Sziasztok!
Számítógéphez gyártok egy egyszerű TDA2030-as erősítőt amit egy laptop töltő táplál kényelmi szempontok miatt. szuperül működik minden, kivéve, hogy nagyfrekvekvenciás alapzaja van, kapcsoló üzemű tápegységének köszönhetően. Mivel érdemes kiszűrni?

Szia! Ez a számítógéptől független tápegység? - különben menthetetlenül földhurkos. Független tápnál is gond lehet ha az érintésvédelmi föld be van kötve.
A TDA-s panelnek milyen elemeket tartalmaz a helyi tápszűrése?

Egy HP laptop töltőről van szó. Közvetlen utána van párhuzamosan egy 4700µF-os és egy 100nF-os kondi. A 2030-as panelen 470µF és 100nF páros található. Labortáppal zajmentesen üzemel, a laptop töltő kavar bele nagy valószínűséggel.

És hogy jön ki a +18 volt?
Tudnál ebben segíteni?
Érdekelne, hogy lehet ezt kiszámítani...

A szaturációs feszültség az ami úgymond a "tranzisztorban marad". Magyarán beviszel XVoltot, de a másik oldalon nem tudod ezt kivenni belőle. Az adatlapokon UCEsat néven szerepel.
A tápegységednek van egy üresjárati (névleges) feszültsége, ami a terhelés hatására csökkenő feszültséget produkál. Ennek értéke függ a tárolókondenzátorok nagyságától, és a transzformátortól.
Az emitter ellenálláson is esik a feszültség, amit Ohm bácsi képletével kiszámolhatsz.
Ezek összegével kell megemelni a számított kimenő feszültséget.

Üdv! Szerintem nem az erősítő. A hangszóró hamar eléri a lineáris membránkitérés határát. A membrán felfüggesztése nem enged a végtelenségbe, a szélső tartományokon bekeményszik. Ahogy növeled a meghajtást, már nem nő számottevően a membránkitérés, ennek köszönhetően ( mivel a hangszóró az nem amplitudó, hanem sebesség érzékeny eszköz), egyre feljebb tolódik az átvitel alsó töréspontja. A hangszórós topikban van pár jó szaki, akik komolyan értenek ehhez.

Ennyi szűrésen - ha jól van huzalozva - nehezen jut át a hullámosság. A huzalozás alatt azt értem, hogy az adott kondi lábára érkezik a tápfeszültség és közvetlenül a kondi lábról halad tovább. Ennek igaznak kéne lenni mind a négy kondenzátorra. Jó lenne egy képet látni róla.
Számítógép csatlakoztatása nélkül, lehetőleg testre zárt bemenettel ugyanúgy jelen van a zaj?
Ha egyértelműen a tápra fogható a hiba akkor induktív szűrés, vagy feszültségstabilizátor irányába lehetne elmozdulni.

A számítógépből adódó hiba kizárva, mer eddig csak telefonról próbáltam. Rövidre zárt bemenettel is ugyanúgy zajos, a hangerő poti mértékétől függetlenül, a táp a ludas mindenképpen, tesztüzemben szó nélkül működött labortápról.

Ez kimerítő válasz volt!
És mivan akkor ha én azt a 67 voltot le stabilizálom azaz nem fog esni a feszültség?
Akkor azt gondolom nem kell bele számolni?
A tároló kondenztátorok feszültség esésére volna valamiféle képlet amivel pontosan ki lehet számolni?

Na kipróbáltam ezt a verziót is és úgy néz ki, hogy bevált/beválik! A végfoknak így már egész tűrhető lett a hangja. Kb. 30 mA nyugalmi áramot be is lehet állítani...Finomítást még igényel a szerkezet, mert bár úgy tűnik a végfok része: a C514, 10 mikrós kondenzátorra adva a szinuszt a kimeneten is tökéletes a jel, de ha az előerősítő bemenetére adom a jelet, akkor csak belejön még az alsó félhullámba valami zaj/torzítás...valami alkatrész? még 'keresztbe tesz' nekem...Teljesítményre most 10W körül mérem -torzítatlan szinusz, 1kHz jellel-, 8 Ohm-os terhelésen, 30V-os táplálással.
Még egyszer köszönet a segítségekért, jövök még pár képpel és a 'moddolt' kapcsolási rajzzal!

Egyrészről nem fog, másrészről egy stabilizátor ára összemérhető a végfokéval. Ezért sem szokás stabilizálni a végfokok tápját.
A kondenzátorban tárolt energia (U²xC)/2 képlet alapján számolható, hogy ezt mennyire húzza meg az erősítő, az főként függ a műsoranyagtól, a trafótól. Ha pl. egy névleges 36V-ra feltöltött 10mF-os kondit nézünk, akkor ugye az ebben tárolt enerdzsi (36²x0,01F)/2=6,48W. Tehát amíg ez alatt veszünk ki belőle, addig nem ingadozik nagyon a feszültség.
Ha megküldöd, és ráadásul a transzformátorod sem nagy, (vékony szekunder nagyobb belső ellenállás) alaposan szívogatni fogja pl. a Mantronix basszusmenete.
Régebben ugye ökölszabály volt, hogy az erősítő max kimenőjének a duplájával számolták a szükséges trafóteljesítményt. Ez részint jót tett a hangnak, kisebb volt a táp belső ellenállása, másrészről nem erőlködött a trafó, ha büffennie kellet egy hangosat a hangsugárzónak. Mára ezeket az érveket már nem igazán ildomos leírni, mert sokan ellenzik, és pocsékolásnak tartják az így méretezett transzformátorokat. Egy régi 2x80W-os erősítőbe pl . lazán belerakták a 400VA-es trafót Pioneerek. Mára inkább az alulgerjesztett magok divatja hódít.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy van egy siemens RS722 típusú receiverem aminek rossz a végfoka. Szeretnék bele másik végfokot én a HE Store-ban kapható 50W os kit re gondoltam, de nem tudom, hogy ez jó lenne bele? Azért nem vagyok biztos benne, mert +-35V van a készülékben és a végfoknál max +-35V-ot írnak nem tudom, hogy ez nem lessz-e gond ennyire a csúcs feszültséggel járatni?
Bővebben: Link

Előre is köszönöm a választ!

Elvileg nem lehet baj, de azért jó lenne egy rajz, tranyó típusokkal, értékekkel.

Köszi a választ! Az a baj, hogy nem találtam letölthető összeszerelési utmutatót, hogy legalább azon látni lehetne az értékeket. Azon gondolkoztam, ha kicserélem a 3300uf os kondit modjuk 100uf ra akkor kisebb lenne a feszültség olyan 32 V körül. Ez járható út? Vagy a teljesítménye is kisebb lenne? Csak azért kérdezem, mert ha megrendelem a kitet utánna ha lehet ne kelljen újra rendelni plusz alkatrészt.

Semmi köze az elkó kapacitás értéknek az egyenirányított szűrt üresjárati feszültséghez.

Üdv! Ezt a kitet ajánlom hozzá.

Köszi szépen! Ez tényleg jobb lesz, akkor ezt rendelem. Az nem lesz gond, hogy ha két modult rakok bele a tápot ugyan onnan kapja? A közös hűtőborda sem gond?

Nem probléma a közös tápegység ha 2 szekunderes transzformátorra gondolsz az sem.
A lényeg hogy a bordától minden ic egy egy szigetelő csillámmal el legyen szigetelve,és hővezető pasztával megkenve az ic alja majd a csillám alja is.Tápegységben 2X24,2X28V AC környéki trafót ajánlok,lehet ez toroid vagy akár sima E-I magos is. Lényeg hogy legalább 180-200VA teljesítményt le tudjon adni ha szeretnéd is kivenni a panelokból a maximális teljesítményt.Az adatlapon megadott +- 50 v nem egészséges kerüld,én +- 42 voltot adtam neki azzal szépen működött de nem bíztatlak rá hogy ekkora feszültségen járasd,egyébként szép tiszta hangú erősítő.

Ezek
a hűtés hatékonyságát növelő eljárások már beváltak bátran alkalmazhatod.

Sima közös tápegységre gondoltam, mivel adott a tápegység mert egy siemens rs 722-be lessz beépítve, meghagynám a gyári tápegységet tehát az egyenirányítás után van két 3300uf 35V-os kondi itt van a +-35V és innen venném le mind a két panelnak a tápfeszt. Azt nem tudom, hogy hány wattos a trafó a felvett 140W de van más fogyasztó is rajta (előerősítő, rádió) nem tudom ezek mennyit vesznek el. Igazából nem fontos a max teljesítményt kiszedni a panelból mert egy pár Radiotehnika S-90 es hangfalat hajtana ami 8Ohm 90W

Na lehet megcsinálom jövő héten a plusz egy tranyós bemenetet. Addig is, nagyon tetszik így.
A 1,5k helyett 1k, a 2.2M -val párhuzamosan 6,8p. Monoblokkok gyakorlatilag.

Üdv!

Újra lenne ezzel a TDF8544 IC-vel kapcsolatban kérdésem.
"Legacy" módban (I²C nélkül) szeretném majd használni. De -ha már van- a DIAG (clipping) funkciót is kivezetném egy LED-re.
Az adatlap 44.oldalán (13. Application information) van egy rajz, amin úgy néz ki, hogy a DIAG egy "opencollector"-os (tudom, fetes, így nem teljesen az) kimenet, amire kell egy felhúzó ellenállás.
Kérdésem: erre most hogy akasszak LED-et?
Valószínűsítem, hogy direktbe nem bírja el, így kellene oda egy kis tranyó. De milyen, és hogy?
Egy PNP, és a pozitív tápot kapcsolná a LED-re, vagy NPN, és a testet kapcsolja?

Úgy érzem, hogy ezzel a Proxima végfok panellel úgy jártam, mint az Üvegtigris 1-ben, Róka a fej nélküli plüss malackákkal...''... A vége már jónak tűnik, -attól függetlenül, hogy a 'szűken' 30 mA nyugalmi áramot most is éppen csak a trimer potméter végállásában lehet beállítani- de, ha ráakasztom az elejét és a hivatalos bemenetére küldöm a jelet, akkor kis hangerőnél 'grízesen' torz a kimenet, ami a bemeneti jelet növelve, kb. fél hangerőtől kitisztul és tényleg szépen, tisztán is szól a a hangfalakon is. Egy másik panelon ezen hibajelenségen felül a balansz potmétert elforgatva a végállásoknál el kezd 'búgni' hol az egyik, hol a másik csatorna, pedig a mellékelt leírásban meg az van írva, hogy 'nagy stabilitású' a szerkezet...Már az összes elektrolit kondenzátor cserélve lett, az egyik panelen az összes tranzisztor is -annak ellenére, hogy a feszültség értékek/eredeti tranzisztorok is jónak tűntek(bc414-re), de a helyzet nem változott. Most már azért is tökéletesre akarom csiszolni ezt a 'lomot'!

A nyugalmi árammal kapcsolatban kérdezem, az R528 helyén most milyen érték van beültetve?

Heló!
Ezek a Proximák még nem germánium vég tranzisztorral voltak szerelve?

Ellenőriztem, 30 perc után áll be 130mA-re, de ekkor kb 45 fokos a hűtő lemez és lassan indítja(kapcsolgatja) is a ventilátort. Gondolom ez így normális mivel nincs nagy hűtőfelület.

Teljesen jó lesz,maradéktalanul nem tudod majd kivenni a teljesítményt de nem is lesz ok panaszra szerintem.Ha nagyon rogyik majd a tápegység érdemesebb lenne beszerezni egy legalább 190-200 VA-s transzformátort akár bontott hasonló készüléké is megteszi.De ezt majd a próbák eldöntik.

Az egyik verzióban 500 Ohm, a másik panelon meg 620 Ohm.

De...Éppen ezért most azon fáradoznék, -már segítséget is igénybe véve- hogy szilícium tranzisztorokkal (BD2xx és BCxxx) kiváltva is normálisan szóljanak...

Azt a rajzon 1k-nak látom, azzal volt párhuzamos az NTK. Az NTK gondolom el lett távolítva. Az 1k helyett mindenképpen magasabb értékű ellenállást javaslok 2k2-4k7, hogy kellő mértékben fel lehessen húzni a nyugalmi áramot.