Természetesen bifilláriisan, a vaskeresztmetszet 2.26cm^2

De nem is nullátmenetnél kapcsolnak a tranyók! Az 550 W terhelésű képen szépen látszik, ennek megfelelően a szórások, meg a kapacok miatt szép nagy lengések lesznek. Túl gyorsan megy, lejjebb kell vinni a frekit! Jóval lejjeb.

Érdekes dolog, nem tudom mi történt nem csináltam semmi különöset a táppal de már mást mérek a primeren.

Valamint itt van még az előző primer áram (amit most már valami miatt nem mérek) az LO fet gatejével együtt.

A mérőzsinór is összeszed eléggé sok zavart, bekarikáztam hogy milyen zavarok hagyhatóak figyelmen kívül.

Azokat a zavarokat a szkóp GND-re kapcsolásával is mérem. De ha lehúzom a szkópról a kábelt akkor semmi zaj, csak a nulla vonal. Úgyhogy a mérések kissé sántítanak, de a nagyobb lengések sajnos ottvanna a tápban.

30W nál egyébként 160V a kimenőfesz 580W nál most jelenleg 140V körül üresben meg 200V.

A primer áramban van ez a lengés amit bekarikáztam ez nyomhatja fel az feszültséget, de honnan a fenéből jön ez a hullámos áramimpulzus

Nem tudom, de az első képen látszik, hogy nem jó a gatemeghajtás, hiszen látszik, hogy sokkal hamarabb kikapcsolja az alsó FEt-et a vezérlés, mintha lezajlana egy szinuszos lengés. Szerintem a vezérlésed nem jó, valamitől akkor kényszeríti az alsó FET-et kikapcsolásra, amikor nem kellene. Nézd át, valahol hidegíteni kell, vagy nem jól vannak összekötve a tápfeszek, a GND, vagy valami ilyesmi. Nekem úgy tűnik, hogy a 4049-be zavar jut be és hülyeséget ad a kimenetén. ( de ettől még túl magas is a freki, amivel megy a 4049.)
A második képen meg végigmegy a teljes szinuszos periódus. Akkor, hogy is van ez?

Mint írtam az első képen amit korábban mértem.

Közben betettem egy kondit az SD lábra R13-al párhuzamosan és utána méregettem akkor lett a 2. képen látható jelalak.

Után leszedtem a kondit, mondom nem igaz, hogy emiatt volt szar, és maradt a 2. jelalak.
Tehát nagy terhelésnél mondhatom hogy jól működik.

Miből gondolod, hogy alacsonyabb frekvencia kellene?

Abból,hogy az első képen nem megy végig a szinuszos áram, látszik, hogy 120 fok körül kikapcsolnak a tranyók. Meg van olyan is, hogy 45 fok körül és ahhoz még a gatefeszültség is stimmel. Ebből gondolom, hogy a vezérlés szed össze zavarokat és emiatt rossz jeleket kapnak a FET-ek. Az már viszont nagyon érdekes, hogy a kettes képen végigmegy a szinusz, tehát, az jónak néz ki ebből a szempontból. Szerintem, valami zavarokat kap a 4047, mondjuk kapacitív csatolásokon keresztül. Nézd meg a GND-t, valahol ott lehet a baj. Talán máshogy kell vezetni, vagy nem ott egyesíteni, stb.
Az sem lenne baj, ha az LM2903 kimenetét kisebb felhúzó ellenállással terhelnéd. Nagyon nagy impedanciás ez a rész, szerintem ne tegyél be 10 k-nál nagyobbat. ( mondjuk legyen 3,3k )
Az ic-k közvetlenül a lábaiknál vannak hidegítve?
Meg kössél le róla minden olyat, ami nem kell ahhoz, hogy a főkör működjön. Hátha, ez az AGND, GND csinálja grimbuszt.

120° körül valóban kikapcsolni látszik, de viszont a géten ott van a jel.

Hidegíteni a panelen közvetlenül nem tudtam, mert eléggé kellemetlenül jöttek ki a lábak, de megpróbálok még + kondikat beforrasztani.
Megpróbálom kikötni egyenlőre az LM-et.

Én már úgy látom, mintha más lenne a periódus idő a két képen.
Az adatok alapján, amit megadtál 110kHz környén kéne mennie a tápnak (2x66nF+16uH)

550W prim áram+LO-n pedig valamit csinálj a trigerrel, hogy álljon a kép, mert így sokidő rájönni mi mihez tartozik.

katt: Én ezen a képen nem azt látom, hogy túl hamar kapcsolnának a fetek, inkább a frekvenciával van baj.

Egy kezdő kérdés: kapcsolóüzemű tápoknál oszcillószkóppal való vizsgálatkor a kapcsolandó primer tekercset figyeljük, a kapcsolgató tranzisztor / fet-et vagy lehet ezek vezérlését is nézni a bázis / gate-en? Remélem érthető a kérdésem. Gondolom a transzformátor a helyes választás de ilyenkor ha a trafó primer tekercse "visszarug" egy nagy tüskével az a szkópba nem tehet kárt?

A szkópban nem, de magában az áramkörben tehet kárt.
Csak olyan helyre tedd a szkóp GND-jét, aminek a feszültsége időben nagyjából stabil. Tehát, teheted a pozitív, negatív betápra, ha van kondenzátoros osztó, akkor arra is. Soha ne tedd a szkóp GND-jét, pl. egy félhíd vagy teljes híd kimeneti kapcsaira, mert ott nagyfrekivel változik a feszültség, mondjuk +/- 150 V-ot és a szkóp GND ( házán ) keresztül mindenféle áramok fognak megindulni a hálózat felé. Aztán a hálózatból vissza a kütyüdbe és ellenőrizhetetlen viszonyokat teremtenek. Egyébként sem kapsz igazából kiértékelhető ábrát. Pl: működés közben ne akard megnézni egy hagyományos szkóppal egy félhíd felső oldali gate meghajtójelét.
És a szkóp legyen galvanikusan leválasztva a hálózatról, de legalább ne legyen leföldelve, mert a GND-vel adott esetben csinálhatsz egy komoly zárlatot. Aztán egy mérőfej elég drága dolog...

Huh nem gondoltam ilyen összetett a válasz a kérdésemre. Hát leföldelve nincs a szkóp mivel tömbház szobájában van (nem gondoltam közre játszik). Akkor a szkóp hálózati dugasza miért földeléses? Digitális szkóp amúgy nem tudom valamit számít-e. Gyárilag miért nem válasszák le akkor galvanikusan? Köszönöm a bő és mindenre kiterjedő választ.

Heló!

Csináltam 1-2 mérést.

Az áramkorlát semmi galibát nem okoz, a vezérlés sem okoz zavart, az LO jelet tudom mérni teljesen stabil.

Viszont csináltam 1-2 képet az M2 fet áramát mértem (drain körbe kötöttem be) áramváltóval valamint az egyik szekunder tekercs áramát.

Az áramváltó hiteles jelet ad, tehát lehet adni rá, összehasonlítottam egy söntös mérés eredményével.

Amit nem értek, hogy a felső fet áramának nem más jelalakúnak kellene lennie üresjáratban?
Lerajzoltam mire gondolok.

Úgyhogy egyszerűen nem értem miért mérek ilyen áramjelet.
A szekunderen egyértelműen azok a fűrész szerű áramok nyomják fel üresben a feszültséget. Csak nem tudom honnét jönnek.

Nem tudom, miért csinálják földeltre a szkópot.
Le van választva galvanikusan a szkóp bemenete a hálózatról, hiszen van benne egy tápegység, ami ezt megteszi. De a földelés az rajta van a szkóp házán, a bemeneti csatlakozás GND-je szintén. Tehát, ha te pl egy közvetlenül hálózatról működő graetzet akarsz nézni és a szkóp háza le van földelve, akkor a szkóp GND-jét, vagyis a házat, vagyis a földelést ráteszed a graetzre és mindjárt rövidre is zártad a föld felé az egyik fázist. Az eredmény: tüzijáték és elolvad a mérőfej GND csipesze.

Az előző hozzászólásban a 2 képet 30W terhelésnél mértem.

0W terhelésnél a következő a felső fet/szekunder árama:

Piros javítás lenne a jó eredmény.

Azt hiszem megoldottam.

Betettem még pluszba egy mágnesező tekercset, hogy növeljem a mágnesezési áramot így már hamarabb megfordul a félhíd feszültsége a DT alatt.

Ez elnyelte azt az impulzus áramot ami eddig gondot okozott.

Most 0W-nál a kimenőfesz egyből visszaesett 200V ról 160-ra.

Üdv!
Kapcsolóüzemmel lenne a kérdésem, de nem hálózati. Minap kaptam egy felső kategóriás autó erősítőt javításra. Az tünt fel benne, hogy az inverter részének vezérlésére rengeteg nagy teljesítményű FET-et felhasználtak. A végfok kb 300-400W-ot igényelne. Errefel a meghajtó FET-ekből felhasználtak 3-3 nagyteljesítményű FET-et (46A, 250W). Minek ennyi nagyteljesítményű FET? És még a csúcs terheléséről nem is beszéltünk a FET-eknek. Kicsit nem túlzás ekkora meghajtó fokozat a trafónak? Vagyis ha sok nem baj, de álltalában ki szokták inkább spórólni. Most akkor, hogy is van ez? Főleg, hogy kapcsolóüzembe dolgoznak a fetek, ezért sokat nem is diszipálnak. Ha logikusan gondolkoznék akkor egy darab 46A-s FET is el kéne tudjon kapcsolgatni ekkora terhet. És még így is a "peak" áramfelvétele ennél is jóval nagyobb.
Ha tévedek akkor hogyan kell számolni a meghajtófokozatot alkotó FET-ek paramétereinek meghatározásával?

Hali!
Mint ahogy írtad felső kategóriás erősítőről beszélünk, ha tényleg az akkor nem csak belehányják az alkatrészeket és kész, hanem indokoltan teszik bele. Az egész onnan kezdődik hogy ezekben a végfokokban nagy áram folyik, az kell valamivel kapcsolni FET. Ezeknek a fetknek van bizonyos minimális ellenállásuk, ha többet kapcsolnak párhuzamosan csökken az eredő ellenállás így kevésbé vannak megterhelve a fetek, jobban eloszlik rajtuk az a bizonyos terhelés.
Üdv.
Ui.: De szerintem ez inkább IDE való!

Szia!
Megszoktam ezt a topikot kapcsolóüzemű kérdéseim terén, ezért meggondolatlanul nem kerestem rá
Köszönöm a válaszod, átmegyek oda.

Üdv!
Megint én vagyok. Mikor már azt hittem, hogy kiismertem a TL494 IC-t az adatlap átböngészése és kapcsolások nézése után -mielőtt tervezek vele egy kapcsolást- egy hatalmas kérdés merült fel. Az összes kapcsolás erre alapozik. Tegyük fel itt van ez. Nem érdekes az IC miből mit állít elő, mert nem az a problémám. Valakit megkérek szépen, hogy írja le az 1,2,3,4 lábak által vezérelt IC működési menetét, vagyis pont a lelkét (az összes kapcsolásban ez a rész megegyezik, mármint az elv). Több semmi nem érdekel. Pont egy hibás fordított kép állt össze a fejemben. Ezt szeretném letisztázni. Előre is köszönöm.

Szia!
Az impulzusszélesség-moduláció (PWM) működését érted? Minél nagyobb a feszültség az 1-es lábon, annál szűkebbek lesznek az impulzusok kitöltési tényezői. Ezzel csökken a kimenő feszültség és helyreáll az egyensúly.

Szia!
El sem hiszed, hogy örülök, hogy te írtál. Na ez az én problémám. Feltételezem, hogy így van. Növekedik a feszültség az 1-es lábon és csökken a kitöltés. De miért van az akkor ha a 3-as lábon növelem a feszültséget akkor a kitöltési tényező pont növekedik, mikor a sematikus felépítését nézve az 1/2 lábak műveleti erősítéje is pont ott köt ki. A 3-as és 4-es lábak is 0V-n vannak vagyis ilyenkor minimális a kitöltés. Mi engedi meg akkor, hogy leterhelés esetén a kitöltési tényezőm megnőjön? Köszönöm.

Nem igaz, mekkora fatális hibát követtem el. Minden épp azért lett a fordítottja mert az IC-nek az emitereit tettem testre és a kollektoraival vezéreltem, vagyis pont minden a feje tetejére állt. Ezt a hibát elkövettem mindannyiszor ahányszor foglalkoztam vele. Ezek szerint ha így használom akkor mindent pont fordítva kell megtervezzek vezérlésnél. Na ez nállam az év hibája néven van elkönyvelve. Nem hiszitek el hányszor milyen rég óta saját magam megtévesztésében élek

Üdv!
Még egy kérdésem lenne ha nem probléma. Kapcsolóüzemű trafó tekercsének a méretezésénél ha nekem kell középleágazás pl 2*10V akkor én számításkor 10V-al számolom pl a menetszámot, huzalátmérőt és a végén a kapott értékü tekercsből tekerek kettőt vagy 20V-al számolok és a kapott tekercset megosztom? Remélem érthető a kérdésem.

Ugyan az jön ki a menetszámra.
Huzalátmérőnél viszont figyelni kell, mert egy tekercs csak a fél teljesítményt viszi, a kettő együtt viszi az egész teljesítményt. (fölöslegesen nem kell 2szeresen túlméretezettenk lennie)

szóval vagy számolsz 20V-ra teljes teljesítményt és a menetszámot felezed ("megosztod"), vagy 10V ra félteljesítménnyel, de a menetszámot duplán veszed.

Szia!
Köszönöm. A fejemben valahogy nekem is így állt össze a kép de biztos ami biztos alapon rákérdeztem.

Tarsd figyelemben azt is, hogy két szekunderes eggyenírányítás esetén a szekundereken folyó effektív áram nagyobb, mint az effektív kimenő áram, így ilyen egyeníránítás esetén több réz kell szekundernek. (gyök2-szer annyi, mint graetz esetén)

ui: Az hogy greatz, vagy dupla szekunderes egyenirányítás mérlegelni kell tervezés során.

Ha indulásból greatz-el építem az minden esetbe jobb lesz mint a szimpla 1-1 diódás egyenirányítás? Remélem érthető a kérdésem. Hálózati 50 Hz-nél ezeket értem, de nem tudom kapcsolóüzemnél is a mese ugyan az-e a más jel és frekvencia miatt.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy szereztem egy kapcsitápot amitből 120W terhelésre kb 90V jön ki de terheletlenül meg vagy 150V de a bordák nem melegednek max 40 fokig. Mit lehetne kezdeni ezzel, hogy ne legyen ekkora esés? Illetve nincs valami megoldás amivel ezt a feszt mondjuk le lehetne csökkenteni 40V-ra? A trafó nemszeretném szétszedni
köszi!

Sziasztok. Egy kis segitségre lenne szükségem : Egy pc monitorbol kitermeltem egy trafot amin nagy karakterekkel a következö felirat van:151-483E alatta pedig kisseb karakterekkel ez áll:sc-9304e. Azt szeretném tudni hogy ezzel a trafoval tudnék e egy olyan kapcsitápot késziteni ami 16voltrol tud legalább 1.5 ampert 100khz frekin szeretném müködtetni, A vasmagkeresztmetszete ugy 100negyzetmiliméter körül van.Elöre is köszönök bármilyen segitséget vagy tanácsot,