Megvilágosodtam!
Nyitok új topikot ahol tilos lesz a trollkodás, de lehet beszélni azokról a dolgokról amikről máshol nem.

Pont erre gondoltam én is. Viszont a topik címében jelezném valamiféleképpen, igazából pontosabban, hogy mi is a célja. Ezotéria-e vagy sem, stb.

Akkor én fel is dobnám az első kérdést a kondenzátortémában. Ugye arról van szó, hogy egyes elméletek szerint a tápfeszültség kondenzátorai jobban befolyásolják a hangminőséget, mint a csatolókondenzátor.

Erre szívesen meghallgatnék néhány érvet, mert részemről teljesen felfoghatatlan.

Tudok mérni impedanciát 5Hz-től 40000KHz-ig, valamikor rakok is fel mérési eredményeket.
A vírusdráma miatt délután dolgozom este 10-ig, így elég nehéz érdemben csinálni bármit is, szóval a mikorra nem tudom a választ..

Gyorsan beszéljétek meg mindent, mert nem tudom meddig lesz meg ez a topik.

Miért, mi a baj ezzel a topikkal?

Nekem semmi. Itt már semmit nem lehet tudni.

Jó, akkor úgy kérdezem, hogy szerinted mi lehet a probléma?

Van egy szerintem hasonló indíttatásból született fórumtéma már, valami olyasmi címmel, hogy "kábeli zűrzavar, az alkatrészek hatása a hangra" (nem emlékszem pontosan).
De arra emlékszem, hogy nem lehet írni bele, mert le van jegelve.

Úgy gondolom, hogy ennek a topiknak más lenne a célja. Részemről, konkrét esetek szigorúan műszaki magyarázata, mérések eredménye lenne a cél, az én hallom, nálam úgysem érv például.

Trollkodás mentes topiknak indul, de ez bizony elkerülhetetlen lesz, ha egy korábban már megnyitott topik "tiszta lapról" indulása lenne. Véleményem szerint. De kívánom, hogy hosszú életű legyen.

A trollokat kapásból ignorálni és jelenteni kell.

".... Ez a kép és leírás a létező legnagyobb (publikus) segítség a DIY erősítőépítőknek, hogyan lehet jó hangú erősítőt építeni. (plusz, lásd lejjebb, a jelútról szóló összefoglalómat) Ugyanez a logika vezet a megfelelő illesztés megtervezéséhez. Ha valaki képes energetikailag értelmezni ezt a rajzot, önmagában egy fél siker. A másik fele maradjon jótékony homályban... "

Kiragadom ezt a négy mondatot Nagy Gábor Pál írásából az "Audio erősítők - 2. rész" című cikkéből. Tudjuk, hogy Ő alkotta meg az "LZ 7" fantázianevű végfokot amire roppant büszke és semmit nem árul el a működéséről. Szubjektív véleményem, hogy valószínűleg Ő sem találta fel a meleg vizet, de legalább azt gondolja magáról, hogy de. Mégis hálával és köszönettel tartozom neki ezért az írásért, mert beindította a fantáziámat.

Nem tartozik szorosan a témához, de talán mégis. A "Földelt Budget" fantázianevű végfokomat teljes megelégedéssel hallgatom immár 5. hónapja. De, hogy mégsem teljes megelégedéssel - vagy mert sosem tudok nyugodtan ülni a fenekemen - azt meg az bizonyítja, hogy túl vagyok már legalább tíz apró módosításon. A kapcsoláshoz (egyetlen kondi kivételével) nem nyúltam, csak vezetékeket cserélgettem, pufferkondikat, diódákat hidegítettem. A hangja szerintem javult az alapváltozathoz képest, de ez lehet rendszerfüggő is, tehát nem érdemes beszélni sem róla. Elhatároztam, hogy ez lesz életem utolsó erősítője, nem tervezek többé semmit.

De most erről az illesztéses dologról eszembe jutott, ki kellene valahogyan mérni és lehetőleg - a körülményeimhez képest pontosan - a vezeték induktivitást. Hogy vajon meg lehet-e mérni mondjuk egy 1 cm hosszúságú fóliacsík induktivitását, ha adott a 15 MHz-es generátoromhoz a 100 MHz-es szkópom és nincs hozzá 50 millió forintos műszerparkom. Némi törpölés után kiderült, hogy "meghát". Aztán az is, hogy még egy kerámia kondi lábhosszúságának induktivitását is simán látni lehet a szkópon. Hogy ennek az egésznek lesz-e majd valami értelme azt még egyelőre nem tudom, de hátha. Minden esetre tanulságos... legalábbis számomra.

Ahhoz, hogy induktivitást tudjunk mérni, szükségünk van kondenzátorra. A "kondiról" már tudjuk, hogy roppant bonyolult, drága és hálátlan szerkezet. Elkezdtem a neten kutakodni adatlapok után. Kevés gyártó közli le, de találtam néhány nagyon tisztességeset amiket érdemes átbogarászni. Ez az impedancia görbe felcsigázott. Kimenetem a műhelybe és megmértem kb. 30 db különböző méretű, színű, fajtájú 1 µF-os kondit. Szerencsére az jött ki eredményül, hogy a "nem elkóknak" tényleg ott van a rezonanciája 2-3 MHz környékén. Tehát azt mértem amit az adatlapon látunk.

Ide válaszolok deebo. Én adtam a Karesznak az első beírására egy felfele ujjat, mivel életemben nem olvastam még ilyen értelmes írást az audio és a hangzás vonatkozásában, el is teszem magamnak az egész blogsorozatot. Nem tudom a miértet, ahogy más sem tudja (senki nem tudja a mai napig hogy mitől szól vagy nem szól úgy egy erősítő ahogy). A tápszűrő kontra csatoló kérdésre is csak egy buta, kicsit sem műszaki hasonlatot tudnék mondani. Kb. olyan lehet, mintha az mondanánk, hogy a Duna vizének állása egy aprócska belefolyó értől függne (a Duna vize a tápból a végerősítő elemen folyó áram, a kis ér meg a csatolókondi).
Mutatok egy FFT ábrát, ez valamivel felette van annak a szintnek ahol az erősítőmet hallgatom, azon a szinten olyan -45dB körül van a páros harmonikus. Itt viszont -35dB-en ami elég durva torzítás (de kizárólag az első páros számúra, más a környéken sincs!), mégis szebbnek hallom ennek az erősítőnek a hangját mint az összes eddigi félvezetősét amivel találkoztam, és amiknek ennél nagyságrendekkel jobb értékeik vannak. Akkor ezt mivel magyarázod?
A blog ezen részében ami szintén tetszik, próbálják magyarázni (csöves kontra félvezetős), de nekem ez akkor is sántít műszakilag. Én sem tudok mást mondani, mint hogy a dús páros harmonikus tartalom, meg az állandó hőmérséklet (katód fűtés és A osztály) miatt szól ez úgy ahogy. De nem hiszem hogy ez lenne rá a műszaki magyarázat, ha lesz egyáltalán valaha olyan.
Egyébként, a legtermészetesebb hangú erősítő amit életemben hallottam egy szintén triódás SE, egy Ongaku házi koppintása, adok bárkinek privátban elérhetőséget, elmehet meghallgatni.
Ez az egyetlen olyan erősítő (hanglánc), aminek ha hátat fordítok, akkor nem mondom meg hogy a műsoranyag úgy van visszajátszva és nem élő. Gondolom van valami oka annak, hogy egy ilyen (műszaki emberek szerint rossz, mivel nagy torzítású ) erősítő kerül 26 millió forintba, és nem pedig egy olyan, amelyiknek kapcsolófetek vannak a végén... És ez nem az az ok, hogy a cső annyival többe kerül mint a FET.
Van még egy dolog, amire ugyanúgy nem tudok magyarázatot. Az én fülemet pl. a hegedő hangja olyan szinten bántja, hogy a falat tudnám kaparni kínomban, teljesen mindegy hogy élőben hallom vagy visszajátszva egy félvezetős eszközön. A gyenge műszaki paraméterű csövesem az első olyan eszköz, amin el tudom viselni a hegedű hangját anélkül hogy bántana. Akkor kérdem én, az erősítőm jó vagy rossz? Ha műszaki szemmel nézem, akkor rossz. Ha máshonnan, akkor meg soha nem volt ilyen jó. Na ezért nincs az égvilágon semmi értelme ezt megpróbálni műszakilag megmagyarázni.

Így mértem, mert másképpen nem is lehetne. A generátor kimeneti feszültsége 50 Ohm-os terhelésen 6 Vpp, az eredő kimeneti impedancia 100 Ohm-ra adódik. A rezonancián 1-5 mVpp szinuszt mértem, ami 61-75 dB-es csillapítást jelent. (A szkópot feleslegesnek tartom fotózni, mivel "csak" egy szinuszjel látható rajta, ezt meg mindenki el tudja képzelni.) Viszont a szimulátorba könnyedén vissza lehet rajzolni a kondenzátor helyettesítő képét (L1, C1, R4) és a Bode diagram pontosan azt mutatja amit mértem. Egyetlen kondit találtam aminél teljesen eltűnt a szinusz a rezonancián a szkóp képernyőjéről és ez a WIMA 1u/63V-os kondija volt. Állítólag ez a kondi rosszul szól és ha tényleg így van, lehet, hogy emiatt?

Innen már könnyű volt eljutni az induktivitás méréshez. A szkóp GND csipeszét a kondi lábának tövére csíptettem, a mérőhorgot pedig a mérendő vezetékre. Egy 30 cm hosszúságú vezetékkel kezdtem amit mindig feleztem és mindig megkerestem az impedancia minimumot. Ebből már egyszerűen vissza lehet számolni az induktivitást. Ez jött ki (3.3 µF-os) kondival és a szimulátor is ezt mutatja:

30 cm > 158 kHz = 307 nH
15 cm > 240 kHz = 133 nH
7 cm > 350 kHz = 63 nH
35 mm> 462 kHz = 36 nH

A mérés - mint látszik - nem lett halál pontos, de igen jó közelítéssel mutatja amit eddig is tudtunk, hogy 1 m vezeték elméleti induktivitása 1.257 uH. Azért elméleti, mert a másik vezetéknek amin az áram visszafolyik a generátorunkba, annak végtelen távolságra kell lennie a mérendő vezetéktől. Ha egy 1 m-es vezetékből kört alkotunk az inkább "fából vaskarika" lesz, mert egymenetes tekercsnek kevés, bifilárisnak meg sok. Kb. 700 nH induktivitást fogunk mérni.

Az eddig leírtak inkább "játszásinak" tekintendők, viszont kezdők számára talán hordoz némi hasznos információt. És érdemes ezekre a dolgokra nyáktervezés közben is figyelni és nem csak találomra húzogatni vonalakat oda ahol éppen hely van, a maradék üres részekre pedig szűrőkondikat rajzolgatni, mert ettől nagyon rosszul fog szólni a kapcsoló FET-ekkel épített erősítőn a hegedű.

Itt a lényeg az, hogy te pontosan tudod, hogy mitől tetszik neked az erősítőd hangja.

De nyílván azt is tudod, hogy műszaki szempontból nem jó az erősítőd, mert nem pusztán erősíti a jelet, hanem tulajdonképpen manipulálja is, márpedig egy erősítőnek nem ez a dolga.

Viszont itt a kérdést most az, hogy bizonyos alkatrészek mitől jobbak, vagy rosszabbak, mint a többi, igazából nem a csöves Vs. félvezetős a téma.

Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy kissebb-nagyobb pufferrel, milyen mértékű az a bizonyos felharmónikus és máris meg lehetne közelíteni objektíven a témát.

Na igen és be is ugrottunk ezzel a mélyvízbe.

Az a legszembetűnőbb az egészben, hogy a diagramod alsó értéke 1MHz, ami olyan mértékben a hangfrekvencia felett van, hogy talán említésre sem méltó.

Azt mondjuk meg lehetne nézni, hogy különböző kábelekre miképpen reagál a 10KHz négyszögjel például.

Ezen a kábel méregetésen részben túl vagyok már. Azért csak részben, mert ki kellene találni rá valami jó mérési módszert, de ehhez egyrészt nagyon komoly műszerpark kellene szerintem,
másrészt viszont mások sem tudtak kimérni még semmit amit összefüggésbe lehetne hozni a hangminőséggel. A generátorom négyszögjelének az élmeredeksége 20 ns és ez kevés rövid kábelek méréséhez. A 10 MHz-es négyszög szinte belengés nélkül átmegy egy 60 cm-es árnyékolt vezetéken a lezáró ellenállás értékétől függetlenül. A hosszú kábelek meg úgy viselkednek, mint a nagykönyvben le van írva, tehát beleng a négyszög ha nem 50 Ohm a lezáró impedancia... ettől megint csak nem leszünk okosabbak.

Az a legviccesebb a dologban, hogy az egyik módosításom a földelt kimenetűben egy 4.8 MHz-es kompenzáció és nagyon meghallatszik, pedig mérve alig csinál valamit. Kapacitív terhelésre (8 Ohm/100 nF) egy hangyányit csökkenti a túllövés mértékét, kb. 1 dB-el.
Kipróbáltam a pufferkondik áthidalását is - amit javasoltál - 4.7 µF fólia kondikkal és javult tőle a mély átvitel. Ez is megmagyarázhatatlan, mert mérve semmi nem látszik. A Graetz áthidalása 47 nF-dal nálam rontott, ezért kiszedtem a kondikat. A trafó szekunderének snubberelése is rontott a hangképen. Viszont a Graetz kimenetének hidegítése 1 µF-dal megint csak javulást hozott. Tehát elég összetett dolog egy erősítő hangolgatása, vagy behangolása. Ugyanaz a végfok ezerféleképpen tud szólni ilyen apró kis mesterkedések hatására.

Én máris okosabb lettem. Részemről merem tartani azt az álláspontot , hogy egy rossz kábel és egy jó kábel között van különbség, mérve is, hallva is. De kétféle jó kábel között nincs. A nem aranyozott, de jo szorosan érintkező csatlakozók és az aranyozott minőségi csatlakozók között sem tudtam soha hallani, sem mérni különbséget, viszont rossz, laza csatlakozót mértem már nem is egyszer, az eredménye az volt, hogy frekvenciafüggően csillapított, magyarán szólva, nem úgy szólt a magas, ahogy kellett volna.

Az a baj, hogy olvasom a különböző high end blogokat, leírásokat és amiket leírnak műszaki érvként, az mind igaz, de nem a hangfrekvenciás sávra, sőt még csak nem is a hangfrekis sáv tízszeresére, hanem nagyságrendekkel nagyobb frekvenciákra és biztos nem az a cél, hogy a hangtechnika minél pontosabban átvigye a DAC kimenetéről a MHz-es zajt.

A másik, amikor a jelkövetési sebességre hivatkoznak. Na most érdemes megnézni szkópon, hogy 96KHz-es mintavételifrekvencia mellett egy generált 2KHz-es négyszögjelnek mennyire tetves lassú a felfutása.

Amikor annó, először próbálkoztam saját erősítő fabrikálásával, az eredmény az lett, hogy a túl gyors bemenetifokozat miatt, lengett az erősítő, mint a santa maria vitorlája, 50KHz-es négyszög mellett, nem ért véget a lecsengés, mire jött a következő élváltás, de a feljebb említett 2KHz "négyszög" 96KHz-en egyszerűen nem tudta kibillenteni az erősítőt, mert lassú volt hozzá. Azért csak 2KHz négyszöget generáltam, mert e fölött már értelmezhetetlen a négyszögjel 96KHz mellett.

A 4.7µF fólia szerintem a fázist egyengette meg kissé, ami miatt jobb lehetett a mély hangja és máris értelmet nyer a DC erősítőm.

Néhány éve kaptam Nagy Lacitól (l'auditeur) négy pár interkonnektet meghallgatásra azzal, hogy amelyik a legjobban tetszik megtarthatom magamnak. Mindegyik elég drága szerkezet volt, de az egyik különösen és meg is jegyezte, hogy nem azt fogom kiszúrni. Hát de. De azért nekem ajándékozta. Nem tudtam melyik mennyibe került és máig sem tudom. Elég drasztikus volt a különbség a négy kábel között, de mégis nehéz volt dönteni melyik a nekem leginkább tetsző. Akkor még csak végfokom volt és a CD játszóról szabályoztam a hangerőt. Aztán amikor haza került a pwm előerősítőm és újra meghallgattam az akkor már sokkal jobb minőségű félhullámúra keresztelt végfokommal elhűltem, hogy mennyivel jobban szól előerősítővel egy végfok. Csak nem volt közéjük rendes összekötő kábelem, mivel abból csak egy volt. Aztán egy barátom megszánt és adott egy Van den Hull-t azzal, hogy ez neki úgysem kell mert nagyon sz@r. Telt múlt az idő és egyszer csak eszembe jutott, hogy tizenéve csináltam magamnak egy összekötőt ami 2x16 szál 0.18-as Cu huzalból lett összesodorgatva nem kis munkával és azzal hallgattam régen a végfokot. Bedugtam a Van den Hull helyére és azóta ki sem húztam onnan.

Nekem is DC az erősítőm. A "nagy" PWM előfokom is DC, de nekem arra nem futja egyelőre, de gyűjtögetem hozzá az alkatrészeket. A mostani előfokban egy felüláteresztő van 0.88 Hz-es törésponttal és kicsit le is rontja a mély tartományt, de el lehet viselni.

Az a baj, hogy ilyenkor kezd dolgozni a pszihológia és ezért nem lehet szerintem műszernek nevezni a fület, hallást. Annyira sokmindentől függ, hogy éppen mi az amit jónak ítélünk meg, hogy én már egyáltalán nem merem a fülemet műszernek használni, mert minden nap, minden hangulati állapot más és más és ez már nagyon sokszor bebizonyosodott számomra. Leginkább akkor, amikor hangszórókat cseréltem és az újnak ítélt hang egy ismert zeneszámban, utána már az előző hangszórókon is ugyanúgy szólt. Nagyon nehéz műfaj ez és emiatt van, hogy a hifis topikok vérfolyásig fajulnak, mert objektíven egyszerűen nem lehet megítálni az ilyesmit akármennyi tapasztalat is van az ember mögött. Én már jóideje tisztában vagyok ezzel, mindíg fenntartásokkal kezelem az ilyen váratlan újdonságokat és mégis beleesek a csapdába, hiába próbálom kerülgetni. Megcsináltam egy DAC-nak egy módosított verzióját, amit aznap brutálisan jónak ítéltem, hallgattam vagy 2 órát, de mérni nem volt energiám. Majd másnap megmértem és kiderült, hogy a brutáis különbség valódi, csak éppen negatív irányban.

A földelt kimenetű a kimeneti csatalókondenzátor okán eleve nem lehet DC.

Szerintem a kimeneten a pufferkondi van ami nálad is kell, hogy legyen. Igaz, valóban nem viszi át a DC-t, de ha pufferek végtelen nagyok lennének akkor átvinné A mélye viszont ugyanolyan, mint a félhullámúé volt, bár ezt csak szubjektíve hallottam a fülemmel.

Ha ez így összehasonlítható lenne, akkor átvinné a DC-t.

Én épp tegnap éjjel finomítgattam a DC védelem programját és nálam akár percekig is kinn, vagy benn marad a hangszóró, egészen addig, amíg el nem éri a tápfeszt, vagy konkrét esetben le nem kapcsol az erősítő a túláramvédelem okán (utóbbi véletlen volt, ekkora árammal azért nem sütöttem a hangszórókat) .

A kettővel ezelőtti végfokom volt az NNJI, ami teljes hidas volt (van) és 400 W-ot tudott 4 Ohm-on (ilyen dobozaim vannak). De eladtam, mert az egyel ezelőtti félhullámú jobban szólt nála. Mindkettő DC csatolású volt kimeneti relé nélkül. A félhullámút kölcsön adtam meghatározatlan időre egy barátomnak, mert a földelt kimenetű jobban szól.

Nem semmi megoldások vannak benne az biztos.

- Örülök ha szerinted tudom, mert nekem fogalmam sincs, csak tippeltem mert az látszik hogy miben tér el alaposan.
- Ez a "manipulálja" ez megint csak nézőpont kérdése. Ezen bemegy a jel, és kijön a végén, mindenféle visszacsatolás nélkül, azaz olyan torzításai vannak amiket menet közben elszenved (tehát szándékosan nem manipulál). Egy visszacsatolt erősítőben meg általában globális nfb van, na ott van jel manipulálás meg korrekció rendesen. Most akkor melyik manipulál jobban?
- A táp hidegítésénél a fóliakondi esetében nem csak az értéke, hanem a gyártója szerint is alakul egy hangkép. Akkor az mitől? Az ERO fel tudja tekerni rendesen a fóliát, a Wima meg nem?