Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű táp 230V-ról
 
Témaindító: cimopata, idő: Szept 13, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   231 / 782
(#) stelok válasza emmzolee hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
Igy már értem
(#) Ge Lee válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
Ez mekkora táp? Mert ha ez közel van a csúcsteljesítményhez akkor nem rossz. Ha 6-700W-ra meg lehet csinálni úgy hogy 2-3%-on belül tartja a feszt akkor talán engem is érdekel.
(#) lorylaci válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
Ez a táp 500W csúcsteljesítményre van méretezve. Az adott FETekkel ez a max, kipróbáltam, hogy 500W terhelés esetén pár másodpercen belül be is kapcsol a védelem.
A cuccot úgy terveztem, hogy oylan 300W teljesíményt tudjon folyamatosan leadni, ekkor alig melegszik.
Még mindig lehet mit javítani rajta. De üres és a teljes terhelés közötti 5% esés az reális.
Most ETD29 vasmag van benne! és kréemszépen 250W-on az is alig melegeszik (meg semmi más nem melegszik jelentősen).
Egy ETD34, egy fokkal jobb FETtel (most STP12NM50FP van benne) lazán mehet a 6-700W folyamatosan is. A feszültségtartás a visszacsatolás megvalósításától függ.
Cimopata javasolta privátban, hogy rakjak a kimenetre egy komparatátort, ami aztán nagyon brutálul tartaná a kimeneti feszt, azonben én a lehető legegyszerűbb megoldások híve vagyok. Most az opto-ellenállás-zéner kombó van, és ha tovább növelem a zéner áramát (most 1mA), akkor a zéner dinamikus ellenállása csökkeni fog, tehát még kisbeb ingadozás lesz.
(#) emmzolee válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
Na jó jó. De mikor lesz belőle cikk?

Karácsonyra megkapjuk?
(#) lorylaci válasza emmzolee hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
A cikk alakul, ezt az a néhány hozzáértő, aki már látta, tanusíthatja. Igazából akár már most is publikálhatnám, de amit megrendelésre készítettem tápot, azzal problémák akadtak a megrendelőnél.
Most visszajtött, és megcsinátlam öt perc alatt, csak egy forrasztás ment szét a szállítás során. Ahogy írtam a stabilitásán is javítottam egyben.

Úgy döntöttem még egy prototípust azért még készítek. Remélem össze fog jönni karácsonyra
(#) Zupp87 válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
A cikk megírása előtt (és Cimo szavait továbbvíve) lenne egy kérdésem: az adott ZVS felépítéssel mennyire lehetne megoldható egy olyan továbbfejlesztés, hogy nem egy, hanem kettő komparátor van a kimeneten.. és egymással összedolgozva (valamint egy kis értékű sönt beiktatásával) szabályzott áram-feszültség karakterisztikát (magyarul: mint egy áramkorlátos labortáp) lehessen vele kialakítani. Mivel nem ismerem még, mennyire szabályozható a konstrukció, a cikk megjelenése után valószínűleg még talán ötletem is lenne hozzá. Én már gondolkoztam egy ilyen áram-feszültség karakterisztika megvalósításán flyback táppal.. bár ahhoz még kutakodnom kell, hogyan is viselkednek a flyback és a forward konverterek rövidzárban, mennyire szabályozhatók.. biztos, hogy nem olyan egyszerű a helyzet mint egy egyszerű lineáris szabályzásnál.
(#) lorylaci válasza Zupp87 hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
Ez amit írtál nem megvalósítható, mivel az átviteli tényező (gain) itt egy 0,8-1,2 -es érték között változtatható könnyedén. (míg mondjuk flybacknél 0-1 között)
Ilyen széles szabályzást csak a ZCS rezonáns esetén lehet megvalósítani. (ott tényleg lehet 0 és 1 között)

A flyback konverter lényegében rövidzártűrő, mivel a terhelés csak a légrésben tárolt energiadagokat tudja kivenni.
A forward konverter azonban már nem rövidzártűrő, legalábbis kiegészítés nélkül.
(#) Zupp87 válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
A flyback tápok rövidzár-tűrő képessége világos, persze a megfelelő működéshez a vázolt esetben szerintem rendesen át kell gondolni a kimeneti szűrőt. Nyitóüzemű tápoknál rövidzár esetén szerintem még jól méretezett szűrővel is elég nagy áramok keletkeznének a primer oldalon. A Billings-féle könyvben van egy fejezet konstans áramú kapcsolótápokról, valószínű, hogy azt még át fogom tanulmányozni.
[OFF] Bár ez az ötlet most csak így hirtelen eszembe jutott. Legelőször is szerintem át kéne esnem a "férfivá avatáson" a témában, vagyis az első, 230V-ról üzemelő kapcsolótáp megépítésén
(#) lorylaci válasza Zupp87 hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
Amúgy a szabályzott ZCS táp elméletben nem olyan vészes:
- először veszel egy olyan PWM vezérlőt, ami fix bekapcsolási idejű, változó kikapcsolási idejű
- ezután beraksz egy kettőig számlálót (logikai IC)
- ennek kimenetét rávezeted egy félhíd meghajtó IC-re (mondjuk IR2110)
- ss akkor ez rámegy a szokásis FETekből, trafóból, kondibólés diódákból álló félhídra.


Persze először építs egy tápot, utána sokkal okosabb leszek.
(#) Zupp87 válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
[OFF] Ahogy itt valakinek már mondtátok: akkor majd én is eper leszek a jogobellában
(#) (Felhasználó 46585) válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 18, 2011 /
 
Nem néztél meg olyat, hogy mondjuk 10 W terhelésről rádobsz 500W-ot és közben nézed, hogy mennyire törik be a feszültség és mennyi idő múlva veszi fel a statikus értéket? Meg ugyanezt terhelés ledobásnál? ( Tudom, ehhez kellene egy tárolós szkóp, de ha lassabba kapcsolod az időalapot, akkor azért lehet látni. A ledobásnál csak óvatosan, mert ívet húz, - ezért aztán nem is pillanatszerűen szűnik meg a terhelés, - ha csak kézzel csinálod. Én egy nagyobbacska IGBT-ből csináltam egy kapcsolót, ami azért sokat egyszerűsít a dolgon. )
(#) lorylaci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Konkrétan nem néztem a szkópon, de legutóbb ezt csinálgattam a 250W-os műterheléssel. A digitális szkópom tárolós (mondjuk csak 1 Mipses), szóval ha jól be tudom triggerelni, akkor elkaphatja.
Levételeknél szépen húzogatta az íveket
Kiváncsi vagyok én is, hogy milyen az "impulzusválasz"
(#) (Felhasználó 46585) válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
A terhelőáramról indítsd a szkóp eltérítését, vagy a kapcsoló gate-feszültségéről.
(#) cimopata válasza Zupp87 hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Idézet:
„mennyire lehetne megoldható egy olyan továbbfejlesztés, hogy nem egy, hanem kettő komparátor van a kimeneten.. és egymással összedolgozva (valamint egy kis értékű sönt beiktatásával) szabályzott áram-feszültség karakterisztikát”


Valamilyen szinten megoldható lenne.

Nagy terhelés esetén ha az áram eléri a beállítottat akkor simán átvihető áramgenerátoros üzemmódba, csak újból meg kell emelni a kapcsolófrekit mint pl ahogyan az IC lágyindításnál automatikusan teszi.
(#) elektromoska hozzászólása Dec 19, 2011 /
 
T. Kollégák! Normál "ATX" táppal kapcsolatban a kérdésem a következő: Mely vezetékeket kell ahhoz összekötni, hogy el induljon alaplap nélkül is a táp?
Ezen vezetékeket össze kell kötni, vagy elég csak összeérinteni? Előre is köszönöm segítségetek! Zoli
(#) Zupp87 válasza elektromoska hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
A zöld színű vezetéket kell a GND-re, vagyis a fekete vezetékre kötni fixen. Amíg össze vannak kötve, addig megy, megbontása után leáll.
(#) elektromoska válasza Zupp87 hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
OK! Köszönöm a segítséget!
(#) stelok válasza emmzolee hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Szia
Még egy kérdésem lenne. Az IRF820 elég bele vagy kell az IRF840?
(#) lorylaci hozzászólása Dec 19, 2011 /
 
Tévedtem legutóbb. Nem 250W, hanem 350W műterhelést nyomtam rá Legalábbis 14 Ohm volt a műterhelés (+- táp között, ami 70V terhelve). (7 darab 47 ohmos huzalellenállás párhuzamban, és ilyenből kettő sorban) Persze nem csoda, hogy a műterhelés elég hamar kezdett füstölni.

Közben megnéztem a maximális frekvenciát beállító ellenállást, ami kicsit nagyobb volt, ezért kicseréltem. Most üresjáraton szépen felmegy a freki a kívánt 250kHz-re. Az üresjárati feszültség 36,0V
350W terhelésnél leesik szépen kb 120kHz-re, ami nagyjából a minimális frekvencia. Ekkor 35,0V a kimeneti feszültség.

Ez 2,8% feszültségesést jelent 0-350W-ig, ami eszméletlen jó. Sajnos az esés tranziens jellegét még nem vizsgáltam, valamint a zéner áramát nem növeltem tovább.
(#) roland0327 válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Alig várom, hogy készen legyen
(#) Zupp87 válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Akkor ha jól gondolom, a szabályozható ZCS tápok esetén már nem is PWM, hanem inkább PFM modulációról beszélünk (fix impulzusszélesség, változó impulzus-sűrűség).
(#) lorylaci válasza Zupp87 hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Bizony, azonban ezeket az IC-ket is közkeletűen PWM IC-knek nevezik az adatlapokban.

Ma nekiálltam az 50V típusnak, a vezérlőpnael teljesen megvan, és sokkal szebbre sikerült az előzőnél. Szinte minden alkatérsz benne van. Holnap berakom a maradékot, aztán jöhet a méricskélés.

Remélem olyan lesz, mint vártam, beírom annak is a mért eredményeit, majd frissítem a cikket, és akkor nyilvánossá is teszem. Ez a terv, persze mindig jöehtnek be bökkenők, de karácsonyra szerintem tuti lesz.
(#) (Felhasználó 46585) válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Nem akarok ünneprontó lenni, de nincs neked vizsgaidőszakod?
(#) lorylaci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 19, 2011 /
 
Ma reggel vizsgáztam is, utána csak megérdemlek már egy kis szerelést
Szerdán is vizsgázom, meg csütörtökön is amúgy.
(#) (Felhasználó 46585) válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 20, 2011 /
 
Ajaj... de legalább hamar letudod!
(#) Zupp87 válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 20, 2011 /
 
[OFF]Szerdán akkor közösen szenvedünk Én csütörtökre tartogatom a szerelős napot.. a pénteki vizsga viszonylag enyhe lesz..
(#) lorylaci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 20, 2011 /
 
Még lesz azon kívül nyolc legalább. Ez az utolsó vizsgaidőszakom.
(#) Zupp87 hozzászólása Dec 20, 2011 /
 
Eszembe jutott egy újabb kérdés, ha már a PFM-szabályzott ZVS tápoknál a téma. Létezik-e olyan megoldás, hogy a bekapcsolási időt is változtatják? Ugyebár köztudott, hogy a trafó és a rezonáns tagok rezonancia-frekvenciája terhelésfüggő, kis terhelés esetén csökken, nagyobb terheléseknél pedig nő. Én pl. a ZCS elrendezést szimulálgatva vettem észre, hogy kisebb terhelés esetén hamarabb lefut az áram szinusz félhulláma, és egy kis értéken stagnál, egészen a kikapcsolásig. Más kérdés, hogy van-e értelme, mennyi hasznot ill. mennyi kárt okoz? ZVS-nél a ZVS kondi és a mágnesező induktivitás a holtidőre van belőve.. mondjuk PFM esetén az is folyamatosan változik. Hozna e tehát nyereséget, ha a bekapcsolási idő közel mindig megegyezne a rezonáns tag aktuális időállandójának felével? Vonatkozik a kérdés a szabályzatlan ZCS ill. ZVS tápokra is. Más kérdés, hogy ezt valószínű nem egyszerű leszabályozni.
(#) Zupp87 válasza Zupp87 hozzászólására (») Dec 20, 2011 /
 
Elnézést.. nagy hülyeséget írtam.. had korrigáljam magam.. kis terhelésnél épphogy nagyobb bekapcsolási idő kell.. mert félbevágja a szinuszt. Nagyobb terhelés esetén a kellőnél magasabb frekin hamarabb fut le a szinusz félhullám. Bocsánat.

Megj.: vagyis nem.. igaz.. félbevágja, de a stagnálás is megvan.. na mindjárt teszek fel 2 képet, csináltam egyet névleges terhelésen, és egyet 200mA-es terhelésen. (ahogy majd élőben is akarom: 2x32V)
(#) Zupp87 válasza Zupp87 hozzászólására (») Dec 20, 2011 /
 
Itt vannak.. vagyis a terhelt állapot kicsit több a tervezett 120-150W-tól (amire a trafót méreteztem).. kb. duplája De ugye kis ideig akár ennyire is lehet számítani.
Következő: »»   231 / 782
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem