Nem gondolnám hogy a Siglent név alatt a Lecroy dolgai futnának, de az mondjuk magyarázat lenne arra, hogy az olcsó kategóriában miért a Siglent hardverek a legstabilabbak. Persze hogy hogyan adják veszik egymás közt a licenszet, vagy mit hogy másolnak az más kérdés.

Megnézem ezeket a DSO-kat.
Kijelzőnél mire érdemes odafigyelni? Mintavételezési sebességnél?

Javítottam már csöves szkópot. Még vannak is bontatlan yaxley tárcsáim hozzá.
De soha többet. Az volt a tapasztalatom, hogy a kontakt hiba egy dolog.
A másik fő baj a kondenzátorok és ellenállások "fáradása".

Egyik ilyen szkópot úgy szétkaptam, hogy 4 éve apró dobozokban áll mert nem bírom összerakni.

Kijelzőnél szerintem csak annyi a lényeg, hogy wide (szélesvásznú ) legyen, legalábbis én másfélét nem vennék. Nem mindegy, hogy csak 10 vagy 18 osztásod van vízszintesen. A mintavételezés kb. lényegtelen azokra a feladatokra amikre használod, 200Ms/s legalább legyen meg, felette meg a határ a csillagos ég, lehet akár 20Gs/s is ha futja rá a keret.

A kontakthibán kívül én mással nem nagyon találkoztam, egyszer volt egy dióda hiba (meg nagyfesz hibák az EMG-knél de azokat nem is sorolom a szkópok közé). Elkókat még a Philipsben sem kellett cserélni, a Kenwoodban pedig a 30 éves Elna elkó is jobb volt mint a zacskóban az újan vásárolt G-Luxon... A yaxleyt meg senki nem szereti kivenni a helyéről, megfújkálják inkább jól kontaktsprével, meg megcsiszolják csiszolóvászonnal, onnantól aztán nem is kell már azt többet javítani...

Ha nincs ott a szöveg lehet hogy a TEK is 12 osztás vízszintesen nem tudom. De akkor sem 18.

Azoknál a Tek.-eknél mindig ott a szöveg nem lehet másképpen, 10 osztás vízszintesen, és 2500 pont a jelfelvételi hossz. Érdekes, hogy ezt nyomták sok-sok évig, amikor kínaiak már minimum 1Mpont jelfelvételt és vízszintesen tizenvalahány osztás megjelenítést adtak jóval olcsóbban.

Köszi, de sajnos ez túl drága nekem.
Akkor már 15e-ért Hantek 6022BE, szerintem jobban megéri. (Szerintem, de nem értek annyira hozzá.)

Nem ragaszkodom hozzá, hogy idehaza is beszerezhető legyen. Bárhonnan jó nekem, ha lehet PayPal-el fizetni.

Szóval a kérdés továbbra is áll, hobbira, évi 1-2 alkalomra, akár PC-re köthető, PIC-hez és Arduinohoz, (tehát főként kis áram) milyen oszcilloszkópot ajánlatok. Ha lehetséges 25e Ft alatt.

20 EUR fölötti összegnél számolj rá 27% áfát és némi vámkezelési díjat is EU-n kívüli rendeléseknél. (A helyzet ettől bonyolultabb, de ez itt off, és én inkább a legrosszabb esettel számokok mindig.)

Egyébként az a baj, hogyaz ajánlott kategóriának és a <25e Ft árnak nem nagyon van metszete, még használtba se nagyon.

Rendelj az ebay-ről egy 6022BE-t. Csak készülj fel arra, hogy ha megfogják a fináncok akkor jön még rá az áfa, vám, meg a kezelési költség. Ahogy hallom mostanában mindent megfognak. És mivel a 6022BE 48Ms/s mintavételű, kb. olyan mintha vennél egy 5MHz-es szkópot, tehát egy 2MHz-es négyszögjel felfutási meredekségét már ne nagyon akard nézegetni vele.
Ha a tárolás meg a kurzoros mérés nem létszükséglet, akkor ebben az árkategóriában még mindig jobban jársz egy csöves analóg szkóppal.

Ebay-ről több mint 500 tételt rendeltem már, VÁM és társai nem gond.

Mi az a mintavétel sebesség és frekvencia tartomány amire a leggyakrabban szükség lehet gyenge áramú pl arduino és egyéb mikrovezérlős elektronikák esetén.
És mik azok az esetek, amikor ennél nagyobbra lehet szükség?
(Már amennyire ezek így általánosságban megfogalmazhatóak.)

Feladatfüggő. Ha az arduino default 490/980 Hz-es PWM jelét nézegetnéd, ahhoz 1 MHz is bőven elég. A legtöbb dologra egy mai alap szkópok speckói bőven jók (50 MHZ/500 Msps), de még a kis Uni-T 25 MHz/250 Msps specifikációja is. Bár ha arra rádobsz egy kicsit, akkor most akciósan megkapod a kis Siglentet. Csak ezeknél már a 90e Ft bruttó környékén járunk, ami nagyon messze van az általad elképzelt 25-től.
Olcsóbb pedig nem igazán van, a digit szkópok használt piaca gyakorlatilag nem létezik. Akinek van az boldogan használja, akkor adja el, ha valami baja van vele. És ez a baj ritkán az, hogy nagyobbra váltana, mert ez már kevés neki. Ilyen is előfordul kb. évente 10x ebben az országban, de erre sokezren várnak, de itt se csodát várj, egy újan 100 rongyos szkópot megkapsz 60-70-ért, használtan, gar. nélkül..

Erre így nem nagyon lehet válaszolni, de általában feladatoktól függetlenül is az van, hogy 1-2MHz környékén vannak azok a dolgok (tranziensek egyebek) amiket az ember alaposabban megnézne, tehát a szkópnak illik ennek a tízszeresét tudni, ezért alakult ki az hogy minimum 20MHz, vagy 200Ms/s. Asztali DSO-ban ettől kisebb szerintem éppen ezért nincs is, csak az USB-s szkópnak nevezett valamik gyengébbek ettől.

Közben meg lett a Rigol 1054z, nagyon jó kis műszer, csak én érzem úgy hogy a gyári mérőfejek nem valami jó minőségűek?

Elektromos szempontból jók, meg másképpen is. Volt nekem is ilyen, azért tudom. Bemértem a mérőfejek átvitelét.

A Siglentét én is megnéztem annak idején, az 50 megás szkóphoz 70 megás mérőfejet adnak, és azt koppra tudja is, 70 megáig egyáltalán nem csökken az átvitele, de még az 1800Ft-os ebay-es kínainak sem. Viszont amit valaki árulgatott itt régebben az apróban 3000-ért hogy az milyen spéci, na az viszont 85 megától kezdve már rendesen hullámos volt 100 megás létére.

Sziasztok!

Digit szkóp vásárlás előtt vagyok. Tudnátok segíteni picit? Az összeg amit rászánnék, 100-120eFt.
Amivel szemezgettem:
- UNI-T UTD2052CEX

Ami még szóba jöhet:
- GW INSTEK GDS-1102A-U
- Hantek DSO5102P

Melyiket érdemes? Vagy lenne alternatívátok a fentiekre?

Köszönöm szépen!

Szia! Ha elég az 50MHz is akkor nézd meg ezt is Siglent-SDS1052DL most akciós. De van 100MHz-es is SDS1102CML.

Siglent, a 1052 dl+, most elvileg akciós, 94k a műszerdepónál, raktárról. Már ha egyáltalán létezik az a cég, mert a telefont nem veszik fel, email-re nem válaszolnak...
De van több másik magyar kereskedő is, náluk is belefér bruttó 100k-ba. Esetleg ebay, onnan még olcsóbb is (német eladó, nincsvám, áfa).

A hantek ahogy hallom eléggé puruttya, a gw instek 2 Mpts-e tetszik (ha el nem írta az oldal amit láttam), de a kijelzője nem. A uni-t fekete ló. Owon-okat megnézheted még esetleg.

Léteznek. Nekem sem válaszoltak azonnal a levelemre, kb. 3-4 nap átfutással csak. Nálam még épp a "tűrhetőségi határon" belül volt. Valószínűleg vannak nagyobb megrendelőik, ügyfeleik, mint egy kisember 1-1 olcsó, akciós kütyüvel, ezért kerülhetünk a rosta végére. Meg aztán ki tudja, hányan dolgoznak fizikailag ott, lehet, épp 1 emberük szakad 10 fele. Ki kell várni a sort, türelmesen, na, főleg, ha akciós az áru...

Értem én, hogy egy utolsó kis porszem vagyok a prioritási lista legalján, és persze megmagyarázni is mindent meg lehet, csak van körülöttünk az ún. világ. Az a baj. Mert máshonnan 3-4 nap alatt nem a levelemre kapok választ, hanem a terméket kapom a kezembe. Külföldről. Olcsóbban.

Egyébként válaszoltak, kb. akkor jött válasz amikor az előző kommentemet írtam. Olyan szempontból nyilván respekt nekik, hogy szombat este fél 9-kor levelekre válaszolnak (még ha pénteken délelőtt írtam is nekik), de kb. eddig tart a pozitívum. A honlapon "RAKTÁRRÓL" felirattal szereplő terméket a megrendeléstől számítva kb. 1 héttel tudják szállítani, kártyás fizetésre csak utánvétes futárral van lehetőség.

A 120-ba sem a GW sem a Hantek nem fér bele, mondjuk én nem is venném meg egyiket sem, meg a UNI-T-t se. Vagy vegyél egy 1052DL+-t ami 94 bruttóban, vagy gyűjtsd még inkább a pénzt valami jobbra, amik 140 felett vannak (pl. 1202X-E, vagy Rigol, Owon).

Értem. Megnézem a Siglent-eket.
Köszönöm a segítséget.

Ebből a háromból egyértelműen a GW-Instek a legjobb választás.
(Nekem is tetszett a GW valamelyik tipusa, de kicsit túlárazottnak véltem más gyártókhoz képest, ezért mást vettem.)

Üdv!

100MHz-s Siglent-re esett a választás.
Még annyi kérdést engedjetek meg légyszíves, hogy a mérendő kapcs.uzemű tápot vagy a szkópot válasszam le a hálózatról?
Köszi!

Mindig a mérendő eszközt választjuk le. Nem a szkópot.

Összefoglalnám egy kicsit ezt a leválasztásos mérést!
- Hálózatról működő berendezésben alaphelyzetben is kockázatos mérni mert áramütés veszélyes.
- Ha a mérőkészülékünk is hálózatról üzemel, akkor a műszer csatlakoztatásával zárlatot okozhatunk, ami károsíthatja a mérendő készüléket, és a mérőeszközt is. Ezért ilyen mérés esetén célszerű leválasztani a hálózatról valamelyíik eszközt. Több lehetőség is van:
1, A mérendő készüléket csatlakoztatjuk a leválasztó trafóra, és így mérünk. Ez a megoldás akkor
használható, ha a leválasztó trafó teljesítménye elegendő a mérendő készülék számára. Tudnunk kell, hogy a mérőműszer csatlakoztatása esetén a műszer foldelheti a készülék valamely ponját, ezért az áramütés veszély ugyanúgy fennáll. Magyarul: a leválasztó transzformátor ebben az esetben nem csökkenti az áramütés veszélyt, kizárólag a zárlatot tudjuk elkerülni vele!
2, A mérőműszerünklet választjuk le, pl. mert a leválasztó ttrafó nem bírja el a mérendő készülék áramfelvételét, de a műszerét igen! Ezt a megoldást csak ritkábban használjuk, mert fokozottan áramütés veszélyes! Ugyanis a mért berendezésen keresztül a műszerünk test pontja, és kezelőszervei is olyan potenciálra kerülhetnek, hogy áramütést okoznak.
3, Mindkét berendezést, egymástól függetlenül leválasztjuk. Ez lenne a legbiztonságosabb megoldás, de ehhez ugye két leválasztó trafó kellene, ami ritkán áll rendelkezésre egy amatőr műhelyben. Szerencsésebb a helyzet ha a műszerünk elemről vagy akkumulátorról is tud működni. Ez esetben, a mért berendezés leválasztásával kombinálva tudunk a legkisebb áramütés kockázat mellett mérni.

Újabb oszcilloszkópon található USB csatlakozás és esetleg wifi is. Hálózati mérések alkalmával jó
szolgálatot tehet, ha pl. USB-s vezeték nélküli egérrel, vagy PC-ről, wifi-n keresztül tudjuk vezérelni, közvetlen érintés nélkül a műszerünket.

Viszont a hálózattal/USB-vel szintén galvanikus kapcsolatba kerül a szkóp az elektromos hálózattal, ez a hálulütője. Szkópnál a fő veszélyt egyébként a földelés okozza, ugyanis a mérőfej negatív pontja a hálózati földre van csatlakoztatva. Ha ezt sikerül egy nagy(obb) áramot leadni képes pontra csatlakoztatni, akkor felrobbantjuk a szkópot.

Életvédelmi szempontból egyébként a "fi relé" igen hasznos tud lehet, ha a kismegszakítónál nincs felszerelve, akkor "mobil" is kapható:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Így van. Az USB-re már ha van, célszerű vezeték nélküli eszközt csatlakoztatni.

Létezik, nem is túl drágán, USB leválasztó, jól működnek. Általában ADUM4160 alapúak.

Mindezek ellenére szapcsika -val értek egyet, jobb, ha megszokjuk mindig a mérendő készüléket választjuk le a hálózatról. A méréshez lehet, hogy több, hálózatról működő mérőkészüléket is használhatunk, és akkor már nem igazán van más lehetőség. Asztali méréseknél, javításoknál biztosítani kell a megfelelő mérő környezetet.
Persze helyszíni vizsgálatoknál, javításoknál jobb az akumlátoros üzem. Az biztos.

Sziasztok.
Nagyon tájékozatlan vagyok oszcilloszkóp felbontásával kapcsolatban így szeretném, ha segítenétek. Az A/D átalakító bitmélysége és az érzékenység milyen összefüggésben van? Első nekifutásból azt gondolnám, hogy pl. egy DC12V-os jelet 47mV-os (12/256) pontossággal lehet csak vizsgálni.
Ennek ellentmondani látszik, hogy ilyen-olyan 8 bites szkópoknál 2-1-0,5 mV/div érzékenységet írnak - (nem világos az sem, hogy ez jelszint függő-e, vagy fix).
A kérdést úgy is feltenném, hogy egy 8 bitessel (ha szkóp függő, akkor pl. egy Siglent SDS1202X-E-vel) mekkora ripple-t lehet még kimérni egy 50Hz-es 12V-os stabilizált tápegységnél.
(Azt hiszem a kutya ott van elásva, hogy az 50Hz és a szkóp sávszélessége jó messze van egymástól, így a túlmintavételezéssel az elméleti 46mV-os pontosságot jelentősen lehet javítani, de hogy mennyivel az számomra rejtély.)

Találtam a neten egy leírást, melyben azt mondják: sensitivity range (V/div) * kizelző magasság (div-ben)/256. Ez a nevezett Siglnet esetében 0,5mV/div*8/256, azaz 15 mikrovolt lenne, de ez meg olyan hihetetlen pontosnak tűnik.

Előre is köszönöm.

Másfelől kell megközelíteni a kérdést. A szkópok bemenete sokkal érzékenyebb a "DC12V/256"-nál. Általában 0.5-1-2-5mV/div beállításnak megfelelő szokott lenni, ennél nagyobb jelek esetén a bemenő jel van leosztva V/DIV beállításnak megfelelő arányban. Tehát a bitmélység és az érzékenység nem függenek egymástól.
Mekkora ripple-t lehet kimérni, ez bemeneti AC csatolásnál függ a szkóp saját zajától is, inkább ez határozza meg a maximális érzékenységet, amikor még kiértékelhető a jelalak. DC csatolásnál emellett függ attól is, mekkora "swift"-et azaz eltolást lehet az adott szkópnál beállítani, amikor még a képernyőn marad a jelalak.
15 mikrovoltnál sokkal nagyobb a szkópok saját zaja, ilyen jel elveszik a zajban.
"Átlagolás" funkcióval lehet a zajt eltávolítani, de csak akkor, ha pontosan periodikus a jelalak, tehát minden periódus ugyanaz, és a zaj nem zavarja a triggerelést.
Tehát összefoglalva van a szkópnak saját zaja, és a mérőkábel-környezet is visz be zajt, ez határozza meg a max. érzékenységet, nem a bitmélység.