Az univerzális csövesekben NINCS táptrafó, legfeljebb autotrafó kivitelű feszültségillesztő! Ez nem véd meg attól, hogy a fázis rákerüljön a sasszira, onnan meg áramütést okozzon!

Mindennemű biztonsági hanyagolás tanácsolásától óvakodjunk! Különben a kevésbé tapasztalt, de lelkes társunkat ért bárminő balesetért minket terhel a felelősség!

Úgyhogy nincs haszontalan leválasztó trafó, vagy bárminő, életvédelmi berendezés, megoldás!

Ámberek! A leválasztó trafó, nem vita, vagy elhatározás kérdése, hanem jogszabály szerint kötelező a használata minden olyan helyen, ahol gyengeáramú elektromos berendezést szétszedve helyeznek feszültség alá. Ha ebből valami baleset származik nem kerülhető el a komoly felelősségrevonás, esetleg bírói ítélet, a leválasztó trafó hiánya miatt!

A gyári, szabvány gyengeáramú munkaasztalon egyébként kettős leválasztás van, külön a műszereknek, és külön a munkadarabnak. (A szintén kötelező gumiszőnyegről nem is beszélve)Üdv.

Sziasztok.
Van valakinek felesleges Orion AR 322 rádió doboza? Elektronikám van, csak a bakelit ház és a műanyag előlap nem élte túl a postázást :rinya:

Bocs, nem azt mondtam, hogy értelmetlen, csak szerintem alig használja valaki. (Meg is kérdezném itt az oldal szakijai között vajon van valaki aki ezt teszi?)
Talán nem pontosan fogalmaztam, de arra akartam felhívni a figyelmét, hogy arra figyeljen erősen, hogy hová lehet, és hová nem ajánlatos nyúlni! Hiszen a leválasztás ellenére is rádióban 2-400, tv-ben 6000-30 000 V-ig igen nagy feszültségekkel találkozhat.
(Jómagam valamikor, igen régen egy ECH4 anódsapkáját megigazítva ismerkedtem meg a rádiótechnikával. Ütős élmény volt!)

Ne haragudj Janó bácsi, láttam már néhány kollégádat, (sőt egy időben én is foglalkoztam ilyesmivel), de egyet sem olyat, aki a hatalmas "csodatevő" táskájában (vagy egy külön bőröndben) egy párszáz W-os elválasztó trafót is hordott volna magával. Olyan ez, mint az UFO, (mindenki ismer valakit, aki látta már, de ő maga...?)
A gumiszőnyeg, vagy legalább egy darab linóleum oké, a Favoritok idejében falun még kőpadlós konyhában volt a teledoboz.
Üdv!

Az senkit nem izgat, hogy tényleg használja-e avagy sem. Nem lehet ellenőrizni. Ez saját felelősség, ha otthon barkácsol valaki.
De felhívhatjuk a figyelmet!

Azt viszont SOHA sem szabad tanácsolni, hogy életvédelmi megoldásokat figyelmen kívül hagyjon bárki is!

Ne feledd, nem csak magadfajta öreg Landleros bukkan itt fel (Magam is ott végeztem, üdv! ), hanem kezdők, kevésbé tapasztaltak is!

Lehet, hogy valaki a PIC-et keni-vágja, de egy csöves berendezés már újdonság neki. Ne akkor vegye észre magát, ha bogarászás közben CSUPÁN AZ EGYIK VEZETÉKET megérintve kap - horribile dictu! halálos - áramütést!

Az ugye alap, hogy csak egy kézzel - a jobbal, és szigetelt eszközzel kotorjunk. De csak a leválasztás teszi ezt némileg biztonságosabbá!

Azonfelül egy régi, netán bogár-egér rágta, foszlott szigetelésű trafó működhet, de lehet primer-szekunder zárlatos is! Vagy a vasmag felé ugyanez! Akkor aztán kamillázhat a delikvens, hogy csak a sasszit érintette meg, de az birkózógépként mutatkozott be!
Ezek az eszközök igen durva, rejtett hibákat tartalmazhatnak, amúgy sem a minőség csúcsai, pláne az eltelt évek hatásai miatt!

Ebbe gondolj bele és így már világos: a biztonság az első!

Lehet, hogy rigorózus vagyok, de ejtőernyőztem is, na ott, ha egyszer igazán elbaltáztad, nem igazán volt újrajátszás... Nagyon belénkverték a biztonsági szemléletet: figyelj vagy meghalsz... És figyelj, hogy mit tanácsolsz, mert mást megölhetsz vele!

Pedig el kell hinned nekem, hogy a régi szép időkben minden kiszálló műszerésznek szabvány felszerelése volt a hordozható leválasztó trafó /talán még találok egyet a kacatok között ha nagyon keresgélem/ annál is inkább, mert volt 12/24V-os páka kivezetése, és igy egyébként is használni kellett. Aktív műszerész koromban (azok a régi szép idők) fegyelmi járt a dogozónak, ha nem volt nála.
És sajnos vesztettünk el kollégát áramütéses balesetben mert nem használta. Innen vannak a bírósági ügyekről tapasztalataim, a művezetője is felfüggesztettet kapott, pedig nem tehetett róla. Szóval kell az a trafó.

Teljesen igazad van!
Szószerint kellene talán a főoldalon egy bannerban elhelyezve, kezdve az "egykéz"-től a szigetelt eszközig. Hát bizony ezeket meg kell előre tanulni, itt nem megy a "majd belejössz" taktika. Elrettentő példának megnézheted mit mókolt össze egy srác az asztalon. Én mindenesetre talán a suliban használtam, amikor az ECL-es erősitőt építettük (2.-ban vagy talán 3.-ban)
(Vajon a suli megvan még, én már nagyon régen vidéki vagyok?)
Üdv!

Én elhiszem, hiszen Te vagy a profi, én nem láttam. Gyermekkoromban talán 2 évenként jött hozzánk egy szerelő (AT 403-unk volt vagy 15 évig), hálózati pákával kicserélt egy-egy akkor még ismeretlen kütyüt, 1-2 csövet, és 2 évig megint nem volt gond. És nem valami kontár, igazi GELKÁS volt.
Üdv!

Elrettentőnek elrettentő, de maga csinálta magának, maga is felel érte.

Ha engem kérdezne, hogy ez így jó lesz-e, a válaszom: nem. Ha megkérdez, hogy miként is, akkor olyan választ adok, amivel remélhetőleg nem nyírja ki magát - természetesen nem vagyok mellette, nem foghatom a kezét, ezért mindenre fel is igyekszem hívni a figyelmét. Onnantól már a saját sara, ha nem vigyáz.
Illetve megmondhatom kerek-perec: esztergálja a marharépa tövét még pár évig, mielőtt nekifog.

Az első csöves barkács rádióm is hasonló volt 25 éve, na én egy bakelitlapra szereltem össze. De doboza nem volt és közvetlenül a 220-ról ment, trafó csak a fűtéshez. Jó ötlet? Nem!
Tanácsolhatok ilyen megoldást másnak? Soha!

A banner mi vagyunk. Mindig ezt tartsuk szem előtt, és akkor talán nekünk se megy ki a fejünkből az általunk mondott jótanács és figyelünk mi is, hiszen a 230 előbb üt, aztán se kérdez

A suli megvan, mikor befejeztem ('93-ban), már Újpesti Műszaki Szakközép és Technikum volt. De még Landlerben kezdtem

Az viszont valószínűleg elkerülte a figyelmed, hogy amikor a szerelő turkált a TV -en, a széken ülve, a lába az asztal hídján, vagy a levegőben volt. Mert Ő tudta mit csinál.

Persze, így van, csak én mindíg azt feltételezem, hogy valamennyi felkészülés nélkül hozzá sem kezd a buheráláshoz épeszű ember, még ha gyerek, akkor sem.

Hát akkor Te bő 20 évvel később koptattad ott a padokat, - talán már számitógép is volt, - mi még diódás kapuáramköröket építettünk. (és a 12-es villamossal döcögtünk ki...)

Nem kellett, ez még az átkosban volt, és lent valódi parketta volt...

Sziasztok szakik!

Néhány egyéb csővel együtt hozzám került egy ismeretlen is. Nem mai darab, ahogy nézem direkt fűtésű trióda, viszont az idő vasfoga leette róla a jelölést. A fűtőszála ép. Ha a képek alapján felismeri valamelyikőtök, hálás lennék egy típusmegnevezésért.
Köszönet előre is!

Sziasztok.kérdezném hogy nincs-e valakinek fölösleg orion 442-es rádió skálaüvegje?

Szia.
Érdekes módon nem rázott meg...vajon miért?...talán azért mert nem vagyok annyira gyökér, hogy belenyúljak. Ha bekapcsoltam, nem piszkáltam. Ha mérni kellett nem belenyúltam (mint egyes szakik az ....cégnél, hogy van e benne kraft), hanem szigetelt mérőzsinórral tettem. Én úgy vagyok vele, ha valaki nem érti meg, hogy a magasfeszültség nem jóindulatból ráz, hogy fokozza az ember vérkeringését az meg is érdemli ha baja esik.
Amúgy az asztalom alatt van a leválasztótrafó, lépcsős biztosítékrendszerem van külön földelés húzva, gumilap van az asztal és a lábam alatt, az asztalom fából van (nem fog rázni soha max ha egy hétig vízben áztatom), a szortírozós dobozom fém kerete földre van kötve.....
Én elolvastam az érintésvédelmi szabályokat mikor a műhelyem terveztem.
Áll összesen 10 alkatrészből a kapcsolás. Én ezért nem gyártok hozzá panelt és nem rakom IP44-es dobozba, meghallgattam, szép volt a hangja, már tervezem is hozzá a panelt és a dobozt. De ezzel nem veszélyeztettem mások épségét, a sajátomat sem.

Üdv! Sikerült újabb két készüléket beszereznem gondoltam megosztom veletek. Elektronikailag még nem próbáltam őket, az előző gazdája szerint az egyiknek a kapcsolója rossz, a másik recseg. A kisebbik az r4902. jó állapotban van a hátlapja pl olyan mintha új lenne. Csak takarítani kell,meg a skálahúrt megnézni, mert "csúszik" , és remélem ez az aminek csak a kapcsolója a rossz. A másik az r4900 már rosszabb, és a belseje valami portól vagy koromtól tiszta fekete vastagon, idő lesz mire kipucolom kívül belül meg a nagy és a kicsi hangszóró benne össze van szigetelő szalagozva. A többit még nem tudom. A belsejéről sajnos nem tudtam képet készíteni mert lemerült a fényképezőben az elem és ma nincs bolt nyitva vga képet meg nem akarok többet feltenni. Remélem azt írjátok hogy érdemes felújítani.

Tisztelt Uraim...
Köszönöm a leválasztó trafó problémájának felvetését.Az az igazság,hogy félig-meddig kívülállónak,(gépész) volt hallomásom a leválasztó trafóról,tudtam mire szolgál, de nem igazán ismertem a működését.Ha jól értem, akkor a trafó primer és szekunder oldala csak induktív kapcsolatban van egymással.A szekunder oldal tekercsei is elszigeteltek egymástól.Így ha a szekunder oldalon lévő tekercs 230 v. leadására van méretezve akkor,a tekercs két végének egyike sincs földelve(mint a O vezető), és a földelés felé nincs mérhető feszültsége és ezért érintéskor nem érhet minket áramütés.A napokban vásárolt pákatrafón találtam 220Be és 220Ki bekötést.Ezek szerint ez egy leválasztó trafó is a 24v. kívül.A rendelkezésemre álló jó minőségű földvezetékhez mérve a bemenő oldal fázis ágán 235 v. mértem, a 220v. kimenőnél is találtam 190 v. feszültséget,mindkét kivezetésnél.Kimenő oldalon a két pont között 230 volt mérhető.Akkor most hogy is van ez?Ha az éppen most babrált Philips 66 U. készülék saszijához érek véletlenül,megüthet e az áram, vagy nem ha a földön állok és a készülék a leválasztó trafóhoz van csatlakoztatva.
Elnézés az amatőr kérdésekért.Tibor

Bocs, nem cikizni akartalak, csak itten éppen arról folyt az eszmecsere, hogy szabad-e kezdőknek, vagy még tapasztalatlan barkácsolóknak leírni, hogy bár van egy csomó előírás, a gyakorlatban egy kissé másképp megy. És mint tudjuk azért, (repüléstől-vasútig, sok veszélyes üzem van) legtöbb területen a szabályok szószerinti, maradéktalan betartását "túlbuzgósági sztrájk"-nak nevezik. Csak éppen kapóra jött a kép, az elmélet és gyakorlat különbségére. És azt hiszem mindenkinél így néz ki egy próbakapcsolás, másrészt bármilyen ügyes vagy, (és szabálytisztelő), időnként úgyis megráz!
A legfontosabb úgyis az marad, amit Te is leírtál, tudni kell, (MEG KELL TANULNI!), hogy hová, hogyan, mikor, mivel lehet nyúlni, és ennyi...

Üdv a hajón!
Valóban arról van szó, hogy a leválasztó trafón keresztül a szekunder oldal, és az ahhoz kapcsolódó készúlék nincs galvanikus kapcsolatban sem a hálózattal, sem a földdel. Viszont a 220 V ugyanúgy megráz, ha rosszul nyúlsz hozzá! A konkrét ügyre vonatkozóan, életveszélyesen nem üthet meg, nem ismerem a TV-det,
(crt, lcd), de hagyományos TV-nél Neked kell vigyázni, mert a nagyfesz 20-30.000 V, ha csak közel nyúlsz, is megrázhat, míg a modern készülékeknél inkább magadat kell valahogy "leföldelni", hogy Te magad ne "rázhasd meg" az elektronikát! ESD !

Tisztelt Köbzoli...
Elnézést, ha a felvetett problémához hozzászólva a szakemberek számára nyilvánvaló kérdést feszegettem,de a Philips 66U. készülék(ami ugye elég Muzeális)javítása kapcsán élesen érintett engem.Az általad említett"saját téma" viszont 2008 augusztus óta nem él, így ha oda írok az egyenlő lenne a pusztába kiáltott szóval.
Máskor majd privát üzenetben kérek tanácsot.

Üdv. Ami a képen van, az nem leválasztó trafó, más célra gyárthatták, de szükség esetén ezt is lehet használni, jobb a semminél. A leválasztó trafónak tekecselt trafó primer, és szekunder tekercse között nem lehet semilyen kapcsolat, így nem csak két tekercset, hanem két egymástól független tekercstestet is tartalmaz, vagyis a két tekercs, ha a trafót szétszedjük két önálló egységet képez, így még meghibásodás, leégés esetén sem okoz a primer-szekunder között zárlatot. Használatával függetleníteni lehet a javított készüléket a villamos hálózattól, vagyis akkor sem kaphatunk, a földön keresztül áramütést, ha egyébként a sasszin lenne a fázis. Többféle kivitelben gyártották, volt amin a páka rész is rá volt tekerve. A képeken mutatok egy szabvány magyar trafót, amin az általam írtak jól láthatók. Ez egyébként egy 100 W körüli trafó, a mi körülményeink szerint megfelel egy javításhoz. Jól látható rajta a két karikás ikon jelzés, ami a fentieket tanúsítja.( Egyik ismerős cég gyártja, ha kell valakinek, tudok tőlük olcsón szerezni.)

Jaaaaj Zoli. Nem kell megsértődni. Mivel én a válasszal a fényképek miatt elég sokáig bíbelődtem, nem láthattam, hogy közben mit írtál! Szerintem még mindíg jobb, ha beszélgetünk valami szakmába vágó témáról, mint hogy egész héten áll a fórum, mert senki nem ír semmit, mint a mult héten.

Na akkor a szakmáról is. Szép napsütéses idő volt ma délelőtt, hát kint voltam a vásárba, és megint vettem valamit. Egyenlőre csak annyit tudok róla, hogy ez egy keverő, előerősítő, meg egy pus-pull végfok. Biztos hogy Magyar, és az alkatrészeit nézve az 50-es évek elejéről származhat, de még nem néztem utána. Fel fogom majd újítani, akkor írok róla többet. Üdv.

Gratulálok, igazán komoly zsákmány, és tényleg magyar,
jó munkát!

Üdv Janó bácsi! Csöves erősítős topic-ban talán erről volt szó. Bővebben: Link

Janó bácsi ez igen, csodás zsákmány, gratula!
Nagyon úgy fest, nem egy vásárban voltunk, csak tudnám hol lehet ilyeneket találni :S

Egy kis infó.

Kösz az infókat mindenkinek. Időközben én is megtaláltam a II (fekete) Kádár könyvbe, csak azért nem lett meg elsőre, mert a könyv tartalomjegyzékében el van írva, ott BV 56-ként szerepel, és a rajz alatt meg EV 56 nak. Érdekes, hogy az előerősítő, meg a végfok láthatóan egy egységet képez, azonos a kialakításuk, mégis a végfok gyártmánya Audió, az előerősítőé meg HK Kézműipari vállalat. Ja és az a bizonyos sokat vitatott "szignál generátor" csatlakozó van rajta, 4 db, most nekem főhet a fejem, hogy honnan szerzek hozzá dugót.

Szép estét! Még mindig a 844-el bajlódom. A képen a skála hátlapon van egy felfogatás, (3-as menettel a közepén) de nem volt hozzá csavarozva semmi. Milyen színű volt eredetileg a skálamutató? Piros vagy fehér? Matt fekete vagy fényes volt a fém lap a skála mögött?