Lehet már volt szó róla, de azért meg kérdezem. Hogy kell méretezni a bemeneti szűrőt?

Mi számít? Mire kell figyelni?

Találtam egy gyárin egy rajzot. Beteszem ide.

Az R1 nagyjából mindegy, annak csak az a feladata, hogy kisüsse a kondikat, és íy a kihúzott dugó ne rázzon meg.

Mérd meg egy söntön az áramot, ha tudod bonts fel fourier-el, és nézd meg, hogy mely komponensek mennyivel nagyobbak a megengedettnél (vagy az általad kívánt értéknél). Ekkor számold ki, hogy az alkalmazott másodrendű szűrő esetén mekkora keresztezésifrekvencia kell, hogy a 12dB/oktáv csillapítással megfelelően csillapítson.
A terhelő impedanciát ki tud számolni, a kért terhelésnél, ismerve a hálótzati feszt.
A terhelőimpedanicaából és a keresztési frekvenciából ki tudod számítani az L és C értékeket.

A tekercs megvalósításánál lehetőleg arra kell figyelni,hogy ha toroid, akkor egy rétegben tekerd, így minimalzálca a prazita kapacitásokat. Különben a nagyon magas frekvenciás komponeneseket már nem csillapítja megfelelően.
A kondinál van direkt ilyen célra kaphatók.

Persze ez igazából akkor lényeges, ha valamilyen szabávány szerint zajkibocsátás szempontjából meg akarod feleltetni.

A porvasmagok erősen felejtősek rez. tápban. Légréses ferrit vasra készítsd a tekercset, és nem olyan vastag huzalból mint a fotón, hanem több vékony szálat összefogva (ill. öszesodorva).

Húú ez jó kis feladat lesz.
Fourier-t tudok nézni a szkópon.

Mivel ez egy önrezgő rezonáns cucc lesz, nem hiszem, hogy más frekin is kell zavarral számolni, mint a kapcsoló freki.

Kössz a tippet.

Ezt a részt vágom. Mondtam is, hogy nem ez az a tekercs. Amit használtam abban 0.7-es körüli huzal volt.
Ezeket a magokat szerettem volna elsütni. Lehet, hogy telítődött.
Honnan derül ki, hogy egy mag telítődik? Annak idején csináltam egy tesztet. Egy pushpull táphoz tekertem meg egy trafót. A kapcsoló freki konstans volt, és 1V-tól 30V-ig emeltem a tápot. Ezalatt meg mértem a primer áramot. Nem sült ki belőle semmi, mert a feszültség emelkedéssel arányosan (talán egy kicsit jobban ) nőtt az áram is. Ahonnan elkezd melegedni a mag? Az se jó megoldás. :wow3:

Olyanokkal is leht még türkközni, hogy a common-mode tekercsen két a tekercset egymástól lehtőelg távolhelyezed, így nagy szórási induktivitása lesz, így differential-módban is csillapít valamennyit.

Persze ilyen pontos számolásokra csak akkor van szükség, ha meg kell felelnie a ... szabványnak. A zavarkibocsátás amúgy nem jelentős. Én egy tirisztoros motorszabáylzótól mindog jobban tartok.
Az általad említett kb 100W teljesítményél elég egy kis mag, bonthatsz is.

Ha mondjuk 100W lenne a felvett teljesítmény. Akkor 230V mellett 0.43A lenne az áram. Az impedancia meg 534 ohm. Ha 12dB kell akkor az 133,5 ohm.

Akkor kell nekem egy 22nF-os kondi, és egy 416uH-s tekercs?
Jól értem?

A mag telítődésére válaszolnék, mint kezdő a kapcsolóüzemben. Ha véletlenül nem jó, amit írok, akkor a tapasztaltabbak javítanak rajta. Flyback, buck, illetve boost konverter esetén a kapcsoló FET source ágába kötöttem egy 0.22 ohm-os ellenállást, és ezen mértem a feszültséget szkóppal. Amíg a mag nem telítődik, a tekercsen átfolyó áram lineárisan nő, majd ezután beáll egy konstansra, amikor telített. Én így ellenőriztem ezt az állapotot.

szerk.: Gondolom más topológia esetén is hasonlóképpen lehet eljárni...

Abszolút nem jó amit írsz. Ha a vasmag telítődik akkor az áram nemlineárisan növekszik tovább. A flyback tápok viszont általában áramot korlátoznak a kapcsoló-félvezetőn, valószionüleg ezt a határt érted el...

A legegyszerűbben az áram hullámformájából....
Pl. kemény kapcsoló pwm tápban többnyire lineáris az áramváltozás, ha mégsem akkor....
Rez. tápban szinuszos, kivéve ha nincs rezonancián, vagy ha a vas telítődik.

A gyürü-porvasak telítődése nem hirtelen következik be, hanem van egy folyamatos átmenet. Magyarul az átfolyó áram függvényében változik az induktivitása... Többek között ezért sem igazán jó rez. tápba.

Valóban nem jó amit zolee1209, sőt nagyon hibás!
A tekercs egy áramszabályzó eszköz, vagyis egy adott feszültséglépcsőre a rajta átfolyó áram lineárisan nő, a meredekség az induktivtiás reciprokával arányos.

Telítésnél ez az induktivitás leesik, így az áram megugrik.
Amennybien a telítés hirtelen, akkor a függvényben szakadási pont keletkezik, ammenyiben ez lassú, mint a porvasmagoknál, akkor az átmenet is lassab az áramfüggvényben.
Az áramfüggvény ezután addig nő, meg el nem éri az ellenállás által határolt értéket (ami kapcsolóüzemben nagyon nagy áramot jelent).

Pontosabban:
Ilyen esetben mondhatjuk, hogy az ainduktivitás áramfüggő, tehát a pontos diffegyenlet: I(t)=1/L(I)*dU(t)
Megoldása elég bonyolult, mivel az induktivtiásnak nem az idő, hanem az áram a változója...
Az egyenlet megoldását ezért én speciel szimulációkkal javaslom, ami iterációkat végez. Multisim is képes telítődést kezelni, csak nagyon bonyolult az ilyen modellje. Állítólag Tinában egyszerűbb.

Ha betelít egy tekercsben a vasmag, akkor azért még nem a körben levő ohmos ellenállások határozzák meg az áramot, ugyanis a vasmagos tekercs ilyenkor légmagos lesz, aminek nem nulla az induktivitása. Tehát, olyan, mintha a vas ott sem lenne. Töredéke lesz az induktivitása, de lesz. Ezt egyes helyeken igen jól ki lehet használni.

A Multisimben kétféle modell is van, amit telitődés modellezésére lehet használni. Mindkettőnél egy táblázatot kell kitölteni. Én a "coresat" nevűt használom, nagyon egyszerű kezelni, tulajdonképpen a vasmag szokványos adatait kell beírogatni.

Nagyon szépen köszönöm a sok hasznos infót !
Máris nekiállok olvasni....(ha elakadok, akkor majd kérdezek, mert állítólag úgy tanul a gyerek ha kérdez.....)

üdv:
sector99

Sziasztok

tudna nekem valaki tippet adni , van egy 3v-os adapterem , amiböl 5,5v jön ki ez teljesen jó csak én asztali órára szeretném épiteni ami nem ad terhelést csupán 3v amit elvisel , hogy tudnék az adapterböl csak 3v-t kicsalni , gondolom ellenállással de hogy ?

Ez nem éppen ez a topic, hacsak az adapter nem kapcsolóüzemű
Na szóval először is mérd meg az adapter kimenetét terhelt állapotban. A kisebb tápok (mind lineáris mind kapcsolóüzemű) terhelés nélkül nagyobb feszt ad ki általában.
Ha terhelve is sok, akkor meg ellenállás és zéner a legegyszerűbb megoldás.
De javaslom a kérdés és válasz átrakásást mondjuk kezdő kérdések topicba

vagy veszel egy stab kockát és az megoldja, pl MC 33269-3,3

Hello!
Rendre olyan helyeken (és többszörösen) teszed fel a kérdéseidet, ahova nem valók. Légy oly kedves, elolvasni a topikok címeit! Ez, egy egyszerű tápegységhez való, vagy kezdő kérdés..
üdv! proli007

Szembe kerültem ma ezzel én is.
Az érdekessége a dolognak az, hogy múlt héten nem jött elő ez. Pedig össze-vissza büntettem a tápot. A dióda Mospec S20C40 19.8V van a kimeneten terhelve.
Ma viszont észre vettem, hogy terheletlenül sokat eszik a táp. Megnőtt a 230V-os részen az áram felvétel. 4.5mA-ről 37mA-re. Ebből 25mA-ért felelős a Mospec dióda. A többi a másik diódán megy el (MBR20200).
Ez a majdnem 6W ki kell, hogy jöjjön valahol. Gondoltam. És igen. A hűtőborda forró volt. Persze terheletlenül.

El kezdtem keresgélni a Qrr paramétert, de nem találtam semelyik adatlapon. Viszont ami feltűnt, hogy visszáram is meg van adva. Ez is utal a melegedésre. Nem?

A mosfeteknél ugye fel kell töleni a gate töltés, hogy bekapcsoljon és fordítva.

Itt is ellentétes töltéessel fel kell töltnei a Qrr-t, hogy kikapcsoljon, mivel ez a kapacitás nemlineáirs ezért nem mindegy, hogy mekkroa a töltőáram. Nagyon nagy töltőáramoknál nem biztos, hogy olyan gyorsan fel fog töltődni, mint gondolnánk.

Az alacsony feszültségű (<40V) schootky diódáknak jelentős záróirányú árama van, pláne magasabb hőmérsékleten.. Ez jár cserébe az alacsony nyitófeszért.
Megpróbálhatod azt, hogy nagyobb feszütlségtűrésű schootkyt raksz bele. 40V-ig kb 0,5mA / 50mA (25/100°) a záróáram, de 50V-tól van olyan ami 0,1mA/10mA. Szóval a visszaáramod csökkeni fog, cserébe kicsit nő a nyítófesz.>

Igen gondoltam hogy ez a helyzet. A qrr-t nwm találtam, de a visszáram is tulajdonképpen ugyan úgy jellemzi a dolgot.
Tettem bele 200V-os diódákat, és a nyugalmi áramom újra a régi.

Hekkeltem ma egy trafót. RM10-es magra. A magban volt 0.6mm hézag.
Primer tekercsnek tekertem 50 menetet, szekundernek meg 5-5 menetet. A primer lett először föltekerve, aztán rá a két szekunder. A szórási induktivitás 14uH lett, a mágnesezési meg 766uH.
Be dobtam a tápba, és semmi kiegészítő induktivitás nem került mellé. Be indítottam. Rögtön rájöttem, hogy a rezonáns kondi nem való neki. kicseréltem a rezó kondikat 3.9nF-osra. A tápom terheletlenül 37KHz-en akart rezegni, (A régi trafóval terheletlenül 53KHz körül volt)
Amikor meg terheltem, akkor föl ment 52KHz-re.
Ami érdekes volt az a primer tekercsen lévő feszültség. Egy 25% kitöltés körüli pozitív jel szünet, 25%-os negatív jel, szünet, és így tovább. Szóval valamiért hamarabb ki kapcsolnak a fetek. Mitől lehet ez? Kell tekernem a kis toroidra az 1 menet mellé még menetet? Vagy túl kicsi a rezó kondi értéke?

A qrr és a záróirányú áram külön dolog.
A qrr feltöltődése okozta a kikapcs-bekapcs átmenetknél van, míg a záróirányú áram kikapcsolásnál folyamatosn.
A 40V-ról a 200V, azért elég nagy ugrás. Nézz körbe mik beszerezhetőek.
Az általad használt mospec dióda azonban elég nagy zárirányáramú. Amit én talátlam adat, ott grafikon alapján 25°C-on 0,1mA-t olvastam le, és az összefoglalónál max 5mA-t írtak le 25°C-on. Egy MBR2045CT-nél ez 0,03mA grafikon alapján, összefoglalóban 0,1mA 25°C-on.

A szórt induktivitás értéked nagyon alacsony, 14uH-vel 50kHz-en 3kW-nál korlátoz a rezonáns kör. Szóval a rezonáns köröd biztos nem jó. Szerintem először ezt lődd be, utána jöhet a vezérlés.

Miért egymás fölé, és nem egymás mellé tekercselted a primert és a szekundert? Ezekszerint még mindíg nem olvastál erről semmi olyasmit ami megmaradt volna?

14uH és 2x 3,9nF 481kHz-en rezonálna.

Mert hulyén méretezted - bocs, és így erősen kapacitív
a terhelés. A rez. kondi hamarabb feltöltődik, mint ahogy vége a félperiódusnak...

Amennyit írtak már neked erről, ill. ha a cikkeket elolvastad volna, úgy hogy oda is figyelsz, akkor ez nem lenne kérdés - mert középiskolai matek kiszámolni... Thomson képletnek is hívják - de ha az sem megy akkor használd ezt

Mert mint írtam, légréses volt a mag, és nem lehet pontosan ki számolni, hogy mennyi lesz a szórásija így. Ha ki tudnám számolni, akkor nem így tekertem volna.
Cimopata is ezt írta a cikkében:
Igen vágom, hogy mellé kellett volna tekercselnem, de a hézag miatt te tudtad volna előre, hogy mekkora lesz a szórásija rátekerve, vagy mellé tekerve?

Hát pedig amit a szkópom írt, azt mondom én is. A freki 37KHz volt. Mondom terheletlenül. Ez kicsit más a valóságban mint számítva. Terheletlenül nem a szórási dominál, hanem a mágnesezési.

Direkt tettem bele ilyen kicsi kondit. Látni szerettem volna mi történik, de azt sajna nem tudtam miért történik. Így jártam múltkor is a másik tápomnál a 10nF-os kondikkal. Így meg tudtam az okát. Kössz

A beszólogatásaidra viszont nem vagyok kíváncsi. Én nem voltam veled tiszteletlen. Te se legyél az.

Ez nem az elmélet és gyakorlat közötti különbség. Attól, hogy a rezonáns kör egy adott frekin rezonálna, még nem fog a táp is azon a frekin menni. A tényleges rezgési frekvenciát, sok egyéb tényező befojásolja pl. a visszacsatoló gyürüvasmag paraméterei (szekunderek induktivitása és a vasmag telítődése), a FETek gate kapacitása - ugyanis ennek is lesz egy rezonancia frekvenciája a vcs. trafó tekercseivel. Ez a táp akkor müködik igazán jól, ha ezeket a tényezőket összehangolják. Ellenkező esetben az éppen aktuális üzemi körülményektől fog függeni, hogy melyik tényező dominál éppen.


Szerintem meg elsősorban nem a légréstől függ a szórási induktivitás, hanem a tekercselés módjától. Számtalamszor le lett írva, hogy laza csatolású trafót érdemes tekercselni, és az is, hogy hogyan - ha ennek ellenére másképp csinálod, akkor ne csodálkozz... Ha pedig mégis; akkor az jön le, hogy nem figyeltél amikor az erről szóló dolgokról olvastál. De hogy a kérdésedre válaszoljak: Igen, tudtam volna, hogy ha egymás főlé tekercselek akkor kicsi lesz a szórási induktivitás. Kiszámolni előre elégé nehéz lenne - inkább saccolni lehet, és mérni.
De egyébként a számolás sem lehetetlen, ugyanis a szekundereket tartalmazó vasmagrészt légrésnek tekintve - és igy számítva a "maradék vason" az induktivitást kb megkapjuk a szórásit. Ez a gyakorlatban is kipróbálható, ha a egy EE vasmagon, egy osztott cséve, egyik fele van betekercselve a primerrel, és a vasmag másik felét egyszerüen kivesszük, akkor az így mért induktivitás igen közeli érték lesz a szórásihoz (amit az összeszerelt trafó szekundereinek rövidrezárása esetén mérnénk)!


Nem kötelező elolvasni amit írok. Ha triviális, és a témában többször leírt dolgokon siklasz át akkor mindíg lesz aki "beszól", ilyen az élet és nem csak az elektronikában, szokd meg. Egyébként kimondottan finom voltam - szoktam ennél nyersebben is fogalmazni, ha valaki szerintem rászolgál.

Egy oldallal ezelőtt még tudtad ezeket a számolásokat.

A kapcsolófrei és a rezonáns kör rezonanciafrekvenciája két külön dolog, nem feltétlen egyezik meg. A kapcsolófrekit a meghajtó transzformátor és egyéb meghajtó tagok diktálják, míg azoknak beleszólása nem nagyon van a rezonanciafrekvenciába.

A szórt induktivitás nem függ annyira a légréstől, mint a mágnesezési induktivitás. Szóval nem értem, hog ya légrés miért indok arra, hgoy nem tudtad kszmálni (mirét amőygy ki tudod számolni? mert én pl nem, csak úgy becsülni szoktam)
Azonban rezonáns tápnál szinte mindig egymás mellé kell tekercselni, pláne ha légrés van! Ugyanis ha egymás alá tekered, akkor biztosan tekersz a légrés fölé, és ezzel nagy veszteségeket okozol a fellépő örvényáramok miatt.
Ha egymás mellé tekersz, akkor meg lehet oldani, hogy pont a légrés fölött hézag legyen, és így ne legyen menet a légrés fölött.

Sziasztok!

Az megoldható cimopata tápjával hogy PC-táp trafót használni hozzá? Ugye a PC-táp trafó szorosan csatolt, ezért az jó lenne, ha a szükséges szórási induktivitást egy sorosan kapcsolt tekercsel oldanám meg? Tekertem már saját trafót, de nem szeretnék most életvédelmi okokból sajátot használni

Tisztul a kép. Káosz van e-téren még nálam. Kezdem már kapisgálni a dolgokat.

Kössz a türelmet.

Lapozz vissza pár oldalt, legalább ötször feltették ezt a kérdést az utóbbi pár oldalban, és legalább annyiszor adatak rá választ.

Szerintetek hogy a legjobb megoldani egy 230V-os kapcsitáp ki/be kapcsolását?
A tápot elvenni a 494-től vagy valahogyan másként?
A pc tápokban ha jól látom nem ez a módszer van.
Ott a 4-es lábat használják erre.
Biztonságos módszer kellene, mert egy elég kényes készülék lesz utána kötve.

Szakítsd meg a hálózatot, ez a legegyszerűbb. Mi az az érzékeny készülék?