Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
"Sajnos" csak pálinkát és töményet szoktam inni. Ennél az lenne az érdekesebb mint az ugró béka: ha dob egy hátast a mechanika visszalöki és az egész kezdődik elölről.
Van ám mögötte valamiféle matematika is
Másrészt szerintem nem jó ebben a topic-ban a csabai találkozó részleteit kitárgyalni...
Nem valószínű, de nem csak rajtam múlik.
Versenyfeladatot nem gondoltam, de szívesen veszek bármilyen ötletet. Inkább a másik topikban beszéljünk róla.
Van itt valaki Siófok-ról?
Ha igen és tudna nekem segíteni akkor kérném keressen meg privátban.
‘A cat doesn’t just meow for no reason.’
Ez egyébként nem igaz, legalábbis nálunk biztosan nem
Biztos csak az olajszintet akarta ellenőrizni.
Szevasztok! Régebben volt szó faanyag védelemről. Akkor valaki elmondta a házilag készíthető keverék receptjét.
Arra emlékszem, hogy Bórax is volt benne, meg víz és még valami. Kitudja mi a valami? No meg az arányok?
Milyen hatás ellen kellene védeni a fát? (Korhadás, egyéb gombák, rovarkártevők, esetleg a lángállóságát, vagy az égéskésleltetést kellene fokozni, vagy akár ellopás elleni védelem is eszembe jut.)
De bármiről legyen is szó, házilag valószínűtlen értelmes hatást garantálni képes szereket előállítani. Fakonzerválásban ők a legjobbak.
No azért a lángállóság és az égéskésleltetés házilag engem is érdekelne...
Első sorban korhadás, egyéb gombák, rovarkártevők ellen.
Régebben, amíg fa villanyóraláda volt a divat, a lángállóságot vízüveggel volt kötelező megoldani, ecseteléssel. Én sokszor használom. A kandalló Ytong váza is ezzel lett kezelve belülről.
Mind a két fogalom határozottan csalóka. Nagyjából a fa egyáltalán nem ég, de hő hatására átalakul, és olyan gázok képződnek amik már jól égnek, aztán ez az égés további hőt termel, ami fokozza az átalakulást és a tüzet. Illetve a lánggal való égés megszűnése után még ott marad a parázslás, ami nehezen kézben tartható állapot.
Ráadásul egyik hatás sem totális, tehát sem a lángolást sem az égést nem gátolja meg, csak valamilyen mértékben ellenállóbb lesz. Itt néhány perc időnyerés is nagyon sokat számíthat a tűzterjedés, és az összedőlés szempontjából. A mértékre általában a tűzvédelmi besorolásnak való megfelelőség valamelyik fokozatát szokták megadni, de ezek nem szélsőségek. Építmények esetén két alapvető dolgot illik megvizsgálni a fa égése kapcsán. Részben mennyi idő alatt fogy el az oxigén, illetve mennyi ideig képes a szerkezet állékony maradni tűz esetén. Mindkét dolog a meneküléshez szükséges idő miatt érdekes, mert ha sok ember lehet az adott helyen, akkor azok mozgatásához több idő kellhet. Szerintem fontos tudni, hogy az ilyen módon kezelt fa is meggyullad és lánggal ég, csak később és lassabban ha hatékony a védelmi módszer. Jellemzően úgy próbálnak a védőszerek hatni, hogy hő hatására oxigént kiszorító gáz képződik a felületen (pl. széndioxid). Ez nem is lenne rossz ötlet, csak sajnos van egy mellékhatás. Az ilyen módon kezelt fa környezetből való nedvességfelvevő képessége megnövekszik, ezért a felülete intenzívebben korhad és gombásodik.
A módszer csak olyan anyagoknál javasolható, amik térfogata állandó. A fa nem ilyen.
Hm...
Nincs állandó térfogatú anyag, mindnek változik, ha másért nem, hát hő hatására. (A vasbeton is azért az, mert a vas és a beton nagyon egyező hőtágulású.) A vízüveg meg némiképp rugalmasan követi a fa tágulásait, -és igen, favédelemre nagyon jó, rovarok ellen is, "berohadás" ellen is.
Ha a rézgálicot hígítjuk és abba mártjuk a fát akkor mi ellen véd? Egy ideje foglalkoztat a dolog hogy mire lehetne használni.
Jó a gombásodás ellen, jó a szú ellen, de neked sem jó, csak szabad térre csinálnám.
Gombásodás ellen.
Villany/telefon oszlopokat is telítenek vele. Rézgálic De gondolom ezt Te is tudtad.
Igen, az "állandó" nem volt részemről helyes kifejezés, elnézést kérek miatta.
A vízüveg valóban sok mindenre jó. A kültérben elhelyezett fa szerkezet természetes térfogatváltozása nagyobb, mint amit a vízüveg követni tudna.
Fontos körülmény a várható környezeti hatás. Ha eső éri az ilyen módon kezelt fát, akkor egy tócsában alul kifolyik a konzerváló anyag jelentős része. Másképpen fogalmazva, nem fixálódik a fában.
De pl. tetőszerkezetnek (ami védve van esőtől), működhet a dolog.
Szevasztok. Van egy fúrott kutam, amibe a föld felszínétől, 8M mélyen kezdődik a víz, és ugyanúgy 8M mély víz van benne.
Ezzel a vízzel szeretnél locsolni, és ehez keresek valamilyen szivattyút, ami fel bírná nyomni a vizet a felszínre. Hirtelen keresés után, a mélykúti szivattyúkat találtam. Ezekre a cső alakúakra gondoltam. Nem konkrétean innen, ez a márka, csak ilyen ,,csövest,, Mit kell nézni, mik a fő szempontok? Eleve ha már mélykúti, az én 8+8 méterem gondolom még a leggyengébbnek sem gond. Azon kívül? A hozzászólás módosítva: Jún 19, 2019
Moderátor által szerkesztve
A linked nem működik.
Ebben a mélységben, locsolási vízmennyiséget feltételezve, ne szivattyút, hanem tolattyút keress. Ez viccesen hangzik, de a búvár szivattyúk kényelmesen tudják ezt a magasságot. Esetleg érdemes lehet több lépcsősben is gondolkodni (azok már jellemzően 3 fázisúak), és a lehető legvastagabb nyomócsövön, akár 2 colos méretben. Így egyszerre lenne jelentős vízmennyiséged, és nyomásod is. A kutat sem árt megvizsgálni, mert egy ilyen szivattyú néhány óra alatt a talajvíz szintjét is képes csökkenteni.
Na igen, olyan megoldásra gondoltam én is, ami a víz alatt van, és a vizet fel nyomja, nem pedig a földön, és a vizet melyről szívja.
Ezek a cső alakú szivattyú - tolattyúk
Ha érdekel a véleményem a miénkről sajnos nem tudok képet mellékelni de némi utántöltés után max 38 méterről hozza fel a vizet a maga 1,1KW-jával. És hogy ne legyen meglepetés made in kína.
Amúgy nem tudom kinek vagyok még mindig az útjába de a privát emaileket el se olvasom szóval ne fárassza magát. A hozzászólás módosítva: Jún 19, 2019
Mélykút szivattyú, vagy a kisebbeknek búvárszivattyú a rendes neve. Emelési magasságnál annyit vegyél figyelembe, hogy az emelési magasság kizárólag a vízszint és a talajszint közötti távolság.
Működési módjából eredően mindegy, hogy a vízszint alatt mennyivel van a szivattyú maga. Ha 8+8 méteres konfiguráció a kérdés, akkor 8 méter az emelési magasság akkor is ha 10 méterre teszed a szivattyút, és akkor is ha fenékre ülteted 16 méterre. Fontos infók mélykútszivattyúkhoz, amit engedd meg, hogy megosszak: - Ha közelíted a kW-ot, akkor mindenképp, de kisebb szivattyúk esetén is szárazonfutás védelem és inverter erősen ajánlott. - Lágyindítást azért fontos mélykútszivattyúba beépíteni (akár inverterrel), mert erősebb szivattyúknál akkorát rúg a víztömeg a feljövő csőszakaszon, hogy kikezdi a csatlakozásokat, másrészt Magyarországon nem szokás, de azért itthon is terjedőben van a középre igazító betét használata, hogy bekapcsoláskor elmozduló szivattyú ne verje szét a béléscsövet. - Akkor is rúgni fog, ha van lábszelep, mert az sem 100%, főleg nem homokos víznél. - Szivattyúkhoz való frekvenciaváltók szinte mindegyike tartalmaz nyomásszabályzást és szárazonfutás védelmet Vízszint kérdéskor: Függően persze attól, hogy melyik és milyen vízadó réteget érint a kutad, eltérő mennyiségű a víz utánpótlás. Áramlásszabályzás azért fontos egy jól működő kútnál, hogy mindig legyen vized. Ha a kutad vízutánpótlása vízadó rétegből mondjuk 1 m3/h, akkor nem szabad ennél nagyobb mértékben kitermelni belőle a vizet. Ideig-órág túllépheted, de ehhez tudnod kell a vízadó réteg pontos méter elhelyezkedését. A kút visszatöltődik ha békén hagyod, ezért van egy üzemi és egy nyugalmi vízszinted. Előfordulhat, hogy a nyugalmi vízszinted -8 méter, de az üzemi vízszinted mondjuk -12 méter. Egy jól beállított szivattyú frekvenciaváltóval ha az üzemi 1m3/h-t veszed ki, akkor folyamatosan tud -12 méteren lenni a vízszinted, hiszen 1-et kiveszel, egy pedig visszatöltődik. Fojtással is lehet áramlást szabályozni, viszont akkor a járókerekek "üresben" forognak ilyenkor, feleslegesen fogyasztva. Egy frekvenciaváltós vezérlő ilyenkor a nyomásszabályzónak köszönhetően villamos módon szabályoz vissza, hogy a beállított 2 bar legyen a kimeneten. Járókerekek számát is mindenképp nézd meg, minél több járókerékkel rendelkezik a mélykútszivattyú, annál jobb (és persze annál nagyobb is - hosszabb). A "régi orosz" nem motorral szerelt búvárszivattyút nagyon messze kerül el. A rezonancia sem a kutadnak, sem a leült homoknak nem jó. Fontos még, ha jó vized van, ne rontsd el. Ha egyszer is (netán többször is) az üzemi vízszint alá szívod a kutat, akkor be fog homokosodni. Ez azért van, mert ilyenkor nem beszivárgás van és ez felkeveri az egyébként leült homokot. Nagyon fontos a tiszta homok mentes üzemhez, hogy az üzemi vízszintnél jobban ne húzz ki vizet a kútból. Elhelyezés: Tudnod kell, hogy milyen a fúrt kút alja, ettől függ, szabad-e teljesen leengedned. Illik persze lezárni teljesen a kút alját, hogy a ne szennyezd se a saját vized, se más vízadó rétegeket, de kontárok ezt ki szokták hagyni. Lezárt, esetleg betonozott / sóderezett kútfenékre szinte teljesen leengedhető a mélykútszivattyú. Leengeded koccig, majd visszahúzod egy fél métert kb. Felkötés, kábel: Kizárólag nagy teherbírású műanyag kötelet használj. Egyrészt szennyezés elkerülése érdekében, másrészt rugalmasság érdekében. Villamos kábelét lazán engedd bele, mert mind a cső, mind pedig a kötél nyúlni fog kis idővel. Feljövő cső: Ajánlott KPE-vel feljönni, és fent fittingekkel átmenni más keresztmetszetre - csőcsatlakozás típusra. Sőt, ha bármi gond adódik, és elszakad a kötél, egy KPE csövön keresztül vissza tudod húzni az egész mélykútszivattyút, benne lévő víztömeggel együtt. Villamos ügyek: Én már csak a teljesítménye miatt is, de háromfázisú szivattyút használok, de mindenképp nézd meg ha frekiváltóval indítod, hogy háromfázisú legyen a szivattyúd. Vagy ha eredetileg egyfázisú, akkor kérd el a doboz rajzát / bekötési rajzát a forgalmazótól, mert ha ott ül a dobozban egy indítókondi, akkor máris van egy 3 fázisú szivattyú motorod egy egyfázisú áráért. Egy jó kúthoz való frekiváltó (nekem Pedrollo SteadyPres típusom van, egy 2+kW-os 1,5 méter magas csőszivattyúhoz), még azt is tudja, hogy méri a motor áramfelvételét folyamatosan, és hővédelmet is megvalósít annak ellenére, hogy nincs szenzoros kapcsolata. Hőmérséklet növekedés állandó térfogatáram mellett egyértelmű áramcsökkenést jelent a megnövekedő tekercsellenállás miatt). Végezetül: Ha semmi infód nincs a kútról, akkor ajánlott kicsivel nagyobb szivattyút venni, és villamos módon visszaszabályozni, és folyamatosan mérni a vízszintet. Akár csipogós zsinóros módszerrel, akár vízoszlop nyomásmérővel. Én egy 4-20mA-es nyomás távadót használok, ami a vízoszlop magasságából (abból víznyomásból), végül mm-es pontosságú vízszint infóval lát el. Nagyon hálás dolog
Ha nem kell túl nagy teljesítmény, egy ilyen szivattyú is megfelel. Ez elég olcsó. Közvetlenül ezzel a vízzel öntözni a növényeket nem tanácsos, mert nagyon hideg és "leforrázza" őket. Én itthon úgy csinálom, hogy a búvárszivattyúval napközben egy IBC tartályba szivattyúzom a vizet és onnan öntözök este, egy kerti szivattyúval.
Éppen az általad ajánlott szivattyútól óvja Topi a kérdezőt. A membrános megoldás inkább egy "szokatlan oldalhajtás" a szivattyúzás technikában.
Csak ötlet, lehet, hogy megvalósíthatatlan vagy rosszul nézne ki, de ha a szivattyúd tudna még két métert pluszba nyomni, én felemelném az IBC tartályt 1-2m magasra, akkor abból már magától kifolyna a víz, nem kellene külön szivattyúzni.
Kifolyna, de nem volna kellő nyomása. Csepegtető rendszert meg nincs kedvem kiépíteni.
Nálam tökéletesen működik évek óta. Nem kényes technika, ha véletlenül homokot szív az sem viseli meg túlzottan.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |