Nem akartam kimondani, de értjük.

Én kínlódok a megfelelő nyákvezetékezéssel jóval egyszerűbb áramköröknél, itt meg nem számítanak a drótok.

Hál isten nem saját munka a neten találtam.

Szerintem az csak a gyártatásnál, nagyobb szériánál fontos. Bár régebben a laptopok alaplapjainál láttam sokszor GYÁRILAG beletervezett, jó 10 centis szigetelt drótokat is futni a felszínen. Először arra gondoltam, hogy sufnituning, de a negyedik azonos darabnál már nem

Az szerintem a gyártás közben kiderült hiba javítása... Már túl késő lett volna újratervezni az egész panelt. Olcsóbb volt beállítani még egy lépést a folyamatba (beforrasztani egy vezetéket), mint az újratervezés, a panelek újra gyártása, és az ebből eredő későbbi piacra lépés. Azt gondolom, leginkább ez utóbbi volt szempont...

Igy van ez föleg a profi világban gyakori eset. A beszállito jön egy jobb alkatrésszel vagy megoldással, akkor a gyárto máshogy nem tud reagálni, mint ilyen változtatásokkal. Régebben én is jártam a világot apro piggy-back NYÁKokkal, amit a müködö berendezésekbe kellett beszerelni ( néha azokban valamit kicserélni), hogy az igy modositott gép tovább és gond nélkül müködjön.
Ez nem más mint a mai upgradek (frissitések) hardwares változata... ( szerencsére abbol nem volt annyi, mint a mai bitmanipuláciobol).

Ahogy mondod
Last Time Buy

A földmérés is egy tudomány.
Hogy a ne is emlegessük

Már tudom miért nincs térerő időnként. Íme.

Azért én inkább a magyarországi "szolgáltatók" linkségére gyanakodnék.

Attól még térerő lenne, duplán is, csak ami jönne, az zagyvalék, ergo használhatatlan a kommunikációs eszközök számára.

A Murmanszk UHF sávon dolgozik, a GSM/DCS sávhoz köze nincs.
Meg zavarni sem lenne sok értelme, arra más technológiák(is) vannak.
De mint Rádiótechikai dolog,érdekes.

A kedvenc bádogosom ( na nem a munkájával gyözött meg, hanem azzal, hogy bármikor odamehetek a mühelybe ezt-azt levágni vagy hajlitani) titkárnöje felhivott, mert rendeltem 7,5 méternyi 31 cm széles eloxált alulemezt bármilyen hosszu darabokban, de a legrövidebb nem lehet 110 cm-nél kevesebb. Mondja a kedves hölgy, "hogy a 7,5 méteres darab nem lenne gond, mert tekercsben jön az alulemez, de nem tudja, hogyan vágja le a 110 cm-s darabot mert a szalag csak 1 méter széles."

Ahogy nálunk az 1kg kenyér 0.8kg, úgy lehetne.

Anno, a kissé öntörvényű kollégám, levágott egy alumínium lemez csíkot, csak épp a kihúzható mércikéje is ott volt. Ettől aztán az nem nullánál, hanem pont 10cm-nél kezdődött a szalag. A másik kollégám később ennek használatával vágta le a beépített szekrényéhez a polcokat. Az eredmény, egymás felmenőinek emlegetése lett, meg a szekrény átszabása..

Lyally....

Lomonosov

Sziasztok,
bár ez nem elektronika, de LIDL-s biciklizárat (Crivit) ne vegyetek.
Most tavasszal magától szétesett, kb. 2 éves.
Nem volt erőltetve, még jó hogy nem amikor ki volt valahová rögzítve...
Én azt hittem ezeknek a sodronyoknak a vége vissza van hajtva,
hogy ne tudjon szétjönni, hát nagyon nem.

Nyilván az 1 m-t kellett volna 31 cm-re vágni...

Másik olcsók is ugyanígy szétesnek. A végek rögzítése semmilyen, kissé rá van nyomva valami lemezke.

Én már kb. 10 éve használok egy Lidl-ös biciklizárat, de semmi baja eddig. Lehet pont gyártási hibás.

Vagy épp amit használsz azt más cég gyártotta más technológiával, vagy épp szerencséd volt, stb.

Lehet ez sem zárható ki.

Harry Daghlian ráejtett egy téglát az atomtöltetre.
Nyugodjék békében, de hol a tégla?

Nem akármilyen tégla volt, hanem egy speciális wolfram-karbid anyagú. A harmadik atombombát sosem robbantották fel, mégis megölt két embert cikkben megtalálod a teljes történetet. A lényege, hogy a töltet éppen a kritikus tömeg alatt volt, amikor elkezdték kísérlet közben körberakni ezekkel a téglákkal és a véletlen ráejtéskor átlépte a kritikus tömeget a Démonmag és elkezdett csúnyán sugározni. Helyrehozta ugyan a hibát szerencsétlen - de az életével fizetett érte.

Motto:
Az informatikus összetereli a gyerekeit, közben számolja öket: nulla, egy, kettő... Hol a harmadik gyerekem??

1. On July 16, 1945 the first nuclear bomb was detonated in the early morning darkness at a military test-facility at Alamogordo, New Mexico.
2. On August 6, 1945 an American B-29 bomber named the “Enola Gay” dropped the first atomic bomb on the city of Hiroshima.
3. On August 9, about 80,000 people died after the United States dropped a second bomb on the Japanese city of Nagasaki.

Igaz - bár nem annyira vicces. Sajnálatos, hogy akár egyetlen egyet is bevetettek. Épeszű ember ezt soha nem akarta volna kipróbálni. Ehhez már olyan mérvű elvetemültség kell, amivel én nem rendelkezem és nem tudok vele azonosulni. Ezért nem lettem jó politikus. A bináris aritmetikát 10 ember érti. Aki igen és aki nem.

A 2. VH-ban az amerikaiaknak két célja volt: minél gyorsabban megnyerni a háborút, minél kevesebb saját veszteséggel. (Ez egyébként minden "épeszű" hadvezetésre igaz volt, kb. a vietnámi háborúig.)
Márpedig az atomfegyver bevetése jelentős pszichológiai hatást gyakorolt az ellenségre 0 saját veszteséggel, szóval be kellett vetniük. Mert igaz, hogy Japán azt a háborút már elvesztette, de az utolsó emberig terveztek harcolni, civilekkel is. És akkoriban a japán lakosság olyan szinten volt fanatizálva, hogy fakarddal is nekimentek volna az ellenségnek.
Az amerikai becsések szerint Japán megszállásának százezres nagyságrandű saját és milliós nagyságrendű japán áldozata lett volna, és ezek még viszonylag optimista becslések voltak. Volt olyan becslés ami (nem elírás) 5-10 millió japán halálos áldozatról szólt, ehhez képest az a párszázezer halott Hirosimában és Nagaszakiban szinte humánus megoldásnak is nevezhető. Na nem mintha ez lett volna az amerikai cél, ez csak mellékhatás volt, a saját áldozatok minimalizálása volt a lényeg.

Más a véleményünk. Ha több százezer ember meghal - az minden csak nem humánus. Az amit írtál - az amerikai propagandaszöveg. Azt nem teszik hozzá, hogy enélkül is vége lett volna a háborúnak. Csak rátettek egy lapáttal az erődemonstráció miatt. Azóta is csak az oroszok merték helyretenni őket. Illetve az utóbbi időben Kína. Ettől nem oldódott meg az alap konfliktus, csak elodázódott. Az amerikai vélemény meg azért nem mérvadó, mert ők eleve a harci eszközökből, a háborúból éltek mindig is. Csak nem gondolod komolyan, hogy az amerikai gazdaság húzna háború nélkül? Ha el tudták tapsolni az olajdollárokat, eltapsolják európát is. Azaz nincs vége a háborúnak, csak az eszközök változtak. De ez már tényleg túl megy az érdekesség témán. A végén a modiktól is kapok egy atombombát.

Hát ez az, és ebben a kérdésben a mai napig nem történt semmi. Akkor is hamisak voltak a becsléseik, mint késöbb Koreában, Vietnamban, Irakban meg mostanában Sziriában stb.
Gyakran ugy néz ki, hogy fenntartanak egy sötét becslö birodalmat (amibe a szerte a világon akadnak kibicek) csak, hogy ok legyen "némi" katonai akciora.
Ide jutott a demokráciájuk.