőventilátor közé akarja betenni, és a ventilátorokat arról üzemeltetni. Tudnátok segíteni, hogy mi az?

Szia!
Peltier elemnek egyik felét hűtőd,másikat melegíted,feszültség mérhető a kapcsain.
Két oldalt deltaT hőmérsékletkülönbségén alapul.
Hívják még úgy is hogy hőszivattyú. (Fordítva is működik)
Szerintem erre gondolt a tanárod.
Üdv Kicsa

Hello!

Meg szeretném építeni ezt a kapcsolást kezdésnek. Csak egy kérdésem lenne: a kapcsolási rajzon a GND és a Vcc között bal oldalon látok egy kondenzátort ami a képen nem szerepel. Avval mi a helyzet? Hova kellene helyeznem?

Hello
A különböző típusú nem polarizált kondikat mire használjuk? Ha látok egy kapcsolást és nincs odaírva, hogy milyen típusú akkor jó lenne magamtól is eldöntenem, hogy milyen való oda.

most ez komolyan kérded?... :hide: nézz a jobb alsó sarokba kicsit...

Feladata a tápegység ( és a hozzá vezető huzal ) (dinamikus) belső ellenállásának csökkentése, a tápfeszültség hidegítése.
A fogyasztóhoz fizikailag lehető legközelebbre teendő.
Azaz most az IC 4-es és 8-as lábához, rövid kivezetésekkel.
Néha az IC alá, felé, vagy a másik oldalra is szerelik.
Célszerű, ha kerámia.

Szia!

A kerámiakondik szerepe a tápvonalakon általában a hidegítés, nagyfrekvenciás gerjedésgátlás. A kerámiakondenzátoroknak kicsi az induktivitásuk, hidegítésre ideálisak. Hasonló célra szoktak tantálkondenzátort is alkalmazni.

Sziasztok!

Köszi az eddigi felvilágosítást evvel is okosabb lettem. Még azt kérdezném, hogy ha elhagyom ezt a kondit ez esetben akkor is működne mikrovezérlő?

Üzembiztosabb, ha van hidegítő. Filléres alkatrész, érdemes használni.

Köszönöm szépen!

Szia!
Most már tényleg nemértem, bekötöttem egy új IC-t, és megint 18V Ez lehetetlen, hogy egy ilyen egyszerű kapcsolás aminek működnie kellene nem működik. Mit reonthattam el? Esetleg lehetséges hogy rossz valamelyik 100nF-es kondi? vagy a diódahíd? Mit csináljak?
Köszi!