Igen, sajnos ez így van!

De próbát elméletileg megérne, mert az oszcillátorom olyan stabil, hogy a frekvencimérőt
nézve, a 10 Herces számjegy ingadozik, az is, egy értéket. Pl a 7.011.03 nál az a 3-as
a átvált 4 re , majd vissza. Tehát az ingadozás 10 Hercnél nem nagyobb.( Lehet, hogy
vannak gyors ennél nagyobb ingadozások amit a műszer nem jelez, de remélem erről
nincs szó.) Arra gondoltam, a frekvenciát kb 10 szerezve, az ingadozás még mindig
csak kb 100 Hz. Egy morze jelhez jó lehet, egy kis sávszélességű fm -nél már
ront a minőségen, de elfogadható lehet kezdetnek.

Viszont az osc.-om nem jár 17 MHz környékén, hogy 9x szerezésel elérje a 144MHz-t.
Három fokozat kellene, amitől viszont tartok hogy működik, meg elkészíteni is elég sok.

Sajnos, a kvarcoszcillátor jelét is fel kell szorozni.

Nem! pl 44MHz környéki kvarcok még vannak. Annak 3x-osa 132MHz, amihez már csak egy 10-12MHz-es hangolható oszcillátort kell hozzákeverni. A kvarcoszcillátornál nincs soxorozásSOKSZOROZÁS, van harmonikus kiválasztás! Nem ugyanaz... Ugyanúgy egy oszcillátor ez is, csak nem a kvarc alapfrekvenciája jön ki belőle, hanem a kiválasztott harmonikus....

Ez a harmónikus hogy jön ki belőle?

Esetleg úgy, hogy az oszcillátor négyszögjelet állít elő, és
annak magas a felharmónikustartalma?

LC oszcillátorral nem lehetne e megoldani?

Pl úgy, hogy csak a kívánt frekvencián jöhet létre kellő pozitív visszacsatolás, így azon tud csak rezegni is. A kvarc itt mindössze segéd, stabilizáló szerepet kap!
De vannak más rendszerű oszcillátorok is, na meg kifejezetten felharmonikus gerjesztésű kvarcok is....

A keverés elven működő vevők, adók biztosan legkényesebb eleme a hangolható oszcillátor.
A stabilitás tekintetében a mai követelményeket csakis a PLL és DDS áramkörök teljesítik. Mivel ma ezen áramkörök integráltsága megengedi hogy , megfelelő ára és a beszerezhetősége adott legyen, nincs az az észszerű indok ami miatt ne választhatnánk ezeket. Persze akinek szüksége van kihívásokra, működik a régen alkalmazott megoldások is, de ezek nem fogják műszaki paramétereiben megközelíteni sem a modern eszközöket.
Létezik a kereskedelmi forgalomban (nem csak kínából) egy SI5351 nevű PLL IC. Ehhez még szükséges egy ARDUINO fejlesztő eszköz. Rengeteg kész program fellelhető hozzá, így programozási ismeretek sem szükségesek, csak a netről letöltött forrásprogramot kell az arduinoba betölteni számítógép és USB kábel segítségével.

...Cserébe még olcsó is És 3 független kimenete is van.
Viszont nem szinusz, hanem négyszög..., ami adott helyre akár előny is lehet...

Régebben érdeklődtem iránta, de feladtam, most megnézem megint!

Az hogy négyszög, jó, ha kapcsolómixert használunk !

Igazából az is visszarettentett a használatától, hogy felületszerelt ic, de ahogy látom
lehet venni modúl formájában, ahol fel van forrasztva. A másik dolog, hogy mikroprocesszoros
vezérlés kell hozzá, ami egyáltalán nem idegen tőlem, mert programozok régóta, de egyelőre még
nem mélyedtem bele ezekbe a dolgokba.(Arduino, kis mikrovezélők, stb)

Nem is kell belemélyedned! Annyi a dolgod, hogy veszel 1-2$-ért egy arduino nano-t, és kb ugyanennyiért egy si5351-es kész kis panelt. Összedrótozod őket, letöltesz egy kész programot az arduinoba, és készen is van egy garantáltan jól működő, kvarcstabil, (talán)200MHz-ig működő négyszöget kiadó oszcillátorod! Ja..., még nem árt egy 2x16-os LCD kijelző se mellé, hogy lásd, mit állítasz be?!

Ha mégis építeni szeretnél, ajánlom figyelmedbe:
Bővebben: Link
Mindenképp érdemes megépíteni, hasznos áramkör lehet másra is.

Nem rossz, de nem tudom, hogy ez a megoldás
nem olyan e, hogy utólag korrigálja a nem pontos
frekvenciát, ezért hosszú távon stabil,
de rövid távon nem.

De megnézem, tanulmányozom hogy ez kiderüljön.

Folytatás:
A bemérések során támadt a következő ötletem - mi lenne, ha DBRM diódák előfeszítő áramát nem az első cső anódjáról venném, hanem egy negatív tápegységről? Mert akkor el lehetne hagyni az MPX input, és a kimeneti erősítő fokozatok becsatoló kondenzátorait  
Át is terveztem az áramkört, szerintem mindenképpen továbblépés lehet ez a verzió.
TJ.
DBRM= dual balanced ring modulator

Nekem három apró észrevételem lenne a kapcsolással kapcsolatban!
Az egyik, az első cső rácsellenállása biztos jó helyen van a földön?! Mert elvileg így nem tudja lezárni a csövet...
A másik ha ezzel el is hagyod a bemenő kondenzátort és csatolókat is, ettől kezdve egyenáramilag erősítesz a második fokozatban is, így ha a bemenetre szivárog mégis valami DC, az elviheti zavaró mértékben a munkapontokat. Persze, lehet ez nem lesz jelentős...
A harmadik dolog összetettebb. A 38kHz-es modulált jelet egyszerűen egy kondival csatolod ki a diódás demodulátorra. Viszont így ezzel együtt átmegy az alapsávi jel egy része is, ami a hangsáv felső tartománya balanszát jelentősen befolyásolhatja! Szerintem itt a korrektebb megoldás az lenne, ha vagy rezgőkörrel csak a különbségi modulált jelet kiválasztva küldenéd tovább(ami elég macerás lehet megvalósítás szempontjából)..., vagy azon a ponton átengednéd a teljes spektrumot, így feleslegessé válhatna a P2-n keresztüli becsatolás is... Én ez utóbbit tartom jobbnak, egyszerűbben megvalósíthatónak!

A PLL annyira pontos, és stabil, amennyire a referencia frekvenciája. A kristály, és kristályoszcillátor ppm -ben megadott pontosságában benne van a rövid, és hosszúidejű pontosság is.
Ha azt egy közönséges kristály oszcillátorral állítod elő, akkor 20 - 30 ppm, (amilyen a kristály) ha pedig ahogy az idézett kapcsolásból láthatod TCXO, ami akár 1 ppm alatt is lehet, függően attól, hogy mennyit áldozol rá, és milyet választasz. 50 ppm -nél pontosabbra, stabilabbra egy vevőkészülék VFO -jának igazából nincs is szüksége. Az 30 ppm 100 MHZ -en 3 kHz. (csak találomra a HEStoréból válogatva egy 10 MHz -es nem különösebben precíziós kvarc ±30 ppm)
De bármelyik megoldás is sokkal pontosabb, stabilabb, mint egy hangoltkörös oszcillátor a maga 200 - 500 ppm -jével szemben.
Mindenképp érdemesnek tartom megépíteni akár különálló modulként, lehet vele kísérletezgetni. Ráadásul a kijelzőn a vételi frekvenciát is láthatod alsó, és felső keverés esetén is, így nem kell fejben számolgatnod. Ha pedig generátorként használod, nem állítasz be shift frekvenciát.

A Tube Dual MPX decoder témájának nem nyitottam külön topikot, de a korábbi hozzászólásaim visszakereshetők - így minden infó rendelkezésre áll.
A korábban berakott elvi elvi rajzon látható, hogy a bejövő kompozit MPX jel 19 kHz-es pilotjel tartalma külön áramkörre kerül, ahol feldolgozás után mint fázihelyes PLL 38 kHz-es kapcsolójel vezérli a DBRM-et!.
Kedves sdrlab!
Beteszem ismét a TELJES működési ábrát, amiből látható, hogy az MC1310P-től jön a vezérlő PLL 38 kHz-es kapcsoló jel. A bemeneti fázisforditás utáni kondenzátoros becsatolású jelben csak a 19 kHz-es pilotjel lehet, de ez is ellenkező fázisú lesz. A bemeneti jel a katódkövető azonos fázisú kimenete után pedig a balanszát állítja be a dekódernek.
TJ.

Akkor meglehet valamit nem teljesen értek még mindig, mert szerintem a bemeneti fokozat anódján megjelenő MPX jel(P1, C2), valamilyen része ugye a kondin keresztül rákerül a (de)modulátorra. Mivel C2 értéke nem ismert, valamiért azt feltételeztem, hogy az ott egy felüláteresztő szűrő lenne, de feltehetően nem az, hanem a teljes MPX jelet átengedni... Legalábbis így nyer értelmet inkább a történet )
Viszont a balanszot szerintem nem így kellene megoldani. Hiszen annak az a lényege, hogy a véges csatornaszelekcióból eredő parazita csatorna jelét kioltsuk, egy ellenfázisú jellel. Azonban amikor az egyik csatornára próbálsz kompenzálni, azzal a lendülettel a másik csatorna kompenzálását el is rontod! Tehát mindenképpen két potival lenne a jobb ezt megoldani! Szerintem....

A ppm ről ezt találtam:

https://www.everythingrf.com/community/what-is-frequency-stability

Van ott egy kalkulátor is.


Ha jól értelmezem, egy 1ppm es oszcillátor 10 Mhz-n 10 Hz-t tér el?
Az számít, mennyi idő alatt, vagy csak rövid távoú frekvencia kilengésre
vonatkozik?

szedjél elő egy TCXO adatlapját, mindegy melyiket, az adatlapon láthatod hogy mi fér bele a megadott tűrésbe.
De ne aggódj, egy ± 1 ppm -es oszcillátorra nem gondolom, hogy szükséged lenne, árban is zsebbe nyúlós egy ilyen. Még egy egyszerű kristályoszcillátor is sokkal jobb, min bármilyen LC oszcillátor, még ha megfelelő kondenzátorok használatával _ami elég babrás munka- Kompenzálod is
Bővebben: Link
Például: (TNE -nél)
Bővebben: Link

A stabilitás sok mindentől függ, hőmérséklet, öregedés, kimenet terhelése és más egyéb külső hatások. Kvarcoknál a ppm inkább a gyártási szórást reprezentálja, mintsem a stabilitást.
A gyári tokos oszcillátoroknál azt tudni kell, hogy csak a megadott feltételek mellett érvényesek.

Az oszcillátor stabilitása függ az aktív elemtől, így annak hőmérsékletétől, tápáramforrásától. Oszcillátoroknál ami egyszerűen mérhető, az a hosszidejű stabilitás. Frekvenciamérővel leolvasható, ahogy a frekvencia csúszik lefelé, avagy felfelé az idő múlásával. Erre régen jó módszer volt az NTK, PTK kondenzátorok használata, abban az esetben ha a csúszást a hőmérséklet változása okozta.
Másik a rövid idejű stabilitás, ehhez komoly műszerezettség szükséges. Erről bővebben a fáziszaj címen találsz. Amatőr körülmények közt elég annyit tudni, hogy a PLL áramkörök rosszul állnak e szempontból.
Ha nagyon-nagyon pontos és stabil frekvencia etalonra van szükség, akkor ma egy GPS modem referenciájának felhasználása a kivitelezhető és megfizethető megoldás.

Igen, a rövidtávú instabilitáson nem segít, az időnkénti korrekció.(Ha jól gondolom)

Nem igazán értem, mi a gondod a rövidtávú stabilitással. A kristály rezonátor egy elektromechanikus rezgőrendszer. A rövidtávú stabilitásával semmi baj nincs, a problémás az öregedéssel, és a hőmérséklet változással összefüggő stabilitás. Ha ez a kívánt határokon belül marad, amit elvileg az adatlap garantál, akkor nem lehet probléma.
Egy vevőkészülék helyi oszcillátorának frekvencia stabilitása pedig nem igazán egy egetverő feladat.
Egy 100 MHz -es műsorvevő helyi oszcillátorának elegendő stabilitást nyújt egy egyszerű LC oszcillátor (esetleg AFC -vel megtámogatva) de a komunikációs sávok 10, 12,5, 20 KHz -es csatornaoszásaihoz már szükség van a kristály használatára.
Eddig úgy érzékeltem, nem referencia frekvencia előállítása a feladat, mert az már más tészta. Ha igen, akkor már számításba kell venni a rövidtávú instabilitást is, de ez már azért nem hobbi kategória.
Látom, eléggé ódzkodsz a PLL használatától. Pedig az egy igencsak általánosan használt eszköz a pontos, és kevésbé pontos frekvenciák előállításához. Érdemes megbarátkozni vele.

És akkor, ha jönnek a stabilitásra vonatkozó igények, akkor születnek olyan megoldások, mint az ML 1250 és a naftlinos stabilizátora.
Aki nem tudná, az egyik fiók a rádió vevő, a másik meg a stabilozátor. A tápegység az majdnem ekkora, de nincs a képen.

Igazából nincs kifogásom ellene. Valahol olvastam egy olyat, (magyarúl)
hogy írta valaki, hallható, pl morze jelen, ahogy az eltévedt frekvenciát
ahogy visszahúzza a jó szintre. Nem akarok semmit semmilyen módszert
elvetni, de elég kezdő is vagyok, elég kevés időt is töltök elektronikával,
kézügyességem se jó, és az egyszerűen beszerezhető alkatrészeket kedvelem.
Ez korlátozza a lehetőségeimet.

Nem vetem el a pll-t sem, de lehet hogy jobb lenne, ha inkább si5351 -el
próbálkoznék.

PLL -t is lehet jóra, kevésbé jóra készíteni. a hibája is tervezhető, bizonyos határig kivitelezhető. A PLL hurokszűrőjének megfelelő kivitelezésével az elhúzás (kotyogás) jelentősen csökkenthető, a horokerősítéssel pedig a pontosság is javítható. A linkemen szereplő rajzon is kialakítottál a külső hurokszűrő használatának lehetőségét.
A másodrendű etalont is PLL -el tartják az etalon frekvencián. (elsőrendű etalon csak néhány van a világon, amit sugároznak etalon frekvenciakánt, az legjobb esetben is másod, vagy harmadrendű etalon) A GPS műholdak frekvenciájának szinkronizálása is másodrendű etalon frekvencia.
Ekkora pontosságot, azért egy távíró üzemű hallgatózás sem igényel, egy kvarc stabilitás bőven elegendő.
A DDS persze egyszerűbb, bár ebben közvetlen tapasztalatom nincs, egy ismerősöm szerint ha hangolható, akkor a jel tisztasága nem elegendő egy analóg keveréshez, pl egy amatőr rádióban.
Az ML1250 -ben a vezér oszcillátor stabilitását a kvarc termosztátba helyezésével biztosítják. Azért ilyen nagyméretű.

Az si5351 egy PLL áramkör integrált VCO-val, hurokszűrővel illetve, kimeneti osztó áramkörrel. Mint a PLL, mint a kimeneti osztó tört osztásra is képes (fractional PLL, divider). Ezen tulajdonsága teszi lehetővé azt, hogy a lépésköz akár 1Hz alatti is lehet.

...És ami kevéssé közismert, bizonyos korlátokkal képes közvetlenül akár 90fokos(iq) jelet is előállítani...

A magyar megnevezést rádiótechnika évkönyvből származik, később fáziszaj néven került köztudatba. Az oszcillátor egyes szinusz hullámainak időbeni lefolyása nem konstans. Míg az egyik hamarabb "lefut" a másik hosszabb. Frekvencia mérőn mérve ez nem látható, hiszen a sok milliónyi hullám átlagát látjuk, de a jel spektrumán megjelenik. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy az oszcillátor által előállított termék soha nem csak egy jelből áll, hanem bizony végtelen sokból. Ez a végtelen sok oszcillátorjel a keverőben végtelen sok jelet eredményez, ami a hangszóróban széles spektrumban zajt produkál.
PLL esetén mind a referencia mind a VCO zaja megmarad, ezért sem lehet (érdemes) 100Hz alatti hurokszűrő építeni.
DDS nem oszcillátor, hanem csak egy speciális osztó áramkör, így annak fáziszaja (elméletileg) nincs, csak a referencia oszcillátorának.

Ezt az infót én is ismerem, de gyakorlati megvalósítás még igencsak hiányos. Sajnos a QCX nem dokumentált semmilyen adatot a balansz-szal kapcsolatban pedig felettébb érdekelne.