Csatoltam.

Hello! Látom nem érted.. A lényeg, hogy a páka fűtőárama nem folyhat ugyan ott, ahol a bemeneti jel testpontja vezetve van. Ezt néha elég nehéz átlátni, de létezik alapszabály.
Egy GND "csillagpontot alakítanak ki, és minden áramkör testvezetéke ebbe a pontba csatlakozik. Az hogy a "GND mindennel össze van kötve" (teleföld), az nem segít ezen a gondon, maximum nehezebben lehet az áramutakat nyomon követni. Gondolj bele a hőelem egy fok változásra mindössze 40.6 mikróvolt feszültséget ad. a pákán meg kb. 2A áram folyik át. Ha a közös vezeték ellenállása csak 1 milliohm, akkor azon a szakaszon, 2mV feszültség esés lesz, Ez már 50 fok hőmérséklet változásnak fele meg. Teljesen meghülyítheti a szabályzót ez a visszacsatolás.
Ahhoz hogy valaki segíteni tudjon, látnia kell az áramkört és a vezetékek nyomvonalát. Látatlanban nem lehet segítséget adni, főleg ha nem látod át a lényegi dolgot..

Az oké. De alapból a GND mindennel össze van kötve. Nem? Ezért nem kell annyit maratni a panelon.

A csillagpontos GND nem azt jelenti, hogy külön van, nézz utána. Ugyanaz a GND-jük, csak egy közös pontból indul, nem egymáson keresztül, ez a nem mindegy.

Neem. Nos a GND az mindenhol közös. Az Arduino-val, a vezérléssel, a FET-el. Ha külön veszem, akkor nem működik a fűtés. Ezt végigjátszottam. Most amivel egyik kollégával próbálkozunk az az, hogy kap külön tápot (12V) a műveleti erősítő. Így kizárom a vezérlésből. Ellenállásokkal pedig megoldom, hogy ne menjen 5V-nál több az Ardu A0 bemenetére.

Nekem akkor jött elő ilyen probléma hőelemes pákával mikor nem volt csillagpontos a GND. Tehát a kiindulási GND pontból külön menjen a kontrollerhez, az OPAhoz, stb. , ahogy pipi írja.

A hiszterézis a szoftverben kell legyen. Az R6 mivel a neg. visszacsatoló ágban van, az erősítést adja...
T4-nek: nem lehet hogy a páká-elektronika között közös a hőelem, és a fűtés földje? Amikor fűt, a fűtőáram elviszi a hőelem feszültségét a közös vezetékem...

Szia!
Ha egyre gondolunk..
Talán túl nagy a hiszterézis ( R6, 210 k )... növelni kéne az ellenállás értékét.

Sziasztok!

Nos nagyrészt kész a forrasztóállomásom. Egy probléma ugyan van vele amire nem bírok rájönni, hogy mi lehet. Tudtok segíteni? A problémáról itt egy kis videó. Az LM358 tápja 5V tehát a VCC az 5V

Így is lesz. Köszi!

Két út van: egyenfeszt kapcsolgatsz FET-tel, vagy váltót triakkal, mindkettő működik. Nekem nem volt megfelelő trafóm itthon, újból pedig egy 24V/3A ún. "LED tápegység" olcsóbb volt. Nem tudom milyen mágneses jelenséget okoz, de nekem még nem okozott problémát, és sokan mások is elégedetten használnak mindenféle DC-ről hajtott pákákat.

Nekem nem jött be az egytrafós táplálás , néhány triak kapcsolás után a táp IC (ránéztem 2796-os volt) kipurcant. Kapott egy kis trafót. Csak a Sholomon hőelemes az érzékelője...

Rámértem a "tartalék" fűtőkre... hát azok is ilyen alacsony impedanciásak. Segítenél abban, hogyan méretezzem át az OP07 környezetét hogy nagy valószínűséggel jó legyen a Mega8-hoz.
Az OP kimenetén 0...4V között azt hiszem jó lenne a fesz. Ha azt is leírnád mi miért változik talán később kevesebbet kérdeznék... Köszönöm szépen !

Akkor mi a jó megoldás, hogy ne legyen baj?

Korábban olvastam... Valami felmágnesedés miatt nem ajánlották az egyen feszt . A Sholomonhoz csináltam egy digitális cuccost abban optotriakkal van hajtva a triak és semmi gondja. Csak most a Weller halála miatt akarok egy "szükség" pákát és ahhoz kellene ezt a Hakko utánzatot felélesztenem . Amúgy a Sholomonhoz csinált egységben először én is ilyen hatlábút (LM25xx ?) próbáltam, vagy hármat cseréltem azután a panelt és egy kis trafót kapott . (Néhányszor túlfeszt kapott a Mega8....) Így szuper.

Nem egészen értetted meg amit írtam. A 24V váltó és az egyenirányított de szűretlen 24V effektív értéke ugyan akkora. A pákának felesleges szűrni, a Fet egyenáramot fog kapni csak lüktető egyenáramot. A további áramköreidnek a fogyasztása kicsi, így kis puffer elég hozzá. Nincs itt semmiféle gagyi. Egy műszaki megoldás nagyszerűségét nem a felhasznált elemek bonyolultsága, vagy egyszerűsége határozza meg, hanem az hogy hogyan oldja meg a feladatot.

Akkor nézd meg a belinkelt oldalon a profi auyoe állómás kapcsolási rajzait. Az egész tápot elintézték egy zener diodával.... ( és müködik, nekem is van olyan állomásom).

Uno marad. Ez van itthon. Nem veszek emiatt nano-t Uno csak áll a fiókban. Így hasznosítom. meg jobban szeretem mint a nano-t. Így is egyre kisebb a világ. Másrészt meg shieldként lesz megcsinálva a panel. Tehát csak rádugom uno-ra és kész. Meg spórolni kell mert költséghatékonyság a lényeg.

Ne bonyolitsd a dolgot feleslegesen. Az arduinonak jobb egy DC/DC konverter ( eleget füt a páka nem kell egy ujabb fütötest). S akkor nagy kondi sem kell a 24 V-ra. A pákát jobb talán triaccal kapcsolni. Söt ha az UNO-t NANOra cseréled még több helyet tudsz megsporolni.

Nos ez igaz. A trafó 220V-ra volt tervezve anno. Akkor 24V a kimenője. Na de mostani többlet miatt 27V a kimenő mert ugye nem 220V van a konnektorban. Ráadásnak ezt a 27V-ot meg is kell ugye szoroznunk a négyzetgyök 2-vel mert úgy lesz meg a 38V egyenáram. Na ennek mindenhogyan kell egy tápegység. Ha meg már építek, akkor ne legyen gagyi. Persze én a 38V-ot rá tudom küldeni a DC/DC konverterre. Ott csinálok belőle 12V-ot az Arduino-nak. Majd ezt követően szintén kell az egyenáram, mert a FET csak azt kapcsolja. A pufferelésen 2200µF-ot akartam érteni. Az bőven elég lesz szerintem. Nyilván lényeges, hogy ne kelljen túl nagy doboz sem az elektronikának. Bár azért kell a hely arduino-nak meg a 16x2 soros kiejelzőnek is.

Hello! A páka fűtéséhez teljesen felesleges az egyenirányított feszültséget pufferelni. (Ha jól értem erre készülsz.) Mert a 24V váltót csak egyenirányítva 24V egyent kapunk. A Fet-nek meg meg a pákának mindegy hogy hullámzik-e az áram vagy sem.

Én most építek egy saját egyedi állomást. Nagy segítségemre van egy kedves 3D nyomtatós kolléga is. Nekem eddig úgy néz ki, hogy a trafó egy 63VA-s magyar gyártmány. 24V kimenővel. Ezt egyenirányítom egy szintén saját táppal szépen felpufferelve majd. Van több darab LM2575HVT DC/DC konverterem. Egy darabból csinálok 12V-ot az UNO-nak. Az UNO egy LM358N műveleti erősítőről kapja a jelet a páka hőeleme felől. Ez már be is van kalibrálva (szobahőn plusz 550°C-on. Most az IRLZ44N MOSFET részét csinálom, mert majd ez kapcsolja a pákát ki és be. Szerintem a MOSFET verzióval semmi gond. Az OPTO-ban több a hibalehetőség szerintem. De ez csak az én véleményem. Viszont kíváncsi lennék, hogy miért lenne jobb az OPTO megoldás mint a FET.?

Ahogy Proli007 is írta, feszültséget kell mérned, nem ellenállást elsőre!
Mivel a hőelem is termel feszültséget, az sorbakötve az ellenállásmérővel, hőfokfüggő értéket fog adni! Viszont feszültséget csak a hőelem fog előállítani a kettő közül...

Ezek szerint ebben PTC van (elég kis ellenállású). Az LM358 egy egyszerű lelkületű OPA, aminek offset feszültsége 3..5mV körül van, míg az OP07 egy precíziós, és 0,1mV offset feszültségű. Tehát az OP jobb választás, mert a mért feszültség sajnos már erősen összemérhető az Offset-el.. Cserébe viszont negatív táp is kell az OP-nek.

Rámértem:
Az egyik fele 13,6 ohm => Fűtés
A másik fele 3,3 ohmról indul és a sholomon hegyével össze pászítva 6,4 ohmig ment fel.
Akkor ez(-ek) termisztoros(-ak).
Az LM358, vagy az OP07 jobb jelillesztőnek?

Hello! Inkább.. termosztoros vagy hőelemes..
Felmelegíted és megméred az érzékelőn a feszültséget. Ha van néhány mV rajta, akkor hőelem. Ha nincs, akkor termisztor.

Fájdalommal vettem tudomásul, hogy a jó kis "kattogós" Wellerem kipurcant . Nézegettem az árakat...
Nem érdemes rendbe szedni. Olcsóbb Kinai Hakko utánzatot venni. Meg is jött a héten. Csak most itt az utolsó pár hozzászólásokat olvasgatva ...:
- hogyan lehet eldönteni termisztoros, vagy bimetálos a hőérzékelője ?
- tetszik ez a kapcsolás amit t4nt1zjeeee belinkelt bár én inkább a FET helyett egy optón keresztül egy triakkal hajtanám meg a pákát , és külön ~3..5W-os NYÁK trafóról a vezérlést.
Ilyen a páka : Bővebben: Link
Valószinüleg ilyen a fűtő :https://www.ebay.com/itm/5XSoldering-Station-Element-Keramik-Heizung-f%C3%BCr-900M-900L-907-908-913-91-Set/392484505108?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2060353.m2749.l2649
Köszi a segítséget !

Ezt megépítette már valaki? Nyákterv esetleg van hozzá? Olyan állomást építenék amibe jó a 2x16-os LCD meg pár cucc. Tud valaki ilyet? 24V-48Wattos pákához szeretném.

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni töletek hogy egy Ersa 24v 60w páka (3lábú), melyik forasztó állomásal müködne? Szeretnék digitális kijelzöt, nem analogot ha megoldható...
Keresgéltem barátnál is (google) rajzot nem találtam, de a hozzá való állomás horror áron van.

Köszönöm.

A termisztor nem szereti a nagy áramot. Ökölszabályként 1 mA-t olvastam, én egy analóg vezérlőben 9V-ról egy 10k-s ellenálláson keresztül küldtem rá feszt, nyilván ez egy feszültségosztó. A termisztor feszültségét LM358-cal erősítettem a fene tudja hányszorosára, az ment a komparátorra (esetedben az ADC pin). Az LM358 5 Volton elketyeg, és kb. 3,5 Volt amit max ki tud adni, ami már sok lehet a NodeMCU-nak, (nem tudom 5V toleráns-e) szóval ha elcseszed akkor kinyírhatod vele.

A referenciát nem kell túltolni, igazából 2 értékből simán kiszámolod, ha téved 1-2-5 fokot akkor sincs nagy tragédia, a pákahegy és a hőelem között simán lehet 10 fok nagyságrendű eltérés is.