Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Közben meg elvesztetted a fonalat.
Már régen témát váltottunk, mert az általad most felsorolt pontok alapvetö dolgok, amiknek müködni kell. Ha nem müködnek, akkor kuka az egész. (Mi csak azokbol a tapasztalatokbol indulhattunk ki, amit te tettél itt közkincsé. ) Amit én felvetettem az a menü a berendezésben, illetve annak a felesleges volta.
Ti is figyeljetek oda, mert írtam, hogy vettem a vezérlőt, erre:
Idézet: „No igen, de azért a dolog felvet egy kérdést: ha hibásan mér, mi alapján szabályozna jól?” Idézet: „Az sem biztos, hogy szabályoz..... ![]() ... ilyen hozzászólások jöttek, csak azért, mert a kijelző és a digit multi hőmérséklete nem egyezett rendesen felfűtéskor folyamatosan... Szerintem fet lelép ezek után... ![]()
Nagyon szépen köszönöm ! De engem saját célra érdekelne egy utánaépíthető - publikus - változat. Még a nyák terv se fontos (úgyis a saját alkatrészeimhez tervezném) csak a rajz...no meg a hex, ha kiadható. Én szakmai véleményt nem tudok róla mondani, mert csak nagyon hobbi módon "művelem" az elektronikát. Különben én is egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy nem kell hiper-szuper menüs digi szabályzó, mert úgysem azt nézzük forrasztáskor. Azt viszont nagyon lényeges, hogy a szabályozás gyors legyen és ne változzon a hőfok ha pl. 20 lábat forrasztunk gyorsan egymás után. Nos ezek az én "elvárásaim".
Valamiért kérdésnek néztem a válaszod
![]()
Esetleg aki szeretne, a honlapomról meríthet ihletet:
Bővebben: Link Az utolsó ábra nagyon jól szemlélteti a PID szabályozó működését.
Ez így igaz, de magát a PID szabályzást alakítod tovább. Itt viszont csak a PID szabályzásról volt szó.
A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2016
PID-el csak egy vezérlő jelet állítasz elő. Utána azt használhatod feszültség és áram szabályzására is, vagy PWM jel beállítására.
A feszültség és áram korlátozásával az a gond, hogy analóg megoldással jobban fog fűteni a vezérlő, mint a páka. Kapcsolóüzemű szabályzás pedig nem kis macera. Azért szokták PWM-el hajtani a pákákat, mert egyszerű és nincs hátránya.
A PID szabályzás nem azt jelenti, hogy kisebb feszültségen szabályzunk.
Szia, Na ez jó, mutat valamit, az infrás nekem is van kutyát dobni jó, vagy a szoba hőmérsékletét megmérni maximum!
Használd egészséggel!
Ez esetben elnézést kérek!
![]() Amúgy '92 óta forrasztok, de ilyen jó állomásom, mint ez a full digit még nem volt. ![]() Ennek a tápja már nem az NCP-s, hanem félhidas ellenüteműt kapott egyéb okok miatt, de a terve nem publikus sajnos... A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2016
Bocs telefonrol irtam....
Nem ront semmit, nem foglalkozok páka elektronika gyártással, csupán a sok éves tapasztalatokat irom le, és lehet, hogy valaki elgondolkodik a dolgokon.
Első körben nem ártana helyesen írni, amúgy a hozzászólásaid alapján kritikus lehetsz, vagy rontja a boltodat ez a páka...
Idézet: „Nem kell semmit programozni szinte” Ebben pontosan a szinte szo a felesleges ( meg a szerkezetben is). Nekem is 2 elektronikus zérlésü pákám van, a régi tönkrement Wellerhez egy uj elektronikát épitett Johnny barátom azon impulzusadoval (tekerö) lehet beállitani a hömérsékletet, a másik, szintén Weller, pákámhoz (más tipusu höérzékelö) meg nyomogombos a kezelés és azon van Standby gomb is. (Valahol raktam be képet is). Egyiken sincs menü, és nem is kell, iletve az nem a felhasználo dolga, annak valoban csak az a dolga, hogy bekapcsolja, és forrasszon, esetleg ha kell változtassa meg a hömérsékletet.
Nem kell semmit programozni szinte! Csak dolgozni kell vele és kész!
Én egyszer futottam át a menüt, mondhatni potyára, mert minden alap beállítás megfelelt az igényeimnek. (Standby maximumon, bip be, stb...) Annyiban igazad van, hogy egyszerűbb 320-ról 500-ra feltekerni egy potit, mint a gombot ötösével felnyomkodni, de ez van, nekem így is tetszik - megjegyzem mind a kettő verzió. Másik oldala, hogy a minőségi poti, ami ha véletlen tönkremegy, akkor drágább, mint egy szabvány nyomógomb csere. ![]() Szóval semmi bonyolult nincs benne, arra meg, hogy az első menüpont az alap hőfok még nagypapa koromban is emlékezni fogok... (nemsokára az leszek...) A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2016
Én csak azzal nem tudok mit kezdeni ( nemcsak a te eseted), hogy még a villanykapcsolot is menuböl kell programozni.
Egy ilyen berendezéstöl az ember azt várja el, hogy azt tegye, amit kell (kapcsoljon, ill fütsön) és ne kelljen évek után keresgélni, hogy hogy a francba kell valamit beállitani. Ne felejtsd a pákád évtizedekig fog müködni, és ki a fene fog emlékezni ennyi idö allatt mit hogyan kell programozni, és hol van a kézikönyv. És a legrosszabb, hogy olyankor kell általában valamit programozni, amikor éppen nincs idö és valamit gyorsan össze kéne forrasztani. Ilyenkor szoktam a hasonlo szerkezeteket a kukába dobni.
A akkor tisztelettel, én lennék az első, aki kérém, hogy tedd közkinccsé ! Nékem T12-m van, bár nem eredeti, de szeretnék hozzá egy jó vezérlőt építeni. Köszi !
Nekem a nem kattogos wellerem közel 40 évet élt meg és egyfolytában 24V-t kapott (már elektronikus vezérléssel, de csak egy poti volt a kezelöszerv.).
Az meg sima marhaság, hogy kisebb feszültségen tovább birja, viszont emiatt lehet, hogy nem müködik a vezérlés, mert nem birja kivárni mikor melegszik fel.
Welleres témában olvastam, hogy a TCP-S kattogós hosszabb élettartamú 20V-on...
Örülök, hogy mégis jól működik. Ha a kisebb feszültségen való járatás annyival kedvezőbb, akkor miért nem használ senki mondjuk egy PID-es feszültség (vagy áram) szabályozást. Biztos, hogy az alacsonyabb feszültség miatti üzemidő növekedés növeli az élettartamot?
Ja és nálam az is fontos, hogy amint kézbe veszem 350-en legyen, vagy 480-on, ne kelljen a felfűtésre várni.
Tudom mikor kell standby-ba vinni vagy lekapcsolni. ![]() A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2016
Szerintem meg nagyon jó dolog.
A 24V-os páka fűtése 20V-ról történik, ez nagyban megnöveli az élettartamát a fűtőbetétnek...
Rossz volt a teszt. Kipróbáltam labortápról és kapcs.tápról is; az eredmény ua. ón fürdővel a végén, van 1-5% eltérés(az MY 10%-os). Ha az ónfürdőben mozgatom, akkor kicsit több is:
Sziasztok!
Felbuzdulva Transztyuszeres tesztjén, én is korrigáltam a pákám áramkörét, és bekalibráltam. Ebay-es Hakko klónt használok, Arduino mini pro van ráaggatva egy FET-tel. Először én is próbáltam egy videót készíteni a felfűtésről, de szörnyű lett. A krokodil csipeszes fefogatás miatt a páka hegye és a multiméter szenzora között nem jött létre megfelelő kontaktus. Másrészt én csak a fűtőbetét hőmérsékletét tudom mérni, a hegy hőmérséklete kis idővel később fog beállni a fűtőbetét hőmérsékletére. Tehát a tesztjeim úgy néztek ki, hogy beállítottam 430fokC-t, vártam amíg felfűt a fűtőbetét, vártam még egy kicsit míg felmelegszik a páka hegye, és közvetlenül a hegyen levő ónba mártottam a hőelemet. Így 10fokC-szal mutatott többet a multi, mint a páka. Letekertem 330fokC-ra, vártam 5 percet, ismét teszt. A két hőmérséklet szinte megegyezett. Szerintem ez a fontos, nem pedig az, hogy a felfűtés alatt hogyan változik a páka hegyének a hőmérséklete. Nálam egyébként úgy néz ki a kijelzés, hogy ha megmozdul a poti (ADC-vel olvasom be), akkor 1-2mp-ig mutatja a beállított értéket, utána az aktuálisan mértet jelzi ki. Észrevétel: A páka hegyének különböző részein a mérhető hőmérséklet minimum +-5fokC tartományban tér el, szóval teljesen felesleges +-1fokC pontosságra törekedni. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2016
Köszi az észrevételt...nem játék...elhúzza a hőt a doboz és homorú az alja...
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2016
Ilyet ne az új pákád dobozán csinálj, mert a műanyagon könnyen nyomot hagyhat ! Keress valami ócska bútorlap darabot, és azon játssz!
Na még egy utolsó rövid: 511 vs. gyantásdoboz
Jó munkát mindenkinek!
Itt egy olvadáspont teszt: Ón olvadáspont vs. digit páka kijelzés.
Rossz vezérlőt kaptam, biztos. Na ennyit a végére, mentem dolgozni(forrasztani). ![]()
Ennyit még utoljára:
Youtube videó: Ki korán kel...jó munkát lel Csináltam ez előtt egy másik videót is, de azt kimoderálnák...
Érdekes, 220 fokra állítva "kezdi" olvasztani az ónt....használom.
Erő-egészség. ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |