sziasztok!

A suliban most mértük a tranzisztorokat... 3 mérő kapcsolás volt a 3ikat nem tudtam lemérni...nem volt időm rá... a probléma a következő... nem tudom megrajzolni a karakterisztikát valaki nem tudna esetleg "rögtönözni" egy ilyen táblázatot.. ami lapján meg tudnám csinálni... kép mellékelve.. ha jol gondolom a bázis feszültséget változtatva kell mérni az kollektor áramot és a CE-feszültséget..
adtalapot már töltöttem le.. de azon a karakterisztikán nem igen tudok kiigazodni
köszi

...hát így nem méred a kollektoráramot........
a 100k-s poti csúszka hová megy ????
Szerintem a voltmérő a bázisra megy, a poti csúszka csak a bázisellenállásra (de a 100k sok a BD-nek), a kollektor az ampermérővel meg egy tápra.
( és lassú tekerést...)

Én nem értem, mért ne lehetne így megmérni a kollektor-áramot...

Valóban nem lehet így? Ha nem, miért nem?

Elvégre az árammérő a tranyó C-E átmenetével sorba van kötve...aminek van ellenállása, bár nyitott állapotban igen kicsi ellenállást képvisel, ha jól tudom...

egy közepes csúszkánál (50 kohm) mérd meg, stb.....
lerajzoljam? a névtelen.jpg-t nézd ám !!!

Lehet így mérni, de sok értelme nincs. U/I karakterisztikát állandó bázisáram mellett szokás mérni.

Félvezetőmérés előirata

Talán így........

Igen, azt tudom, hogy hogyan szokás mérni :yes:

Suliban is mértünk jópár hasonló áramkört, illetve a mérési elvet is abszolut módon értem...de attól még lehet így is áramot mérni...szerintem...attól függetlenül, hogy van-e értelme, vagy nincs...

Biztos?

Norberto, értsd már meg... ott a 100 kilós poti egy része az eredeti rajz szerint SORBAN AZ AMPERMÉRŐVEL... így mit mérsz ? mA-t talán középállásban, stb...

Az jó helyen van. Az egy feszültségosztó a méréshez.

1.,A pdf-ben külön poti van a kollektorkörben
2., ott lehet persze amper nagyságrendű áram is, ha a "poti" pl. pár ohmos, hiiiii........
3., a BD137 tudtommal nem Ic max=100 mA.

100k............... az van ráírva, nem?
Nem érdemes vitázni, most a nevtelen.jpg a minta vagy nem?

És mi a probléma?

Wheatstone-hídegyensúly mérésnél is szét lehet égetni a galvanométert, ha az ember ész nélkül tekergeti a potmétert.

Másrészt attól, hogy több A is átmehetne a tranyón a potméter miatt, attól még nem fog rajta átmenni (a bázison elég nagy ellenállás van)!

Attól tartok, hogy nem értjük egymást.
A BD esetében el kellene menni a határadatig kb., de azon a 100k-s potin (egy részén) + a 100k-s bázisellenálláson keresztül nem fogsz odaérni, talán még tök felső helyzetben sem (számolj kb. 50-es nagyjelű bétával, pl. 10 volt Ut-vel ...).
Akkor még kezd nyitni a BD és söntöli a müszin keresztül a 100k felső végét. hi.........

kukk vissza névtelen.JPG........

hu... ugy látom egy kisseb vitát indítottam.. el.... köszi a diagrammot... most már be tudom adni a jegyzőkönyvet..
jah és lenne még pár kérdésem.. mi a neve annak a karakterisztikának amikor a mérjük az IB-t és az UBE-t
amásik.. IB-t és IC-t mérünk..(ez asszem az áramerősítési tényezőt adja meg...de hogy hívják szak nyelven)
jah és a harmadik.. az amit elősször írtam.. annak mia neve??
köszi

Hát elég pongyolán fogalmazol...
Azt neked kellene tudnodm, mikor mit akarsz ábrázolni
Az áramerősítésnél a nagyjelű béta van, aztán létezik az UCEsat is, de ott egy Rc is kellene... a mostani jelölések meg nálatok... ki tudja...
Egy tranyónál legalább 6 kar.-t is lehet csinálni, hi.......
Ic=f(Ube), ha Uce=1 V
Ic=f(Uce), ha Ib 2..4..10....x mA
Ib=f(Ube), ha -25, 25, 75, stb C°
és így tovább....

A tranzisztornak általában két karakteriszitkáját szokták megadni. (Lehet többet is értelmezni). Az egyik az Ube -Ic (transzfer karakterisztika), a másik a Uce - Ic (kimeneti karakterisztika) ami ib vel van paraméterezve. Azért az ábrán tulajdonképpen egy görbesereget kapunk.