Szia!
A hosszú alkatrészlábak nem valóak az URH-szereléshez és a negyedik lábat (tranzisztorház) nem kell kötni sehová sem, vagy ha mégis, akkor a földre.

Szia!
4-ik láb egy ilyen nagyfrekis tranyónál a fémsapka, ezt testpontra kötik minél rövidebben.
Mármint milyen ellenállás? Kell egy katalógus, lehet számolni.
Fóliakondi felejtős, jobb a kerámia.

Köszönöm a visszajelzéseket.
Holnap veszek kerámia alkatrészeket és mindent lejjebb ültetek rövidebb lábakkal.
Adattábla .Én a 4,7K Ohm helyetti pontos értéket szeretném tudni.Az adattáblában az 50mA vagy 25mA ami nekem kell?
Illetve láttok benne működőképességet,hogy ezzel több adót tudok összeszeszdni?

A nagyfrekvenciás tranzisztoroknak is van egy ideális kollektoráram-tartománya, ahol az erősítés és a zajtényező a legjobb arányban van. Ezt a tartomány az adatlapból kiolvasható.

Azt nézem, hogy egyik sem. Kollektor-emitter feszültség legyen 5V, kollektor árama pedig 2 mA. Mivel nincs emitter-ellenállás, ezért a kollektor potenciál lesz az 5V, ami egyben féltápfeszültség. Tehát 10V-ról kellene táplálni, aminek a 9V-os elem közel eleget tesz; számítással: 5V-ot kap a kollektor-ellenállás, illetve 2mA folyik át, az 2,5 kiloohm lesz. Ilyet nem biztos, hogy találsz, ezért 2,2k-s lesz a jó, ami valószínűleg 9V esetén jobban beállítja a féltápfesz.-t.

Köszönöm a segítséget.
A nyáklap amire csináltam kétoldalas.
CSináljak többi nyáklemezből falat és összeforrasszam az árnyékolás miatt vagy nem fontos?

Az attól függ, milyen frekin használod. Ha URH, akkor ajánlott egy árnyékolást készíteni. Koax be- és kimenet két-két életvédelmi kondival leválasztva.

A be és kimenet le van választva 1 nF-os kondikkal

Ha lehet, akkor kerámia legyen, rövid lábakkal, illetve 630, vagy inkább 1000V-os legyen.

Rendben köszönök minden segítséget holnap délben már mindent tudni fogok.
Meg is írom majd az eredményeket

Össze raktam.
Kondiból kerámiát tettem ,de csak 50V-os volt.
A lábak a lehető legrövidebbek.
A bejövő és elmenő jel bekötése lehet egy lyukon át kábel?Vagy kellene egy koax csatlakozó?

Csak legyen normálisan összerakva, tegyél koaxot. Árnyékoló dobozt lehet ónozott lemezből is készíteni, értelemszerűen testpont, illetve koax árnyékolója is legyen.

Szia én már sok erősítőt építettem, de valami nem tetszik ebben a kapcsolásban, pedig, ha közzé merték tenni, akkor biztosan igazuk van. Valaki megmagyarázná? 1.: Nem tetszik nekem az az ellenállás a +táp és a bázis között. Ha nincsen osztó, akkor az legalább 100 kiloohm szokott lenni, és nem a tápra megy, hanem a kollektorra. Az az érzésem, el akarják füstöltetni azt a tranzisztort. Vagy csak ilyen nagy áram mellett tudja azt a határfrekvenciát, amire szánták? 2.: Az a 10 ohm a bázissal sorban, megint nem tudom, mi a bánatnak van ott, igaz, az ultrahangos Colpitts oszcillátorokban is ott van, de ott a piezo által leadott impulzusoktól szeretnék védeni a tranzisztort, gondolom én, de nagyfrekvenciás alkalmazásban ilyet én még sehol nem láttam, még rádió adókban sem. A bemenetére viszont nem ártana valamilyen széles sávú szűrő legalább, mert gondolom, a vételi sávon kívül eső zavarok miatti pattogásra (pl. fénycsövek, motorok, stb) nem vagy kíváncsi. A legkisebb ellenállás, amit életemben láttam ilyen helyen BFR90 antenna erősítők kollektor- bázisa között, és soha nem a pozitív -ra: 47Kohm. De annak van is vagy 25 mA árama, gondolom, valami keresztmoduláció elleni megfontolásokból ilyen nagy az áramuk.

Azt én sem tudom, 1 mA bázisáramra már a tranzisztor teljesen nyitva van. Itt meg durván 2 mA -t kap. A bázisáram beállító ellenállást azért szokás a kollektorra kötni, mert így a tranzisztor kap egy egyenáramú negatív visszacsatolást, ami stabilizálja a munkapontot hőmegfutás ellen. A 10 ohm pedig (ugyan nem számoltam ki mennyire) de csökkenti a felső határfrekvenciát, növeli némileg az r_be ellenállást. Abszolúte felesleges.

Sziasztok,
szerintetek a Madzagos féle rádió müködne 6n3p-vel ECC 85 helyett?

Annyi áram folyik a tranzisztoron, amennyit az 1 Kohm megenged. Nekem a rádiómban a TDA és a végfok IC együttes nyugalmi árama 8 mA. A szélessávú erősítőket szokták a szokottnál nagyobb árammal tervezni, azt nem tudom, milyen megfontolásból. De ennyire? Szerintem próbáljon meg egy 100 kiloohmot tenni a kollektor és a bázis közé, és meglátja, hogy úgy is erősít annyit, tized annyi áramfelvétel mellett.

Szerintem működik az bármilyen csővel, az első fele csak egy oszcillátor, és a 100 kioohmos potenciométerrel lehet beállítani neki a tápot, tehát, ha a cső másmilyen, legfeljebb nem ott fog jól működni, ahol az ECC, hanem kisebb, vagy nagyobb tápnál, de mivel azt te állítod be, nincs jelentősége. A második fele egyszerű katódkövetős hangfrekvenciás erősítő. Én inkább trafót tennék az anódkörbe, lehet, hogy akkor már elbírna egy hangszórót is. Nekem egy PCF 802 van, de most nem érek rá vele foglalkozni, ha megépítem életem első és egyben utolsó csöves rádióját, akkor majd azzal próbálom ki.

Persze. Ha a bázisba befolyik 2 mA, a tranzisztor csontig nyitva lesz, a kollektor árama meg olyan 8 - 9 mA körüli. Így nem sokat fog erősíteni, az biztos.
Az adatlap azt mondja, hogy a max h_fe 2 és 10 mA kollektor áram között van, de akkor ha a V_CE = 10 V. Ezesetben ez meg a saturációs feszültséggel egyenlő 0,15 V. Tönkremenni nem, de erősíteni sem fog.

Üdv.! „ havranarpi”!
A rajz szerinti 10 ohm -os ellenállásnak így, ebben a formában semmi értelme. Mert sorba kötődik a 4,7 Kohm –al….
Szoktak, „gerjedés gátlás” végett 1-10 ohm –ot, sorba kötni a bázissal , de nem ezen a „frekvencián”. És nem a BFY 90-es tranzisztor „ kategóriájában”…Hanem, pld. a BFG 65, stb,stb. (És azt is, még az „ előfeszítés” előtt.)
A 4,7 Kohm is téves….Még, csak azt sem mondhatom, hogy elírták…47 Kohm lenne?
Mivel, az ilyen egytranzisztoros, „antenna” erősítőnél a fő cél, hogy a lehető legkisebb zajszám mellett a lehető legnagyobb erősítést adja. Az adott tranzisztorra vonatkozóan, a jelleggörbe sereg(ek) figyelembevételével, kell meghatározni a munkapontot…És arra számolni a bázis előfeszítést. A kollektori munkaellenállást, meg úgy megválasztani, hogy 2 mA legyen az áramfelvétel.
Általában, jó közelítő adat a bázis előfeszítő ellenállásra… a 100-120 Kohm. ( Ebben az esetben..)
2 mA-nél nagyobb kollektor áramot, abban az esetben szoktak használni, az ilyen egytranzisztoros erősítőnél? Ha „vonali erősítőnek” használják, a kereszt moduláció elkerülése végett….
(A nagyobb, bemenő jelszint miatt….5-10-15 mA, vagy több.. Tanzisztor típustól függően.
De! Akkor, már az előfeszítő ellenállást is változtatják( Más munkapont...)
Vagy, az antenna erősítő további fokozataiban…Ha több tranzisztoros az antenna erősítő.
Az ilyen, egytranzisztoros antenna erősítőnek is csak akkor van értelme?!
Ha az antenna fejnél kerül beépítésre. (Távtáplálású) Mivel az antennakábel végén? Már az antennakábel által csillapított jelet fogja erősíteni…Azaz, inkább a zajt növelni, a hasznos jelhez képest.
A képen látható, antenna erősítőnek „nevezett, valami”?!…Szóval? Nem így építünk antenna erősítőt.
Keressél e-mail címemen, mint eddig is tetted, ha problémád volt…Segítek! ( Nem csak a „ csövekhez” értek…)
Üdv.! József

Szervusz!
Figyelmedbe ajánlom, Nagy Gyula( HA8ET) Rádiótechnika ÉK. -ében lévő írását…
( Nem tudom, most konkrétan, melyik évfolyam,…)
A BFG65-ös tranzisztor felhasználásával, alkalmazásával kapcsolatosan…Egy nagyon tanulságos cikket közölt.
Többek között, ott választ is kapsz kérdésedre….”Szélessávú esetekben”, miért a nagyobb kollektor áram.
Mint ahogy, én sem tudtam „megbirkózni” a BFG65-ös tranzisztorral….Minduntalan gerjedt, csak nem erősített.
„Minden baja volt”....( Nekem is…)
Üdv.!

Ezert kell stabilitast szamolni. A bazison levo ellenallas jocskan visz be zajt is. Nem veletlen az alacsony zaju erositoket nem impedanciara illesztik a bemenet felol, hanem minimalis zajszintre. (noise matching)

A legnagyobb gond szerintem abban van, hogy az egész projekt kimerül az "építés öröme" megszerzésében, és nem követi a "megértés öröme". Ha ez a folyamat működne, kevesebb lehetne a tuti kapcsolást keresők tábora, és több a tudatos áramkör tervező, készítőké. Kevesebb lenne a csalódás, ha a "másolók" a másolás közben meg is értenék egy áramkör működését, és legalább néhány legfontosabb jellemzőnek kiszámítási módját, meghatározását. Különösen igaz egy RF áramkörnél, talán még fontosabb egy RF sávokat is magába foglaló szélessávú erősítő építésénél.

Igen!
Nagyon szép, megvalósítási „példája” volt ennek az „elvnek”!…Amit, említettél...
A „ Szilas MGTSZ” antennaerősítője. ( Anno,…80-as évek…)
Ami 1 db BFY 90-es RF tranzisztort tartalmazott és 1 db BC212-es tranzisztort…
Aminek az volt a szerepe az adott kapcsolási szerepkörében?! Hogy, a BFY 90-es tranzisztor, bázisköri nyitó feszültségét stabilizálja ( „ bázis ellenállás”)…Ezáltal is csökkentvén, az antennaerősítő saját zaját.
De! Más, igényesebb antennaerősítőknél is fellelhető ez a „megoldás”, az „elv követése”.
Nem beszélve arról? Hogy a mai, antenna erősítőkben felhasználható, RF tranzisztorok zajszáma, fele akkora sem mint a BFY 90-es, „zaja”.
Abban az időben is a BFW 30, BFT 66-is (stb.) alkalmazása az antenna erősítőben, már jobb volt, mint a BFY 90-es felhasználása.
Reméljük?
Az antennaerősítőket építők is, figyelnek erre?!…
És magukévá teszik! A szükséges…Elméleti és gyakorlati, szakmai tudásanyagot, hogy sikeresen megbirkózzanak az antennaerősítő készítés, feladatával.

Így, igaz!

A BFG 65-öt még soha nem láttam, BFY 90-em volt 1 darab, de az csak 10 voltot bír, azt se lehet sok mindenben látni. A szélessávú antenna erősítőkben leginkább a BFR 90 és 91-ek voltak. Igaz, hogy nem erőltettem rájuk a szokványos kapcsolástól eltérő munkapontot, elég sok gyári antenna erősítő járt nálam, majdnem mindegyikben ezek voltak, nemigen adtak elő gerjedős mókát, én is építettem velük erősítőket, azok is teljesen jók voltak, olyan erősítőt is láttam, amiben csak egy bádoglemezen voltak légszereléssel, azokkal sem volt semmi gond. Mondjuk ezek az egyedi antennarendszerekhez árult kisebb erősítők olyan 20-27 dB-ig, annál többet tudó, kábeltévés, nagy, 40 dB, vagy még nagyobb erősítőkben még nem jártam.

Raadasul ma mar nem kell papiron szamolni semmit. be kell tenni a modelt pl. ltspice-ba, es a megfelelo szimulaciokat elvegezni, persze a munkapontot azelott adatlap alapjan jol be kell allitani. Fuggvenyeket is be lehet irni, azt hiszem alapbol nem szamol stabilitast, mert nem RF celra van tervezve, de nagyon jol hasznalhato arra is,.. S parametereket is tud szamolni.
Az egy masik kerdes, hogy ha nincs elektromagneses szimulalas, akkor osszerakas utan nem sok koze lesz az aramkor parametereinek a szimulalt eredmenyhez. Vagy nagyon korultekintoen kell epiteni,.. Viszont ha gerjed lehet tudni, hogy mit es hol kell valtoztatni, hogy stabilla valjon. Akit komolyan erdekel a tema, erdemes az S parametereket tanulmanyozni, es a "k" stabilitast RF erositoknel.

Szervusz!
Semmiféle, „kissebségi érzésed” ne támadjon!...A „ téma” kapcsán.
Én is, nem szakmabeli vagyok….Vegyipari- Gépészmérnök a tanult szakmám. ( Már, nyugdíjas…)
Anno,(1980) volt lehetőségem…A „mérnöki fizetés kiegészítése végett”…(„Már?.. Akkor is, megfizették a szakembert”..)
Egy, központi antenna karbantartó GMK-nál, tevékenykedni.
Így? Lehetőségem is, „ rálátni” az antenna erősítőkre. ( „ Lelkivilágukra”, tanulni azt.)
A BFY 90 és „társai” ( BFW 30, BFT 66, stb.)….. Velem egyidősek!...” Kőkorszak béliek”!
Még volt szerencsém, alkalmazni, használni őket!
A BFR 90, BFR 91,(A) BFR 96 (T)…..Voltak az ismertebbek, antenna erősítőkben. Való igaz, hogy ezek nem voltak „ gerjedékenyek”(?!)….
A BFG 65-höz képest!…( Határfrekvenciájuk sem azonos!…)
Ha megfelelően voltak, alkalmazva…A „nagyfrekvenciás szerelés szabályai” szerint.
Volt ennél jobb, kevésbé hajlamos a „ gerjedésre”, RF tranzisztor is…A BFW92-es…(Az „ SZNE” erősítőkben…)
A „gerjedés elhárítására”, számtalan megoldást alkalmaztak….Ferrit gyöngyöt a kollektor kivezetésen,.. A báziskörben..1-5 pF, „hidegítés” a föld felé, az említett soros ellenállás, stb,……
Vagy a kollektor körben, az „illesztést”…(A kimeneti impedanciára vonatkozóan….) Illesztve, a „ hálózathoz”, a kollektor köri impedanciát !
Találkozhattál is vele?….A kollektor körben lévő,… „ nyomtatott, szalag”.. kivitelezésű, kollektor köri tekercs ( induktivitás) formájában, stb.
A 40 dB -nél nagyobb erősítőkben sem voltak….
Különleges megoldások!...
Követték az „elméletet”!….Úgy, mint….Betartva, a nagyfrekvenciás „szerelés elméleti, szerelési szabályait”!….
„ Munkapontok”,…”fokozatok közötti illesztés”,… „emitter szigetek”,.. „ be-kimeneti impedanciák”, stb,stb,stb…..
Frekvenciától függően…VHF.. 4 db tranzisztor, UHF…5 db tranzisztornál, nem volt több….szóval? Semmi, „különlegesség”!
Hosszasan sorolhatnám…
Mielőtt, „ nagyképűnek” tűnnék….
Ha? Érdekel?
E-mail címemen, folytathatjuk a „témát”!?….Készítek fotót, egy „ Híradástechnikai Vállalat
( HTV) által gyártott…VHF erősítőről, vagy akár az RFT( NDK)…VHF, UHF erősítőiről is….Amiket a központi antenna rendszerekben alkalmaztak.
Ezeket, inkább a „ mai fiataloknak”, lenne illő elsajátítani, érdeklődni felőle!
Azért!?…Örömmel fogadom, és segítem is….Érdeklődésedet!
Üdv.! József

Csakhogy van egy tévhit. Nem szól a vevőn az, amit szeretnénk? sebaj, építünk antenna erősítőt. Még véletlenül sem antennát.
Azt sem nézzük meg, hogy az 50 km -re levő adó milyen paraméterekkel sugároz, egyáltalán a vevő telephelyén van-e érzékelhető térerősség, sebaj, majd segít egy antenna erősítő.
Csakhogy ez nem így van. Az antenna erősítő feladata az elosztási csillapítások kiegyenlítése, az összegzési pontokon az azonos szintek beállításának lehetősége. Az antenna erősítő nem tud, és nem is fog térerősséget produkálni. Ha nincs akkor csak zajt, zavart erősít. különösen a szélessávú erősítők.
A műsor- de általában a vevő berendezések érzékenysége megközelíti az elméleti zajhatárolt érzékenységet, ez elé további erősítő fokozatot tenni értelmetlen dolog.
Egy jó antennával a viszonylag gyenge térerősségből lehet elfogadható feszültséget produkálni.

Erre mondották, valaha….
„ A legjobb „antenna erősítő”!... Egy ," megfelelő, jó nyereségű, antenna”!
Nincs is annál, jobb!

Szerinted!?
Mindenki érti? Diskurzusunkat?..
„Gondolat ébresztő”?...
Ha!? Igen, akkor megnyugodhatunk! Ez is volt, a célja!
Remélhetőleg, sokan utána olvasnak, a „ témának”!?….
” Érthetetlen szavainknak”… A „ fogalmaknak”!?… Antenna erősítő vonatkozásában!
És akkor, nemhiába való volt…
Hozzászólásunk, az „ antenna erősítőhöz”!
Ebben bízok, bízzunk!...