Láttam már több oszcilloszkópon is, az enyémen, de másokén is, hogy az első(de csak az első) csatorna BNC aljzata különleges fajta. Fehér műanyag szigetelés van az aljzat körül, ami körbeveszi az árnyékolást is. Vagyis nem fémesen van rácsavarozva az előlapra, hanem a fehér műanyag szigeteléssel. Ezen a fehér szigetelésen van még egy fém gyűrű, elszigetelve így a BNC aljzat földelésétől és a szkóp házától is.
Belül egy kondenzátor van erre a gyűrűre forrasztva, és úgy megy be a panelek közé.


Jól gondolom, hogy az aktív mérőfejekhez van valami köze?

Nem aktív mérőfej miatt van. Régi Tektronix mérőfejekben a BNC dugóban ellenállás van beépítve, ami a BNC harmadik pólusához csatlakozik egy kiálló tüskével, és az ellenáőllás értéke kódolja, hogy 1/10, 1/100, vagy más osztású a mérőfej. Így a szkóp automatikusan beállítja magát a mérőfej osztáshoz, a "Read Out" kiírás, vagy digiszkópoknál a számítások helyesek lesznek. Sok más szkópnál nekünk kell manuálisan átkapcsolni az éppen alkalmazott mérőfej osztást, itt ez automatikus.

Köszönöm a kioktatást, de hozzászólásomban nem szándékoztam szakdplgozatot írni.
Az árnyékolt kábelek közül az egyeres mikrofon kábel is koaxiális rendszerű, mégse hívjuk koax kábelnek. A kiskapacitású árnyékolt kábel viszont pont a cikk- cakk miatt nem koaxiális rendszerű, csak olyasmi.
A hagyományos gépkocsi antennákhoz is ugyanilyen kiskapacitású árnyékolt árnyékolt kábelt használunk, pedig ezesetben a hajlékonyság nem szempont.

Nem kioktatásnak szántam, ez műszaki fórum, rossz információt javítottam és egészítettem ki. Semmi dehonesztáló nincs abban, hogy nem láttál 50 Ohm bemenetű szkópot és nem olvastad pl. ezt:Tektronix mérőfej áramkörök

Nyelvészkedésedhez. Bár mindkét vezető elrendezés koaxiális (hengerszimmetrikus) és árnyékolt, a szaknyelven koaxiálisnak ill. az árnyékolt kábelnek nevezett vezetékek között azért – az árukon kívül- lényeges különbség van. Más kérdés, hogy a köznyelv ezeket szinonimaként használja.
A koax kábel konstrukciója (harisnyás árnyékolás és/vagy tekercselt fólia) olyan, hogy a hullámimpedanciája (leggyakrabban 50,75,93 Ohm) hossztól függetlenül állandó, még ha adott íven belül hajlítják, akkor is. A kapacitása másodrendű, nyilván jobb, ha minél kisebb. Torzítatlan jelalak illetve a jó hatásfokú szélessávú teljesítmény átvitelhez kell.
Az árnyékolt kábel fő jellemzője a kapacitás illetve a tekercselt árnyékolás minősége , hullámimpedanciájukat nem is adják meg, lévén kis impedanciát kapcsolnak vele össze nagy impedanciával.
A mai Tek mérőfejekben nincs is megtörve a belső vezeték.

Megírnád, hogy milyen szkópod van? Kösz.
Az én Tek 2236 gyönyörűségemen is csak a CH1 szigetelt, és annyit csinál, hogy ha a gyűrűt rázárom a földre, a beépített DVM-en a tizedes pont egy hellyel odébb megy ”nagym6” által írottaknak megfelelően.
Tex mérőfej

Csatlakozom. Senki ne cseszegesse pucuka mestert!

Ne foglakozz vele...
Miután kioktatott, hogy a távíró egyenletet kellene felírni a lezárt tápvonal végére csatlakozó oszcilloszkóp esetén, én már nem válaszoltam neki.
Bár, ha belegondolok.... Lehetne éppen egy ellenálláson átfolyó áram kiszámítását is a Maxwell egyenlet felírásával kezdeni, jó sok egyszerűsítéssel, számítással eljutnánk szépen az Ohm törvényhez. Aztán már csak be kellene írni az adatokat és már készen is lennénk... Az igazán tudományos lenne.
Azért megnézném egy oszcilloszkóp bemenetének elosztott paraméterű leírását...

Üdv, mesterek...
Valakinek van esetleg tapasztalata ezzel: USBEE AX PRO?
Mennyire használható, érdemes-e megvenni?
Köszönettel...

Mielőtt belefutsz: sem a laptoptöltő, sem az USB nem földfüggetlen.

Üdv!

Van esetleg valakinek magyar nyelvű leírása ehhez a szkóphoz?

Sajnos "nagyon" oroszul van amit kaptam hozzá. (szempontomból ennyiből ó-egyiptomi is lehetne)

Ha bárki tud segíteni akár kicsit is, előre is nagyon köszönöm! (bocs..fogalmam sincs miért fejjel lefelé van)

Szia!
Ez a szerkezet annyira egyszerű mint a faék. Alsó sorban az Y bemenet állítását találod, a felsőben az X eltérítés beállításai vannak. Az utolsó négy a trigger. A forgató gombokon a jelölések egyértelműek. Kapcsolj a bemenetre valamilyen jelet, (1 kHz 1 V) max 5 perc múlva minden funkcióját tudod.
Üdv: Gábor

Köszönöm! De hozzá kell tennem, hogy első szkópom és ennek megfelelően nem sokat konyítok hozzá... ezzel azért már beljebb vagyok. Majd apránként visszaolvasom a fórumot aztán csak rájövök hogyan kell használni . Nem sürgős, de mindenképp meg akarok tanulni mérni vele.

Köszi, ez mennyire hamisíthatja meg a mérést?
Esetleg ha leválasztom a mérendő áramkört, úgy jó?

Üdv.
A leírás az RT 1979 3. 5. és 7. számában

Nagyon köszönöm!

Képzeld el egy voltmérőnek. Az alsó sorban a méréshatárváltás, mint a multiméterben. Célszerű értéke, aminél a képernyőbe belefér alul-felül a jel.
Felső sorban pedig, hogy milyen gyorsan menjen balról jobbra a fénypont, ami a feszültségértéket mutatja. Ennek célszerű értéke, aminél egy bizonyos frekvenciájú jel -vízszintes irányban- jó méretben látszik, pld. 2-3 amplitúdó.
Utolsó négy gomb triggerrel állítható meg a jelalak, hogy ne összemosódott képet kapjunk, pontosabban a "+-" és a "Belső" feliratúval, és a két szinkron potméterrel.

Most látom, magyar leírást tudnak kollégák, ez a legjobb.

Hehe... Volt ilyenem, az benne a szép, hogy pl. több kapcsolóállással is be lehet állítani ugyanazt a függőleges osztásarányt. Csak a jelalak nem lesz ugyanaz... A bal alsó a mV / osztás mellette jobbra a 'szorzó". Tehát pl. az 1V/osztást be tudod úgy állítani, hogy 10mV/osztás * 100, vagy 1mV/osztás * 1000.
A bal felső sor az időalap, a két szélső gomb a szorzó (nyújtás). A jobb felső az trigger (szinkronizacija) előjel, hálózatról triggerelt, külső és belső trigger (a belső rá is van írva magyarul. A többi gombot a tekergetésekből ki tudod találni.
A nyolcvanas évek elején meguntam a sok gombot, és csináltam egy "rendes" tárcsás kapcsolós változatot belőle. Kifejezetten szépen nézett ki (szinte oszcilloszkópnak látszott ). Csak nem sikerült igazán jól összehozni az átalakítást (a függőleges osztás ennél a szkópnál passzív osztóktól és erősítők erősítésének szabályozásától is függ), mert az eredetileg kb. 1 MHz-es "szkóp" 100 kHz-es lett ...
Nekiadtam valakinek. Egy ilyet manapság a kezembe nem vennék, egyfolytában csak bosszankodnék vele.
Szerk: Közben gerenk belinkelt egy magyar feliratos képet, azon szépen látszik minden.

Köszi a válaszokat!

Gondoltam, hogy nem valami csúcstechnika de nekem megtanulni az alapokat talán jó lesz. Megörököltem, így pénzembe nem került. Aztán ha belejövök szerzek egy jobbat, de amíg nem tudok mérni felesleges is lenne.

Nekem is jó volt anno... A diplomatervem során megépített áramköröket azon vizsgáltam, állítottam be. De nagyon kicsi a képernyője, meg egy millió nyűgje van. Hangfrekvenciás mérésekre használható éppen, de ha kezedbe kerül egy rendesebb oszcilloszkóp, azonnal meg fogod érezni, hogy az mennyivel jobb.

A Maxwell egyenletek 5. csoportjába tartozó E=J/gamma egyenlet maga az Ohm törvény differenciális alakban, tehát nem kell egyszerűsíteni, nem kell számolni, hogy megkapjuk a törvényt.

Sziasztok!

Eddig csak USB-s szkópot használtam, de megelégeltem, hogy lefagy folyton, és szeretnék egy "igazit"
Az usb-sen max 5v a bemenet, 1:10 és 1:100 osztású mérőzsinórral használtam értelemszerűen gondoltam, hogy 50 és 500V-ig tudok így mérni. Most nézegetem a szkópokat, és a bemenetre az van írva, hogy 1Mohm, max 400V. Ez azt jelenti, hogy 1:1 osztású mérőzsinórral 400 voltig tudok mérni?
Ha igen, akkor nem lesz ez pontatlan néhány voltos jel mérésekor? pl 3v-nál eddig 1:1-es mérőzsinórral nagyon pontosan mért, de az 1:100as zsinórral nagyon elmosódott jelet adott, a túl nagy osztás miatt.

Üdv!
Röviden : Nem.
A mérés pontos lesz, az más tészta hogy a katódsugárcső esetleg nem tudja a nagyon apró kitérést szépen kirajzolni.

Az oszcilloszkópokon van bemeneti osztó (1:, 3: 10:, vagy 1:, 2:, 5:, 10: ). Ez fizikailag tovább osztja a mérőfej jelét. A bemenetre adható 400 V csak azt jelenti, hogy ez az a feszültség, amit a bemenet károsodás nélkül elvisel. Ha ekkora feszültséget kapcsolsz rá, már régen kimásztál a látható képernyő tartományból.
Azzal olyan osztás arányt kell beállítanod, hogy a mérendő ábra lehetőleg az egész képernyőt kitöltse (prsze hiteles állásban). Akkor legnagyobb a leolvasás pontossága.

Sziasztok!Mivel még csak most kezdtem el ismerkedni az oszcilloszkópos mérésekkel,ezért a kérdésemet ide írom,nem szeretném mind a 64 oldalt átlapozni.Szert tettem egy tv miniscope-3 oszcilloszkópra,amin ugye van x extrernal azaz külső jel triggerelt bemenet,és az y.
Én az y bemenetet használnám és legfőképpen teljesítményerősítők mérésére amikor is a kimenő jelalakot vizsgálnám.Na most a problémám a következő,miért van az hogy az erősítő rövidzárvédelme bekapcsol mikor is a negatív szondát csatlakoztatom a kimenetre?
Ha csak a pozitívval csatlakozom rá a kimenetre akkor egy teljesen elfogadható ábrát kapok.
Annyit tudok mivel szétszedtem takarításra állapotfelmérésre az oszcit hogy a transzformátor és a készülékház a hálózati földeléssel egybekötött.Okozhat ez esetleg földelt eszközökben nullponti zárlatot?Azaz ha egy földelt eszközt mérek akkor a negatív pontot galvanikusan le kell válasszam míg mérek? Elég ha a hálózati gnd t leveszem mérés idelyére?bocsánat ha balgaságokat kérdezek,de szeretném ha az oszcilloszkóp és a mért áramkör sem szenvedne (meg persze én sem) sérülést.

Szia!
Rajzold le az öszeállításodat! Egy hálózati transzformátorral ellátott erősítőnél kizárt az, hogy oszcilloszkóppal zárlatot tégy a kimenetre. Az oszcilloszkópnak igen nagy a bemeneti ellenállása, ő nem terhelhet annyira.

Igazából van az oszcilloszkóp,annak a pozitív (bemenete) csatlakozik a 8 ohmos műterhelésre amit egy jobb híján hajszárítóból bontottam (hideg meleg ellenállása ugyanaz mert mértem).
A végfok kimenete rádolgozik a 8 ohm műterhelésre (pozitív negatív).Végfok a bemenőjelet simán pc hangkártyáról kapja,ahol egy sima jelgenerátor program van.Videó.

Negatív szonda alatt mit értessz? A szonda földpontját?

A te bajod a hangkártya, annak a földje kapcsolodik a szkop földjéhez ( negativ polus) és okozza a gondot. Probáld meg egy laptoprol akkurol táplálva

Igen! 2 vezeték jön ki az oszciból a bemenete és a szkóp árnyékolása (vagy testje).

Gondoltam hogy a pc lehet a ludas,csakhogy nem értem hogy lehet ez az esetben ha például egy sima hálózati adaptert akarok megmérni pl legyen 9v os.Abban a pillanatban ahogy a fekete csipeszt és a pozitív bemenetét a szkópnak rákötöm szikrázik és lezárja az adaptort.
Ha csak simán a szkóp bemenetével mérem akkor kiértékelhető rajzolatot kapok.