Mennyire ismeritek a Pyralux nevű anyagot? Ezz a DuPont gyártja, három fólia van egymásra laminálva: kapton, ragasztó, réz. Eredetileg flexibilis áramkörök készítésére találták ki. Elégy könnyen lehet vele DIY dolgozni, mert megfelelő méretre vágva rögtön berakható a lézernyomatóva, és utána közvetlenül marható.
Azt találtam ki, hogy ennek segítségével csinálok planár trafót, úgyhogy egy kigyó alakú nyákcsíkot harmonikaszerűen összehajtogatok.

Az SMD ledszalagok is ebből készülnek. A kígyó alakú nyákcsík /ez alapon készített trafó/ önmagába jó ötlet, kár összehajtogatni. Ezt ha összehajtogatod, elég nehezen fog megszabadulni a keletkezett hőtől.
Nem tudom, de érdekelne neked mi a szándékod ezzel a módszerrel? De az tuti, hogy így lehetőséged nyílik megvalósítani a kivitelezést nagy teljesítmény/biztonság/hatásfokon belül az ámulatos 1/2 U magasságon !

Ahhoz hogy a planár trafód megtekerd egy spirálra lenne szükséged, amit nem tudsz kivágni "papírból". Annyira meg azért a réz nem nyúlik, hogy kivágj egy egyens csíkot és abból spirált csináljál. Ezen gondolkoztam eddig.
Azonban ha csinálok a mellékelt képen lévő formát, a fehér vonalak mentén harmonikaszerűen felhajtogatom, akkor elvileg jó.
Mellékelek egy doksit a planár trafókról. Ahogy itt látod a pinekkel kötik össze a rétegeket, szóval így válasszák ki, hgoy a menteket sorba vagy párhuzamba kötik (szekundereket általában párhuzamba, primereket általába sorba). Azonban én ezeket a pineket szeretném elkerülni, ezen gondolkozok.

Közben kitaláltam egy fokkal jobb hajtogatást, itt egy hajtás egy menet (az elbőbi kigyónál két hajtás egy menet) bár még a áttörés hátravan. Ez a témakör ha jól sejtem a matematika topológia területébe tartozik. Szóvál ez egy totál matek feladvány. Az a poén, hogy minden egyes hajtásnál megváltozik a menetirány.

Az előnye egy ilyen tafónak az lenne,hgoy kimarás után csak kikell vágni ollóval, felhajtogatnál, belecsúsztatni a ferritbe, majd rögötn lehet a kilógó szalagvéget a nyákba forrasztani. Nem kellenének pinek.
Van egy szakdoga, ahgoyl az 1MHz-es LLC konvertert elemzik, és ott például kiderül, hogy pinek elrendezése sem mindegy, és jelentős veszteség esik rajtuk. Ők úgy oldották meg, hogy két szekudner tekercs ment egy nyákra (egy felülre egy alulra), a nyák midnkét rétegén votle gy külön szinkornegyenirányító, és négy ilyen nyák volt összesen.

De nem értem, ha egymás elé hajtogatod akkor csak simán egy lapított tekercsű spirál-gyűrűt kapsz és ilyenkor már nem fog érvényesülni a planár-tekercselés előnye. (mert maga a vékony felület megvastagszik. Gondold el mondjuk 30 menet egymás mellet már jelentős vastagságot produkál) Egyszerűen egy dupla oldalas nyákra kinyomtatnád kakaós-csiga pózba a tekercseket, alulra a primert felülre a szekundereket. Ozt kész. Így legalább nem lesznek egymás hátát néző tekercsek, az áram is megfelelően tud örvényleni, mindenféle kósza szóródás nélkül.
Utólag megjegyezném, hogy azért kíváncsi leszek a 0.08mm es sávokban mennyit, és milyen veszteségeket fog okozni a skin hatás...

De az az alapanyag, amiből dolgozna, 150um vastag. Ebből 30 menet is csak pár mm.
Én inkább ott látom a problémát, hogy mennyire érzi magát rosszul a fólia, ha rádiusz nélkül van hajtogatva.

A planár tekercselés előnye az, hogy nem kell litzét használod, mert a 2Oz rézvastagásg 70um-e jó kb 1MHZ-ig. Ellenben az általam használt széles vezetősáv biztosítja a keresztmetszetet. Szóval a szkin-hatás nek okozna problémát.

Amit te mondasz, hogy egy réteg primer egy réteg szekudner, úgy baromi kicsi lenne a vezetőkeresztmetszet, és emiatt nem lenne jó az egész. Ha megnézed a coilcraft doksit, ott pl a szekundereknél mOhm-os tekercseket kötnek párhuzamba.

A jelenelgi palanár cuccoknál vagy pinek vannak, vagy a fólia szélésre vannak kivezetve összeköttetések, és az egymásra pakolt rétegeket összeforrasszák. A kivezetés kb annyi plusz ellenállás mint nálam a kis kósza, mellesleg nálam nem kellene forrasztgatni a rétegeket.
Mellesleg a gyáriaknál viakat alkalmaznak, ami házilag kivitelezni nagyon nehéz (grafit-szuszpenziós aktiválás, majd galvanizálás, majd maszkután ónozás és majd marás).

Ez végülis egy ötlet a házi megvalsóításra.

Valóban ez egy jó kérdés. Bár volt már velem oylan baleset, hogy a nyákfólia feljött, felhajlott, és általában 2-3 hajtogatást elbír (pedig itt még a 2mil műanyag sincsen) míg el nem szakad.
Ezek alaján arra tippelek, hogy bírni fogja, de majd kiderül a gyakorlatban.

Még gondolkozok a hajtogatási módokon, hátha ktialálok valami oylan hajtogatást, ami a legkevesebb kuszával jár, és a vezetőrétegek közé a legkevesebb szigetelő fóliát kell berakni. (bár szerintme az 1 miles kaptonfólia elég lenne rétegszigetelésnek).

Hát én kíváncsian várom a fejleményeket! Amúgy is ki nem állhatom a magas, böszmeteg tápokat. Szóval jó lenne, ha össze jönne valami trafó, ami érintőképernyős telefon vastagságú.

Sziasztok!

Feltettem egy kérdést, de asszem rossz helyen. Nem írom be ide is, de belinkelem. Ha valaki tudja rá a választ, azt kérném ossza meg velem

Bővebben: Link

Kicsit még emelni akarok a feszen és arra gondoltam, hogy az 5Vos tekercseket is bevonom a dologba, de ha a trafó módosítása nélkül sikerülne felhúzni 35V-ra, akkor nem bajlódnék a tekercsek babrálásával.

Most én forudlok segítésgért, és ráadásul LLC konverter témában.
Megkértek, hogy készítsek négy. négy különböző tápegységet. Ebből kettő elkészült, viszonylag gyorsan sikerült éleszteni őket, problémamentesen. Azonban kettő nem akarja megadni magát.

A vezérlő mindegyiknél ugyanaz, külön nyákon, mellékelem. A kapcsolás a cikkemnél található, de a nyákról is leolvasható. Mivel a trafóknál olyan szórt induktivitást kellett volna beállítanom, ami túl kicsi a laza csatoláshoz, de túl nagy a szoros csatoláshoz, így a trafók szoros csatolással lettek tekerve, majd soros induktivitást raktam be, melyek adatlapja itt található.

A holtidő minden esetben kb 230ns, amelynek elégnek kell lennie. (A számolásaim alapján a félhíd áttöltése 90ns alatt megtörténik, a FET kikapcsolása pedig 70ns alatt, plusz van legalbáb 50 ns tartalék). Ha a holtidő kevesebb az ideálisnál, akkor maximum ZVS veszik el, annyira kevés nem tud lenni, hogy a FETek egymásra nyissanak. Szóval az a tippem, hogy a holtidő kicsi szintén nem okozhat ilyen problémát.

Először azt tippeltem, hogy az IC segédtápnál lévő 150 ellenállás kicsi, és az üti ki az IC-t (bár akkor is a zénernek meg kellene védenie). Az IC elszáll, valamint a FETeket is magával viszi.

Mellékelek egy számolótáblát is, hátha valaki lát benne hibát.

Melyik nyák produkálja a hibát? Én a kicsi szigetelési távolságra gyanakodnék, az 500W-os nyákon a felső fet D-G között keveslem a 0.35mm-t 320V-ra.

Mindkettő, habár az 500W-osból kettő készült, és az egyik működik. Mindenesetre az észrevételed jogos.

Az idén is lesz egy konferenciája az IR-nek. De van itt némi olvasnivaló a tavalyi évről:

http://www.apec-conf.org/free-downloads/2012-plenary

Mint ahogy mondtam alkotok egy 1U-ba passzoló teljesen kapcsolóüzemű végfok eggyüttes tervet.
A végfok terv már alakul, a másik topicban.

A táp már jóval bonyolultabb, ekkora tápfeszre és teljesítményre már illene a PFC, azonban úgy döntötem először egy 1.0 verziót alkotok, ami szándékosan egyszerűsítve lesz. A jó hír az, hogyha szerencsém lesz, akkor sikerül majd beszerezni alacsony profilú ETD39 csévét (32,6mm magas), így az könnyíteni fog jelentősen a dolgon.

Azt hiszem sikerült hozzákapcsolnom a pc táp trafójában a 12V-os ághoz a szabadon álló 5V-os ágat, de azért próba előtt várnék egy megerősítést.
Lényeg az, hogy leszedtem a tekercsek végeit a csévetestről és elszeparáltam 2db 5V-os tekercset. Majd a tekercsek közös drótjait szétforrasztottam és megkerestem a 12V-nak a "végeit" és ezt kötöttem össze a szabad 5V-os részekkel.
A tekercsek induktivitásai a következőek:
5V - 25uH
12V - 175uH
módosított 12V - 360uH
(az adatok nem pontosak, mert csak emlékezetből írom, de kb ezek jöttek ki)
Én ebből úgy gondolnám, hogy jól kötöztem össze, de még megvárom, hogy mások is így gondolják e.

Áramkorlátos tápról próbáld ki, vagy ha az nincs akkor egy soros izzón keresztül. A PC táp átalakítás-os topikba írj inkább, ezzel többnyire ott foglalkoznak.

Rendben köszönöm! Áramkorlátos nincs, de izzós csatlakozás az van...

A kondi parkra is kíváncsi leszek. Sorba vagy inkább párhuzamba kötögeted majd?

Van a lomebxen 250µF 400V elkó, ami 30mm magas, így a primer oldal nem probléma.

A szekunder oldalon meg elég lesz 100V-os kondi (95V tápfesz), amiből a 1000µF szintén probléma nélkül kapható lomexben, és szépen befér.

A pontos topológia még kérdéses, azonban a primer oldali 1µF/W elég, és szekunderen meg annyi kell, hogy elbírja búgóáramot, így azzal sem lesz probléma.

Ühüm, értem, szóval mekkora teljesítményű is lesz a tápod a készülő végekhez? Nagyon várom már! Úgy hiszem, hogy 2x95V-ból már 700W kivehető pl 4 ohm -ra D osztályban, vagyis 2x700W = 1400 azaz 5-6 db 250µF-os primer táp már jól megyen?

Csak azért érdeklődöm, mert én sose tudtam pontosan csak saccolgattam hasraütés szerűen, hogy nekem mennyi és milyen kéne, aztán csak jó nagy bumbszli kondikat nem tudtam hova rakni és zavar a kivitelezés.

Annyi kell, hogy a legnagyobb várt terhelésnél se essen le a feszültség az alá, ahol a konverter még szabályozni tud

Persze mindin van egy szabadsági fog, mert a konvertert is lehet szélesebb bemeneti tartományra tervezni, de az meg egyéb korlátokat vet fel. Az LLC konverternél 10% esést még könnyű szabályozni (1,1 gain), anélkül hogy túl alacsony mágnesező induktivitás kelljen.

PFC esetén pedig mindig a holdup-ra kel tervezni. Vagyis egy olyan esetre, mikor a szekunderen ugrál a terhelés, ekkor ne csakne essen le, hanem ne is menjen fel túl magasra a feszültésg.

Persze te szabályozatlan konvertert csináltál, ott nagyjából annyit kell rakni, amennyit csak tudsz (és amekkora esést engedsz meg a szekunderen, persze az mástól is függ).

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni ennek a kapcsolásnak a teljesítmény növeléséhez:
http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/egyszeru_kapcsolouzemu_tapegyseg.html
Mit kellene módosítani rajta, hogy LED szalagot tudjak vele üzemeltetni? (12V kb. 80W)

Köszi előre is az infókat!

Üdvözlünk itt!

A kapcsolásban szereplő TOP IC egy család, aminek ha megnézed az adatlapját, elég sokféle típus van, különböző teljesítményre. Van már II és III generáció is, nézd meg mit tudsz beszerezni, és utána töltsd le az adatlapját a netről!

A teljesítmény növeléséhez ezután a trafót kell kicserélned. A LOMEXben lehet kapni egész jó áron flyback (a cikkben ilyen topológia van) trafókat, különböző teljesítményben. Ajánlom ott nézz körül, valószínűleg találszu megfelelő telejsítményűt.
Ezen kívül a Farnell, SOSelectronic meg más cégek is forgalmazzák a Myrra kapcsi trafókat, ezekből is van sokféle midnenféle telejsítményű.

Ezután még néhány tagot kell kicserélned: több primer puffer, több szekunder puffer, erősebb szekunder schoottky diódák. Aztuán néhány vezérlő tagot kell módosítanod, aminek pontos tervezésében az adott választot TOP IC adatlapja nyújt segítséget.

Remélem ezek után érthetőek a dolgok, és menni fog

Köszönöm szépen az infókat. Kicsit sok hitelen a cserélgetni való.
Új nekem ez a téma, még most kezdtem beleásni magam.

~80W-ra kapsz a SOS-nál Myrra 74050-et, ahhoz kell passzintani egy TOP245/6/7/8/9YN-et nagyjából. 132kHz-en járatva, csak európai feszültségre (~230V) a 245 már éppen elég, de nyilván a nagyobbak jobbak.
Utána elsétálsz a gyártó weboldalára (Power Integrations), és letöltöd a méretező/tervező programját (PI Expert), majd tervezgetsz vele egy kicsit. A paramétereket addig tekergeted, míg kb. meg nem fog felelni a trafó adatainak és az elvárt értékeknek, a program pedig kidobja hozzá a javasolt kapcsolást, konkrét típusokkal.
Ebben lehet még cserélgetni alkatrészeket, ha nem jót akarsz, akkor panaszkodik. Addig kell állítgatni a paramétereket, amíg az összes warning és error el nem tűnik.
12V-os kimenethez amúgy kb. 100V-os Schottky-t fog javasolni, az MBR20100CT pl. egy jól hűthető cucc, és nem is életveszélyes az ára. Ja, és javaslom szintén a SOS-nál a Samwha RZ szériájú low ESR kondikat, fog kelleni néhány ezer µF-nyi belőlük a szekunder oldalra.

Egy elméleti kérdésem lenne.
Van egy adott kapcsolás, az alkalmazható-e kisebb/nagyobb teljesítmények felhasználására is ?

Az a kapcsolástól (is) függ. Egy hidat meg lehet építeni 20W-os teljesítmény igényhez is, csak ahhoz bonyolult és drága. Egy flyback-el meg elég macerás lenne hegesztőt építeni.
A külföldi irodalmakban vannak ajánlások, mi szerint a következő topológiákat ajánlják adott teljesítmény igényekhez (sacc/kb): 150-200W-ig flyback, párszáz W-ig forward vagy félhíd, 1-1,5kW-ig félhíd, felette teljes híd. Ettől még lehet 10W-ra is félhidat építeni (sőt egész jót), lásd kompakt fénycső.

Sziasztok!

Köszönöm az infókat, nagyon informatív és segítő! Lenne egy olyan kérdésem, mint ahogy a cikkben is szerepel, a PC táp trafóját nem lehetne használni? Természetesen ahhoz méretezni a többi alkatrészt.

A PC tápban csak a standby trafó működik flyback (záróüzemű) módban, a másik kettő nem. Az viszont nem jó neked, mert max. 5-10W-ot lehet átvinni rajta. Amivel próbálkozhatsz az pl. a monitor táptrafója. Azon át lehet vinni azt a 80W-ot, és elvileg van is rajta 12V (vagy 15V) -os tekercs. Az más kérdés hogy az a tekercs sem tud szerintem akkora áramot, tehát valószínűleg át kell tekerni. De a PC táp alapból tudja a 12V/80W-ot, hozzá sem kell nyúlni, igaz semmi köze a cikkben szereplő kapcsoláshoz.