Multiméterrel mértem, nem kötöttem mindkét végét az elemre. Azt hittem, a multiméter feszültségmérésével nem tehetem tönkre. De akkor kicserélem.
Ezek szerint jól tudom, hogy záró irányba semmit nem engedhet át.

Csak szimplán a multiméterrel mérj, nem kell trükközni, és igen, a dióda ha jó, akkor záróirányban csak nA-es áramok folyhatnak. Viszont jobban tennéd, ha 1-2A-es diódát használnál, mert azért egy olyan biztonságosabban használható.
Kezd itt offos lenni a téma, úgyhogy be kellene fejezni és a dióda-ellenőrzési témát átvinni a kezdő kérdésekbe.

Ez így zöldség. Biztos hogy nem nyitófeszültséget mértél.

Akkor nyernek értelmet az általad írt értékek, ha feltételezzük hogy sorba kötötted vele a műszert. Csakhogy nem így kell mérni a nyitófeszt.

Záróirányban mérve, sorban 0,6 V egy 10 Mohmos műszeren az 60 nA szivárgó áram. Ez reális.

Pontosan úgy volt, ahogy írtad. Az elem egyik pólusához érintettem a dióda egyik lábát, a másik pólusához a volt mérő egyik drótját, és a dióda másik lábát a műszer másik drótjához, tehát sorba kötöttem őket. De én nem akartam nyitófeszültséget mérni, csak azt megtudni, melyik lábat kössem a + pólushoz. Azonban nagyon meglepett, hogy a másik irányban is mértem feszültséget, pedig azt hittem a dióda záró irányban egyáltalán nem engedi folyni az áramot.
Ha normális, hogy záró irányban is folyik áram, akkor hogyan védjem a kondenzátort a sötét időszakokra a kisülés ellen? Jó megoldás két dióda sorbakötése? Elkészítettem közben az LM317-es töltőt, tehát ha több dióda kell, feljebb tudom állítani a feszültséget, hogy a kondenzátorra úgyis 2.7V jusson.

Itt szerintem inkább a voltmétered vert át. Annak igen nagy a belsö ellenállása igy a dioda záróellenállása elenyészö hozzá képest.

Ha 60 nA túl sok (nem kerestem hogy pontosan mit is építesz, milyen paraméterekkel), akkor más típusú schottky kell. Könnyedén találsz 10-ed ekkora szivárgó áramút, aminek csak 0,1...0,2 V-tal nagyobb a nyitófeszültsége. Valamivel nagyobb zárófeszültségű típusok közt érdemes nézelődni.

OK, visszaolvastam, 500 F 2,7 V. Ennek az önkisülése biztosan több nagyságrenddel magasabb, mint 60 nA, úgyhogy a dióda szivárgása a legkisebb problémád. Először a kondi önkisülését mérd le szerintem!

500F*2,7V=1350As, ezt fél nap alatt átlag 32 mA-rel tudod feltölteni.

Az LM317L az ajánlott R1=240 ohmmal felzabál 5 mA-t, ezt kellene gyorsan sokkal nagyobbra cserélni, mondjuk 2400 ohmmal már csak 0,55 mA menne a kukába.

Vagy az egész soros stabilizátoros megoldást elvetni, és helyette betenni egy sönt stabilizátort, ami 2,5...2,7 V fölött nyit, viszont addig semmit nem csinál.

Ez lehet pl. egy nagy teljesítményű kék LED, mint legegyszerűbb, bár nem legolcsóbb, és nem is túl precíz megoldás, viszont cserébe jelzi a felöltött állapotot a legnagyobb napsütésben is látható módon. További hátránya, hogy pár tized V-ot még kiszed a kondiból naplemente után.

Precízebb megoldás egy LM431, 2,7 V-ra beállítva két ellenállással. Ha 100 mA-nél többet is le tud adni a napelemed, akkor még egy tranyóval ki kell egészíteni.

Köszönöm, írtál pár dolgot, amin új számomra.
A napelemem 6V 1W-os, nekem 1 órán belül feltölti a kondenzátoromat.
Azt láttam én is, hogy a kondenzátor önkisülése is jelentős, éppen ezért nem akarnám még fokozni is. Bár az is igaz, ha érdemben nem nyerek vele időt - amíg újra kisüt a nap - akkor lehet, nem érdemes tovább bonyolítanom.
Az LM317-nél most valóban csak 500ohm körüli értékek vannak. Erre nem is gondoltam, amikor kiválasztottam. Bár most már a diódával együtt nem hiszem, hogy számít.
Ezt a sönt stabilizátor fogalmat nem ismerem, de gondolom, valami olyan lehet, mintha zener diódával stabilizálnám a feszültséget.

Valami nagyon furcsa történt! Rátettem a diódát az lm317 kimenetére, és így beállítottam a kimenő feszültséget 2.7V-ra.
Előtte dióda nélkül az LM 317 viszonylag hamar feltöltötte 2.7V-ig a kondenzátort. Most azonban órák óta nem megy feljebb a feszültség, mint 2.45V. Pedig vakítóan süt a nap. A kimeneten 2.45V fölé nem megy. Ha leveszem a kondenzátort, akkor 2.7V-ot mérek.
Egyértelműen a diódától van, de nem értem, mi történt?
Megnéztem a bat42 adatlapját, de ott azt írja, 200mA-t átenged. Különben is, gondolom a töltés vége felé egyre kisebb az áramerősség. Az ellenállása változna terhelés alatt a diódának? Tanácstalanságomban a diódával párhuzamosan bekötöttem egy másikat, hátha ez segít. Érdemben nem változott a helyzet (2.46V).
Ha feltekerem az üresjárati feszültséget 3V-ra, akkor szépen megy tovább a töltés, de hát ez nem megoldás.
Mi lehet ennek az oka? Milyen tulajdonságának kell másnak lenni a diódának, hogy rendben feltöltse az üresjárati feszültségig?

Nézd meg az adatlap "Electrical Characteristics"-nál a forward voltage sorokat és látod majd, hogy különféle áramokhoz eltérő feszültségesés társul.

Vagyis meg kellene mérnem, hogy teljesen feltöltött állapotban mekkora áramerősséggel veszi fel a töltést a kondenzátor, azaz mekkora a belső ellenállása ilyenkor, és ezen az áramerősség szinten megnézni, mennyi a feszültségesése a diódának, és ennyivel fölé állítani a 2.7V-nak ... Hát, azt reméltem, ez egy egyszerűbben megoldható feladat ...
Azért köszönöm, így legalább értem, mi történik. Lehet, hogy akkor okosabb letennem a diódáról, és a két ellenállás értékét emelni minél nagyobbra az lm317 kapcsolásában?

Szia! Gondolom az LM317 feszültségosztója a dióda és az lm317 között van. Az nem megoldás, ha a visszacsatolást áthelyezed a dióda után? (dióda és kondenzátor közé) Így nem kell fölé állítani a töltőfeszültséget.

Csak akkor lehet ezt megtenni, ha a negatív ágba kerül a dióda. Persze miért is ne?

De sokkal egyszerűbb a problémás ellenállást nagyobbra cserélni, vagy sönt stabilizátort használni.

Megfontolandó még egy második kondi sorba kötése is kétszeres energia érdekében, persze kérdés hogy mi táplálkozik róla. Két kondi szerencsés esetben egy szimpla diódán keresztül is tölthető bármi egyéb védelem nélkül, elhanyagolható veszteséggel.

0 nyitófeszültségű, ideális dióda kellene hozzá.

R1 értéke a felhős időben töltést befolyásolja, akár a teljes áramot is felzabálhatja. Diódával is.

Igen, a zener is egy sönt stabilizátor.

Megpróbáltam a diódát az R2 ellenállás elé betenni, de elsőre nem túl nagy sikerrel. Akárhogyan is állítottam R1, R2 értékét - most mindkettő egy 500 ohmos trimmer - 5.5V és 6V közötti értékeket tudtam csak elérni. Gondolom azért, mert a dióda ellenállása sokkal nagyobb, mint az R1, R2 értéke?
Ha a dióda ellenállása az áramerősségtől függ, akkor nem fog a töltés során változni az ellenállása, és ezzel a kimeneti feszültség?

Nem tudom hogy valójában hová is tetted a diódát, de bárhová is, értelme az egésznek nincs. Iván javaslata azzal a módosítással hogy a dióda a negatív ágban legyen csak azt oldaná meg, hogy a feszültség stabil maradjon, viszont úgy szinte semmit sem érne a szivárgó áram ellen. Ereszd el!

A többi megoldással foglalkozz, azoknak van értelmük!

Kidobtam a diódát, és az R1 helyére 100kohmos ellenállást tettem. A kalkulátor szerint R2 ez esetben 23kohm. Oda egy 35kohmos trimmert tettem, és kimentem a napra. Most elég felhős az idő, de akárhogyan is csavargatom a trimmert, a legkisebb feszültség, amit el tudok érni, 4.5V. (4.5V és 5.5V között mozog)
???
Megmértem terheletlenül is a napelemet, 6V. Gondolom, az áramerőssége pici ilyenkor. De hogyan jöhet ki 4.5V? Hisz ez azt jelenti, hogy gyenge fényben a beállított értéknél nagyobb feszültséget is tud ez az lm317?

Most szép napos idő van. Így sem működik. Tovább teszteltem a kapcsolást, kicseréltem minden alkatrészt, és ugyanez az eredmény.
Ha visszateszem az 500ohmos ellenállásokat, működik, de R1 helyébe már 4.7kohmot betéve sem adja azt az eredményt, amit a kalkulátor.
Ezek szerint valami miatt ez az LM317LZ csak alacsony ellenállásokkal működik? És van olyan LM317 is, ami működne 100kohmos ellenállással is? Melyik paraméterét kell figyelni ahhoz, hogy nagy ellenállással is helyesen működjön?

Sziasztok!
Szeretném megérteni, hogy ha beteszek egy-egy puffer kondenzátort egy DC-DC konverterbe előtét és kimenő puffernek akkor az hogy fogja csillapítani a feszültség ingadozásokat a be és kimeneten és hogy méretezzem.
Van valami animált video valahol, ahonnan megtudhatnám hogy működik ez?
Félek ha leírjátok úgy sem értem meg egykönnyen és valami animáció értékekkel többet segítene.
Köszi.

Ilyen ábrát találtam
Forrás oldal
Ami mutatja a feszültséget négyszögjel esetén, de nekem az kellene ha DC áram pufferként fixen fel van töltve és kap egy nagyobb feszültség impulzust akkor mi történik.

Gondolom az lenne a logikus hogy egy ilyen exponenciális csúcs lenne a tetejére téve az adott feszültségszintnek, csak sokkal lassabban csengene le mert nincs légyeges fogyasztó csak az önkisülés a bemeneti állandó feszültségen és az átfolyó kb. fix áramon kívül ami az adott szinten tartja a puffer kondenzátort.

A puffer kondenzátor (azért puffer) mindig a forrás csúcsfeszültségére töltődik, üresjáratban (terhelés nélkül) és állandósult állapotban. A tranziens időkben az időállandók, és azok viszonyai játszanak, a kapott jelalakok ennek megfelelően alakulnak. Az időállandók az áramkör ellenállásaiból, és kondenzátorai értékeiből számolhatók. A terhelő áram, és kimeneti feszültség adja a terhelő ellenállást, ebből, és a pufferkondenzátor értékéből számítható a kisütési időállandó, a meghajtó feszültség forrás belső ellenállása, és a pufferkondenzátor értékéből pedig a töltési időállandó. Ezt mutatja a példa ábrád.
Ha rákeresel az egyenirányítás kulcsszóra, ott láthatod, hogy hogy alakulnak ezek az ábrák félszinusz esetén a pufferkondenzátoron.