Inkább jobb ötlet kicserélni legtöbbször. Az utólagos formázgatás bizonytalan dolog, nem is biztos, hogy tartós. Ha egyszer elmozdult a lengőrendszer a kitérés 三X₀ pontjáról, az legtöbbször tervezési hiba eredménye. És javításnál ezt kell korrigálni.

A folyamat nem egyszerű.Leoldod a ragasztásokat,a pillét két fém lap között beteszed a sütőbe 180fokon fél órára,és kiegyenesedik.Aztán összerakod.

LB1031-nél lehet kísérletezni, nem drága hangszóró, és az eredeti lengőcséve is kézi módszerekkel, nitrolakkal ragasztva készült, de lényegesen egyszerűbb egy kész lengőcsévét beépíteni.

Lacikám,legyél már kicsit konkrétabb!Tőled csak olyat olvasunk hogy mi miért nem jó!A topik cime nem az hogy "Én tudom a választ,de nem mondom el senkinek!"

Persze hogy egyszerűbb...ha beszerezhető.De akkor sem biztos hogy gazdaságos.És akkor elmarad az alkotás öröme is

Ha eljössz,tudok adni,csak hozz egy kis üveget.De nem postázok

Szerintem olvasható. Csere. Azt is látod, hogy miért.

25,54mm-es lengőcséve hegyekben áll a világ minden táján. Persze, hogy beszerezhető. A jobb megoldást érdemes választani szerintem, az meg a gyári módszerrel készült verzió.

Tisztelt Társak!
Szabad legyen a témához szólni. A P_Lászlo által említett 25,54 mm-s cséve lehet,hogy a Videoton és a Hangszóró 2000 mérete, de én sok külföldi hangszórót tekercseltem és a méretek 0,5 mm értékek között mozognak. Minden alkalommal pontos mágnes pólus, légrés méretet kell venni. Ez után jöhet az új tekercs készítése.
Néhány konkrét adat: A tekercs és pólusok közötti hézag, légrés a 01-0,15 mm-nél kisebb nem lehet! Sok hangszórónál sajnos a pille és perem gyártási pontatlansága miatt a szerelvény igen kis mértékben oldal irányú mozgást is végez. Ez zizegés okoz.
A tekercs vastagságát a cséve anyagának, majd a két rétegű (4 rétegű) tekercshuzal vastagsága határozza meg. A huzal vastagságát lehet a cséve anyag vastagságának rovására növelni. Ez is csak egy határértéken belül lehetséges. A vastagabb huzal nagyobb áramerősséget enged, kevésbé melegszik, kisebb az ohmikus ellenállás. Ezzel csak kis változást lehet elérni. Kettőszörös vagy többszörös teljesítmény bevitelre nincs lehetőség.
A tekercs menetszámának növelése hosszabb csévét okoz, nagyobb impedanciát, nagyobb feszültségű hangárammal járatható a hangszóró és nagyobb tömegű lesz a szerelvény. Más hátrányok is keletkeznek a több menetű tekercs miatt. Nagyobb impedancia miatt a hangszóró felső határfrekvenciája alacsonyabb lesz. Keskenyebb lesz a frekvencia sáv. A hosszúra tekercselt cséve jelentős része kilóg a mágnes pólusából, és ezek a menetek nem fejtenek ki Lorentz-féle elektrodinamikus erőt. Hiába növeljük a feszültséget az így bevitt többlet teljesítmény nem okoz nagyobb amplitúdót és hangerőt. Vegyük észre, hogy a permanens mágnes mágneses erővonalai merőlegesek a tekercs erővonalaival, amit az áram hoz létre. A hangszóró nem a mágnes pólusok egynemű és különnemű vonzása-taszítása alapján működnek! Ezt az elektrodinamikus erő, másképpen a Lorentz-féle erő okozza. Közép iskolai fizika könyvekben utána lehet nézni. (F=BIl)
Legjobb az eredeti gyári adatok szerint tekercselni. Ezt ajánlom mindenkinek.
Az alumínium csévék hátránya, hogy nagyobb a hőtágulása mint a réznek. A túlmelegedett tekercsben szerkezeti feszültségek keletkeznek. Az alucső jobban nyúlik mint a réz tekercs menetei, ezért hólyagosan befelé dudorodik. A dudorok zizegést okoznak. Gyakori, hogy az alucső hézaga kicsi, és a tágulástól összeérhet. Ez menetzárlatot okoz, lehalkulással. Szerencsésebb az alucső mellőzése, ahogy ezt sok gyártó teszi. Az alus csévék túlmelegedésre kényesebbek.
Jó csévélést ezek után!

Kedves Fery45!
A megfigyeléseid pontatlanok,ezekre jó volna odafigyelni,mert a gyakorlatlan olvasó még komolyan veszi!Valóban más a két fém hőtágulása,de nem ezért hólyagosodik fel a lengő hordozója,hanem azért mert a keletkező hőtől a ragasztóból gázok szabadulnak fel amik nem tudnak eltávozni.Találkoztam ilyennel nem csak alunál,hanem kaptonnál,üvegszálnál,nomexnél,és papirnál is...

Kedves msteve!
A hangszóró tekercsébe csak akkora teljesítmény vezethető, hogy 30 foknál magasabb hőmérsékletre ne melegedjen. Amikor elszenesedett rézhuzalt és szétolvadt alu. huzalt találunk, akkor izzásig, alunál olvadáspontig melegedett a huzal. A 100 fok is sok. A zománchuzal gyártók szerint 125 fokon a zománcréteg károsodik.
Te a "pontos" megfigyeléseid szerint ezt nem veszed észre?
A mellékelt képeken leégett tekercseket mutatok. Én újra tekercselt hangszórókat is a műhelyemben műszeres mérés alatt leégettem, hogy lássam a leégési teljesítményt a gyári adathoz viszonyítva. Próbáld ki Te is! Áldozz fel néhány 30, 40, 50 cm (21') hangszórót! Tudom, hogy ezek másodszor történő újra tekercselése nekünk - javítóknak - is komoly összeg, de enélkül nincs "pontos" ismeret.
Tisztelettel H. F.

Azt hiszem itt sok a probléma és a félreértés...vagy információ hiány.Kifejezetten magas igénybevételnek kitett helyekre készitenek 220fokig hőálló huzalokat is!Hangszórókhoz NEM! használunk 180fok alatti hőtűrésű huzalokat!Az hogy te kiveszed a tekercset a hangszóróból és leégeted egy tápegység segitségével, azzal sajnos semmilyen hasznos információhoz nem jutsz!Ugyanis így az általad bevezetett áram teljes mértékben hővé alakul.Ha a hangszóróba épitve használod,akkor az elektromos energia egy része mozgási energiává alakul.De letesztelheted az elméletet ha készitesz két egyforma tekercset,és az egyiket asztalon,a másikat hangszóróba épitve égeted le.Teljesen különböző értékeket fogsz kapni.Ha találkoztál már asszimetrikusan leégett lengőtekerccsel,és ha megfigyelted a pozicióját,akkor láthattad volna hogy a felső pólusvas középvonala nem a tekercsmagasság középvonalában volt!A lenti fotón lévő tekercs felfelé nagyon kilógott a légrésből,ami bizonyitja a megfigyeléseket...

Ostobán vitatkozol msteve!
Honnét veszed, hogy "te kiveszed a tekercset a hangszóróból és leégeted egy tápegység segítségével"? Soha nem jártál nálam. A hozzászólásaid alapján fogalmad sincs arról, hogy milyen körülmények között dolgozom. Talán el se tudod képzelni, hogy rendelkezem nagy teljesítményű erősítővel, hangfrekvenciás műszerekkel, melyekkel zenei és szinuszos, négyszög, háromszög alakú jelekkel tudok mérni!
A hangszóró hatásfoka 5%. A 95% veszteség! Szerinted milyen veszteség és hol keletkezik? Egy amperes áramból csak 50 mA végez mechanikai munkát, mellyel hang keletkezik.
A hangszóró tekercse a hangszóróban tömör vasmagú tekercs, mely indukciós adatai egészen mások mint kiszerelt állapotban, mert ilyenkor légmagos tekercskéni viselkedik! Légmagos tekerccsel teljesen mást mérünk.
Más kérdés a hangszórókra írt terhelhetőségi adat. Sajnos a hetvenes évek közekétől a külföldi hangszóró gyártók egy része irreális adatokat közöl. Ezeket sokan valódi adatként kezelik, és a ráírt teljesítménnyel leégetik új hangszóróikat. Erre nincs garancia!
Tisztelettel:H.F.

Nem vitatkozom veled,csak kijavitalak ha valótlanságokat állitasz.Valóban félreértettem hogy hogyan teszteled a tekercseket,de a többi dologban nincs igazad.Az hogy leteszed az asztalra a hangszórót és megbőgeted a csodabeagra kapcsolt szinusszal,az nem sok mindent bizonyit.És ez a kijelentés is sántit:"A hangszóró tekercsébe csak akkora teljesítmény vezethető, hogy 30 foknál magasabb hőmérsékletre ne melegedjen."Ki az aki megszabja hogy csak akkora teljesitmény adható a tekercsre?És miért pont 30fok?Honnan vannak ezek az információk?Elhiszem hogy vannak műszereid,de azt használni,és a kapott eredményt értékelni is tudni kell.A technika folyamatosan fejlődik,nem ártana lépést tartani vele...

Sziasztok. Volna itt egy elég szörnyű állapotban lévő rezgőnyelves hangszóróm, ezt szeretném felújítani. Esetleg tudtok valakit ajánlani aki megőrzi a hangszórókáva eredetiségét?
Fontos volna muzeális készülékbe kellene a hangsugárzó.

msteve!
Az elmúlt évtizedek zománchuzalokkal tekercselt transzformátoroknál, villanymo toroknál, fojtó tekercseknél, gerjesztett hangszórók gerjesztő tekercseinél, jelfogók tekercseinél maximum 30-40 fokot engedtek meg. A tekercselő szakirodalom ennyit ír! Rövid túlterhelés esetén az 50 fok körül a termosztát kapcsolók kikapcsolásra vannak méretezve. A hangszórók tekercseinél se várjunk mást!
Az alu.csévés hangszóróknál eltávolítjuk a porvédő süveget, akkor mód van arra, hogy egy termo ellenállást az alura rögzítsünk, mellyel mérhető a tekercs hőmérséklete. Az alu. cséve előnye, hogy jól elvezeti a tekercs hőjét, bár a zárt térben ez nem sikerül tökéletesen. Nem tud tízszeres, százszoros hőteljesítményt elvezetni, lásd PMPO, PEEK, és egyéb teljesítmények! A termo ellenállást lengő vezetékkel, mint a tekercs bevezetéseit oldottuk meg. A mérést egyetemi laborméréseknél is végeztették a hallgatókkal.
Abban igazad van, hogy vannak teflon bevonatú 200 fokos tekercs huzalok, de ezeket a hangszóróknál nem használják. Ha ilyennel tekercselnének akkor is tönkre mennének a hangszórók, lásd a fényképeket, elszenesedett szigetelések. Megolvadt alu.huzalt mutat a SAS102 kép. Itt a huzal darabok nincsenek a képen, mert centi méteres darabok kerültek elő a légrésből.
"A technika folyamatosan fejlődik", de hova? Az elmúlt öt évtizedben csak egyszerűbben előállítható technológiával gyártanak gyengébb minőségű hangszórókat, melyekre a valós terhelhetőség többszörösét írják, de töredékétől leég a tekercse. Keskeny frekvenciasávot képesek megszólaltatni, ezért hangváltókra, több utas rendszerekre szorulunk a sajátos torzításukkal. Különleges dobozkonstrukciókban szólaltathatók meg. Nincs egységes doboz konstrukció! A legkülönbözőbb többutas hangszórók ugyan azzal a zenével megszólaltatva, ugyan abban a stúdióban, teljesen eltérő hangszínezettel szólnak. Az erősítőkön komoly hangszínezet változtató áramkörökre kényszerülünk. Equvalizerek. Gyenge a hatásfok, nagy veszteség. A gyártók fejlesztői semmit sem tesznek az egyszerű felépítésű hangdobozok, nagy hatásfok, hangváltó nélküliség, széles sávú hangszórók irányába.
A híradástechnika több alkatrésze óriási fejlődésen ment át az elmúlt évszázad alatt. Ez nem tapasztalható a hangszóróknál!Egy hangszóró 12-13 alkatrészből áll. Ebből több olyan, mely a teljes életkora alatt soha nem romlik el rendeltetés szerű üzemeltetés során. Néhány alkatrész sok hangszórónál gyakran javításra szorul. A gyártók semmit sem tesznek ezen alkatrészek minőségének javítására. ÉN 55 éve javítok. Egy gyártó se kérte, hogy mondjak véleményt a meghibásodó alkatrészekről! Ilyen a termék minőségéhez való hozzá állásuk!
Sokat lehetne erről írni, de befejezem.
Tisztelettel:H.F.

Szia!

Én nem értek a hangszórók tekercseléséhez, de villamos forgógép gyártó, javító üzemben dolgoztam pár évig.
A néha több tízéves zománchuzallal tekert motorok állórészét tisztítás után kemencében szárítottuk, legfeljebb 100 fokon, míg a szigetelése megfelelő nem lett. Előfordult, hogy ezután újraimpregnálták. A szárítás akár 10-12 óra is volt és a szigetelések nem mentek tönkre. A szélgenerátor álló és forgórészeket 60 fokon előmelegítettük vákuumimpregnálás előtt, majd 180 fokon több órán keresztül keményítettük.
A tekercsek közé helyezett klixon is simán lehet 100 fok feletti.
Amit írtál max. 50 fok, de inkább kevesebb, nem tudom hová tenni.

Nem bántásképp, én nem értek hozzá.

Írt egy újabb butaságot, de ezt már megszoktuk tőle, mint látszik lassan el sem éri az olvasók ingerküszöbét sem. Hangszórót sosem szinuszjellel paraméterezünk hanem zenével, nála ez is másképp működik, crest faktorról fogalma sincs. A huzal pedig gyakorlatilag minden indukciós motorban, de a legtöbb hegesztőinverterben is melegebb mint 50 fok, és bírja is évtizedeken át. Toroid trafókban a hőbiztosíték 110-130 fokos. Muszáj is neki bírni, hiszen legalább ilyen, de inkább komolyabb igénybevételre van tervezve. A trafók szigetelése (poliészter fólia) is 130 fokot elvisel mindenféle károsodás nélkül.

Ezen a 10 celsius fokon harsányan felnevettem.. ŰNem tudom hol olvasta ezeket az adatokat.
Az tudjuk hogy az alucséve hül a legjobban, igenám de nehezebb is mint pl a kapton ezáltal az érzékenység csökken.. Viszont ha a kapton cséve pl 100 fokon üzemelne csak fél pe4rcet is azonnaql felhólyagosodna és a hangszóró megállna.

Figyelmedbe ajánlanám a következő bekezdést a Hernon360 kifejezetten lengőtekercs ragasztásához árult ragasztó használati utasitásából:

"Wind the tacky coated wire on the former and place
in the oven for 20 minutes at 82.3ºC, followed by
204ºC for 45 minutes to achieve cross-linking.
Afterwards, allow relaxation and outgassing of the
completed bobbin by final oven cure at 65ºC for 12
hours. This procedure will prevent blistering when
high temperature is applied. "

Nézd, én nem akarom bántani. Ilyen szintű tévedés inkább valamiféle félreértésre kell, hogy visszavezethető legyen. Sokat nem keresgéltem, de jellemzően jóval 100 fok felett használható a legtöbb tekercselő alapanyag.
Azért kíváncsi lennék rá, hogy honnan emlékszik ilyen adatokra.
Kapton-t elég sokat használtunk, elég jó a hőtűrő képessége, legalábbis a felhólyagosodást nem tapasztaltam. Hangszórónál lehet más a helyzet.

Nagyon jól követhető a hangsugárzóba pumpált teljesítmény egy akkus "D" osztályú erősítővel. Az akku kapacitás jelentős hányadát a hangsugárzó emészti meg köszönhetően a jó hatásfoknak, így érdekes hogy egy 2 darab 12V/7Ah akku 170Wh kapacitása egy 2X50W-os erősítőt nem 1óra 42 perc ideig tud táplálni, hanem gyakorlatilag egész délutános ordítós buli sem tudta lemeríteni. Pedig 6-8 órán keresztül csutkára tekert hangerővel döngettek a fiatalok. Vélhetően bírt volna még egy délutánt annak ellenére, hogy ezek már több éves használt akkuk.

Kedves Hozzászólók!
Örülök az aktív hozzászólásnak, de részetekről is van nagyfokú tájékozatlanság.
Kedves habazutty, én is dolgoztam tekercselő műhelyben és újra tekercseltük a fázis kimaradás következtében leégett tekercseket. Mi is kemencéztünk eleget. Sőt van kemencénk. Kérlek nézd a korábban csatolt képeket, és gondold végig, hogy hány fokon károsodtak. Át kellene olvasni a szakirodalmat és akkor ilyen kérdéseid nem lennének. Az nem az én hibám, hogy a mai fiatalok nem olvasnak.
Kedves Ge Lee!
Úgy látom, hogy Te csak a fél műveltséget ismered, mármint a zenével való vizsgálatot. Igen is a dolognak van másik oldala is, a szinusszal való mérés. Egy hangszórót szinusszal vezérelve, majd ezt a hangot mérőmikrofonnal vizsgálva szinuszt kellene kapnunk! Sajnos sok estben a kérdéses hangszóró torzítása miatt idegen frekvenciák is megjelennek. Persze ezt elhallgatják a gyártók!
A cres faktorról csak annyit, hogy van műszerem, mely ezt méri. Először az effektív-, majd a csúcsot az emlékező áramkörével. Persze digitális szkóppal, a memóriájával, egyszerűbb.
Kedves zotya 1983!
Nézzük csak, hogy miből is készítenek csévét a hangszórókhoz a gyártók. Ugye az nem az én hibám, hogy ennyi féléből, és nem a legoptimálisabból.
Kedves mesteve!
Ugyan az a válaszom mint az előző társadnak. Hányféle ragasztót használnak a gyártók? Ugye nem én vagyok a hibás, hogy nem a legoptimálisabbat használják. Bár el kel fogadnunk, hogy az autómata gép 2-3 percenként szórja ki a tekercset, azt a következő percekben már szerelvénybe rakják. Ezért hibáztatom a széria gyártást. Tanulmányozd a kisfilmeket más internet oldalakon.
Kedves habazuttyi!
Elnézést, végül is nem nekem írtál, de hadd kérdezzem: Miért kellene a hangszóró tekercsének 100 vagy magasabb hőmérsékletre felmelegednie? Nem az a normális, hogy csak 30fok, és évtizedeken keresztül működik kifogástalanul. Gondold végig, hogy az ötvenes évek világvevő rádióiba milyen hangszórók készültek, melyek még ma is üzemképesek egy-egy retró rádióban.
Kedves tothbela!
Te se írtál nekem, de szabad legyen hozzád szólni. A szakmában úgynevezett "marketing" teljesítmény értékeket nem szabad szó szerint venni. Szakmai tájékozatlanságot mutat.
A mellékelt első képen a hangszóró négyszög alakú a másodikon háromszög alakú jelet kapott, és így torzított jel szerint mozgott a membrán. Ez is egy hangszóró torzítás.
Alázatos tisztelettel:H.F.

Állítottál valamit a hőmérséklettel kapcsolatban, ami nettó ökörség. Erre reagáltam elsősorban. Számomra az, hogy az 50 fok már sok, azt jelenti, hogy szerinted felette károsodik. Erre most azt mondod, hogy persze, hogy bír többet, de ha alacsonyabb hőmérsékleten használjuk tovább bírja, később öregszik. Ezt nem vitatta senki! Azt is írtam, hogy a hangszórók hoz nem értek, az alapanyagokról volt szó.
A másik probléma, hogy a szakirodalomra úgy hivatkozol, hogy nem tudok utánanézni az állításaidnak. Azt gondoltam, hogy az Alu csévetest nem 50 fokon olvadt meg.
Kifejezetten szerettem olvasni a régi 60-80-as évek szakkönyveit, még, ha bizonyos értelemben el is járt felettük az idő. Talán a megsárgult lapok, a kézzel rajzolt ábrák, a nyelvhasználat, nem is tudom. Nyílván elsősorban villamos gépek, művek, de van elektronika és hűtéstechnika könyvem is, mert szakmába vág. Nem csak a kanapé törött lábát pótolják...

Nyilván a mai huzal-, és rögzítőbevonatok, csévetestek, 155-220°C-ig működőképesek, de folyamatos üzemeltetésre már az 50°C is sok. És nem az öregedés, hanem a kompresszió miatt, de fölötte nagyjából értelmetlen használni egy hangszórót. Kb.

Hjaa, például a Reflex saját gyártású Nomexszálas papír csévetestjei. Pillanatok alatt így jártak.

Nyilván az alu hordozóra készült lengőcsévék a legnagyobb terhelhetőségűek, és hólyagosodni is csak a réteges szerkezet tud, az alufólia nem.

Pontos a megfigyelés. És lehetne folytatni a hatásfokkal, veszteséggel, alkatrészekkel, meg az összes saját megfigyelésű elektroakusztikai eszmével. De szerintem senkinek nincs kedve folyamatosan kiigazítani.

Milyen kompresszióra gondolsz? A légrésben lévő levegőt felmelegíti a cséve és megnő a nyomás?
Ilyenkor a szellőztetett lengőnél mi a helyzet? Ha egyáltalán erre gondolsz. Esetleg az ellenállás növekedés miatt létrejövő teljesítménycsökkenés?

Bővebben: Link
Itt azt írja, hogy az üzemi max. Hőmérséklete a lengőtekercsnek 225 C fok lehet ennél a sugárzónál. Kitér rá, hogy lehetőleg alacsonyan kell tartani, de azért nem hiszem, hogy felhólyagosodik, meg beszorul... Bár a JBL-t sokan szidják, biztos nem értenek hozzá

Tűző napon, 40 C fok-os környezeti hőmérséklet mellett, elektronikus zenei wattokkal pumpált ládák mélyhangszórói biztos nem állnak meg 50 foknál, mégsem kell minden buli után javítani őket...

Csak beszélgetünk vagy valaki csinált már olyat, hogy megmérte egy lengő dc ellenállását szobahőmérsékleten, meg mondjuk 1 óra csúcsig járatás után?

Nem a működőképességről van szó, hanem arról, hogy ha melegíted a lengőcsévét, a T-S arányt nézve az elektromos oldal egyre gyengébb lesz, emiatt az érzékenység jelentősen csökken, több dB-t. A kompresszió ebben az esetben azt jelenti, hogy hiába növeled a bementőteljesítményt, nem kapsz nagyobb hangnyomást. Ez nagyjából minden hangszóró max. hangnyomásának utolsó 3-4dB-ére igaz, azt a tartományt folyamatosan használni nem lehet. Vagyis lehet, de értelmetlen.

Egyébként a linkelt adatlapon ugyanezt leírják.

A JBL, PA vonalon rengeteget dolgozott ez ellen a jelenség ellen. És jó megoldásaik vannak. Nagyon fontos nekik, hogy elég hangosak legyenek a hangszóróik.