Kár azért egy ferritgyűrűt tönkretenni (mert légrést kell bele vágni), hacsak nem porvasra gondoltál. EI magot keress, sajnos a PC tápon kívül másban nem nagyon van, nagykerek árlistáján is csak E meg ETD. Kínából kéne rendelni (EI30-at PC40 vagy 47-es anyagból), de eddig csak olyan oldalakat találtam ahol a minimálisan rendelhető tétel 100 vagy 1000db.

Akkor valószínüleg maradok a a pc-e130-vasnál ebből van egy csomó. Csak csökkenteni akartam a nyák méretét. Az ebay-on találtam rendelhetőt, bár 2db 10$...
A légrés nem volna gond, már mini-korongvágóval csináltam légréses gyűrűt.

Pont ma szimuláltam le ezt a végfokot.
Én igazából két hiszterézis blokkal helyettesítettem. Ha érdekel a szimuláció, akkor el tudom küldeni a multisim fájlt (11-es verzió).

Késleltetést nem szoktál használni a smitt-trigger után? Az elégé bele tud szólni az eredményekbe.

Itt nem használtam, de valóban nem ártana, mert azért az IR2110 prop delaye jelentős.

Alakítgattam egy tervet, hogy több SMD legyen benne. Mivel SMD IC-t nem kaptam, ezt hagytam így, de tervben van az is. Ránéznétek a tervre? Használható ilyen formában? Esetleg tranzisztorból milyet lehetne tenni bele SMD-ből?

Tranzisztor több fajta is jó, pl. :KST92MTF (TME) és MMBTA92LT1G (Lomex) . Mindkettő az MPSA92 jellemzőivel bír...

Van MMBT5401, azonban figyelj oda, hogy a 4-ből az 1-ik jobban melegszik mint a többi, én ott meagynáma TO-92-t.
Mellékelek egy SMD-s nyáktervet, amit még régebben csináltam, de nem teszteltem.

Olvass vissza, egy-két oldalt, le van írva, hogy mire kell figyelni a nyáktervezésnél...

Az áramgenerátor persze hogy melegszik, de arra is van megoldás SMD-ben, pl. a PZTA92 vagy FZTA92, csak sajnos nem mindig kaphatóak.

Amikor az elbőbi cuccot terveztem, akkor gondolkoztam, hogy csökkentem kicsit az áramát, de akkor meg már eléggé lelassul. Egy tranyót meghagytam TO-92-ben (mivel az egy áramgenerátor, nem is kell túl gyorsnak lennie). Persze azt is lehetne csinálni, hogy az áramgenerátort a +3V-ból hajtani. Vagy mivel nekem volt +/-12v a tából (abból csinátlam a +/-3V-ot), akkor abból.

Jó lenne ha ezt megnéznéd a szimulátorban, mert amikor nézegettem nekem egyáltalán nem tűnt úgy hogy lelassulna. Nagyon kis árammal nyilván nem lesz jó, de ha jól emlékszem az 5mA helyett 2-3mA-el még ugyanolyan jó volt, csak macerás volt mert mindig egy adott ellenállásértékhez kellett beállítani az áramot, ami nem lesz sem sok, sem kevés az IR-nek (mármint a bemenő fesz).

Sajnos csak 5-ös layutom van, nem tudom megnyitni.

Szimuláltam de nem sokat, akkor úgy tapsztaltam kb 3mA-ig le lehet venni.
Aztán később gondotlam, hogy itt játszok egy kicsit. Ha rakok kis kondikat az IR bemenetére (ami amúgy 10pF körül van), és úgy lövöm be, hogy 12V, hanem csak kb 9-10V legyen rajtuk, akkor lehet holtidőt generálni (IR2110-nek alapból 50ns van).
De persze aztán nem sokat foglalkoztam vele, hirtelen jött a TAS5630, ami nagyon vitte a pálmát a tesztek során.
Most azt szimulálgattam amúgy, hogy lejebb viszem a kapcsolófrekit 100kHz-re, olcsóbb vasmag (kaptam ilyen fura vasmagot, amjad rakokf el róla képet), és a kapható "gagyi" IRFP250N fetek. (utóbbi azért jobban érzi magát 100kHz-en)
És akkor kész is a tökéletes mély végfok.

A viewer attól még ingyenes, azal meg tudod nyitni.
Én is csak ötletnek szántam, sok helyen nem vagyok vele megelégedve. De például a komparátor körüli hálózat szebb lett.

Szép napot!

Ezzel a KIT-el kapcsolatban van már valakinek tapasztalata?

D osztályú KIT

Egyik barátom vett ilyet meg van, meg van vele elégedve.
Két modul esetén sem talált interferenciát. Amire figyelni kell,hogy milyen FET van benne.
Szerelik IRFB4019-cel és IRFB4020-szal. Az előbbi az 150V-os FET, én +/-65V tápfeszig használnám max, de terhelhető 4 Ohmmal. Az utóbbi FET 200V-os, és bár ezeknél a moduloknál úgy írják hogy 4 Ohmot is bír, az adatlap nem javasolja. (zenei jelnél és ventillátoros hűtésnél OK, de folyamatos szinusznál biztosn túlmelegszik).

A feteket a névleges feszültségük hány %-áig szabad(célszerű) táplálni? Van erre valami tapasztalati képlet?

Köszönöm a választ.

Erősen függ az alkalmazott nyáktervtől. Egyoldalas nyák és furatszerelt alaktrészek esetén az ökölszabály az úgy 80% (lásd az IRAUDAMP7D). Kétoldalas nyák és SMD alaktrészek esetén 90% mondjuk.

Érdemes megépítés után megmérni a FETeken lévő tullövéseket, mind üresjáratban, mind terhelés mellett. Én például pont tegnap +/- 65V tápfesznél <4V-os túllövéseket láttam a FETeimen üresjáratban. Értelemszerűen addig érdemes elmenni, hogy még terhelés esetén is a túllövésekkel együtt ne menjen a megengedett fesz fölé.

Attól is függ, hogy félhíd vagy teljeshíd. Előbbi esetben a bus-pumpingra is gondolni kell, ami egy szub végfok esetén jelentős is lehet.

Egy hipiszupi nyákterv és teljes híd esetén én egy 95%-ot is megkockáztatnák. De ha mondjuk IRFP250N-et használsz 250kHzen egyoldalas nyákkal félhídban, akkor én +/- 70V fölé nem mennék.

Remélem kellő gyakorlati tanácsokat adtam.>

Ha jól értem, akkor egy félhídas erősítö (D oszt.) esetén egy 100V-os fetre max +/- 40V köthető biztonsággal. Jelenleg -igaz próbaképp- FDP3562 +/-45V-ról jár rövid időre kivezérelve .

Ezek lényegében ökölszabályok.
A legjobb terszmészetesen a teszt:
Fogsz egy autótranszformátor, amivel 230V helyett 240V-ot raksz a tápod bemenetére. Mivel a hálózat ingadozik, így szimulálod azt amikor megemelkedik benne a fesz (legroszabb eset). Ezután rárakod a névleges terhelés 80%-nak megfelelő műterhelést (egy régi szabvány szerint a hangsugárzó elem minimum impedanciája ennyi lehet a névlegesnek, de ezt ma már nem tartják be). Ráadod a kakaót (sok subhanggal), és nyomatod egy pár órát. Csinálsz oylan tesztet is amikor sorba kötsz nagy indiktivitás (induktív terhelés), meg párhuzmaba kötsz kapcitást (hangváltó, piezo magassugárzó modellezése).

Ha ezután sem megy tönkre, akkor kiálta a tesztet.

Ma megnéztem a fethíd kimenetén a jelalakot, kivezérlés nélkül. (LM311, IR2110, FDP3562 +/-41V) Sajnos a túllövés 5V, mind + mind a -ágban, és a túllövésnek szerint lecsengése van. A szkópom nem hitelesített ugyan, de a tápfesz értékét vettem etalonnak. A képen csak a felfutó él túllövése látszik, de a lefutó ugyan ilyen... A kapcs. freki 200KHz. A felbontás 5V/div...
Hogy a kép a szkóp hibája-e, vagy a jel ilyen nem tudom...

A szkóp mérőfejnél a kampóval vagy a heggyel mértél? Ha heggyel mérsz úgy szebb az eredmény. Valamint próbáld a föld csiptetést is máshova rakni.
Most milyen snubber van? Mekkora a felfutás sebessége (mérd meg a szkóp segítségével azt az időt, ami a jelnek modnjuk -35V -tól +35V-ig való fel vagy le futásának kell)

Ez egy öreg orosz szkóp C1-99, nincs hozzá semmilyen tartozékom, zömében hangfrekit, digitális jeleket néztem vele. A testje a hangszóró kimeneti gnd-je a meleg pedig a kimeneti fojtó forrpontja. Sima BNC csatl. és csupasz kábel-vég forrasztva...
Nem tudom megmérni a felfutás sebességét. mert a teljes fesz tartományban, 0.05us/raszter időnyujtásnál sem látok csak kb1/5 raszter (0.01us) eltérést a felfutóélben- az alsó és felsővégérték között. , ami szinte hihetetlenül kicsi...

Csupasz kábelvég? Akkor biztos a mérés hibája. Szerezz egy rendes mérőkábelt, azzal meg tudod majd mérni a tullövést és a lecsengését.

ok, rendeltem az e-bay -en 100MHz-est, egy pár...

Egy tipp: ha nincs rendes szkópkábeled akkor a kábelben keletkező reflexió elrontja a mérést, azonban ha kis impedanciás dolgokat mérsz (pl. pwm erősítő kimenete), akkor sokat lehet javítani a helyzeten egy egyszerű trükkel! A koax "bemeneti oldalán" tehát amelyik végével mérsz sorba kell kötni egy hullámellenállásnak megfelelő ellenállást (50 vagy 75 ohm ), így a reflexió jelentősen kisebb lesz.
A szkópkábel pl olyan hogy ez az ellenállás "hosszában elosztva" van benne, azaz a középső vezető ér nagy ellenállású, és vékony, az egész olyan szerkezetű, hogy minél kevesebb reflexió keletkezzen benne. Elvileg ilyesmi házilag is gyárható pl. vékony ellenálláshuzalt befűzve egy koaxba - persze sosem lesz olyan mint egy igazi erre készült szkópkábel, de lehet használhatót csinálni.

Köszi a hasznos tippet, amíg a gyári megjön, addig így mérem...

Kellene hogy legyen a szkópodon ötös vagy tízes nyújtás, kapcsold be, és akkor meg tudod mérni a fel/lefutást.