Nem nehéz, de kell bele egy pic, meg néhány kiló 8255 és egy rakás komparátor meg persze egy inverter... igazából csak sok a vonal, ezért is akarom megcsináltatni a nyákot kétoldalasra... na ha lesz valami konkrét haditerv szólok, mert még csak a próbapanelen pakolgatom.

igen a kapcs. tápok tápok kissé trükkösek!
Gondolom együtemű volt az inverter, mert ekkor nem számoltál a kikapcsolásnál fellépő fesz tüskével. meg szerintem kicsi volt a freki ehez a tekercshez...
A kapcs tápnál nem a méretezés a nehéz hanem a vas beszerzése!!! ill annak az adataikak beszerzése!! Mert vasat vehetsz kilóra csak az se tudják a boltba hogy mekkora a mérete nem hogy még mást esetleg használható adatot.

Persze ígyis megoldható a visszajelzés a TFDS xxxx IR modulhoz.

A T-X az adásjele, magas aktív kimenettel!
(Ha a kimenet aktív, akkor a jel +UT közelében van!)

Az R-X, az a beolvasott adatjel, alacsony aktiv jelű.
(Ha a bemenet aktív, akkor a jel -UT közelében van!)

Kapuként alkalmazható a CD40106 schmitt-trigger bemenetű inverter, 4093 és schmitt-trigger bemenetű NEM-ÉS -t javaslom.
Mert kicsi a fogyasztása, és mert nemterheli számottevően a kimeneteket.
A MEN-ÉS bemeneteit párhuzamosankötve inverterekké válnak. Példa a mellékben...

!!!.
A 40xx x-es CMOS IC-k menhasznált bemeneteit határozott logikai szintre kell kötni,
mert rejtélyes hibáknak forrása lehet, a "LÓGÓ" szabadonhagyott bemenet!
!!!!

de hex inverter, lehet kapni a lomexba:

7404N (MEV) HEX-inverter-BUFFER DIP-14

Napelemmel biztos nem fogod megoldani, mivel nagyon kis áram leadására képesek...És azt az áramot amivel töltesz azt produkálnia kell plusz még amit az inverter elhasznál, mivel 100%-os hatásfok nem létezik... A napelem ráadásul drága dolog és nem 1 kellene belőle...

Te is csináltál már kapcsolóüzemű tápot(nagyfesz inverter). Szóval a lényege hogy a magasabb üzemi freki miatt kisebb vas is elég,szabályzás is 1szerúen megoldható.
Ja és Te 1 állat vagy! A szó jobb értelmébe...

Szervusz !

Hááát elég érdekes erősítő az ami kitud koppani tápig és lineáris és kis torzitású ... stb ....

Rail to Rail műveleti erősítőkkel talán tápig de ott is marad valamekkora feszültség 10-100 milivoltok .. nem teljesen táp az ... ... adatlapjuk sokat mondana.

De ha csak négyszögjel kell akkor esélyesebb a dolog. Ott 1 open kollektoros tranzisztoros végfokkal közel tápfeszig tudsz hajtani de 1 feszültség osztó mégis marad a tranzisztor munka ellenállása és a terhelő ellenállásod közti feszültség osztó. ...
0 fesz helyett meg az Ucesaturalis lesz ekkor

Érdemes lenne 1 olyan inverter a tápba ami az egyen 12 voltodat(ha tényleg muszály ezt a tápot használni) megemeli pl +/- 15 voltra. akkor szimetrikus tápos végerősítőkkel tudsz dolgozni.
Lehet veszteséged is esetleg nem hajtod ki koppanásig az erősítőt biztosabban +/- 12 volt jön ki.
Freki változás Fokozatos kapcsolható legyen dekádonként vagy inkább folyamatosan hangolható?
Pontossága , stabilitása?
pl.: MAX038 az 1 komoly jelgenerátor IC ... tud mindent akár 20 megáig is ... DE nem muszály addig hajtani. Lehet hogy átfogja 1 potival/kondi párossal az egész 20Hz -1kHz tartományt.
Négyszög / háromszög/szinusz jelet is ... akár sweepelhető is ... AM FM modulációval is rendelkezik
kitöltési tényezőt is állíthatod folyamatosan.
1 jó végfok kell a végére ami jól viseli az induktiv terheléseket amit rákötnél.

www.maxim-ic.com itt találod meg generátor és találsz hozzá végfoknak valót is ... maxim ic-k közt.
Ja és elvileg akár ingyé is ...

Zaszta. Na ezt jól megkaptam. Nos, akkor nem tudom mit kezdjek a cikkel ? Nekem ez már kicsit erős Majd esetleg 2 év múlva... A pwm-et én az alsó tranyóra képzeltem el... tehát akkor nem számít az inverter kapcsolási ideje nem ? Ezek szerint használjak diódát az alsó tranyónál is ? Engem érdekelne ez a fékezés dolog. Még ha erre jár írhatna ! Köszönjük a kritikát és az észrevételt !

Kedves mspike!

A közölt kapcsolás több sebből is vérzik.

1. Ha a U(H2)-U(H4) > 1V, akkor a felső PNP tranzisztorok állandóan nyitva vannak.
Ez okozza jelzett problémát, amit Ön a topic-indítóban ír.

2. Ha U(H2) = U(H4) = Ut, még akkor is előállhat zárlat, ha impulzus-szélesség modulált
(PWM) jellel hajtjuk meg az áramkört. Képzeljük el, hogy az inverter kimeneti feszültsége
éppen átvált Ut-ből 0-ba, vagy fordítva. Ez a jelváltás mindig véges ideig tart.
Az átmenet jó közelítéssel lineáris. Soha nem ugrásszerű. Most képzelje el
hogy az inverter kimeneti jele éppen csökken Ut-ból 0V irányába valmilyen sebességgel.
Ut/2 bázis-feszültség környezetében olyan eset áll elő, hogy az alsó NPN tranzisztor
még nem zárt le de a felső PNP már kinyit. Ezzel előállt egy kínos sinzárlart a H2 és a H5
pontok között. A zárlat addig áll fenn, amíg az inverter kimeneti jele tranziens (átmeneti)
állapotban van, tehát a zárlat ideje a jel megváltozási sebességétől (slew rate) függ.

S (slew rate) = max ( d(Uki)) /d(t) )
lineáris jelváltozásnál:
S = delta(Uki) / delta(t)

Ha a jel elég gyors változású és ritkán van átkapcsolás, ez a probláma akár tünetmentes
is lehet. Viszont ha PWM jelet kapcsolunk a H1 bemenetre, akkor már lehet gond.
Manapság a PWM frekvencia 1kHz-20kHz, ami azt jelenti hogy ez az átkapcsolás
másodpercenkét 1000-20000 alkalommal megy végbe, ugyanennyiszer okozva a fent leírt
rövid idejű zárlatot. Ez már rendesen meg tudja izzasztani a tranzsiztorokat, ami akár a
tönkremenetelükhöz is vezethet.

Ha mindenképpen diszkrét tranzsitorokból akar teljes négy-negyedes hídkapcsolást
építeni, akkor keressen olyan megbízható kapcsolást, amiben a telejítmény elemek
mind NPN tranzsitorok. PNP teljesítmény tranzsitorokat az igényes teljesítmény elektronikai
kapcsolásokban nem alkalmazunk, sőt ma már bipoláris tranzisztorokat sem alkamazunk,
ugyanis a korszerű N-csatornás MOS-FET-ek olcsók, vezérlésük egyszerű.
pl: IRF540 (100V,30A,150Ft)

Ha mindenképpen ragaszkodik a PNP bipoláris tranzsitoros megoldáshoz, akkor a megoldás a
következő lehet. Alul vannak a PNP tarnzisztorok felül az NPN tranzisztorok.
Ilyenkor a PWM vezérlésnél történő összenyitás kizárt, mert Ut/2 bázisfeszültség esetén
mind a felő, mind az alsó tranzisztor zárva van.
Az egyes hídágakban a PNP és az NPN tranzisztorok bázisát össze kell kötni, és egy megfelelően
méretezett elennállással fel kell húzni Ut-re. Az így összekötött közös bázist egy kis teljesítnényű
NPN tranzisztorral, vagy nyitott kollektoros logikai áramkörrel lehet meghajtani.
pl: 74LS06, 74LS07 (az egyik invertál, a másik csak sima meghajtó.

Ezzel a megoldással a topikindító probléma is megszűnik.

Ennél a megoldásnál sem hagyhatók el a szabadon futó diódák!!!

A kapcsolásnál közölt szövegből úgy tűnik a számomra, hogy ezeknek a diódáknak a szerepe nem
világos, ezért tömören leírom a lényeget:
Induktív fogyasztók árama nem változtatható meg ugrásszerűen.
Kérdés: mi van akkor, ha ezt az ugrásszerű áram-változást én mégis kikényszerítem úgy,
hogy megszakítom az induktív áramkört?

A Faraday-féle indukció törvényből levezethető az induktivitások indukált feszültsége:

Ui = L * ( d(I) / d(t) ) közelítőleg: Ui = L * ( delta(I) / delta(t) )

Kikapcsolás esetén: delta(t) = kicsi, így az indukált feszültség: Ui = nagy
pl: delat(I)=2A, delta(t)=10ms -> Ui=200V

Ez feszültség kapcsolódik rá közvetlenül az áramot megszakító kapcsoló elemre,
jelen esetben a tranisztor kolektor-emitter lábira. Belátható, hogy ez feszultség a
tranzisztort rövid úton nyugdíjazza.

A szabadon futó diódák nem engedik az áramot megszakadni. Ameddig az induktivitás enrgiája
ki nem merül, addig elvezetik az áramot a hidat tápláló telep felé.
Ilyen helyzet alakul ki, ha egy villamos hajtású jármű (pl golf-autó) fékez.
A fékáram a szabdon futó diódákon keresztül az autó akkumlátorát tölti.

Ha a hidat nem telep vagy akku hajtja meg, akkor körültekintően kell eljárni.
A visszáram ugyanis ebben az esetben a puffer kondenzátort tölti, aminek a
feszültsége villámgyorsan meg tud emelkedni az áramgenerátoros töltés miatt.
Ha a motorral fékezni is akar (vallamos féküzem), akkor erre figyelni kell, és
ún. fék-chopper kegészítő áramkört kell készíteni. Ebbe azonban már nem bonyolódnék
bele, a kis teljesítményű (modell) hajtásoknál ez nem valós probléma.

A fent leírtakból talán már látszik, hogy az ön kapcsolásában a négy dióda túl sokat nem
számít, ugyanis a Q3 mellől hiányzik a szabadon futó dióda, így nem tud kialakulni
a visszáram, még akkor sem, ha a Q3 nyitva van, ugyanis tranzsitoron mem folyhat
emmitter-kollektor irányú áram.

A másik kifogásom, hogy ön 1N4001-es diódákat alkmaz. Ezek viszont lassú egyenirányító diódák.
Annyira lomhák, hogy alig számít, hogy ott vannak-e, vagy sem.
A szabadon futó diódának gyorsnak kell lennie. Ettől függ a tranzsitor élete...
pl: BYV27 (reverse recovery time: trr < 25ns)

3. Gyártanak integrált áramköri hidakat is, ezek használata egyszerű és gazdaságos.
Egy tokkal négy félhíd, vagy két teljes híd alakítható ki. Dióda ezekhez is kell.
L293 (36V,1A,300Ft)
L298 (46V,4A,1300Ft)

4. Általában a honlapról:

A honlapon sok olyan információ található, amelyeknek a szakmai megalapozottsága erősen
megkérdőjelezhető. Ahogy a topikokat olvasgatom, a honlapot főleg középiskolások
vagy kezdő mérnök-palánták olvassák/írják/szerkesztik.

Az én figyelmemet is egy főiskolai hallgató hívta fel a honlapra, aki utánépített egy
PIC-es kapcsolást, amely működött ugyan, de mind hardveres, mind szoftveres szempontból
erősen kritizálható volt.

Én azt tanácsolom, hogy ezeket az ötleteket a közzététel előtt nézessék át szakemberrel.
A szakközépiskolák, technikumok műhelyeiben még megtalálhatók azok a jó-öreg szakik,
akinek a kisujjukban van a szakma, és a mai, értékrendjét rohamosan vesztő világban
örömmel válalják a jövő mérnökgenerációjának szakmai segítését.


Remélem segítettem.

A regiszrációnál fake email címet adtam meg.
Ha írni akar nekem, a lenti honlapon működő email címet talál.

Üdvözlettel:

Lamár Krisztián
főiskolai adjunktus
Kandó - Automatika Intézet

[link=http://www.aut.bmf.hu]http://www.aut.bmf.hu[/link]
[link=http://www.lamar.hu]http://www.lamar.hu[/link]

Hűűűha...kéne nekem egy ilyen inverter :yes:

Valahogyan meg lehetne oldani, hogy megtudjam, miből is áll az általad linkelt inverter? Van pár LCD-m, gyárilag EL fóliás a hátterük, nade ugye ahhoz, hogy világítsanak, kellene egy inverter. Már próbálkoztam eggyel, egy 555 alapúval, de az akkora lett, mint egy ház. Azt inkább nem alkalmaznám az erősítő LCD-jének meghajtására. Nekem ez az aranyos inverter kéne. Vagy az adatai legalább, mert csévetestet azt tudok szerezni, illetve itthon is valszeg van ilyesmi...

jah. megtaláltam. hozzávaló EL-inverter. 1490ért. 5V (DC), 50mA kell nekije. végülis csak alatta volt, csak a szemem nem bökte ki. (adatok az (invhez, ha érdekel): kimenőfesz : 110V váltó, 700 Hz max)
Szívesen, nincs mit.

Hi Szabi!

Neked 1 jó kis izmos inverter kell ami legalább 8A*12 V teljesitményt letud adni.

Ehhez számoljunk 1 kis hatásfok függő plussz energia felvételt is ! Tehát 1 olyan 12 V 10-12 amper fogyasztású inverter kell ehhez neked , és még túl jó hatás fokkal számoltam .

No ez már nem 1 szerű azt méretezni ... vmi nagy frekis trafót csinálni ..esetleg PC kapcsoló üzemű tápjából kiszedett vasmagal kisérletezni ..stb ..
Szóval kicsit macera az ilyesmi.

De hova kellhet DC12-ből +/- 12 V 8 amper ?!?!?
Csak nem vmi autóhifi ?!?!?
De azokban is jobb esetben inverteres tápellátás van , hogy kisebb árammal "hegeszthesseded a hangszóró lengőcsévéjét" a teljesítmény levételéhez.

Szóval ha jól értem minden negatív élvezérelt... Topi megoldása tökéletes. Én egy másik megoldás kívánok adni. Fogsz egy negatív élvezérelt számlálót ami 1-3-ig számol. Kiindulásnak legyen zárva a rendszer. A számláló órajelét adja a riasztó kimenete. A számláló kettő a nulladikon kimenetét és a számláló kettő az elsőn kimenetét össze NAND-eled egy kapuval, majd ezt a jelet megnegálod egy NAND kapuból kialakított inverterrel. Az első NAND kapu kimenete adja a nyitó impulzust (negatív élt), a második NAND-ből kialakított inverter adja a Záró impulzust (negatív élt). Feltéve, hogy a rendszert akkor kötöd össze, mikor a riasztó zárt álapotban van ( A zárt állapothoz tartozik a számláló 1-es állapota) Szerintem ez így működik, igyekszem egy érthető ábrát rajzolni, meg IC-ket megnevezni neked.

Ronda mint a bun, de talan lehet latni....
A lenyeg: Az 1. shiftregiszter SL baloldali soros bemenete foldon van, SR jobboldali soros bemenete a 2. shiftregiszter Qa kimenetere van kotve.
A 2. shiftregiszter SL baloldali soros bemenete az 1. shiftregiszter Qh kimenetere van kotve, SR jobboldali soros bemenete pedig foldre van kotve.
Tehat a ket shiftregiszter kivulrol nem leptet be adatot, csak egymas kozott tud atlepni balra/jobbra az aktualis bit.
Az 1. shiftregiszter A parhuzamos bemenete tapon van, az osszes tobbi parhuzamos bemenet meg a foldon. Tehat parhuzamos beiraskor az 1. shiftregiszter elso bitje 1 lesz, az osszes tobbi 0.
Az iranyvaltasrol a NOR kapus RS flipflop gondoskodik, az utana kovetkezo NAND kapupar a parhuzamos beirast valositja meg. Ezt lehetne eppen egyszerusiteni diodas AND kapuval, es az S0 S1 labakra meno jelek felcserelesevel, valamint a reset aramkor RC tagjanak felcserelesevel (C a tapra, R a foldre), de egy ic helyett 4 dioda es 2 ellenallas kene - nem tul sok nyereseg helyben.
Aztan van meg a rajzon egy astabil multi orajel generalasnak 2 NAND kapubol, a 2 NOR kapubol krealt inverter orajellevalasztast vegez, elvileg el is hagyhatoak, csak akkor az osszes nem hasznalt bemenetet kossuk foldre.
Tovabbi fejlesztesi lehetosegek:
Ne egy bit vandoroljon - az RS flipflop bemenetere diodas AND kapuval hozunk ossze tobb bitet, illetve a parhuzamos beirashoz tobb parhuzamos bemenet van tapra teve.
Ne fenypont, hanem sotet pont vandoroljon - Minden parhuzamos bemenetet forditva kotunk be (tap - gnd), es az RS flipflop bemeneten invertaljuk a jelet, vagy NAND RS flipflopot hasznalunk.
A fenypontok szama novekedjen/csokkenjen lepteteskor - a ket foldre kotott soros bemenetet vezereljuk egy masodik RS flipfloppal, stb.
Remelem, nem rajzoltam el semmit, bocs a hevenyeszett abraert... es jo szorakozast!

Az inverter trafó helyett lehet turbózni egy motor gyújtó trafóval?

aham.. És mi a KÜLÖMBSÉG a kapcsolóüzemű táp es az inverter között??
Csak azért kérdem mert már láttam egyet s mást (miközben javítottam)

Annyit azért tudok,hogy hirtelen számolva se elég a fél kezem a működési elvű/felépítésű kapcsolásokat számolva...

Ok,akkor inverter,de semmiképpen sem speciális ic,hanem egyszerű TTL.Nem lehet nehéz beszerezni,csak ezt akartam mondani.

Az kérlek szépen, egy inverter.

Egyetlen kapu van abban az áramkörben, nem 4, mint egy átlagos IC-ben.

Az eset nem annyira reménytelen, kapcsoló tápnál a kondik értéke a frekvencia növekedésével csökken, a trafó menetszáma szintén. Legnagyobb gond a megfelelő vasmag beszerzése (ami müködik nagy frekvencián 100-200 kHz)bár a PC tápok elég jó beszerzési források. Ja és a legfontosabb az, hogy úgy hivják, hogy inverter.Nagyon régi Rádioteknikában még a terveséséről is találhatő egy kevés.

fogj egy 7404 es 12Ft-os alkatrészt, amiben négy inverter van, sorbakötsz két két invertert, igy lesz két bemeneted, és négy kimeneted.(1 a két inverter között, egy pedig a második inv után).minden kimenetre egy 1kOhmos ellenállás, ami egy - egy BFY33 as tranyo bazisara megy, az emitterek a foldre, a kollektorok egy - egy védődiódán keresztül a moci kimeneteire, a moc 5. lábát +12V-ra kötöd, így mind a négy tekercset tudod rángatni 2-2-őt invertálva, 00 - 01 - 11 - 10 az előre irany, 00 - 10 - 11 - 01 a hátra. ebből a kapcsból csinalsz kettőt, amit rakötsz a printerportra (2-9 lábak az adatkimenetek, 278h 378h 3BCh cimen érheted el a printerport ezen kimeneteit *a biosbeállításodtól függ)
példaprogi borland vagy turbo c-ben:

#include
#include
main()
{
home:
outportb(0x378,0x00);
delay(100);
outportb(0x378,0x01);
delay(100);
outportb(0x378,0x03);
delay(100);
outportb(0x378,0x02);
delay(100);
goto home
}
ez meg fogja tekerni.:yes:

A 4040 -CLK bemenetén van egy visszacsatolt ST inverter (74HC14) az adja az órajelet neki. A 4040 Q4 kimenete annyit csinál, hogy az EPROM cím (Q5..Q12) növelésekor, mindig ad egy lefutó élet. Így a 4017 is léptet egyet és az EPROM cím is növekszik egyel.

megcsináltam az új tekercseket, még mindig nem megy Pedig rajz alapján van összerakva (jó a JK-ig de nekem csak addig kell.) Gyanús ez a rajz 7805 COMja pl. tök felvan emelve és így 7V-ot adna ki, de azt inverter tuti nem kajolná...

Még nem végeztem szimulációt a kimeneti áramra, de kis fejszámolással ha a kimeneti fojtótekercset pár száz mikroHenryre veszem, akkor néhány tized ms alatt meg fog jelenni a kimeneten a 100 - 120 A. Ha 25 kHz-re vesszük az inverter frekijét, akkor egy ciklus 40us, tehát kb. 10 ciklus alatt érné el a hegesztő áramot a rendszer. Ha nem elég, akkor lehet csökkenteni a fojtótekercset.
A fojtótekercs lényegében a szekunder tekercs feszültségének az 50%-os kitöltése miatti áramugrálást simítaná, vagyis hogy a hegesztőpálcához menő kábelekre ne menjen ki a 25 kHz.
Ha végképp sehogy nem megy a gyakorlati kipróbálásnál egy kapcsolótranyóval, akkor egyszerűen be lehet mégegyet építeni, ami plusz 2000Ft
Szóval el akarom kezdeni a legeszszerűbb kapcsolással, és ha azzal működik, akkor hurrá.

Egyébként azért írok most ilyen sokat, mert most már nincs kedvem lemenni a műhelybe, és kifúrni a vezérlőnyákot.
Majd holnap reggel.
Röviden: csak egy egyenáramú tápegységet akarok építeni, és ha ez tud 3kW-ot, üzem közben 26V-ot és 120A-t, akkor elnevezem hegesztőinverternek.

Az inverter kialakításánál én sokkal jobban tartok a teljesítménytranzisztor oszcillációjától. Az alkatrészek elhelyezésére megvannak az elméleti megfontolások, és a trafó huzalozását sem tartom olyan egetrengető feladatnak. Ami ismeretlen számomra: a trafó vasmagjának, a ferritmagnak vannak-e rezonancia-jelenségei, és a tekercselésnek úgyszintén. Mert ha valamilyen rezonancia tovább növeli a kapcsolótranzisztor oszcillációját, mármint kikapcsoláskor, akkor el lehet szórakozni vele, hogy mi miatt van, és hogyan lehet csökkenteni.
Ezalatt azt értem, hogy a tranzisztor kikapcsolásánál nemcsak a +230 V tápfeszültség jelenik meg a tranzisztoron, hanem mondjuk egy 100V aplitúdójú szinuszos rezgés.
Ha pl. ennek a rezgésnek az aplitúdója 50V, akkor én már elégedett is lennék.
Amúgy nekem már csúfolódásnak hangzik, ha pl. 25kHz-re vesszük az inverter frekijét, és ezt nagyfrekinek hívjuk. Ez szinte még hangfrekvencia, nem kell hasra esni előtte.
És szerintem a bolti darabokat jól elbonyolíthatják, de azért furcsa, hogy könnyű tönkretenni őket.

Megnéztem ezt a 2000. évi Rádiótechnika évkönyvet. Van benne egy tirisztoros szabályzó, amit hagyományos 50 Hz-es hegesztőtrafó szekunder tekercsére kell rákötni, és javítja a hegesztést.
Vagyis ez nem inverter.

Viszont volt egy érdekes cikk a flash memóriák működéséről, már ami infót kiadtak a gyártók.

A szinkron és aszinkron motoroknak profi vezérlésük van, egyes tipusoknál konkrét fordulatszámot is megadhatsz stb... (Sok villanymotorba egyébként egyenirányítás-szűrés-inverter hármas után megy az áram, de ez többek között nagyon lerontja a hatásfokot.)
Aki "üzleti mintára" csinál motort, az inkább szereti az elektronikát, mint a fizikát.
A vezérlés legyen egyszerű, aminek egy jó forgórész-tekercsrész konfig megépítése után már nem kell nagy feladatokat ellátni (nekem a tekercsek után már általában nem is marad vezeték ).

Hello
Nah elvileg már minden meglenne a kapcsoláshoz az IC ket kivéve. Ahogyan néztem ezeket az IC ket csak a Texas Instrumentsnél lehet kapni. Itt kecskeméten
az elektronikai boltban még nem is hallottak ilyen IC-kről hogy 74as08 vagy 74as04
Néztem pl a RET-nél is de náluk sincs ilyen
Honnan rendeljek ilyet? Az USA-ból nincs sok kedvem rendelni ilyen 100 ft-os IC-ket. Kicsit drága lenne a szállítási költség.
A TI nek a magyarországi forgalmazójánál sem található meg ezek az IC-k. " ébként ezek 74as04 =inverter 74as08=AND kapu. Igaz "94 es IC-k. De valahol akkor is kell lenniük. Ha valki tudja hogy honnan tudnám bezsrezni az kérem írja meg. Előre is köszönöm.
Szép napot! flATnO

most jövök rá igazából egy tranzisztoros inverter is megoldaná a kérdést és abból kijönne a táp. Úgy lőnéd be, NPN tranyó (ha az amiből kifele mutat az emmitter nyila Hogy a bázisra egy ellenállás ennek értéke 0,5/Ib és egy Rc a kollektor és a táp közé ami úgy jönn össze, hogy (5-Uce)/Ic... amit nem irtam be az katalógus adat. És a kimenet a tranyó kollektora. És mégvalami az emitter földre. Nos ennek egyetlen hátránya, hogy a kimenet invertált lesz... 0V-nál lesz kimenet 5V és 0,5nél lesz közel föld... ha jól sejtem. Ha ez érdekel utána számolok konkrétan... Így a legegyszerűbb .... max utána raksz egy invertert ha nem tetszik a negált szint... Belőni tuti egyszerűbb...