Nézd meg a rajzot tüzetesebben. A 3845 PWM IC a "+" tápot a 7.lábra kapja,aQ9 tranzisztoron keresztül. A Q9 egy engedélyező áramkör kapcsolótranzisztora. Ha a gép nem melegedett túl,illetve a táp is rendben van,akkor engedélyezi a PWM IC tápját. Az 5V az áramszabályzó poti referencia feszültsége, nem pedig a PWM IC tápja.

Milyen jó,hogy egyszerre írtunk választ. Erre egyszer

Minden A betűvel kezdődő agysejt pusztító folyadékot s a végén artikurált hangok között mormoljuk éneklésnek nem nevezhető "imánkat".

Úgy legyen!
Csak megtaláljuk a módját egyszer.

Jó nagy láma vagyok Köszi a helpet srácok, majd holnap megvizsgálom tüzetesebben a gépet.

Valószínűleg igazad van, én nem próbáltam... De a bevonatos alu elektródához nem is kell AVI vagy TIG,meg argon... Igy az egész a székelybácsira emlékeztet aki bicskával nyitja a sört...

Azért megnézném hogyan boldogulsz mondjuk 1mm alulemezzel MMA hegesztéssel.... Kell az AWI mégha a fenti hátrányokkal terhelt is.

Mindazt amit írtam,az alu egyenárammal történő AWI hegesztésével kapcsolatban azért tettem, mert hajdanán egy hegesztőket oktató telephelyen láttam, amint az oktató éppen azt prezentálta a tanulóknak,hogy nem feltétlenül kell váltóáram alu AWI technológiával történő hegesztésénél. Természetesen a csupasz alu-váltóáram kombináció olcsóbb,de mint mondani szokták:"ha ló nincs, szamár is jó"

A TIG hegesztőgépek mekkora frekin mennek?

"A TIG hegesztőgépek mekkora frekin mennek?"
Úgy hiszem, a nagyfekis részére gondoltál.
Igen sokfajta nagyfrekvenciás gyújtás létezik,van amelyik fix frekvencián megy, 4-25kHz környékén, aztán van amelyik a hálózat 50Hz-es feszültségével táplált trafóval állít elő 2500V-ot, majd azt egy rezgőkörbe vezetve akár több száz kHz-ig is felmegy a freki majd ezt egy trafón keresztül becsatolják a munkakábelra. Aztán létezik olyan is, amelyik 50Hz es frekvenciával és 8000V-al működik. Ezt jobbára plazmavágók belsőíves fejeinél alkalmazzák.
A választék nagy. Az 50Hz-el táplált változatok inkább a váltóáramú kimenettel is rendelkező régebbi AWI gépeknél terjedtek el. Ugyanis a sok felharmonikust tartalmazó, komoly energiával bíró nagyfrekvenciás váltóáram jelentősen megkönnyíti az oxidréteg eltávolítását az alu felszínéről. Az újabb, -inverteres gépeknél nem ritka az 50kHz-es vagy magasabb fix működési frekvencia. Ezek energiatartalma a régebbi típusokhoz képest lényegesen kisebb, de ez betudható talán annak,hogy így az elektronika jobban védhető a visszahatás ellen.

Köszi a választ,még egy kérdésem lenne.Ha egy inverters gépből kivesszük az egyenirányítót és használunk védőgázt akkor lehetne vele alut hegeszteni?

Igazad van,gyakorlatban még meg sem próbáltam alut heggeszteni, [OFF] szíves elnézéseteket kérem...

"Ha egy inverters gépből kivesszük az egyenirányítót és használunk védőgázt akkor lehetne vele alut hegeszteni?"
Nem. Ugyanis az invertereknél- ha tud váltóáramot is- az nem úgy kerül a hegesztő kapcsokra hogy a diódákat megkerülik,hanem a diódák helyett szinkron vezérelt egyenirányító céljára általában IGBT-ket használnak. Ha egyenárammal akarnak hegeszteni,akkor az egyenirányító hídnak azon elemei kapcsolnak be, amelyek biztosítják azt,hogy a kimenet adott pólusára mindig azonos polaritású feszültség kerülhessen. Ez a megoldás rezonáns konvertereknél és teljes hidas gépeknél terjedt el. Az egyszerűbb invertereknél a már egyenirányított feszültséget újra átalakítják váltóárammá, és ezt külön vezetik ki.
Ami az AC/DC gépeknél fontos,az az, hogy AC üzemmódban a frekvencia is ; és a frekvencia mellett a szimmetria is változtatható. De a kimeneti frekvencia általában nem haladja meg az 1kHz-et.

Nem értetek engem. Én nem tekerni nem tudok fojtót, csak az elméleti alapja érdekelt, hogy kb mekkora fojtó van odarakva, mert szerintem én itt hibáztam.
De Erdgab-ék felvilágosítottak már. Azért köszi.

30uH fojtó pl azt jelenti, ha rövidrezárod és 50V az üresjárati fesz akkor 60us alatt szalad fel 100A-ra... Ennyi idő alatt meg bőven van idő kitöltésállításra.

Sok olyan inverter van forgalomban,ahol a kimeneten csak légmagos soros fojtó van. Ott igen gyorsan felszalad az áram,mégsincs probléma a PWM -el.
A PWM szabályzók üresjárásban maximális kitöltéssel mennek,tehát erről az állapotról kell visszaszabályozni a PWM szabályzónak a beállított referenciajel nagyságának megfelelően. Ha ívfogáskor elszállnak a kapcsolótranzisztoraid,akkor inkább az lehet a baj,hogy a kitöltési tényezőt állítottad túl nagyra,és/ vagy a ferrit nem tud lemágneseződni terhelt állapotban.

Üdv!

Úgy nézem átlátod a problémát.

Mivel én kétirányban mágnesezem a vasat, ezért a fel-lemágneseződésnek és a teljesítményátvitelnek egyidőben kell megtörténnie. Szerintem.
Igen, max kitöltéssel próbálkoztam csak, de elvileg ez nem jelenthet problémát (kisebb tápjaimnál sem volt gond), ez csak az egyirányba mágnesezős cuccoknál jelenthet problémát.

Amelyik hegesztőtápomban nem volt ilyen kitöltéses szabályzás, hanem mesterségesen (külső fojtóval) rontottam a trafó csatolását, ott a kimenetet is egyenirányítás nélkül rövidrezárhattam, nem lett semmi baja.

Szerintem itt a szekunder oldalon lévő egyenirányítás + fojtó lehet a ludas. Esetleg a trafókat túl szoros illesztésűre tekerem, kis belső ellenállással, de ez ne jelentsen már problémát, azért szabályzásos.

Akkor csak olyan gond lehet,hogy terhelt állapotban a ferrit telítésbe megy. Azt írtad,ha soros fojtót tettél a főtrafó áramkörébe, és akkor nem volt probléma. Ebből csak azt a következtetést tudom levonni,hogy a ferrited előbb telítődik,mint az adott referenciához tartozó munkapontot elérte volna. A vas gerjesztése Amper*menet.Ha a trafó kialakítása nem teszi lehetővé az energia egyensúlyt a primer és a szekunder között,azaz a szekunderből nem veszel ki annyi energiát mint amit beviszel(leszámítva az üresjáráshoz tartozó gerjesztés energiaszükségletét és a szórást)akkor a vasad telítődik. Próbáld meg,ha a kapcsolóeszközök engedik, vidd feljebb a frekvenciát, és akkor lehet hogy nem lesz ilyen problémád. Bár a kapcsolási veszteségek kissé megnőnek.

Csak egy gondolat,miről veszed le a szabályzó jelet,sönt vagy áramváltó?

Ehhez lenne egy kérdés: Ha a hegesztő inverter ellenütemű, a kimeneti szimmetriát nem akarom állítani, akkor elvileg egy megfelelő fojtóval, esetleg megfelelő szórású trafóval mehet a dolog, vagy sok neki a 30...80kHz kapcsolófreki az 1kHz-hez képest?
Másik kérdésem: mire használják a kimeneti szimmetria beállítást? Vagyis a hegesztésnél mit-hogyan befolyásol?

Milyen a szabályozó? Árammódusú? Vagyis az áram csúcsértékére szabályoz? Azt akarja egy referencia által beállított értéken tartani? Ha igen, akkor slope kompenzálás is kell, különben 50 % kitöltés felett már bajok vannak. 85% felett meg nem is tudtam sose megcsinálni. A Maci azért szerencsés, mert az hiába árammódusú, max 50% lehet a kitöltési tényező.

Ha PI szabályozó van benne, akkor az lehet lassú. ha meg gyors, akkor esetleg már instabil. A lassúságát úgy kompenzálhatod ki, hogy jóval nagyobb kimeneti fojtót teszel bel. Akkor lassabban nő az áram, a szabályozónak több ideje van reagálni. Esetleg tehetsz bele áram középértékre szabályozást, bár lehet, hogy ez sem lesz elég gyors.

De problémát jelenthet az is, hogy bár a szabályozó jó, meg gyors, de nem tudja annyira visszavenni a kitöltési tényezőt, hogy ne akarjon túl nagy áram folyni. Ez különösen rövidzárban van. ( elméletileg a fíx frekvenciás pwm-et nem lehet megcsinálni úgy, hogy rövidzárban is működjön rendesen ) Ne akard rövidrezárni, csak a hegesztőkábelen keresztül, ezen fog esni annyi feszültség, hogy vissza tud mágneseződni a kimeneti fojtó.

A szekunder egyenirányítás előtt volt áramváltó, ami pedig a sönt és áram függvényeként eléri azt a feszültséget ahol az IR2110 SD biztonsági lába billen (mert schmitt körös), és azonnal leveszi a kitöltést. Ez az IC-nél 250ns max, egyéb cucokat még rárakva max 1 us alatt meg kell történnie. Sokat mérlegeltem, hogy jó-e, elméletben nem hibádzik.

4-5x leérintettem kis ívet húzott, nem tartotta. Utána húzott egy nagyot és akkor robbant fel az IGBT modul.


Nem hinném, hogy telítési probléma lenne, mert rendesen ki lett számolva a menetszám, és egyezett korábbi gyakorlati tapasztalataimmal.

Az 1kHz is már elég magas érték, jellemzően 200-400Hz környékére szokták állítani a kapcsolási frekvenciát. A szimmetria állítással a hegesztési helyzetnek megfelelően lehet terelgetni a megolvadt fémet. Pl függőleges vagy fej feletti hegesztésnél szoktak hozzányúlni a szimmetria állító potihoz. Láttam már hagyományos tirisztoros gépnél is efféle szabályozási lehetőséget,de ha a szimmetrikus állapottól jelentősen elállították a potit, akkor erősen megnőtt a gép áramfelvétele. Valószínűleg előmágnesezte a vasmagot egyenáramúlag az aszimmetrikus fázisszög.

A 2110-et hegesztőben felejtsd el. Nem te vagy az első,aki megszívta ezzel a meghajtóval.

Na ez már reális problémának tűnik.
Lehet, túl érzékeny az az IC a mágneses és elektromos zavarokra...

A következő akkor TLP250-ekkel lesz szerelve.
Probléma megoldva. Meg inkább lesek vmi király magot a kimeneti fojtónak, inkább legyen nehezebb, mint a trafó, mintsem hogy cserbenhagyjon...

Az én tapasztalatom szerint 20...25kHz fölött jeletős késéssel kell számolni a TLP250-nel, plusz ha több IGBT-t akarsz hajtani, akkor kevés a TLP250 kimenete, tuningolni kell. Ha olcsó, egyszerű és jó trafós vezérlést akarsz, akkor érdemes a 'SHIFT' vezérlést körbeszaglászni. -szerintem-
Én most a PFM vezérlést igyekszem körbeszaglászni.

Igen, TLP250 20-25kHz körül használható, bár én futtattam már 40-en... 45%-ból lesz így kb 30%-os kitöltés.

Vannak olyan IGBT-k amihez akkora gát-töltés kell mint egy izmosabb teljesítményFET-hez, ilyeneket kell keresni, vagy kibővíteni trenchMOS-sal a meghajtást.

Még kaptam egyik segítő embertől pár IGBT modult, még van szerencsére, az pl olyan, mint amit fentebb írtam.

a gátvédelem egy spesziális téma

Az lehet, hogy csak 1 us, vagy még kevesebb, de ez idő alatt megkapja ( méghozzá közel zárlatban ) a kimeneti fojtó a betápfeszt a trafón keresztül. Számolj utánna, hogy ha a periódusidő mondjuk T, akkor 1 us alatt mennyit nő az áram a fojtón és mennyit csökken a T-1 us alatt úgy, hogy mondjuk csak 1 V építi le az áramot a fojtón. Szóval, az áram néhány periódus alatt az égbe nő...

Miért nem jó neked egy trafós meghajtás?

Még soha nem próbáltam, de főként a trafós tranziens jelenségektől tartok: ha nincs tompítás rezgőkör a gate kapacitással, ha van akkor meg lassabb fel-le szaladgálás, ha meg ki kell egészíteni, akkor meg több helyigény.

Nem mellesleg utálom a kis trafók tekerését. A nagyok már izgalmasak.

1us- 1us... Olyan lesz tervezve, ami ignorálja. Előzőben is ennyiken múlt az élete, nem is működött.

Az összes ipari invertereket gyártó cég trafós meghajtót használ. Nekik bevált.

Az, hogy a trafós meghajtásnál lassú a gatefeszültség felfutása egyáltalán nem baj, hiszen a tranyók árama a DC/DC alkalmazások többségében nulláról indul bekapcsoláskor. ( vagy a mellette levő diódától veszi át az áramot ) Így gyakorlatilag nincs bekapcsolási veszteség. A kikapcsolást meg lehet gyorsítani, ráadásul kisebb késleltetési időket lehet elérni, mint egy meghajtó ic-vel. De hát, te tudod...