"A soros induktivitás nem kulcsa a működésnek."

De, nagyon fontos! Tételezzük fel, hogy van egy fázistolós ZVS elrendezés, nincs benne trafó, sem sporos fojtó, csak a kimenetén egy graetz, ami egy áramgenerátorral van megterhelve. Ha vezet egy átló a hídban, akkor az áramgenerátor árama folyik a tranyókon. Ha most kikapcsolunk egy tranyót, akkor az áramgenerátor áramát a graetz fogja tovább vezetni, tehát a dead time alatt a hídban nem fog áram folyni, vagyis nem lesz ami áttöltse a ZVS kondikat. Amikor a dead time letelik, bekapcsol egy másik tranyó, lesz egy nagy áramtüske amivel áttölti a kondikat és ezután a tranyók vezetik tovább az áramgenerátor áramát. ( vagy az áram megoszlik a graetz és az egymás mellett levő tranyók között.

Ha van egy soros fojtó ( vagy szórási induktivitás ), akkor annak a dead time alatt fennmarad az árama és ezzel tölti át a ZVS kondikat. Tehát, a fojtóban nagyobb, vagy legalább annyi energiának kell az előző átlós vezetésben tárolódnia, mint a kondikban tárolt energia. Ez lehet nagy áram, kis fojtó, vagy fordítva. Ez mérlegelés kérdése.

Értem, akkor újra kell számolni. Szekunder feszültséget ha egyenirányítom akkor ugyanúgy kell számolni mint 50Hz szinusznál vagyis váltófesz x gyök2 = egyenfesz?

Katt és Cimopata!. Amit ti írtatok korábban válaszokat a kérdésemre, azok mind "voltage-mode" vezérlésű tápokra vonatkoznak, ahol lehet alacsonybab a mágnesező induktivitás.
Most amit katt ír, lényegében ezt írja le a korábban általam belinkelt INTERSIL doksi, valamint az UCC28950 adatlapja.
Végeztem számolásokat, és az alapján egy 75% max kitöltési tényezőből kiindulva, modern fetekkel (MDMesh II generáció az ST-től) el lehet érni a ZVS módott a teljes terhelés 20% alatt a szórt induktivitás kellő beállíátsával, anélkül hogy a kitöltési tényező-veszteség kevesebb legyen, mint 15%, 100kHz-es kapcsolófrekvencia melett.
200kHz-en már durvább a dolog ott már 20%-ot eléri a kitöltési tényező veszteség, ha le akarok menni 20!-os terhelésig a ZVS-sel, de 70% max kitöltési tényezőnél, még ez is ok.
Ebben az esetben nincs kiegészítő ZVS kondi, mivel az csak a ZVS-hez szükséges szórt induktivitás növelését érné el, és ezzel nagyon sok lenne a kitöltési tényező-veszteség.

Nem. Rezonáns táp esetén az egyenirányított szekunder feszültség elvben megegyezik a kimeneti négyszög feszültség amplitúdójával (gyakorlatilag annál valamivel kevesebb lesz, totál üresjárásban pedig a parazita elemek okozta lengések miatt több), PWM tápegységnél pedig még bonyolultabb a helyzet (lásd: folyamatos áramvezetés, szakaszos áramvezetés). Az effektív érték szinuszos esetbeli képlete itt nem játszik, tekintve, hogy négyszög feszültségről van szó. Rezonáns ill. félhidas PWM tápegységnél a primer feszültség (amivel számolni kell) elvileg 160V, mivel a félhíd kondenzátorok felezik a bemeneti feszültséget, gyakorlatilag meg azért számolunk 150V körüli feszültséggel, mert a puffer terhelés hatására némileg ejti a feszültségét.

Köszönöm a magyarázatot. Tehát amennyi a szekunder feszültsége annyi lesz egyenirányítva is.

Hát, ez sem fenékig tejfel...

Én nem azt mondom, hogy rossz a ZVS, de ha igazán jót akar csinálni valaki, akkor ilyen egyszerűen nem lehet. Amit én használok, az önrezgő ZVS, de ugye ez nem szabályozott. 2 kW-ig ez nagyon jó, persze a terhelésnek ezt el kell viselnie. A nagyobb teljesítményeknél meg olyan ZVS-t használok, aminél külső kapcsolók töltik át a kondikat, ebben nincs soros fojtó és mágnesezőáram sem kell. Ez jóval bonyolultabb, hiszen félhidanként még kell hozzá két tranyó. Viszont használható olyan helyeken is, ahol mondjuk egy alsó diódától veszi át a felső tranyó az áramot, mint pl a D osztályú erősítőkben. ( Ez már tisztára olyan mint a kényszerkommutáció a tirisztoroknál. ) Nem is használom, csak jóval nagyobb teljesítményeken, ahol muszáj, hogy nagyon kevés legyen a veszteség, mert nem lehet használni ventilátort és ráadásul van vagy 50 fok meleg és hihetetlen kosz, tehát, muszáj az IP 65-ös doboz. Az meg tele van kívülről hűtőbordával. De ez nem a hobbi kategória.

Amit még el tudok képzelni, azt korábban írtam, a DT-t egy kis áramkör állítsa be, vagyis csak akkor engedje meg egy tranyó bekapcsolását, ha közel nulla a fesz rajta. Nyilván, már ezt sem olyan egyszerű megcsinálni, legalábbis kell hozzá alkatrész rendesen. De ez még átmenet lehetne a külső kapcsolós, meg a hagyományos elrendezés között.

Ragaszkodsz ehhez a 100 kHz-hez? Ha csak 50 lenne, sokkal barátibb lenne a dolog... és gyanítom, hogy olcsóbb is. Biztosan nagyobb lesz, de mi értelme van az annyira kicsi méreteknek?

Létezik smd kivitelben valami ZVS kondi? Tudtok esetleg típust?

Azért akarok 100kHz fölé menni (igazából a 140-200kHz an tervben), hogy egy ETD34-gyel át tudjak vinni 1kW-ot, mert az még befér az 1U-ba.

Amúgy az UCC28950-nek van egy adaptive delay-funkciója, szóval képes a holtidőket korrigálni a ZVS kedvéért, valamint még a ZVS alatt is képes valley-switching-et alkalmazni. Ezen felül is több optimalizálása van alacsony terheléskere, köztük képes arra hogy a szinkronegyenirányítást bizonyos mértékig kikapcsolja, amikor a kimeneti tekercs árama DCM lenne.
Ezen kívül totál alacsony terheléseknél átmegy burst-módba, sőt arra is figyel, hogy páros számú impulzust küldjön.

Sajnos 1kW felett a ZVS félhídban az üresjáratban lévő mágnesező áram szép kis üresjárati vesztegéeket okozna. Arra pedig rájöttem, hogy az IRS27951S még trükközve sem képes burst-módba, ugyanis ha kikapcsol alacsony terhelésnél a Ct-n keresztül, és ráadok egy hirtelen terhelést, akkor a kiementi fezs leesik, mivel ekkor soft-startol.
Ha kiegészíteném egy IR2110-el akkor annak SD-lábán keresztül tudnék burst-módot alkalmazni, de akkor elveszeni a rövidzárvédelmi áramkör. Ilyen szempontból szemezek az UCC25600-zal, csak ehhez meg trafó kell vagy külső gate trafó, amit én meg nem szeretek.

Igen, délután leesett nekem is mi miatt kell az oda.

Lomexban van NP0 anyagú 500V-os 100pF kondi, brá kerámia, de NP0. Fóliákat nem nagyon tudok, farnellban tuti van, de az drága bolt a pár darabra.

Köszi az infót.

1 U-ba? Hát, te tudod. Tudom, hogy nagyon elegáns, de azon kívül? A múltkorában volt a Lomex-ben egész lapos TDK vas. Csévetesttel együtt 450,- Ft volt, PC40-es anyag. Az biztosan befér és még a teljesítmény is átmegy rajta. Nem vettél belőle?

PC40? nagyker árlistájuk fenn van? Mindig a nagyker részéből rendelek.
Amúgy lehet hgoy sikerül szereznem TDK PC47-et, aminek nagyon örülnék, mert abból 100kHzen egy ETD34 biztos átvinné az 1kW-ot.
Igazáól ez az 1U csak olyan önkényesen kítűzött cél, de most ezt találtam ki, hasonlóan mint a mini rezoáns tápnál, hogy beleférjen a konthás fémdobozba.

Én a turkáló részből vettem. Kétszer is láttam és köztük fél év telt el, tehát lehet, hogy még mindig van.

Én az 1 és a 2 U közötti dobozt fogom használni. A gipszkartonozáshoz használt "C", vagy "U" profilból gondoltam az oldalát, a tetejét, alját meg régi számgép palástjából... csak egy ötlet volt, de lassan nekiállok, csak legyen egy kicsit jobb idő, mert ilyesmit a teraszon szoktam csinálni.

Hali, sziasztok!
Ma délelőtt voltam a Lomexben, és még mindig kapható
a PC40-es TDK vas 450.-ért.

Na, akkor lehet menni bevásárolni, ez jó hír. 450,- Ft-ért csévetesttel együtt és nagyon jól néz ki, hát szerintem jó üzlet. Tehát, aki a tablet gépébe akar új tápot csinálni, ezzel megteheti...

Esetleg tudnál valami bővebb infót róla mondani? Gondolom egy EPC kinézetű magról van szó.
Az árára való teintettel rohannék is bevásárolni, ha nem lenne gipsz a lábamon

Nem sikerült a telómmal igazán jó képet csinálni róla, de mellékeltem egyet, és a TDK-s datasheet-jét.

Bocs, ez lemaradt.

Köszi szépen, de amiket mellékeltél, azok az anyagra vonatkoznak. Jelenleg is keresem a TDK kínálatában, hogy pontosan melyik mag ez. Lehet, hogy én vagyok láma, de még nem találtam meg.
Ha vettél egy ilyet, akkor esetleg meg tudnád nekem mérni a méreteit?

Holnap meg tudom mérni, most sajnos el kell mennem dolgozni.

Szóval... nem is olyan kicsi ez a vasmag.

A vasmag EE. Kb.: 50 x 51 mm a külső mérete. Am = 5,8 x 19,5 mm2. Kb.5,8 mm vastag, ( magassága )
A csévetest kicsit kotyog, tehát magasabbra is lehet tekerni, mint az oldallemeze. Ablakkeresztmetszet a csévetesten mérve: 28,5 x 4,2 mm2 a csévetestnek 2 x 6 db tüske lába van, két sorban, egy mástól 60 mm-re vannak a sorok. A lábak egymástól 7,5 mm-re vannak. A csévetest befoglaló méretei: 51 x 66,5 mm. A lábak az 51 mm-es szakaszokon vannak. A csévetest ( így a trafó magassága ) készre szerelve, nyákba ültetve 16...17 mm

A következő van ráírva: PC40 TDK 9501 Z. Én sem találtam meg sehol. Ez vagy valami hamisítvány, vagy csak kis mennyiséget gyártottak, aztán nem is katalogizálták.

Egyébként, a csévetest eszméletlenül ki van találva, a kivezetések beköthetősége egyszerűen szuper. Az egész nagyon igényesen van megcsinálva és ráadásul még szép is. Amit hiányolok, hogy nincs semmi, amivel össze lehetne szorítani a vasmagot. Hát, ragasztani kell, ha meg kell bele légrés, akkor egy okos kis bilincset kell neki csinálni, esetleg nagyobb átmérőjű zsugorcsövet lehet rámelegíteni.

Fel lehet szerelni állítva is, csak kell neki egy kis panel, amit be lehet állítani az "anyakártyába". Ez akkor jó, ha felfelé lehet terjeszkedni. ( mint pl. a PC tápok.)

Na, kellemes élvezkedést, tervezgetést!

Nagyon kis eltéréssel Katt adatait mértem én is egy öreg tolómérővel. Megpróbáltam használhatóbb képet csinálni,
kettőt feltettem, hátha segít valamit.

Ha valaki fejébe vette, hogy flyback tápot készít, vagy csak érdekli a téma, ill. van a fiókja mélyén pár MOSFET-tel egybeintegrált PWM vezérlő.. itt talál pár hasznos dolgot.
Bővebben: Link

IRF730 FET helyett csak IRF740-est kaptam. Adatlap alapján nagyon kicsi az eltérés, de biztos ami biztos megkérdezem hogy jó lesz?

Nem, ugyanis túl nagy a gate töltése, és az a 2W-os ellenállás nem tud elég áramot szolgáltatni a meghajtásához. Ha sikerül ZVS-re belőnöd, akkor megfelelhet, mert akkor az effektív gate töltés csökken.
Én sem IRF730-cal használtam, hanem modernebb, de nagyjából azonos gate töltésű FETtel. (csak így az Rdson-ja kisebb volt)

Látom most épp a flyback-et tanulmányozod.
Én már kurvára unom a gipszet de így átnéztem a teljeshidas topológiákat (fázistolásos, ZVS...), az összes lehetséges LLC félhíd meghajtó IC-t.
Ezek alapján erősen hajlok az UCC25600 felé, ugyanis a burst-mód miatt jelentős nyugalmi teljesíményfelvétel javulás várható.
AZ IRS27951S ki is köti, hogy mivel nincs burst mód nem szabad a trafó parazita kapcitása maitt túl magasra venni a frekit, valmaint hgoy üresjáratban is tudjon szabályozni icipicivel alacsonyabb szekunder menetzsámot kell választani.
Ha van burst-mód akkor a szekunder menetzsámot megnövelhetem, így kisebb átviteli tényező is elég, feljebb lehet vinni a mágnesező induktivitást (kisebb légrés, gyenge terheléseknél továbi hatásfokjavulás). Nagyon gyenge terheléseknél meg majd burstol.
Ezzel ki tudom tolni a félhíd határát 1kW-ig lazán, és akár 1,5kW-ig. Persze már nézegetem az UCC28950-et, de arra majd csak 1,5kW felett lesz szükségem.

Hát ez nem jó hír. Egyszerűen meglehet valósítani ezt a ZVS dolgot?

Megnézed mennnyi az IC-d holtideje, ebből levonod azt ami a gate áttöltéséhez kell (Fet gate töltése osztva az IC meghajtó áramával). Ezután menézed mennyi az IC-d kimeneti kapacitás, és beszorozod kettővel (mert kettő van). Majd ezt a skori féle számolóba beírod, és megkapod, hogy mekkora mágnesező induktivitás szüksége sahhoz, hogy a a holtidő alatt pont áttöltődjenek a FETek, majd annyi légrést raksz (néhány hajszálny), hogy ennyi legyen a trafó mágnesező induktivitása.
Röviden ennyi.

Megpróbáltam értelmezni a leírtakat de ez magas nekem. Van esetleg pár olyan FET amivel helyettesíthető az IRF730?

A teljesség igénye nélkül: FDP7N40, STP14NM50N, STP13NM50N, STP11NM50N, STP12NM50,
Bármely FET, amelnyke maximális Gate tölsése kisebb, mint 35nC megfelelő. Az hogy mennyire melegszik terhelésre pedig az Rdson-jától fogg függeni. (a kapcsolási veszteségek 70kHz környékén még ZCS-ben is elhanyagolhatók a vezetési veszteségekhez képest).