Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektronikában kezdők kérdései
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal!
- Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni!
- És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Lapozás: OK   649 / 3982
(#) krisz991 hozzászólása Okt 11, 2009 /
 
hali! van egy simson schwalbe kapcsolási rajzom és azt szeretném megtudni hogy azok vezeték számozások pontosan mit jelentenek???
(#) Tomi20 hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
Üdv

Ha egy 4017-esről leveszem a + tápot, de az órajelet nem szüntetem meg, akkor megsérülhet az IC? A kimenetein tranzisztorok vannak, bízom benne, hogy az órajel nem fog tápegységként is működni, vagyis nem fogja összevissza nyitogatni a tranzisztorokat.
Kinek milyen tapasztalata, gondolata van ez ügyben?
(#) pajti2 hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
4017 elég rendesen bírja a gyűrést egyébként is, és az órajel pld nem tud kijutni a tranzisztorokhoz, lévén cmos a drága, és fetes bemenete van.

+/-12V tápnál a 18 egy kicsit gyanús. 12V tekercset ha egyenirányít vki, gyök2-vel szorozva 16.8V és ebből még lejön 2 dióda nyitófeszültsége a diódahíd miatt. Szóval ha ott vki 18-at mért, szerintem maga a mérés az, ami valami elkutyulást tartalmaz.
(#) mammut válasza Tomi20 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Attól függ, milyen tranzisztorokat vezérelsz a kimenetekkel?
A bipoláris tranyónak kell bevitt áram is, a FET-et elég csak feszültséggel vezérelni!
(#) pajti2 válasza mammut hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Még gondold át egy kicsit. Az az IC is felvenne legalább 2mA áramot, és az alatt nem működik. Egy fetes bemeneten ugyan nem jut be teljesítmény semmiféle parazita működéshez.

A 4017-es egy olyan darab, hogy normál tápfesznél csak megfogod a bemenetet, és az a légköri zavar+bioáram, amit a te kezed betermel, meghajtja a bemenetet, pörgetni fogja a ledeket a kimenetén. De az a látszat nagyon csalóka. Ha elmegy a tápfesz, azonnal meghal.
(#) kendre256 válasza Tomi20 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Ha van a bemenetein védődióda a tápok felé (márpedig a CMOS-oknál szokott lenni), az órajel simán megtáplálhatja az egész IC-t.
(#) kendre256 válasza pajti2 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Ha a 4017 kimenete nincs terhelve, és tápszűrésnek van rajta valami kondenzátor, akkor az órajelről simán működhet is. A CMOS bemeneten nem is megy be áram, hanem a CMOS bemenetet a statikus feszültségektől védő diódákon megy be. Ha nincs táp, akkor + táp felé kötött dióda kinyit, sok-sok mA-ig semmi baja nem lesz, és a bemenetről táplálja az IC belső tápját. A tápvezetékek a bemenőjelnél a dióda nyitófeszültségével lesznek alacsonyabbak, de ettől még simán működhet az áramkör. Ha van tápszűrő kondenzátor, akkor "szinte biztos a siker", a kondenzátor tárol energiát addig, míg az órajel alacsony szinten van.
Persze ez csak nagyon kis fogyasztás esetén igaz. Ha LED-ek vannak közvetlenül a 4017 kimeneteire kötve, akkor már kétséges, hogy fog-e működni, de megvan az elvi lehetőség rá.
(#) bölcsész hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
Hi,

LM317-el kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Ismert, hogy ez az IC csak 1-1,5A-ig jó.
Nos, az jutott eszembe, hogy nem lehetne egy pár IC-t párhuzamosan kapcsolni a nagyobb amper érdekében?
(#) Action2K válasza kendre256 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
S lőn igazad. Ott a dióda. A 100 ohm-on meg minden átmegy, az minimális veszteséget képez.

CMOS.JPG
    
(#) pajti2 válasza bölcsész hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
A stabkockákat nem szokás párhuzamosan kötni. Diffi lesz a feszültség kimeneteik között (valamennyi mindenképpen), és nem azonosan oszlik majd el a terhelés. Lehetni lehet éppen, de elég tré dolog.

Gyakoribb, hogy stabkockákat megfejelnek egy végfok tranzisztorral. De már ez is a "régebbi" technológia.

Ha valami újabbat akarsz, nézz utána az LM2576 típusnak. Lomexéknél is van. Az adjust típus kb 300 huf.
(#) pajti2 hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
4017: okés, ott a pont.

Más.

Valami olcsó veller páka kellene lehetőleg 5 mm-es lapos heggyel. Nem baj, ha legalább minimálisan szabályozható a hőmérséklete, vagy valami fix hőfokos pld 240 Cfok. Amiket eddig találtam, azok páka állomások 100 khuf-ért, kicsit sokallom. Valami olcsóbb kellene. Tipp ?
(#) Moderátor hozzászólása pajti2 hozzászólására (») Okt 12, 2009
 
Idézet:
„Valami olcsó veller páka kellene(...)Valami olcsóbb kellene. Tipp ?”


Bővebben: Link

Ez NEM az a rovat...
(#) bölcsész válasza pajti2 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Kösz, persze ez csak elméleti fejtegetés. A különbségre is gondoltam, mondjuk valami komparátorból visszacsatolni és ez alapján gázt adna a "gyengébb", vagy "fékezne" az erősebb.

Aztán közben láttam a tranyós megoldást és az is tetszett.
(#) gg630504 válasza bölcsész hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Diódák párhuzamos kapcsolása alapján kis soros ellenállásokkal párhuzamosíthatók. Sajnos a belső ellenálláshoz hozzáadódik, ezért nem szokás.
(#) Zed válasza bölcsész hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Vannak nagyobb áramú verzióik, inkább azokban gondolkodj! Pl. LM338 : 5A. De van 3A-es változata is LM350 a neve.

Egyébként mondjuk egy 12V-os trafóból ha ki akarsz venni mondjuk 4A-t és csak mondjuk 3V-ra van szükséged, nem nagyon tudsz mit csinálni a disszipációval. Úgy értem, hogy az IC-d túlmelegszik és visszaveszi az áramát.

Szóval ha nagy áramot akarsz kivenni nagy feszültségű trafóból, akkor inkább kapcsolóüzeműben gondolkodj. Vagy disszipatív stab. + előszabályozó. De jó megoldás lehet egy sokmegcsapolásos trafó, akinek a megcsapolásait kapcsolgatod ki-be. A lényeg, hogy ilyenkor a disszipáció lesz a szűk keresztmetszet, hiába teszel be egy 5A-es stabot.
(#) c27 válasza kendre256 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Értem, kösz akkor ha szabadon hagyom magas, ha földre kötöm alacsony? Csak azért érdekes, mert a 12. oldalom meg a féket a Vcc-re köti. Az ellenpélda erre amit mondtál és a 2. oldalon ott pont úgy van, hogy egy kapcsoló a földre kötve és nyitott és zárt állásnál hol magas, hol alacsony. Kicsit fura ez az adatlap.
(#) edison14 válasza DecebaL hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Ez megoldható egy kétállású RELÉVEL. De lehet, hogy addig az ideig amíg e relé átkapcsol megszűnik a feszültség ezért szerintem köss oda be még egy
elektrolit kondenzátort is(sorosan).

de lehet hogy hülyeséget írtam szerintem próbáld ki
(#) moltam válasza edison14 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Szerintem igy is meglehet.

xyz.JPG
    
(#) pajti2 válasza Zed hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Az az LM, amit belinkeltem, kapcsolóüzemű.
(#) Krisz015 hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
Sziasztok! Az egyik tanárom említett valami olyan szerkezetet, ami hő hatására áramot termel. Valami olyasmit magyarázott, hogy a processzor és a hűtőventilátor közé akarja betenni, és a ventilátorokat arról üzemeltetni. Tudnátok segíteni, hogy mi az?
(#) Kicsa válasza Krisz015 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Szia!
Peltier elemnek egyik felét hűtőd,másikat melegíted,feszültség mérhető a kapcsain.
Két oldalt deltaT hőmérsékletkülönbségén alapul.
Hívják még úgy is hogy hőszivattyú. (Fordítva is működik)
Szerintem erre gondolt a tanárod.
Üdv Kicsa
(#) Axel hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
Hello!

Meg szeretném építeni ezt a kapcsolást kezdésnek. Csak egy kérdésem lenne: a kapcsolási rajzon a GND és a Vcc között bal oldalon látok egy kondenzátort ami a képen nem szerepel. Avval mi a helyzet? Hova kellene helyeznem?
(#) PetAd hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
Hello
A különböző típusú nem polarizált kondikat mire használjuk? Ha látok egy kapcsolást és nincs odaírva, hogy milyen típusú akkor jó lenne magamtól is eldöntenem, hogy milyen való oda.
(#) jdani válasza krisz991 hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
most ez komolyan kérded?... :hide: nézz a jobb alsó sarokba kicsit...
(#) gg630504 válasza Axel hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Feladata a tápegység ( és a hozzá vezető huzal ) (dinamikus) belső ellenállásának csökkentése, a tápfeszültség hidegítése.
A fogyasztóhoz fizikailag lehető legközelebbre teendő.
Azaz most az IC 4-es és 8-as lábához, rövid kivezetésekkel.
Néha az IC alá, felé, vagy a másik oldalra is szerelik.
Célszerű, ha kerámia.
(#) kadarist válasza Axel hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Szia!

A kerámiakondik szerepe a tápvonalakon általában a hidegítés, nagyfrekvenciás gerjedésgátlás. A kerámiakondenzátoroknak kicsi az induktivitásuk, hidegítésre ideálisak. Hasonló célra szoktak tantálkondenzátort is alkalmazni.
(#) Axel hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
Sziasztok!

Köszi az eddigi felvilágosítást evvel is okosabb lettem. Még azt kérdezném, hogy ha elhagyom ezt a kondit ez esetben akkor is működne mikrovezérlő?
(#) kadarist válasza Axel hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Üzembiztosabb, ha van hidegítő. Filléres alkatrész, érdemes használni.
(#) Krisz015 válasza Kicsa hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Köszönöm szépen!
(#) wtc válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Szia!
Most már tényleg nemértem, bekötöttem egy új IC-t, és megint 18V Ez lehetetlen, hogy egy ilyen egyszerű kapcsolás aminek működnie kellene nem működik. Mit reonthattam el? Esetleg lehetséges hogy rossz valamelyik 100nF-es kondi? vagy a diódahíd? Mit csináljak?
Köszi!
Következő: »»   649 / 3982
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem