4700µF van most 300W-hoz az elegendő lenne akkor?
(+-25V)

Az is igaz, de 2-300µF-okat látni inkább. Nem vagyok nagy guruja a témának, de kicsit szokatlan ez a nagy érték. Bár 300-hoz az 500 nem olyan sokkal több...

A fi- relé nem fog kiugrani hibaáram híján, max a kismegszakító old le, de ott az ntc, ami korlátozza a bekapcsolásnál keletkező nagy áramot. És az az 1000u tényleg csak 500, nem olyan sok az, 470u szokott lenni a primer puffer sok tápban, én építettem már 1800u- val is, igaz az lágyindítós

Bővebben: Link Itt van egy gyári. Úgy rossz ahogy van, konstrukciós szempontból. Van 2 mm a fojtó és a bizti között. Pont ennyi a hálózati csatlakozó és a föld között. Szerintem a fórumon ennél jobbak is vannak...

De szó esett már arról is, hogy nem tudni milyen lakkal van lefújva. Bár tekintve, hogy kínai, lehet sima akril! Bár ekkora feszültségen az is szigetelhet annyit...

Szia!
A jó múltkor volt erről téma, egyesek úgy vélik; erősítőhöz kapcsolóüzemben is ugyan annyi pufferelés kell, mint hagyományos trafós kivitelezés esetén. Én úgy gondolom bőven elegendő negyede-harmada is de ha nagyon bika a táp akkor az ötöde-hatoda is bőven megteszi. Külömbség csak mérésekkel, pár tizede eltérések fognak mutatkozni ha ettől többet pakol be az ember. Persze, jobb ha több van de észre venni nem fogod. Van aki úgy tud nyugodtan aludni, hogy a 2x30W-os erősítőjébe is 2x80.000uFt pakol bele, a fél doboz kondikkal van teli. Én ezt túlzásnak tartom. Amennyivel több helyet foglal és árban is drágább a megfelelő méretű és kapacitású helyett inkább megfelelően méretezem a táp többi részét.
Tessék megnézni, nevesebb (teht a nem két forintos PMPO) erősítőket szétszedve pl google. Telivan ugyan pufferekkel de 2x...4x akárhány kilówattokra pakolnak be 2-3000µF kondit. (tehát összesen van bennük 10-12.000uF.
Itt most 200-800W-ok mennek általába a fórumon/oldal. Én ehhez 2x1500-3300µF-nál többet nem raknék be, már legfeljebb csak maximum mérésekkel tudod igazolni hogy jobb, ha több. Engem meg nem izgat fel ha a szinusz kimenőfeszültség 4 ohm terhelésen 60V helyett csak 58nál lapít. Untig hidegen hagy. Ahhoz hogy tartsa a a példa 60V kimeneti feszültséget (az erősítő kimenetéről beszélek most) majdnem dupla annyi puffer kell. Mondjuk úgy ahogy észre vettem közel exponenciálisan nő annak a valószínűsége, hogy mennél több puffert alkalmazol annál nehezebb feljebb tolt hangerőnél még szabályosabb színuszt kivenni.
Példa maradjon ugyan ez: 58V-nál lapít /4 ohm. és van +/- ágba 2x1500µF kondi. Ahhoz hogy 60Vnál kezdjen lapítani duplázni kéne, hogy 62-65Vnál lapítson pedig négyszerezni. Ha sztereóba hajtanám akkor pedig nyolcszoros kellene, és hozzá teszem akkor már nyílván a táp többi része is baromira korlátozna, vagyis nem lehet mindent pufferekkel kikalapálni.
Ér-e ez annyit? Mindenki döntse el magába.
Múltkor volt nálam egy RCF aktív hangsugárzónak modulja ami persze kapcsitápos, class D-s volt 1x300 mély /50W magas kimenetekkel. Nem volt eltúlozva 2x1500µF/80V járt hozzá, a primeren 2x220µF 200V sorba kötve, nem több.
Még annyit megjegyeznék, hogy irtó jó hangja volt. Természetesen Powersoft technika.
Tehát általános következtetés:
Hagyományos tápos gyári erősítőkben ami mondjuk 2x50...70...100W-os a következő van:
2x50W 2x3300-4700uF
2x70W 2x3300-6800uF
2x100W 2x4700-10.000uF
Tehát a régi JVC, Philips, Sony, Videoton akármi erősítőkben (amikben mondjuk úgy volt anyag) kb ennyit tettek bele.
Példa:
Nézzük meg az itt fórumon 500W (2x250W) erősítőket (vagyis a hozzájuk készült tápot)
vegyük a 2x50W-ost csak szorozzuk meg 10-zel mert ugyebár 10x-es a teljesítmény. tehát elvileg kéne 2x47.000uF. Elvileg, de itt kapcsolózem van szóval, ha közepesen jónak mondható a tápunk akkor negyede-harmada kell. (amit fent említettem) Tehát 2x10.000µF/500W/4 ohm ra elegendőnek kell lennie. Ha bika tehát példában említett 2x250W (összesen 500W) teljesítményű erősítőkhöz adtunk egy 600-800W-os tápot tehát túlvagyunk méretezve akkor az ötöde-hatoda is megteszi, de akkor is bőven elfog dalolni ha 1/8-ad a hagyományos trafós kivitelezés esetén.
De mondom ez nem tudományos vélemény, hanem totál valódi, mindenki által bármikor utánna nézhető, általános megfigyeléseim alapján írtam le.

Azért vannak itt problémák. Én helyből nem hiszem, hogy szendi cikke segíteni fog. Legfeljebb, csak minimálisan. Akik igazán ezzel akarnak foglalkozni, azok megértik a hozzászólásokból is a miérteket, meg a hogyanokat. Akik nem értik meg, az azért van, mert nem hajlandók végiggondolni, hogy miről is van szó. Ráadásul, a többiek még tüzelik is őket, hogy hát jól működik, akkor az miért nem jó így. ( Inkább nem példálóznék... ) Ebből eredően a cikket csak végigolvassák és semmit nem fognak érteni belőle. Itt a hozzáértőbbek megpróbálják elmagyarázni, hogy hogyan és miért kell úgy csinálni, ahogy javasolják. Én csak azt nem értem, hogy ezeket miért nem lehet végiggondolni, miért kell azt keresni benne, hogy hol lehet belekötni, hogy ez mégis felesleges. Vagy ha valaki megpróbálja megérteni, és mégsem érti, akkor miért nem kérdez vissza? Akkor addig magyarázzuk, amíg meg nem érti. Ráadásul ez a fórum nem arról szól, hogy egy osztálynyi nebulónak kell fejtágítót tartani, hanem akár egy embernek is. Volt itt már egész jó szekunder oldali elrendezés, meg is írtam, hogy jó. A következő napokban meg lett minden változtatva. Mit gondoljak? Minek írogassunk,ha valami ( véletlenül ) jó, az mégis meg lesz változtatva? Mert még a jó sem lett végiggondolva...

Nyilván, egy nyákot sokféleképpen meg lehet csinálni. Nem feltétlenül kell tökéletesnek lenni, olyan nincs is. De ha már valaki elkezd tervezni nyákot, akkor egy kicsit több energia ráfordítással jobbat is lehet tervezni... nekem teljesen az jön le, hogy az utóbbi 3 hétben mintha semmit nem mondtunk volna. Egyáltalán nem biztos,hogy azonnal nyákot kell tervezni, aztán ide kitenni, hogy mások javítsák ki. Nem lehet,hogy először el kellene gondolkozni azon, hogy azok a kritériumok teljesülnek e, amikről szó volt?

Nagyon impozáns video a Youtube-on. Van 120A bekapcsolási áramlökés egy IRF740-en... de nem arról van szó, hogy ezzel valamit kellene csinálni, pedig ezt is leírtam korábban. Meg más is leírta. Ha az illető nem érti, hogy miről van szó, akkor miért nem kérdez vissza? Honnan tudnánk, hogy ki, mit nem ért?

Anyagbeszerzés? Nehéz ügy. Itt mindenkinek el kell döntenie, hogy mit akar. Ha ezt egy hosszútávú hobbinak tervezi, akkor el kell fogadnia, hogy ez nem olcsó. De semmi sem az. Előbb-utóbb elfogynak az alkatrészek, amik látszólag feleslegesek. Sajnos a posta drága. De, minden drága, akár mit nézünk. Lacinak igaza van, amikor azt mondja, hogy venni kell kínából. De azért hozzátenném, hogy ahhoz is kell valamennyi tudás, hogy el tudjuk dönteni, hogy az a valami jó lesz, vagy nem... és bizony ehhez már nagyon komoly ismeretek szükségesek. Én is vásárolok kínából, még olyat is, amit ipari berendezésbe építek be. Igaz, az más kategória, de ahhoz, hogy nyugodtan aludjak kell hozzá egy adott tudás, tapasztalat, gyakorlat, stb.

Nem lehet, hogy ti, ifjú titánok nagyon türelmetlenek vagytok?

Lefújva lakkal? Csak akkor ér valamit, ha a lakk mindent beborít! Tehát, ne érj hozzá, mert ahol lejön a lakk, ott máris nincs meg a kúszóút! Mondjuk egy hegyes felületen hány réteg lakk kellene? Ebből az következik, hogy inkább legyen egy kicsit nagyobb a nyák, de ne kelljen lefújni... Ahol mégis le kell fújni, az más okból van. Például, azért mert olyan helyen van, ahol rezeg az egész és rezgéscsillapítás kell. Nyilván, nem lakkal, hanem valami gumiszerű anyaggal. Mondjuk, szilorkával.

Kicsit offba hajolva:

Nem önmagában a türelmetlenség a baj. Valahol ezt lehet mondani heves motivációnak is. Inkább a céltudatlanság. Sajnos olyan világban élünk ami rászoktatja az embereket, főleg fiatalokat, akik ebben nőttek fel már, netán ebbe születtek, hogy minden instant, kész van, csak le kell venni a polcról.
A média is az egyre korlátozottabb értelmű műsorokat ontja!
Én még elvoltam egy Tom & Jarry-in, vagy egy kockás fülű nyúlon, sőt előbbi már extra volt, és már nyugatias. Mi van egy mai fílmen? Csihi-puhi, szétlőnek mindent, remekül megkreált látványok, és minimális történet. Nincsenek már jó kis krimik, amin agyalt az ember.Kezd a társadalom leszokni a következtetésről, és ha már összefüggéseket kell megérteni, netán tovább vinni, gondot okoz. Főleg ha ehhez még szakmai tudás sincs.

Fura, hogy ahogy telik az idő itt a témában, kezdek átállni a világos oldalra, és beismerni, ez nem egy erősítő, hogy fogom kérek egy nyákot, beforrasztom és működik. De azt hiszem ezt leírtam már egyszer.

A szekunder elrendezéssel egy mostanira céloztál? A "célkeresztes megoldás jónak tűnt nálam is, de abból a szempontból nem éreztem jónak, mert túl nagy volt. Még javítani kell.
Szerintem az hogy valaki egymás után tölti fel a nyákjait nem gond, ha javulást mutat. Mert hogy tanuljon, ha nem így, hogy ki van közösen javítva. De valóban lehangoló tud lenni a "lektorálók" részéről, ha visszalépés tapasztalható.

Nem feltétlenül kor függő, lehet fiatalon is érteni a szóból, vagy épp fordítva. De ez a nyák rendezgetés már fárasztó kezd lenni...

A teljesítmény és a kondenzátorok kapacitása nem lineáris kapcsolatban vannak. Ha a tápfeszt növeled azonos áramnál is nagyobb a teljesítmény.

Én kérném szépen a hozzászólásokat, és ha valamit nem értettem meg, mindenképpen meg szeretném érteni.

Azokkal a 120 Amperes csúcsokkal mit lehet kezdeni? Snubber áramkör nem jó? Mik a megoldások. Ha volt is szó róla, nagyon sok mindent kell észben tartani és most a nyáktervezés és a vezetősávok pakolgatása már nem hagy lehetőséget továbbgondolni a tervet.

Ennyi, kifújt.

A kérdésem az, hogy hol van még elrontva vezetősáv, kondenzátor ami nem jó helyen van, esetleg nem onnan kellene vinni a vezetősávot ahonnan megy. Próbáltam mindent okkal odatenni, ahol van.

Előre is köszönöm!

Csak egy egyszerű számítást tennék hozzá, amit magad is elvégezhetsz. Ha van elegendő pufferkondi, akkor a végfok által felvett áramot a kondi átlagolni fogja. Tehát, a táp ( mindegy, hogy milyen ) egyenáramot fog látni. Ha kevés a puffer, akkor nem átlagértéket fog látni, hanem egyre inkább a tápfesz és a hangszóró hányadosának az áramát és annak van egy csúcsértéke. A csúcsérték az átlagértéknek ( ami DC ) 1,57-szerese. Ha ezt kibírja a táp, akkor alig kell hozzá pufferkondi.
Nyilván, minél magasabb a frekvencia amit a végfok bemenetére kötsz, annál inkább átlagértéket képez a pufferkondi. De azért mondjuk 30 Hz-re elég sok kondi kell...

Miért zöld és miért nem fehér alapon világoskék? 0, 95 kozul kivenném a furatot és 0 160, környékére tenném. Csak mechanikusan néztem.

kis off: Igen azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy vannak ezek a verseny hangosító autós akármik. Ott nem ritkán több 1 F-os kondit raknak be pontosan ezért.

Igen, nem ritka hogy több 10000µF van egy hagyományos erősítőben (nekem is 2*20000µF van 2*350W/8ohm -hoz).Ez az első ilyen tápom, és gondoltam hogy inkább megkérdezem minthogy utána baj legyen belőle.A sima trafós méretezéshez nekem se lenne gond, de ez így még új és így némi problémát és kérdést felvet.Köszönöm a kimerítő választ, értettem a lényeget belőle .

Azt a furatot még arréb pakolom, négy sarka mindenképp, és még összébb is kellene nyomni egy picivel a nyákot.

Most egyelőre az elmúlt hetekben elhangzott dolgokat próbáltam tartani. Ha valami elvitt, és nem jót csináltam, akkor az a sok mindenről volt szó és megzavarodtam effektusnak köszönhető.

Áramcsúcsok? Az a baj, hogy egészen mást kell csinálni. Vagy rezonánsat, ott nem ekkora gond a rövidzár. És ugye rövidzárban indul el a táp, hiszen a kimeneti kondik töltetlenek! És még rá is tettél lámpákat, amiknek a hidegellenállása jóval kisebb, mint melegen.

Vagy, a kimenetre kell fojtó a graetz és a pufferkondi közé. Ettől még nem lesz jó, de ez korlátozza az árammeredekséget. Vagyis, az áramkorlát szintjét ( mondjuk 10 A a primeren ) csak néhány periódus után fogja elérni a primeráram. Az áram fűrészfogszerűen fog emelkedni. Akkor le kell állítani az egész tápot, mondjuk 10...100 ms ideig. Ekkor már a kimeneti kondi valamennyit töltődőtt. Kis idő múlva újra kell indtani a tápot, megint néhány periódus után eléri a primeráram az áramkorlátot, akkor megint leáll a táp. De már magasabb feszültségen van a pufferkondi. És így szép lassan ( mondjuk 2..500 ms alatt ) feltöltődik a puffer úgy, hogy nem lendül túl a primer áram. A tápnak ebben az időben egy kicsit zizegős hangja van.

Sajnos, ez a megoldás a bemeneti pufferkondira hatástalan. Arra is kell valami megoldás. ( Legalábbis illene...) Én lágyindítást szoktam használni, egy ellenállás van a bemeneti pufferkondival sorban, amit egy kis tirisztor zár rövidre. A tirisztor vezérlése a főtrafóról történik. A főtrafó meg csak akkor indul el, ha már a megy a félhíd. És az meg csak akkor indul el, ha már megvan a közel névleges pufferfeszültség. Vagyis, nem árt bele egy bemeneti késleltetés, hogy a bemeneti puffernek legyen ideje feltöltődnie.

Ez csak elmondva ilyen bonyolult, de azért kétségtelen, hogy nem annyira egyszerű, mint amiket lehet látni a neten. Viszont, teljesen korrekt működésű.

És a nyákterv? Tanulság szempontjából elfogadható? Jobb mint az előzőek? És még mit lehetne rajta alakítani, amitől még jobb lehetne?

Arra gondoltam, mi lenne ha a primer puffer töltődésekor már menne a táp és a szekunder kondik is töltődnének, az NTC meg megcsinálja a lágyindítást.

Ha már triakos lágyindító kell, meg miegymás, akkor olyan bonyolult lenne ez a PC trafós amúgy egyszerű táp, hogy új trafót tekernénk, rezonáns módban, szabályozott kimenő feszültséggel.

Sajnos, távolról sem olyan egyszerűek ezek a dolgok,mint amilyennek egyes helyeken beállítják...

Azt éppen észrevenni, hogy egyáltalán nem olyan egyszerűek. Nem véletlenül szenvedek vele napról napra. Fiatal vagyok, majd csak megértem egyszer...

Már bocsánat hogy belevauzok egyenest a téma közepébe,de nem lenne egyszerűbb egy jól megtervezett panelt belinkelni egy szakinak(előttem valaki ugyanezt már kérte),és azon elmagyarázni hogy mit hol és miért,minhogy oldalakon át fosni a szót hogy ez igy-úgy nem jó,nem olyan egyszerű tápot épiteni,nem olyan könnyű,aki érti az majd megérti...
Hát ez nem segitség.A topik legnagyobb szakijai egy-egy konkrét példán (panelon) ha leirnák hol kell vigyázni,milyen minimumokat kell betartani,rövidebb idő alatt sokkal többet segitenének a nyák tervezésben,épitésben.
Ez igazi segitség lenne.
Már egy ideje én is gondolkodom saját táp épités terén,de az igazat megvallva kicsik elbátortalanodtam a sok pro-kontra hozzászólás olvasása után,pedig már jópár kapcsolóüzemű tápot javitottam meg(nem vagyok teljesen járatlan a témában).

Jó ötlet lenne, de nem vinne semerre. Mindenki úgyis a saját fiókjából építkezik. Nem? Hány meg hány normális nyákterv lebeg fenn a neten, (ittis vannak cikkek) sőt ott vannak az applicaion note-k, a gyári pl IR adatlapok. Ki olvasta azokat el? Ott vannak benne a működő referencia nyákok. Érdekes, hogy senki nem akarja azokat megépíteni.
Na ezért.
Mert hiába el van énekelve, hogy azt ne oda tedd. Fogja és oda teszi. Ne így vidd. Már csak azért is úgy viszi és jön a sírás rívás hetek-hónapok óta hogy egyhelyben toporzékolunk. Elolvassa, tökre úgy tesz, hogy megértette aztán mégse úgy csinálja.
Ez az első. A második meg csak lemásolgatnák ha megtennék, de nem értenék meg. Ugyan úgy jönnének a pro-kontra kérdések.

Nekem erről egész más a véleményem. Mindenki másmilyen tápot akar csinálni. Ha megfigyelted, akkor itt nyáktervezés ügyben nem egyfajta tápról volt szó, hanem elvekről. Ezeket az elveket kellene megérteni és alkalmazni. Voltak példák belinkelve, meg szendi írja a cikket, elolvasod, és bátrabb leszel.

120A csúcsok?

Működik még mindegyik táp?
Nekem még működik, szóval bírja az...
Pedig nekem aztán nincs benne semmi védelem.
Igaz rövidzárlatot nem tennék bele, mert akkor vége lenne.

Nekem jobban tetszik mint az előző, de szerintem te is érzed, hogy ez egy jobb elrendezés nem? Kicsit belefirkáltam képszerkesztővel a rajzodba. Igazából már csak soros tekercs kellene, meg két dióda, és kész a rezonáns táp ..nem tudok többet írni betámadott egy 2 és fél éves kiscsaj .

ÉN személy szerint példából tanulok, kicsit nehezen értem meg a dolgokat, de ha egyszer megértem, akkor az örökre megmarad.

Annyira örültem volna, ha a tanulmányaim során ilyen témakörre is kiterjedt volna az ismeretátadás. Nekem az kell, hogy ideüljön és a saját hibáimra mutasson rá valaki, ha kell százszor is.

Ezeket tartottam szem előtt a jelenlegi tervnél:

1. Minden vezetősáv legyen a lehető legrövidebb. Két pont között az egyenes a legrövidebb út. (Ezt felülírja az, hogy ha túl nagy potenciál különbség van a vezetősáv között, akkor próbálom keszekuszán elkerülni őket, hogy legkevésbé lássák egymást),

2. A kondenzátorok helyes bekötése oly módon, hogy ne kerülhesse ki őket az áram,

3. A FETmeghajtó IC a lehető legközelebb legyen a FET-hez, és a GAT- SOURCE kivezetése a fetmeghajtóra közvetlen vezetősávval kapcsolódjon,

4. stb... (szélessége a vezetősávnak, hogy bírja az áramot, stb...)


Jaj, még egy hozzászólás: Hiába olvastam el az IR applikációit, és a minta tápját pl amikor az IRS27951 rezó tápomat készítettem. Jó pár dolgot hamisnak tartottam, mert akár mit csináltam, akkor se tudtam úgy megtekercselni a trafót, ahogy leírta Helen Ding. Menetszámok megegyeztek, mégsem hozta azt a szórt induktivitás értéket amit neki. Szóval vagy elírta, vagy valamit eltitkoltak még.

Köszi igen, a Felső Fetnél a vezetősávot már mielőtt írtál kijavítottam, mert a terület kitöltés miatt arrébb került. De a SOURCE-re vissza varázsoltam. Attól félek, hogy túl közel van az alsó fet GATE vezetősávja a félhídhoz. Ezért próbálom lentebb taszítgatni.

Nálam is rohangál egy 2 és 3,5 éves... Nehéz így rajzolni. De nem adom fel!

Igen, érezhetően jobb lett. Jobban is tetszik. Már engem az is elvakított, amikor sikerült elforgatni a FET-eket, mert ezzel az elrendezéssel rövidebbek lettek a vezetősávok. Oda került egykupacba a FET, közel a kondihoz, a trafó sincs messze. Már ennek is örültem.

A soros induktivitást a primer körbe tennéd? És a kondikkal belőnél egy LC - rezonáns kört - és a diódák lehetnek MURS260 -asak SMD-ben? Mert az elférne alul, vagy kevés a 600V 2A?

A 3. pontodhoz: a gatemeghajtás a legközelebb legyen a FEt-ekhez, a FET-ek egymáshoz és a tápfeszhidegítő kondikhoz a legközelebb legyenek. Vagyis, ezt a három dolgot a lehető legkisebb területen kell megvalósítani. Ha kicsi a terület, akkor az csak úgy lehetséges, hogy minden nagyon közel van egymáshoz, vagyis minden fólia nagyon rövid. Hogy a trafót hova teszed, az legfeljebb csak az RF zavar szempontjából lényeges. Egy fojtónál szintén.

Ami még lényeges, hogyha van egy fogyasztód,amit rákötöttél egy kondi két sarkára. Akkor a rákötődróton is fog feszültség esni. Valamennyi, hiszen van ellenállása, meg induktivitása. Legyen ez a drót mondjuk 2-szer 10 cm. Ha mondjuk 5 cm-nél rákötsz egy újabb fogyasztót, akkor az előbbi fogyasztó árama által ezen az 5 cm-nyi dróton eső feszültséget fogja látni! Ebből az következik, hogy nem lesznek egymástól független tápellátásúak. Ez a hatás annál rosszabb, minél nagyobb sebességgel változik az áram ezen a 2 x 5 cm-en. Ha csak sima egyenáram folyik, akkor csak ohmos feszesés lesz, de ha nagy az áramváltozás sebessége, akkor a drót induktivitásán jó nagy fesz eshet. A megoldás az, hogy külön kapjanak ezek az áramköri részek betápot. Vagy legalább a teliföld.

Ha meg még a felső kondiról jöttök le a trafóra, a keletkező résbe el lehet rakni a snubber részt.

Azt hiszem ettől jobban, nem lehet közelebb tenni a hidegítő kondit, a fetmeghajtót és a feteket egymáshoz.

A fogyasztósat értem. Ha külön vezetéken mennek a fogyasztók? Csillagpontból? Az lesz a jó ugye?!