Fórum témák
» Több friss téma |
Lehet hogy nem olvastam elég figyelmesen, de a vasmag szükségességét az épített generátor típusa határozza meg. Ha egyenáramot akarsz kivenni, akkor úgyis egyenirányítva lesznek a tekercsek, ekkor lehet építeni vasmag nélküli, páros számú mágnespárral, és ugyan annyi tekerccsel, vagy vasmagos kivitelnél páros számú mágnespárral és eggyel kevesebb tekerccsel, (mivel már megvitattuk, hogy a túl sűrűn elhelyezett tekercsek nem jók).
Háromfázisú szinkron feltáplálásnál, külső gerjesztéssel, fontos a tekercsek száma, elhelyezése. Itt már mindenképpen vasmagos ajánlott. Ha én építenék is, csak egyenáramú kivitelűt, ahol a mágnesek méretétől, alakjától (és árától) függően vagy légmagosat, vagy vasmagosat építenék. Kisebb teljesítményre vitathatatlanul egyszerűbb, és jobb hatásfokkal dolgozó a légmagos. Nem megkövezni a fentiekért, figyelembe kell venni az elkészítés precizitását, lemezelt vasmagok beszerzését...
Van egy amerikai haverem,vele folytatott eszmecserén árulta el.És nagyon is igy áll a dolog,tapasztalatilag,pl egy 10x10x40es neodim(ez fontos) ami 4 köbcenti,kb. 40 wattot ad(párban),1Omm-es távon,tekercsenként.Külömben tegnap ezzel szorakoztam.Érdekes ha kevesebb ,de vastagabb tekercsdrottal ugyan az lett az eredmény,mint több tekercs,de vékonyabb drottal.Egyébként a teszteket mind 15O ford per perc-en végeztem.Ahogy növeltem a mágnes párokat,arányosan nött a teljesitmény.Ezt a tesztet azért ajánlanám másoknak is.Ami szintén kijött a tesztböl,nem számit a mágnes alakja.(akár,kör,akár téglalap)A felülethez viszonyitott vastagság viszont annál inkább.
Távol álljon tőlem, hogy kötekedjek, de a neodimium mágneseknek is van több tipusa, pl. N38, N40, N45, stb. Az teljesítményt köbcentiben mérik? Érdekes! Ha valóban így van, akkor ez csak egy része a teljes igazságnak, mert a változás sebességétől is függ, na és persze a tekercsszámtól! Jó lenne valami komplex számítási képlet, amivel legalább közelítő értékeket lehetne kapni! Mágnespár szám, mágnes minőség, fordulat/ változás intenzitás, tekercsszám, mágnes rés/ távolság!
Idézet: „Ami szintén kijött a tesztböl,nem számit a mágnes alakja.(akár,kör,akár téglalap)A felülethez viszonyitott vastagság viszont annál inkább.” Ezekszerint a tekercsgeometria sem? Ugyanazokat a tekercseket gerjesztve akár köralakú a mágnes akár téglatest,ha egyforma a térerő akkor egyforma teljesitmény nyerhető? Ez maximum akkor lehet helytálló,ha mindkét esetben teljesen befedi a tekercset a mágnes,és még akkor is más lesz a gerjesztett feszültség lefolyása.
Ez már nem semmi! Igazán hasznos infók ezek, nagyon köszönöm! Főleg a mágnesek alakja ami érdekes, és talán számomra nem annyira meglepő, de nem vettem volna rá mérget!
Egyébként javaslom vegyük úgy, hogy 2 cm3-enként jön ki 10W, mert valójában ez az igazság. Jut eszembe, a fordulatszám növelésével nem jön ki több teljesítmény? Nekem az az érzésem, hogy többnek kéne!
Többféle kivitelen gondolkodom és megpróbálok abból építkezni, amim van és ami hiányzik azt megpróbálom a meglévő dolgokhoz a lehető legoptimálisabban hozzáilleszteni! Ami eddig meg van az két darab féktárcsa. Amit ehez kinéztem mágnes a méret korlátok miatt 40X18X10 N45-ös 14 db cca. 25-30eFt, de még nem dölt el semmi folyamatosan tájékozódom, számolgatok árakat, kiviteleket, teljesítményeket és mindent, amit kitudok számolni! Lehet, hogy a végén az egész jelenlegi projekt kuka lesz, de most így állnak a dolgok!
Természetesen a fordulatszám nagyon is befolysolja a teljesitményt.Ez az érték amit adtam,15O fordulatra érvényes.ha megnöveled a fordulatot természetesen nöni fog a teljesitmény,fesz amper,stb.,méghozzá arányosan.Ami az adott ,,,kakaot,,, illeti,azért messze nem kevés,föleg ha jol állsz a neodimek dolgában.Na meg pl. ha most 3 éve majdnem 1,5 euro volt a neodim köbcentimétere,mostanra O,3 eurora esett,ami azért jelentös áresés,és a folyamat folytatodik.
A neodimjeim mind N4O-esek.Ahogy a haveremtöl megtudtam az amerikaiak mind e szerint fognak neki teljesitményt számolni.A szükséges feszhez a menetszámot még nem tudom,de valoszinű valamilyen hasonló képlet alapján számolják,valszeg,a tekercs belsö ,légmagjának a keresztmetszetét alakitják át menet per volt-ra,vagy a mágnes felületét négyzetcm.-ben,egy minimálisan hasznos átlagfordulatra kiszámitva.Ami ettöl felmegy az már a szükséges+.
Akkor számoljunk egy elméleti generátorral. Mondjuk van 12pár 40X10X10-es mágnesünk, és 12 tekercsünk, a tekercsvastagság 8mm+1-1mm hézag=10mm. Mágnesenként van 4 cm3, az 12db/tárcsánál-nál = 48cm3, akkor az 48X 10W=480W. Akkor ezt még szorozzuk a tekercsszámmal (480X12=5760)? Esetleg ez a végeredményí is? Hogy is kell ezt kiszámolni?
Tekercs számmal nem szorzunk.Csak a mágnesekkel ,,,játszunk,,,.A tekercseknek csak igazodniuk kell a mágnesek számához.És még valamit,ami gondolom sokat fog segiteni,ha sok kissebb mágnest alkalmazol,sok kis tekercsel,akkor nagyon le fog csökkenni a termeléshez szükséges minimális fordulat.(egy-egy fordulaton,nagyon sok polus átmenet).Ha kedved van számolj utána.És ne feledd hogy europa ezen a fertályán általában a viszonylag lassú szelek uralkodnak.
Tehát akkor kimondhatjuk, hogy a teljesítmény a mágnesek térfogatától függ! Az általad leírt távolságokkal számolva, légmagos tekercseknél!
Nekem ez nagyon kevésnek tűnik!
A másik, hogy ha a fordulattal nő a teljesítmény, akkor mégsem a mágnesek a meghatározók? Nem érzel ellentmondást?
Ellentmondásos igen. Inkább úgy fogalmaznák,hogy az erővonalak számától,és az egységnyi idő alatti erővonalszámváltozástól függ. Ebből viszont az következik,hogy azonos fordulatnál fele olyan erős mágnessel fele annyi teljesitmény nyerhető. De kétszeres fordulatnál a fele olyan erős mágnes is képes ugyanazt a villamos teljesitményt létrehozni.
Úgyhogy az egzakt meghatározással még bajok vannak.
Elárulhatnád, hol találtad meg, mert azért a vasmagos tekercsek ~ 2 mm-es légrésénél már becsületes teljesítményre számíthatnék a 10x20x40-es mágnesekkel ( az se mindegy persze, hogy N35, vagy N45-ös a mágnes...)
Hiába esik a mágnestér teljesen a tekercs belsejébe, minden mm, ami fölöslegesen kerülgeti a mágnesteret, a belső ellenállás növekedése miatt veszteség.( Arról nem is szólva, ha egyidejűleg két, ellentétes irányú térbe lóg bele egyszerre, akkor is. Korábban rajzolgattam..)
Az mindenesetre fura, hogy a feszültség nem(nagyon) függ a menetszámtól? Az üresjárásinak mindenképp függenie kellene, ha igaz a fizika...:}}}
Én a Borsmagnetnél a 40x20x10 -e ( nem tudom, pont milyen ) neodimokat 1200 Ft/db-ért vettem, de nics nálam a számla, lehet, hogy ÁFA jön még erre, de akkor is olcsóbb, mint ~ 2000. Persze így is qrva drága. De légrésesnél sok teteje nincs a drágábbat venni, a légrés megöli az egészet...
És még valamit,ami gondolom sokat fog segiteni,ha sok kissebb mágnest alkalmazol,sok kis tekercsel,akkor nagyon le fog csökkenni a termeléshez szükséges minimális fordulat.
Azonos mágnestérfogatnál igen...:} Ha nagy mágnesből nagy átmérőre sokat teszel, akkor is jól termel kis fordulaton, sőt
Tehát akkor kimondhatjuk, hogy a teljesítmény a mágnesek térfogatától függ! Az általad leírt távolságokkal számolva, légmagos tekercseknél!
Elég kőbaltás módszer, nomeg azért nem ártana valami tudományosabb megalapozás, de a sima trafóvasak analógiájára valószínűleg igaz az állítás. Ugye a hagyományos hálózati trafóba kilóra kétszer annyi vas kell kétszer akkora teljesítményhez, azonos frekin és indukcióértékek mellet. ( Szóval a számszerű adatokat jó lenne valami forrással alátámasztani. Az a baj, hogy rengeteg ilyen-olyan adat kering, és bizony némelyik félrevezeti a jónépet ). Bocs, de én mindig elég szkeptikus vagyok, szeretem, ha több forrásból ugyanaz derül ki. Sajna szélkerék-sportágban sokszor kiderül, hogy a több forrás tulajdonképpen egy, és az is tévút..
Igen, azt hisze még nem találtuk meg a megfelelő formulát a légmagos tekercses mágnesgenerátorhoz, mert ez a cm3-es dolog sántít! Azért mindenesetre az érdekes, hogy a mágnesek alakjától, bizonyos tekercsméretet feltételezve, nincs eltérés. De ez nem annyira meglepő!
2mm-es légrés?! Belszámoltad a tekercs vastagságát is?
Idézet: „( az se mindegy persze, hogy N35, vagy N45-ös a mágnes...)” Ha cm3-es álmeghatározást veszük alapul akkor nem, de azt hiszem itt a 40-es mágnesekről volt szó ebben az esetben. Egy biztos, a teljesítményt a fordulatszám, de még inkább a mágnes kerületi ill. tekercshez képesti sebessége is meg kell határozza, és innentől bukik a cm3 dolog! Nem mindegy pl. hogy egy generátor milyen átmérőjű! (pl. 30cm, vagy 3méter!)
Persze, hogy belevettem, vasmagosról beszéltem, ott elvileg csak tényleg a légrés számít. ( ha a vasmag nem megy telítésbe akkora indukciónál, amit a neodim tud )
A vasmag térfogata tényleg gyanús, de én látom az analógiát a trafóvasakkal. Persze azért némi tudományos levezetés nem ártana, addig a többivel egyenrangúan kezelem. Trmészetesen a dFi/dt számít a keltett feszültségnél, de az még nem teljesítmény. Itt jön az, hogy kis mágnes könnyebben lemágneseződik, tehát a tekercs ampermenetszáma más lehet. Persze ezen elmélkedni kell... mindenesetre egy mágnes "jóságát" a B-H szorzat számít, ez pedig a neodimnál jó nagy.
Ja értem, csak mi végig légmagosról beszéltünk és így nem volt egyértelmű a dolog.
Jelentem, ezt írtam :
Elárulhatnád, hol találtad meg, mert azért a vasmagos tekercsek ~ 2 mm-es légrésénél már becsületes teljesítményre számíthatnék a 10x20x40-es mágnesekkel ( az se mindegy persze, hogy N35, vagy N45-ös a mágnes...)
Valoban elég köbaltás modszer,de a mindenapi gyakorlatban megálja a helyét.Na meg azt se feledd hogy ezek a tipusú szgenerátorok annyira elterjedtek Amerikában,hogy szinte minden ranch-on,meg elzártabb helyen megtalálható,ráadásul nem a legnagyobb szakzsenik készitik.És ha arra gondolsz hogy,akár itt Erdélyben is elterjedöben van,és akik itt is ezeket készitik,szintén nagyon egyszerű emberek,akiket aztán végleg nem érdekli a generátorok elmélete,neki termelje az áramot,osztán annyi.Ezért is emlegetem annyira,hogy amig meg nem épitettél legalább egy ilyen generátort,addig bizony csak steril filozás marad minden elképzelésed rola.Valahogy ugy képzelem az erröl való filozást,mint aki a kerékpár egyensulyozást probálná matematikailag igazolni.És érdekes : matematikailag viszonylag könnyü bebizonyitani hogy a kerékpáron az egyensuly megtartása szinte lehetetlen.De azért ezt a kerékpárosok érthetetlen modon nem veszik tekintetbe,vigan bicajoznak tovább.
És hol marad a belső impedancia? terhelő impedancia?
stb? Szerintem ezek határozza meg a kivehető teljesítmény maximumát. A teljesítménynek így egymagában nincs is értelme!
Üdv! Én megmondom őszintén tojok a maximumra. Termeljen és pont! Hogy nem annyit mint lehetne? Az már a legkevesebb, majd a következő jobb lesz.....
Én értem , amit mondasz, csak te nem érted, én mit mondtam.
Ha nem vetted volna észre, én nem sértésnek szántam a "kőbaltás" jelzőt, hanem éppenséggel némileg védelmembe vettem. Azon kívül én súlyos vétségnek tartom, ha a kételyeimet magamba zárom, mert így emberek tömegei esetleg sokkal több pénzért sokkal rosszabb generátort építenek, noha kis töprengéssel lehetne javítani rajta. Majd a közelre helyezett mágnesekből kiderül, hogy igazam van-e, és mindenki, aki túl közelre tette a mágneseit, jól kitolt saját magával- vagy sem. A biciklizés lejhetőségét pedig elemi fizikai ismeretekkel lehet igazolni, ez éppen nem jó példa az "okoskodás" ellen...:}} Egyszóval mindenki hálás lenne, ha a nevezett paramétereknek valamiféle ( akár egzakt kísérleti ) igazolását láthatnánk. Ez nem a Te szavahihetőséged megkérdőjelezése, csak ugye annyi téveszme kering, sőt, most vettem ki Uwe Hallenga könyvét - aki abból épít, bizony tévúton jár
De ugye nem baj, ha megpróbáljuk kideríteni, hogyan lehetne mégis a lehető legtöbbet kihozni egy eszközből?
Annak te se örulnél, ha a kertedben egy csattogó valami zörögne, és max . a mobiltelefonodat tudná feltölteni, soktízezer forint költséggel? Igaz?...:}} |
Bejelentkezés
Hirdetés |