Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Elkészítettem a panelokat a terveid szerint.
 Egyelőre eddig jutottam velük. Képek alul. Lesz Lötstop is rajtuk. Idő kérdése az egész. :yes:
Kimaratva meg itt vannak képek.
 Folyt. köv. ha megint ráérek vele foglalkozni. 
Én többször átolvastam a hozzászólásokat, javaslom azt másoknak is!
Feltettem képeket ebbe a topikba egy több hete készülő projektemről ami kb 90%-ban készen van. Sőt, ha visszaolvasol akkor láthatod hogy direkt leszögeztem hogy ennek a panelmérőnek a megálmodásakor a legelső kritérium az volt, hogy hétszegmenses LED kijelzői legyenek. (A második pedig hogy PIC vezérelje.) Na ezután jönnek azzal, hogy LCD-vel csináljam, meg hogy analóg mutatós műszerrel jobban lehetne látni az áram-változást... A hozzászólásod szinte minden mondatába bele tudnék kötni szakmai érvekkel, de nem teszem! Jobb a békesség. 
Szerintem sima dióda is jó lenne, csak schottky volt ami először a kezembe akadt.
Hello!
Én inkább egy új projektet ajánlanék erre a műszerre.. Ha már táp van, és teljesítményt is mér, akkor nem ártana ugyan ezzel a műszerrel, egy műterhelést is készíteni. Mert pld. DC/DC konverterek hatásfokmérésénél kell a legtöbbet számolgatni. Így meg egyből látnád az eredményt.. üdv! proli007
Szia!
Ez a projekt mostmár mindenképp el fog jutni a 90%-ról a 100%-ra.  De! Tervben van egy hatásfok-mérő műszer ami DC/DC tápok vagy akár hálózati kapcstápok hatásfokát tudná mérni. Tehát bemeneti és kimeneti feszültséget, bemenő és kimenő áramot illetve cosFÍ-t mérne.
Nekem az a véleményem, hogy elsősorban azt kellene segíteni, aki dolgozik, nem tudom neked hogy esne, ha sok munkát belefektetsz valamibe, és más egyszerűen azt mondja nem ér semmit. Abban igazad van, hogy van előnye az analóg kijelzőnek, mégpedig a gyors állapotváltozás indikálása, ez adott esetben még jól is jöhet ez nem kétséges, viszont, egy digit panelmérőnek is megvan a maga előnye, ez pedig a pontosság, illetve az, hogy nem kell odahajolni és hunyorogva számolgatni, leolvasni, hanem egyszerűen odapillantasz és tudod mi az érték. Ebben a kapcsolásban a pontosság játszik szerepet. Amiről te beszélsz az egyszerűen más lapra tartozik még akkor is ha mindkettő egy műszer. Oda nem kell sem PIC, sem más, egyszerűen pár ellenállásból össze lehet dobni akár egy árammérőt, akár egy fesz mérőt. Remélem érted a lényeget.
Üdv.
Én kezdtem a vitát, bár ezt már ezerszer kiveséztük. Lényeg hogy pár ellenállás ez és csak egy opció. De tényként el kell fogadni sokkal egyszerűbb a pár ellenállást alapból a mérőpanelre tenni mint külön panel neki. Például kikapcsolható is lehetne mert nálam például 50% ban kell csak és nem akarom tönkretenni a műszert. Azért csak jobban néz ki ha nem kívülröl kell hozzátenni egy analóg multit.
Ez az én véleményem, persze ettől el lehet térni. Lényegében opció, persze aki csak erősítőt éleszt annak elég bőven még az analóg műszer is. Megjegyzem vakerán is van hasonló műszer, de tény hogy drága, meg ha tönkremegy nem csak égetsz egy új mikrovezérlőt. Ezt meg csak után kell építeni mert valószínűnek tartom azért közölné le.
Az a kérdésem, hogy ez a hővédelem 24V-tal is ugyanígy fog működni? (Mert 24V-os ventit használnék.)
Ha megoldod, hogy SD1 katódjára csak a tápfeszültség fele jusson, ugyanúgy fog működni, mint 12V-ról.
Üdv!
300W-os számítógép tápot át lehetne alakítani 35V-os nagyonmax 3A-es táppá? Ha csak 2A-t tud, az sem baj. Egy szabályozható disszipatív tápegységnek lenne az előtéte.
Helló.
Szerintem könyebb megoldani ha 24V-ról megy az egész. Az én szimulációm ilyen. Gondolom ez is ugyanúgy jó.
TINA-val van csinálva. Nem rossz kis progi én is kisérletezek vele most, eddig MULTISIM 10-ez használtam.
Elkészítettem a labortápom előlapjának a tervét.
Jó lesz így? Véleményezzétek. Köszi 
Tetszetős és átlátható, viszont én csak egy dolgot kérdeznék meg, illetve egyre lettem figyelmes. Úgy tudom, legtöbbször kimenetenként szokott plusz 1 föld-kivezetés is lenni az előlapokon, nálad összesen látok 1-et bal oldalon alul. Ennek mi az oka? Esetleg ki lehetne terjeszteni ennek a számát 3-ra.
 Bár nem tudom egész pontosan, mi okból van ez a földelési lehetőség így többszörözve. Gondolom, ha műszerparkos mérésről lenne szó, akkor közösíteni lehetne egyszerűen a földeket...
- Angol helyett talán magyar nyelvű feliratok illenének rá.
- V/Adj ás A/Adj mit jelent? Ezek helyett "kimeneti feszültség" és "árammaximum" vagy ehhez hasonló lenne a helyes szöveg. - Overload=túlterhelés. De itt nem erről van szó, csupán elérted az áramkorlátot! Ha mindenképpen angolt akarsz, akkor LIMIT lehetne vagy CURRENT LIMIT. - Nem tudom van-e rá szabály, de még csak olyan szinezést láttam, ahol a feszültség volt a zöld, és az áram a piros. Nekem ezért ez a megszokott. Nálad fordítva van.
Ettől sokkal izgalmasabb, hogy az egyetlen földelési pont hová van belül kötve a tápegységben. Ez engem is érdekelne.
Illetve ha majd ezt megtudtuk, akkor mire lehet használni ezt a kivezetést? Komolyan tartok attól, hogy ez a hálózati védővezetőhöz kapcsolódik valahogyan, ami a kettős szigetelésű irányba haladó világunkban elég sok bajt okozhat.
Igazából nem értem, hogy a műszereken miért van több földelés. Ha csak nem azért, hogy a benne lévő tápok lehessenek pozitív, ill. negatív testelésűek. Vagy akár földfüggetlen, ha úgy tetszik. Azt nem is tudom így hirtelen, hogy oldjam meg. Amit én kigondoltam egy darab földelést, az úgy lenne, hogy a készülék házát hidegíteném össze a földeléssel, és azt tudnám össze kötni pl: a szkóppal, vagy mással..
Ahaa
Akkor hogy földeljek? Egyáltalán akkor kivezessem? Ti hogy oldanátok meg? Sajnos muszáj lesz építenem egy ilyen nagy dobozt, mert nem lehet ekkorát készen kapni. Ha építek, akkor alumíniumból, és akkor nem árt valamit kezdeni a ház földelésével. A kijelző hogy melyik piros, vagy zöld, az szerintem mindegy. Én csak betettem a képeket, és kész. Meg is cserélhetem akár. A magyar nyelv használata?? Azért használtam az Angolt, mert ott rövidebbek a megnevezések, és egyre inkább egy kikiáltatlan világnyelv. Magyarul?? Hát gondolkozok az elnevezéseken.
Nekem tetszik az angol felirat, de egyetértve Alkotóval az overloadot overcurrent-re, current limit-re cserélném.
A színjelölésben szintén igazat adnék a fórumozóknak, nagy betáp és elosztószekrényekben is a feszültség zöld, az áram piros. Én ezt munkám során mint egy íratlan szabályként tapasztaltam Egyébként nagyon tetszik a design.
Üdv! Készítettem a a tápomhoz egy rövidzár és hővédelmet. A kapcsolásokat magam találtam ki. Azért raktam fel ide mert hálás lennék ha egy nálam hozzáértőbb fórumozó is megnézné hátha van valami amit figyelmen kívül hagytam. A dolog relékkel van megoldva. A hővédelem agya pedig egy PC táp ventiszabályzója. A segítséget előre is köszi!
Én csak a rövidzár védelemhez szólnék hozzá. Ha fix feszültségű a tápegységed, és tényleg rövidre zárod, nem csak túlterheled, akkor működik. Ha csak annyira terheled túl, hogy a tápodnak sok, de a feszültség nem esik le annyira, hogy a relé elengedjen, akkor nem fog lekapcsolni. A tápod rövid ideig elviseli a rövidzárlatot és a túlterhelést? Ha állítható feszültségű, pl amit ebben a hozzászólásban mutattál, akkor be tudsz állítani olyan kis feszültséget is amire a relé nem húz be, így be sem tudod kapcsolni a tápod. Ha nem fontos a relé, normális áron lehet kapni regenerálódó biztosítékot. Az olyan, hogy nyugalmi helyzetben típustól függően 1-2 ohm ellenállása van, viszont ha az áram nagyobb, mint amit ő megenged, akkor drasztikusan megnő az ellenállása és így lekorlátozza az áramot alacsony szintre. Amikkel kísérletezgettem azok ilyenkor 0.5W-ot disszipáltak magukon, amíg a túlterhelés nem szűnt meg. Előnye: olcsó, könnyen beszerelhető. Hátránya: van pár fix érték, azt jó napot. Ha csak kicsivel léped túl a névleges áramát, akkor nem siet ő sem. pl a 250mA-es kb 320mA-nél kezdett dolgozni, de akkor is 15-20 másodperc kellett ahhoz, hogy állandósult állapotba jusson. Nagyobb áramoknál (akkor jobban melegszik) jelentősen gyorsabb. Ha hűtöd (pl csipesszel megfogod), akkor tovább csökken az érzékenysége.
Készül a labortáp.
Köszi: Alkotó ( Kijelző+táp) Attila86 ( hővédelem ) Isamisa (lágyindítás) A nyákok vasalva, maratva, ónozva.nem lettek olyan tökéletesek mint szerettem volna, de használhatóak. Ahhoz képest, hogy eddig nem vasaltam nem is rossz.( az Asszony HighTech vasalója nem a legjobb a feladatra ) Installálnom kell a laminátort.
Hello
Elkészültem a 2.7.1 táp panelokkal a terveid alapján. 32 képet csináltam róla. Fel töltöttem egy képtárba. Pioneer Alkotó 2.7.1 Labortáp panelje Az volt a probléma, hogy az Eagle amikor közel ment egymáshoz egy forr pötty, és egy vezetősáv, akkor a forrpöttyöt el változtatja, de a lötstop maszknál nem módosított rajta. Ezért nagyok ezeken a helyeken a fólián a szabad részek, ezért itt-ott szabadon maradt a mellette lévő vezetősából is egy picit. Ettől persze jó volt minden. Fúrás, és beültetés a jövő héten.
A tiéd is
Nekem nem tud olyan jól nyomtatni a nyomtatóm, hogy vasalással jól működjön ilyen nagy felületen. Ezért fotózok. :yes: |
Bejelentkezés
Hirdetés |
