tóthbéla: köszönöm!

Ge Lee:

" Ezért nem is értem, hogy lehet szimulátorban hangzásra fejleszteni, de nem is kell mindent érteni. "

Valami linket tudnál csatolni? Még ilyet nem láttam...
A szimulátor nagyon hasznos eszköz értő kezekben. DC szintek, nyugalmi áram, Bode, THD, stabilitás, THD, IMD, TIM, DIM30, DIM100, stb vizsgálatokhoz. Meg erősítőn kívül is van világ...

Kimeneti feszültségdrift:
Napokig nem értettem miért ilyen nagy a drift a kimeneten. Bár a földelt emitteres fokozat nyílthurokban erősíti a bemeneti tranzisztorok zaját, de ez a 220mV ingadozás akkor is sok.
Mindenre is gyanakodtam, majd arra gondoltam mi van akkor ha az a meleg levegő "kavarog" a tranzisztor körül amit saját maga termel. És mi van akkor ha ezt a légáramlást megszüntetem. Ez a mikroszálas rongy jól hőszigetel. Az egyikkel az asztallaptól hőszigeteltem el, aztán rádobtam a másikat. És volt nagy csodálkozás. A drift úgy megszűnt mintha elfújták volna és úgy beállt kimeneti fesz 0V-ra, mint a cövek.
Ez az egyik érdekesség amit szerettem volna megmutatni (mindenféle bemeneti fokozatra vonatkozik ez a dolog). Talán nem lenne ostobaság műgyantába beönteni a panelt, vagy valami ragaccsal bekenni. Majd a legvégén elszórakozok vele.

Marantz 240 power amplifier 1972

Titkon reménykedtem, hogy talán te is érteni fogod...nem baj.

@Karesz 50
"Napokig nem értettem miért ilyen nagy a drift a kimeneten. Bár a földelt emitteres fokozat nyílthurokban erősíti a bemeneti tranzisztorok zaját, de ez a 220mV ingadozás akkor is sok..."
A bementi kollektorok nincsenek bekötve?

gubanc:
Csak nem tudtam nyugodni, "összedrótoztam" a kapcsolás "végét". A végfetek alá nem kell szigetelő alátét, a hűtőborda együtt lebeg a kimenettel. Úgy néz ki ahogy (nincs min mentegetőznöm) működik így is és megúsztam a nyáktervezést/rajzolást.
FET meghajtás_DC szintek:
Ugye, ez visszacsatolás nélküli állapot... akkorát torzít amekkorát a végfeteknek "illik". Teljes kivezérlésnél 7%-ot, néhány mW-on 0.3%-ot. A jó hír, hogy a torzítás minimum 8R/1W-nál mérve 250 mA-es nyugalmi áramnál van. Tehát nem csak értelmetlen, de THD szempontjából káros tovább növelni. Ezt valahogy sose mértem ki eddig.
A szimulált és a mért feszültségszintek szerintem teljesen rendben vannak, fedik a valóságot. Azt senki nem találhatja ki hasra ütésre, hogy a RET-nél milyen IRFP-ket árulnak éppen.
A THD a szimulátorban nagyobb (2%), mérve 1.15%. Ez is rendben van így.
Két pár végfettel negyedére csökken a THD.
FET meghajtás_határfrekvencia:
Itt szívtam egy órácskát azzal, hogy mitől van túllövés a négyszögjelben és ezzel együtt 8 dB-es kiemelés 700 kHz-en. Megint el kellett mennem biciklizni, hogy a homokomra csaphassak, hogyhát a földelt source-ú kapcsolásnak nagy a kimeneti impedanciája és hát "nem-e" a műterhelés és a vezeték induktivitása okozza-e ezt. És de. A gubanc fotón látszik a 10R/5W "műterhelés 4 cm vezetékkel és a kiemelés megszűnt. A negatív visszacsatolás ezeket a túllövés-problémákat (remélhetőleg) megoldja.
A "késleltetés" című szkóp fotón nem kell figyelembe venni a cikkcakkos bemeneti jelet, ez megint illesztetlenségi probléma... és ez egyben jól rámutat arra, hogy létezik az a fogalom, hogy illesztés. Igenis egy végfokot is úgy kell kompenzálni mintha szkópot építenénk, mert ezeken az apróságokon múlik a pl. fázistartalék és az összes nagyfrekvenciás viselkedés/torzítás. Nincs olyan (szerintem), hogy egy végfok úgysem kap 10 kHz-nél magasabb bemeneti jelet meg, hogy úgysem halljuk a 10 kHz 7. harmonikusát, mert halljuk... azt, hogy "grízes" az erősítő hangja. Persze mert sz@rok a végfetek... meg a fetes erősítők eleve. Elkalandoztam.
FET meghajtás_Pki max:
Kíváncsi voltam, magasabb frekvencián (60- és 300 kHz-en) mekkora kimeneti feszültség jön ki, mekkora az a szint amikor már drasztikusan megnő a torzítás. És arra is, hogy mekkora és milyen alakú Ugs vezérlő-feszültség tartozik ezekhez a szintekhez.
És itt jön be a képbe a visszacsatolási-tényező és a tranziens torzítás... amit állítólag (vagy ténylegesen) nem tudunk kimérni, de halljuk. A műterhelés ismét az induktív izé, ez is visszahat valamekkora mértékben reaktívan Cgd kapacitáson keresztül a gate-re. Az Uds feszültség is fogyóban van, ami tovább növeli a kiszámíthatatlanul változó kapacitásokat.
A negatív visszacsatolás úgy és addig próbálja növelni Ugs feszültséget amíg ez a durva torzítás meg nem szűnik a kimeneti jelben. De ez a torzítás kizárólag magasabbrendű harmonikusokat tartalmaz. Tehát ahhoz, hogy a 60 kHz-es kimeneti jel torzítását (közel) nullára csökkentsük, a meghajtó fokozatoknak a többszáz kHz-es (esetleg több MHz-es) tartományban kell(-ene) torzításmentesen dolgozniuk. Könnyen belátható, hogy ez képtelenség. Már annak is örülni kell ha az áramaik nem fogynak el.

A teljes hurok torzítását az első fokozat torzítása meghatározza. Az első fokozat torzítása akkor lesz nulla, ha sem az árama sem az Uce feszültség nem változik. Hogy ezt elérjük/megközelítsük, nagy nyílthurkú erősítésre van szükség. A nagy nyíthurkú erősítés végtelen nagy áramváltozásokat okoz a meghajtó tranzisztorokban... tehát minél nagyobb a hurokerősítés annál nagyobb lesz a közbülső fokozatok torzítása. Ez a 22-es csapdája.

Az ember már a szimulátorokban sem bízhat...

Még egyszer nekifutok. Miért nincsenek a bemeneti kollektorok bekötve?
Hol használtak ilyet?

link még egyszer:
https://electronics.stackexchange.com/questions/665474/equivalence-...665838

" És itt jön be a képbe a visszacsatolási-tényező és a tranziens torzítás... amit állítólag (vagy ténylegesen) nem tudunk kimérni, "

Itt olvasgass egy kicsit: