Fórum témák
» Több friss téma |
Ellenállásmérővel mérd meg a szonda test és melegpontja közötti ellenállást. Esetleg zárlatos.
És a szkóp bemenetet is ugyanígy.
A szkóp bemenete 1 Mega ohm a szonda mérővezetékét nem tudtam pontosan megmérni mert elkezdett felfelé számolni a műszer és túllépte a 20 M ohmos méréshatárt.
A mérőcsipesz ez lenne. A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Ezen szkóp védőföldje galvanikus kapcsolatban van a jel testtel, tehát csak olyan objektumot mérj vele, ami a (230V-os hálózat) védővezetőjével nincs összekötve! Ezt pl. - a mérendő cucc leválasztó trafóról való táplálásával lehet biztonságosan megoldani. A kapcsolóüzemű adapterek ált. nem "földfüggetlenek". Ennek a mérőkábelnek nem lehet Mohm ellenállású belső ere, lehet, hogy a belső, és külső között mértél, mert ott több 100Mohm van min.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Értem,köszönöm,még egy láma kérdés,és ha például telefonról próbálom meg a jelet bevinni?
Bár a végerősítő ekkor is kapcsolatban marad a 240v védővezetőjével.(Értem már a múltkori csattanást amikor is a szimmetrikus tápot akartam megnézni,és ahogy a negatívhoz értem kisült előttem 65v dc leolvasztva ezzel a mérőcsipeszből egy darabot).(Természetesen eldobtam).Szkópnak hála az égnek nem lett baja. A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Telefon biztos, hogy nincs a védővel kapcsolatban, mert akkuról megy. A szkópban a T1 gate előtt 2 védődióda van, én megnézném, hogy azok nem pusztultak-e el, kicserélni elég egyszerű.
Rendben,holnap szétszedem és megnézem,ha kell és valamelyik enged mondjuk visszafelé is akkor kicserélem,köszönöm még egyszer.
A védődióda előtt nagyértékű ellenállás van, ezért a diódán nem tud zárlatot okozó áram folyni. De ettől még lehetnek rosszak.
Oó, hidalt erősítőről van szó. A kimenetének egyik felét sem kapcsolhatod földre, azaz a mérőfej "szonda" negatív, = test pontjára!
Igen,dual monó (2-2 szekunderről). Lényege ugyanaz leválasztótrafóval lehet mérni vagy egyszerűen csak a bemenetet rákötni az erősítő kimenetére így is úgy is a gnd hez képest mér,csak ez esetben nem zárom rövidre az ic-t.A lényegi részre kaptam választ,köszönöm.Ma megbontom azért a szkópot hátha az említett védelmi dióda tönkrement,bár kétlem.Teljesen mindegy mert van még egy fetes végfok az is kapcsolatban van a hálózati védőfölddel ami galvanikusan kapcsolatban van a táp gnd vel.Tehát ott is ugyanez a helyzet.
Annyit még ha a mérés idejére lekötöm a védőföldet (tudom nem ajánlott nem szabad),akkor elvileg mérhetek rendesen.
A mérőfej test vezetékét a bemenet test vezetékéhez kösd. A védőföldnek az erősító áramköreihez semmi köze nincs, a leválasztást elvégzi az erősítő saját hálózati trafója. Hidalt erősítőnél meg végképp nincs értelme semmilyen hálózati védőföldnek.
Ha a hangforrás egy számítógép hangkártyája, akkor érdemes ellenőrizni, a hangkártya kimenetének földje, és a hálózat védőföldjének viszonyát, általában nem szokott galvanikus kapcsolat lenni. Ezt hideg állapotban ellenállásméréssel tudod ellenőrizni. Ha van galvanikus kapcsolat, akkor valahol leválasztást kell alkalmazni, vagy bemeneti hangfrekvenciás trafó, vagy az erősítőt leválasztó trafóról járatni, legalább a mérés idejére. A védőföldek, és az erősítő testjének összekötése földhurkot eredményez, ami a méréseidet meghamisíthatja. Idézet: .Ezt nem tudom értelmezni,összesen 2 csipesz van a mérővezetéken semmi több.Külön bemeneti test vezeték nincs. „A mérőfej test vezetékét a bemenet test vezetékéhez kösd.”
A mérővezeték két csipesze: 1 (valószínűleg piros) a szkóp bemenetének "meleg" vezetéke. Ezt kötheted a műterhelésed valamelyik végére. A másik színtelen, árnyékolás, vagy fekete, a szkóp bemenetének hideg, (test, föld) vezetéke. Ezt kell kötnöd a (jobb híján) a bemenet hideg, test, árnyékolás pontjára.
Ha a szkópodnak lenne differenciál erősítős bemenete, vagy üzemmódja, (kétsugarasnál A+B, vagy A-B) ami valószínűleg nincs, (de nem tudom milyen szkópod van, ezek a funkciók elég speciálisak ahhoz, hogy egy átlagos szkópban legyenek) Akkor lehetne használni mind a két bemenetet földfüggetlen módban, közvetlenül a műterhelés mindkét végére csatlakoztatva. Arra viszont ügyelj, hogy az asszimetrikusan csatlakoztatott szkóp bemenet csak a kimeneti feszültség felét méri, de a jelet alakhűen ábrázolja.
Áhhá,értem már.Csak egy sima egysugaras tv miniscope 3 őskövület.Tehát pl ami a videón is látszik
az nem jó mérés?Erősítő kimenete a szkóp bemenetére csak a piros mérőfej csatlakoztatva pl hamis képet ad arról mikor négyszögesedik a jel? Csak erre vagyok kíváncsi. A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2015
Meglehet hamis képet ad, mert a hideg csatlakozó meglehetősen kerülő úton kerül a szkóp bemenetére, ki tudja ezen a hosszú úton mit sikerül még összeszedni.
Az út: jelforrás földje --> védőföld --> hálózati csatlakozók, elosztók --> szkóp védőföldje --> szkóp bemenet hideg pontja. A szkóp bemenetének mindkét pontját a lehető legközelebb kell csatlakoztatni, így van a legkisebb esély arra, hogy más zavar jeleket is össze szedjen. különösen, nagyobb frekvencián, amit könnyen gerjedésnek nézhetsz. A szkóp 10 MHz -es!
15 elvileg.De hangfrekit nézni jó.Értem.Most itt áll szétszedve előttem mert a bemenetét mérve sajnos nem kaptam elfogadható értékeket.Megnézem a kis varázsdobozt benne hátha megnyúlt valami.
Mit szeretnél mérni a bemenetén? Ha nem jó értéket mérsz, először ne a mérőeszközt gyanúsítsd. Azt megnézheted egy elem, vagy trafó kis feszültségének multiméteres mérésének összehasonlításával.
Szerintem sem az eszköz rossz.Mint írtam előbbre is erősítők kimenetét szeretném vele vizsgálgatni hogy pl bemeneten 100 hz színusz a kimeneten meddíg emelhető torzítás nélkül.
A műterhelésen párhuzamosan nézem a kimenőfeszültséget,ezzel pedíg a jelalakot amíg éppen nem torz.Ebből és egy ampermérő soros beiktatásával kiszámítható a p=U*i segítségével egy átlagos rms teljesítmény.Az eszközt az előző oldalon leírtak szerint megvizsgálom egyik kolléga írta hogy esetleg a múltkori bakival tönkretehettem a védődiódákat pl benne. A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2015
A mérési elgondolásod jó, csak azt is vedd figyelembe, hogy a szkópon a csúcstól csúcsig mérhető feszültséget látsz, ezt el kell osztani 2 -vel, és ha szép színusz hullámot látsz akkor tovább osztani gyök 2 -vel, ez lesz az effektív értéke, amivel a teljesítményt számíthatod.
Ha a védő diódákat tönkre tetted, (amit azért elég nehéz megtenned) akkor két eset lehetséges: 1 zárlatos lett az egyik, vagy mindkettő, akkor torz, vagy semilyen jelet nem fogsz látni sehol, semmilyen állásban. 2 szakadás lett az egyik, vagy, mindkettőn, semmit nem veszel észre ha működik, de a bemeneti FET .ek védtelenek lesznek. A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2015
Nem a szkóp beosztásait használom(sajnos lekoptak az üvegről a számításhoz ez esetben a szkóp csak a vizualitást szolgálja.Ahol még elfogadható az ábra és nem csap át négyszögbe ott leolvasom a voltmérőt és az ampermérőt.
Rajzolj, elé másikat, aztán hozzá hitelesíted a szkóp függ erősítését.
A közönséges multiméterek viszont csak pár száz Hz -ig mérnek, a szkóp meg 15 MHz -ig.
Köszönöm a helyreigazítást,meg a mindenre kiterjedő segítséged,ha elakadnék,akkor dobok esetleg privátot
Sziasztok!
Nekem USB-vel PC-hez csatlakoztatható szkópom van már jó pár éve (Hantek 6022be), és eddig mindig a feszültség méréshatáron belül maradtam, mért is rendesen. Most úgy adódott, hogy egy kisfrekvenciás, (max. 200 hz) UJT-vel gyújtott tirisztoros áramkört kellene mérnem. Kizárólag EGYENfeszültséget. A kérdésem: Ennél az áramkörnél üzemszerűen többszáz, max. 700 voltos impulzuscsúcsok is előfordulhatnak. Milyen előtétet javasoltok, hogy megmaradjon az alakhű jelátvitel? (Nekem a jel alakja is fontos lenne, amit látok.) Ohmos osztóval menne szerintetek? Esetleg kompenzált ohmos osztóval? Köszönöm a válaszokat!
Hiába 200Hz, lesznek sokkal nagyobb frekis összetevői is a jelnek.
Ohmos osztóval biztosan nem lenne jó. Kompenzált ohm-os osztó kell, de azt házilag tökéletes frekvenciaátvitelre nehéz megcsinálni. Az is nehéz ügy, hogy az összetevőinek a hőfokfüggése jó eredő eredményt adjon. Tehát hőmérsékletváltozásra elmenne a frekvenciaátvitel. Érintésvédelmileg megfelelő, és átütés ne legyen párásodás esetén sem. Gyári 1/100 osztású, és 1000V, vagy 2000V mérőfej kellene. Szkópod bemenete -ha jól látom- nem viselné el az 1/10 osztónál kapott 70V-ot. És arra is számítani kell, hogy esetleg nagyobb feszültség is lehet az előre kalkuláltnál. Tehát házilag jól megcsinálni 1/100 osztású 1000V-2000V mérőfejet jó felkészültség kell, és műszerek is, mert az eredményt -frekvenciamenetet- be kell tudni mérni, hogy mit sikerült csinálnunk.
Hello! Van nekem a képen látható szkópom. A kapcsolóknál a jobb felső sarokban van egy olyan aljzat ahol azt írja " PROBA TEST" . A kérdésem,hogy ez mire való?
Mindegy milyen beállítással? V/div , time?
Ott kijön négyszögjel, a osztós mérőfej (1/10, 1/100, stb.) kompenzálását kell vele úgy beállítani, hogy tökéletes négyszögjelalak legyen a szkópon. Tehát ez a mérőfej beállításhoz van, egy trimmerkondi van az osztós mérőfejekben, amihez egy lukon lehet kicsi -műanyag- csavarhúzóval hozzáférni.
Hello! Hát az van hogy csalódtam,mivel hozzáértettem a mérő fejet, a probatest csatlakozóhoz,és semmi...Jobban mondva annyit tér el egy vízszintes egyenes vonaltól,hogy az elején kicsit feljebb indul,majd lefelé görbül,és egyenesen vízszintesen folytatódik a kijelző végéig. Akkor ezek szerint mi lehet a baj? Nem jó a szkóp?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |