Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Az adatlapomon megtalálható a skype címem ott át tudom küldeni gyorsan.
Hello
Ma kezdtem el foglalkozni a picekkel. Suliban pascal nyelven tanulunk programozni pc-re. Töltöttem le netről pascalos pic fordítót. írtam egy egyszerű programot, ami villogtat LED-eket a B porton, de van egy kis probléma. Élesztéskor a LED-ek nem kezdenek villogni, csak halványan égnek, de ha KÉZZEL megérintem a tápot, vagy a testet, akkor beindul. Ha elengedem, akkor ismét megáll. Lehet az a gond, hogy a kvarcnál lévő 2 kondi 240nF értékűek? Továbbá azt is észrevettem, hogy a pic működés közben nem hajtja végre az összes utasítást, kb. a 4. után ismét az elejétől megy a program. Mi lehet a gond? Üdv.
Teljesen biztos, hogy az a 2 kondi túl nagy értékű. Nem kellett volna mást tenned, kizárólag fellapozni az adott PIC adatlapját és az általános ajánlást követni a kvarcokkal kapcsolatban, ami általában 2 x 22 pF alkalmazását jelenti!
A kondik erteke kb 15pF, szoval a 240nF KICSIT sok lesz... alig negy nagysagrend az elteres...
A Watchdog timert (WDT) kapcsold ki, akkor majd nem indul ujra. A PIC-et MINDENKEPPEN assemblyben erdemes elkezdeni programozni, mert sokkal inkabb hardverkozeli, mint egy PC. Nem ugy megy, hogy beirjuk a progit es megy. Jopar regisztert be kell allitani mielott valamit csinalsz az adott periferiajaval a PIC-nek.
Köszi mindent, és bocs, hogy kicsit késve írok, de újra kellett rakni a gépet. Az információk alapján legalább mostmár el tudok 'indulni'.
Sziasztok!
Egy olyan problémába ütküztem,hogy a pic16f876-nak a 8as és a 19es lába is Vss. A földet mind a 2be be kell kötni,vagy elég csak egyikbe? Csatolok egy képet a pic-ről. Üdv!
Illik. Stabilabb lesz a mukodese, ha mindketto be van kotve.
Sziasztok!
A képen látható mini hangszórót szeretném működtetni PIC-el. Kérdésem az , hogy miként kell ezt összekapcsolni a PIC-el? Köszi!
Úgy látom ebbe a típusba bele van építve az oszcillátor. Tehát neked csak H szintet (esetleg L) kell kiadnod a PIC-kel.
Üdv!
Adott egy HEF40106B Schmitt triggerem, ebbe 7darab fotodioda jele fog érkezni ezt szeretém rákötni egy PIC16F877-esre, de a schmitt trigger elé minden bemetre egy portit szertnék kötni hogy állithasam a szenzorok érzékenységét, hogy kössem be ledeket a trigger elé, illetve a trigger kimenetieit közvetlen ráküldhetem a PIC bemeneteire? Köszike
Köszi,de nincs skype-om.Ide nem akarod fölrakni?
Helló!
Próbáltam direktben rárakni tápra! Egy kattanás hallatszik és 12V-on felvesz 150mA-ert.
18F1320-as PIC vezéreli a 7 ledes búvárlámpát.
A nyák készen van most épp a felprogramozásnál tartok. A pic 7 lábon át TTL szintekkel kell kapcsolgasson 7db áramgenerátort ki és be. 0v - bekapcs 5v - kikapcs RB0-RB5 van 6 db generátor RA4-en van a 7. generátor bemenet. Odáig simán eljutottam, hogy a PORTB-re kötött 6 ledet tudom villogtatni, de az RA4-en lévő 7. az állandóan világít valamiért, vagyis állandó L szinten van. Nem értem miért... Kódrészlet: ... Led7 equ 4 bcf TRISA, Led7 ;RA4 kimenet bsf LATA, Led7 ;lekapcsolás ... Amit az adatlapból kivettem ,hogy az a különbség a PORTA és PORTB között, hogy a PORTA-n Schmitt triggerek vannak, de ez nem igazán világos, hogy mit takar?
Az adatlapot ha jól nézem RA4 nyitott kollektoros, tehát kimenetként csak L szintet tud, H-t nem.
Persze a Te esetedben lehet csalni 1 kicsit. Használj felhúzó ellenállást és fordíts meg a vezérlést.
Igazad van!
Átkötöttem RA3-ra és így már jó!
A vezérlést nem tudom megfordítani mivel készen vett áramgenerátorról van szó.
Ahogy én látom, ez egy sima 140ohm-os hangszóró. Tegyél vele sorba egy 100ohm-ot és mehet rá a kimenetre. (kimenet max árama 25mA). Természetesen programból kell a kimenetet megfelelő frekivel vezérelni.
Ha nagyobb feszt és áramot akarsz neki adni, akkor egy NPN tranyót iktass be még. 1KHz-nél kisebb frekit nem hiszem hogy bírna.
A jelek szerint nincs benne oszcillátor. Neked kell úgy megírni a programot, hogy egy 1000-4200 közötti rezgést adjon ki - lehetőleg egy "nagyáramú", tehát LED vezérlésre is alkalmas lábon.
A 140 ohm elég kevésnek tűnik, én tennék vele sorba egy áramkorlátozó ellenállást is. (5V esetén pl. 100 ohmot)
Természetesen NEM az áramgenerátor vezérléséről beszélek, hanem a PIC kimenetéről. (programból invertálsz)
Azért jó, hogy összejött!  Idézet: „Egy PIC-re rá lehet fogni, hogy a tipikus endurance-t tudja. Ha annak közelébe érnénk, akkor érdemes lenne cserélni a fejlesztés alatt használt PIC-et és felhasználni a kész termékben.” Lehet, hogy rosszul gondolom, de tartok tőle, hogy a sokat nyüstölt processzor adatmegőrzési ideje is lecsökken (bár errevonatkozó adatot nem láttam). Nem szívesen tenném tehát késztermékbe. Ha a fejlesztéssel "agyonprogramozott" PIC-et a kukába dobom, az kisebb kár, mint amekkorát az esetleg meghibásodó PIC tud okozni. Természetesen tudom, hogy az egyszer programozott PIC is meghibásodhat. De nem gondolom, hogy ugyanolyan valószínűséggel hibásodik meg benne egy programutasítás valamelyik bitje, mint a 900-szor átprogramozott PIC esetében. Idézet: „az a különbség a PORTA és PORTB között, hogy a PORTA-n Schmitt triggerek vannak, de ez nem igazán világos, hogy mit takar?” 1. Ez csak akkor érdekes, ha bemenetként használod. Most tehát indifferens. 2. A Schmitt-triggeres bementnek hiszterézise van, tehát egy időben lassan változó, vagy ingadozó jelre nem fog megvadultan pörögni a bemenet az 1 és a 0 között. Idézet: „Szerintem ilyen összefüggés nincsen.” Hmmm, akkor miért is "használódik" el a PIC-ben a FLASH memória 1000 átprogramozás után? Nehezen tudom elképzeni, hogy 999 programozás után még mindig 20 év az adatmegőrzési idő, 1000 programozás után pedig 0. Bár ha fordítva nézem, akkor a 999-ből 666 lesz! 
Ez csak fikció, nincs semmi amivel alá tudod támasztani, ezért nem érdemes ezen tovább vitázni. Kiolvasás nem károsítja a cellát, így ha egyszer beírtad, akkor az ott marad.
Kérdés, hogy a törléseknél/újraírásoknál mennyire sérül a szigetelőréteg, mennyire nő meg a szivárgó áram. Ezen múlik ugyanis az adatmegőrzés. Szerintem ha nem is itt, az MCU gyártójánál, de valahol, ahol pl. önálló FLASH memóriákat gyártanak, csak kellene lennie ilyen jellegű adatoknak. Nyílván csodák nincsenek, ezekben az MCU-kban is ugyanolyan FLASH-ek vannak, tehát elméleti támpontnak biztosan jó lenne az is, ha olyat találnánk (én még nem kerestem, de biztosan van valahol).
adott egy NTC ellenállásom amivel ledek túlmelegedését próbálom megelőzni.
25 fokon =100K, 70 fokon =18k, 100 fokon=7k adatlap szerint. Namost a lényegi tartománya 50-80 fok között lenne. Azt szeretném ugynis, hogy a drága ledek ne melegedhessenek 70 fok fölé.- Ha így lenne akkor fokozatosan dimmelném őket a PIC-el. Jó ha úgy kötöm be, hogy 5V----NTC----ANx portláb? Vajon mennyire lehet pontos a PIC A/D konverziója 15-45K ellenállásnál? 
Úgy csináld, hogy 5V-NTC-ANx-18k-GND. Tehát egy feszültségosztót készítesz, és kb. féltápnál lesz a feszültség 70 foknál. Szerintem ilyen célra elég pontos lesz, és a 18k-nak köszönhetően máris kisebb a jelforrás impedanciája. A ledek úgy sem azonnal melegednek túl, ezért tehetsz egy 47-100nF kondenzátort az ANx és a GND közé, így már biztosan jó lesz.
Ezt a 18k-t kiszámoltad? Vagy csak hasraütöttél?
A kondinak mi a szerepe? Miért jó ha ott van?
A 18k onnan van, hogy azt írtad, hogy 70 fokon 18k az ntc ellenállása. Neked a védelem kb. erre a hőmérsékletre kell, így egy másik, fix 18k-val sorbakötve épp a tápfeszültség felét adja a pic lábára 70 foknál. A kondenzátor csökkenti az A/D átalakító által látott impedanciát. Tehát a mintavételezésnél a belső kondenzátor feltöltése biztosan nem rántja meg nagyon a feszültséget a lábon (bár nálad ez nem nagy gond, mivel nem katasztrófa, ha 70 helyett 72 fokon kezd működni a védelem).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
