A vélt kollektorok és emitterek (bázisok) közötti feszültségméréssel próbáld megtalálni, hogy hol folyik el az áram. Valamelyik tranyó biztos gyanús lesz.

Na megvan a hiba. A tr2-es (MP40) tranzisztor hibás volt. Kicseréltem egy p402-re ami megoldotta a gondot. Egész nagy a hangerő. Majdnem mint a Sokol. A hang minősége viszont.... Magasok nincsenek, és ha nem érintem meg a földelést, rendkívül gerjed már kis hangerőnél is. Viszont ha fogom a földnél nagy hangerőnél is alig torzít.
Majd próbálgatom a különböző beállításokat. Reflex fokozat működik, rezgőkört még nem találtam el, tehát azzal is próbálkozok.
Köszönöm a segítségeket, ha megint elakadnék, vagy kész lesz teljesen jelentkezek.
Szép napot!

Üdv.Van egy kis ic-s gyári am rádióm.De csak akkor jó a vétel,ha fogom a ferritet . Valami tipp?

Szakadt lehet a tekercs. Ha megfogod, te vagy az antenna.

Nincs szakadva,gyantába vagy miben van amúgy is.

Attól még vidáman lehet szakadt, amúgy az a gyanta többnyire viasz. A Litze huzalt elég körülményes megpucolni, ezért lehet szakadás a beforrasztás helyén is, lehet hogy a sok elemi szálból csak néhány volt eredetileg is beforrasztva, ami megadta magát. De lehet, hogy nincs rendesen behangolva, és a kézkapacitás húzza helyre.

Rá tekertem az antennát a ferritre,probléma megoldva.

Hello
Gyerekkoromban szedtem szét egy hasonló dobozos rádiót, de a belseje ugyan reflexvevő volt, de a csövezése egy szál VCL11, 50mA fűtésű trióda - pentóda. (1950)

Üdvözletem!

Szeretném megmutatni, hogy van olyan rádióm is ami "sikerül" . Véglegesen elkészült a már korábban szóba hozott 2 csöves egyenesvevőm. Eltérés a jelenlegi állapotában a képekhez képest az, hogy van rajt hangjel bemenet. így a korábban épített IC-s Fm vevőm tudom rajt hallgatni jó szobahangerővel.

Mindenkinek köszönöm a segítséget!

Attila

Nincs rajta kék LED

Gratulálok egyébként a szép fa-dobozokhoz! Egy kis nosztalgia. Olyan tíz éves körül lehettem, mindig a Rádiótechnika, Rádióamatőr füzeteket böngészgettem, hátha találok valami könnyen megépíthető egyenesvevő kapcsolást. Nagy szó volt az, ha már ferrit antennával is sikerült valamelyikkel befognom valamit. Fiam szuper vevőt építsél, egyenesvevőt már sehol sem gyártanak! -Így az öreg. Meg is próbáltam, de nem sikerült. Építési leírás sem volt, se csévetest, se szerszám, se műszerem. A japán zsebrádióknak akkoriban még a csodájára jártak, a SZOKOL-ból pisztolypákával, ónszippantó nélkül, nem lehet épségben kitermelni hőre lágyuló műanyag testű K F-et. Maradtak az ilyen-olyan reflexvevők, majd később raktam össze szupert, gyári japán tekercskészletből, de már az nem volt az igazi, mondhatni inkább, hogy egy új panelbe építettem bele egy gyári készülék alkatrészeit, de az már nem volt az a rádióépítés élmény, mint azelőtt.

Hidd el. hogy a Szokolból is ki lehet termelni mindent ónszippantó nélkül! Még ma is azt a technológiát használom amit akkor dolgoztam ki magamnak. Fém golyóstoll külső és teleszkóp antenna darabokból "fúvócsövet" csináltam. A pákával az alkatrész lábakat egyenként melegítve a megolvadt ónt a fúvócső szűkített végével egyszerűen félre fújtam. Persze ez nem alkalmas furatgalvanizált panelekhez de egy Szokollal simán elbántam.

Azóta van már szippantóm, és normális Wellerem, csak egy kicsit nosztalgiáztam, hogy fater annak idején megmosolyogta az egyenesvevőimet. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy csak kottából dolgoztam, és ha nem szólalt meg már szedtem is szét. Ma már a gyári FM készülékbe is az AFC-t magam terveztem, és semmilyen rajzot nem keresek ahhoz, hogy bármit bármivé átalakítsak.

Nagyon Szép Munka, Gratulálok!

Sziasztok! Íme a túlélő. Sok rádiót építettem már életemben, de azok legtöbbje végül bontásra ítéltetett. Csupán elgondolkoztam rajta, miért van ez még mindig meg? Hiszen nincsen rajta semmi különleges. Azután rájöttem: Az a takaros kis műbőr tok, amit annak idején még kézzel varrogattam. Az óvta meg az enyészettől. Sohasem volt erősségem a ház építés. Valami lepusztult roncs házába alkottam a legjobb esetben. Sokszor még a kezelőszervek elhelyezése is nagyon kontár munka volt, nem beszélve az alkatrészek,és az egész belső rögzítéséről. Arra akarok kijutni, hogy mennyire fontos a küllem, talán még annál is, hogy ami a tokban benne van, mit tud? Kedves Atos bácsi, és Gőzgépész kolléga! Gyönyörű faházakat alkottatok. Én inkább csak varrni tudok, de lám, már ez is jelentősen feldobta a rádiómat. Az orosz Cosmos-tól csupán a lekopaszított panelt, forgókondit. potenciométert, és a ferrit antennát örökölte. Úgy találtam törött házzal, hangszórója, tokja nélkül. Volt nekem olyan rádióm, de az eredetileg ettől sokkal nehezebb, és vastagabb. Ez jelenleg egy 1 tranzisztoros reflex vevő, Maros "D" rádió HPA-14 hibrid hangvégfok IC-vel, és annak a hangszórójával kiegészítve. Eleinte próbálgattam bele több végfokot, de ezt a hangszórót csak ezzel lehet jól meghajtani, ráadásul az áramfelvétele is kedvező, olyan 4 mA körüli, a végeredmény, hogy muszáj a 9 voltos táplálás. A hangja olyasmi, mint a Cosmosé, de itt a még annál is kisebb, ráadásul pillekönnyű rádió megalkotása volt a cél. Voltak ettől jobban sikerült alkotásaim, de azok a rokonságban, másoknál kötöttek ki.

Táska-rádió

Egyedül az a kis fül rajta szuper. Például a Cosmos fém láncánál sokkal kényelmesebb annál fogva vinni.

Ügyes kis cucc, Gratulálok!
Egy kapcsolási rajzot és rövid építési leírást ez is megérne.

Pont ezt azért nem akartam, mert a RF rész gerjedős, a hang végfok már gyakorlatilag beszerezhetetlen.
Ezt inkáb csak a "táska" őrizte meg, ebbe például 2db nagyfrekvenciás fojtó és 1 HF transzformátor is kell. Érdekessége, hogy csupán ferrit antennával ráteszem a hangszórót, és már szól egyetlen tranzisztorral, még eggyel meg már csendes szobahangerőt produkál, de nem ezzel a hangszóróval. Ezt akármilyen erősítővel akarod tovább hangosítani, egy ponton elkezd gerjedni. Lehet, hogy a hangszóró mágnestere gerjeszti be, mert a telepbe rakott R-C tagokkal nem lehet kiszűrni. Egyébként nem tudom, hogy a reflex elv mikor és kinek érte meg? Hiszen az így megspórolt tranzisztorokért méregdrága, és nehezen elkészíthető transzformátorokkal fizetsz. Mondjuk, így 4 darab tranzisztorral már hangosabb rádiót építettem, mint a Sokol, de csak a pozitív visszacsatolás elkészítése, és megfelelő beállítása után, és egy nagyothalló ismerős vette meg, de annyira tele volt transzformátorral, (minden fokozat közt az volt) hogy igazán nem éri meg. Egyébként R-C csatolással egyenesvevőbe ugyanakkora hangerőhöz dupla annyi tranzisztor kell, mint a szupervevőkbe. Járt nálam egy orosz gyártmányú egyenesvevő, abba is tizenvalahány tranzisztor volt, de mivel trafó nem volt benne, ezért kisebb házba összehozták, mint a Sokolt, ennek is egy nagyothalló tulajdonosa volt, a Kossuth üvöltött rajta, más semmi, de mivel ma már az AM sávon sok adó megszűnt, este 9-kor még a Kossuthot is kikapcsolják, csak játszani jók (+múzeumokba valók) a csak AM sávot vevő rádiók.

Ha beírod a google-ba: reflex receiver shematics: rengeteg hasonló találat közt válogathatsz. Némelyik cikk részletes építési leírást is tartalmaz. Én az enyémet már közel 20 éve, hogy építettem, ezért nem tudok róla leírást közölni.

Sziasztok! Miközben keresgéltem a scan rádió rajzok között, egy ilyen nagyon egyszerűt is behozott nekem a Google. Gondoltam is, ha valami ennyire egyszerű, az vagy nagyon zseniális, vagy nagyon csapnivalóan rossz lehet. Megépítettem, de nem sikerült életet lehelnem bele. Szerintetek ez a fajta oszcillátor egyáltalán működőképes lehet? Ugyanis csak egy pár menetes tekercs zárja rövidre a kollektor-bázisokat. Egyszerű FM vevő:

Kicsit túl van bonyolítva, az egyik tranzisztor nem igazán szükséges a működéshez.
Majd augusztus harmadikán elmesélem...
Addig is, tegyél be pár pF kerámia kondit a kollektor és emitter közé

Ez egy szinkrodin vevő lenne. Az oszcillátor elég furán néz ki, próbáld detektálni, hogy megy-e. Lehet jobban jársz, ha valami rendes VFO -t gyártasz neki. Az se sokkal több alkatrész.

Szerintem az egész, úgy ahogy van, működésképtelen. Tranzisztor bázist nem köthetnek közvetlenül a telepre, lehet, hogy valami április elsejei kapcsolás az egész.

Csináltam neki másmilyen oszcit, akkor legalább lett zaja, de nem hoz be adót sehogy se. Pedig a gyári zsebrádióim teljesen összetolt teleszkóppal hozzák az itteni adókat, de ez meg se nyikkan, se vasmagra, se trimmer kondira nem reagál. Gondoltam, hogy elővegyem a szkópomat, de a 20 megás oszcilloszkópon mit látok? csak annyit, hogy megy, vagy sem?

Azon nem sokat látsz az oszci jeléből, csinálj egy diódás mérőfejet a multiméter elé. Legfeljebb a hangfrekis részt tudnád látni, mondjuk az is jó, mert a hangfrekit maxra tudod állítani a VCO jel becsatolásának változtatásával.
Jobb lenne egy frekimérő, de egy másik rádióval megnézheted, hogy hol rezeg.

Egyáltalán nem szól. Csak brumm van, ha a mérőzsinórommal piszkálgatom, egészen a 4,7 pF-ig. Sőt, ha az oszciba belenyúlok, akkor is brummog, de csak ha nem az van benne, amit lerajzoltak, mert avval teljesen kuka.

Az nekem is gyanús, valamilyen relaxációs oszcillátor buherálmány lehet. Mintha UJT helyettesítő lenne.

Egy ideig nézegttem a rajzot. Érdekes a kapcsolás. Érdemes elgondolkodni rajta, "miért van a bázis közvetlenül a telepre kötve". Nem hinném, hogy áprilisi tréfa. A kapcsolási rajzon bármit is változtatni fölösleges, úgy jó ahogy van. Valóban túl bonyolított. Aki először próbálkozik FM vevő építésével annak nem ezt a kapcsolást ajánlanám. Másrészt a befektett költség és munka nem valószínű, hogy arányban lesz az elért eredménnyel. üdv. sz_f

Építettem már "normális" szupervevőt, de annak elkészítése nem 1-2 óráig tartott, mint ez, és az elég tűrhetően sikerült, szerintem ez életképtelen, nem is foglalkozom vele tovább, hacsak nem valami különlegesség a tranzisztorok típusában van, lehet, hogy azok a tranzisztorok rövidrezárt lábakkal képesek berezegni, az UJT helyettesítő nem két egyforma, hanem komplementer, és azokkal már csinál valamit, mert megjön a fehér zaj, de semmi tovább. Rohadt érzéketlen lehet, esetleg az adó közvetlen közelében produkálhat valamit.