Szerintem L1 és L2 megfelelő méretezésem mellett rendben van.
Az R1-et megdupláznám. Esetleges ellenállás szakadás esetén se maradjon veszélyes nagyfeszültség a kimeneten.
Mindenképp olyan ellenállás kell, ami kibírja a 3kV-os feszültséget.
A legtöbb nagy értékű (xMOhm) ellenállásnál nem a disszipáció korlátoz, hanem a maximális megengedhető feszültség.

A nagyfeszültségre tegyél inkább feszültségkétszerezőt. Ekkora teljesítménynél a trafó nem fogja szeretni az egyutas egyenirányítást.

De van. Ha szerzel egyet, adok érte 500€-t. Meg egy rekesz pezsgöt ajándékba ?

Az már megvolt. Idáig 16 darab dióda távozott a félvezetök örök vadászmezöjére.

A másik meg, hogy a 4kV-ot semmiképp se szeretném túllépni, nehogy túlterheljem a kábel szigetelését és az valahol máshol üssön át.

Egy HF gyújtású AWI (TIG) hegesztő nem alkalmas ilyenre? Jól szabályozható áram, nagyfeszültségű gyújtás. Igaz, nem tudom, mekkora feszültséget használ gyújtáshoz.

Igen, erre odafigyelek majd. Söt gondoltam arra is, hogy beépítek egy relét, amia tápfeszültség megszünésekor valami alacsony impedancián keresztül rövidrezárná a kimenetet. Csak bírnia kell a magas feszültséget.

Megfordult a fejembe, söt a legegyszerübb lenne MHI lámpa gyújtót használni. De a HF gyújtás hoszabb kábel esetén nem biztos, hogy müködne a vezeték kapacitása miatt.

Nagyfesz dióda helyett tirisztor? Megfelelően időzített gyújtókörrel.

Valamit elhibázhattál. Esetleg túl kicsi a fojtó? Ilyen esetben jobb a söntös trafó, mint az előtét fojtó. A sönt áramot korlátoz, a fojtó energiát. Ha telítődik a vasmagja, annyit enged át, amennyit te nem akarsz.
Egyébként a mikrosütőben minden együtt van. Sönt, feszültségkétszerezés, dióda, kondi.

A rajzra nem írtál L1 - L2-re értéket. Ennek a fojtónak legalább feleakkora vasmag kell, mint a trafónak. Ugyanis ha rövidzár van a kimeneten, jóformán a teljes primer feszültséget át kell vállalnia a fojtónak. Ha pedig egyutas egyenirányítással dolgozol, még hamarabb átterhel a fojtóra. Az egyenirányítás miatt torzuló jelalak hatását meg ember legyen a talpán, aki minden terhelési munkaponthoz kiszámolja.

Felénk az bőrtokos XSxxxx nevű szigetelésvizsgálót használták erre a célra. Az állítólag kellően tönkre teszi a kábelt méréshez az a pártíz mA is amit ez tud..... ( gyengeáramú kábelekhez használták.) Manapság meg valami visszaverődéses lokátorszerű dolgot használnak. Arra azért vigyázz, nehogy a kábel váljon füstté a transzformátoros teszttől. Ekkora teljesítményt egy távoli hibába úgysem tudsz belepumpálni, közeli hibánál pedig gyanítom több lesz a káros mellékhatás, mint az eredmény. Az összeolvadásba nem hiszek, szerintem pillanatok alatt füstté válik a két kábelér a hiba helyén.

20 A-től 3x240-es kábel nem válik füstté.

Áramszolgáltatós rokon mesélt a földkábel zárlat keresésre szolgáló mérőkocsijukról...megemelkedik a talaj a zárlatnál, amikor meghajtják a kábelt. Jó lenne egyszer élőben látni.

Azzal csak az a baj, hogy több métert kell kivágni, mint a korábbi "kíméletes" megoldásnál.

Tudod ez úgy van, hogy el kell jönni a rendezvényekre, és akkor a saját szemeddel látod.

Ez igen! lyenre szívesen elmennék, ha lenne rá lehetőség. Annakidején még az egyetemi évek alatt jártunk szakmai gyakorlatokra az Elműhöz, OVIT-hoz és Paksra.

Ilyen 5kV-os múzeumi darab van nekem is. Az erösáramú földkábel szigetelését ezzel is át lehet rágatni, de 1 kOhm alá sose sikerült lenyomnom vele. Oda már teljesítmény kell! Sajnos ilyen táp nélkül a reflektométerem csak dísznek jó.

Fogalmazzunk úgy, hogy szeretem feszegetni a határokat Egyébként ezzel számoltam, rendeltem belöle 50darabot. Amikor a nagy Teslám építettem akkor is elszállt néhány dióda.

Nem mindegy, hogy feszegeted a határokat, vagy átgondolatlanul gyilkolod a diódákat.

Ezt kikérem magamnak! Nagyon is átgondoltan lettek kivégezve.
Megpróbálom elmagyarázni. Amikor valami ami elkezd fa szán müködni és a Tesla csapkodja a szikrákat vagy vakítóan kékesfehér fénnyel duruzsol az ívkisülés, akkor elkezdem babrálni, hogy mennyit bír… még egy kicsit nagyobb terhelés még egy kicsit több amper, még egy kicsit magasabb feszültség vagy frekvencia… még nagyobb az öröm. Egy darabig . De hát így tanul az ember. És jobb inkább elkövetni az ösdzes hibát kicsiben egy mühelyben, mint nagyban élesben.

Nem a Tesláról van szó, hanem a kiégető berendezéssel, amiről vagy hiányos információkat közöltél, vagy nem a feladathoz lett méretezve.
Egyébként ilyen eszközöknél, pl. AWI hegesztő vagy plazmavágó, az üzemi áram belépésével általában lekapcsolódik a nagyfrekvenciájú, nagyfeszültségű gyújtórész. Minek terhelje feleslegesen a tápot. Az ív megszakadásakor azonnal újra indul. Bár ott is áramgenerátoros jellegű, de a tartós rövidzárat az se szereti.

Nézegettem a rajzodat, és némi tippet hozzátennék a dologhoz.
- A mikrotrafó egyenirányítása valóban gond lehet egyutasan.
- Jobb lenne a kétszerező, de túl nagy lesz a feszültség.
- A mikrotsütő trafóban van mágneses sönt tehát van áramkorlátja, csak elég magas értékre...
Nagyjából az összes fent felsorolt problémát megoldaná, ha a mikrotrafó primere nem 230VAC-t kapna, hanem a nagy trafó 90V-os szekunderéről működne:
- Elképzelhető, hogy 90V-ról már elégségesen korlátozna a saját mágneses söntje. Tehát az egyik fojtó esetleg megspórolható.
- Az alacsonyabb feszültség miatt lehetne kétszerezni a szekunder oldalán - akkor nem lesznek egyutas egyenirányításból eredő problémák.
Nagy áram megindulása esetén egy áram-relével lekapcsolható a nagyfesztrafó, hogy ne menjen folyamatosan feleslegesen.

Másik megoldási lehetőség (bár a működése kérdéses - de egy próbát megérhet).:
Kössük sorosan a két trafó primerét, így egymás áramát is korlátozzák (és csak 1db folytó kellhet). Amikor a nagyáramú trafón is megindul az ív árama, akkor zárjuk rövidre a nagyfesztrafó primerét egy relével (vagy akár félvezetős megoldással)...