Megfontolandó! Esetleg 10-20K-val +tápra, illetve testre kötni a Gate-t. A Gate kapacitás kisütése miatt ez is sokat segíthet. A deszkamodellen mindenképp kifúrom a helyét.

A P-csatornás variácó nem jó.
Ha a generátor felmegy 13-14V közelébe (G marad 10Von), akkor a fet elkezd nyitni, és biztos, hogy megáll a rendszer aktív tartományon, újabb "indián jeleket " generálva. Ha a gen felmegy 20V fölé, akkor a fet Ugs-e átlépi a bűvös 20V os határt.

A csudába, valóban. Ezért fórum ez és nem tankönyv.
Húzzuk ki ezt a méregfogat is a rajz szerint.
Így a FET csak akkor kezd nyitni, ha a 124-s és a tr. is nyit. Amikor a +Gen minusz Kollektor eléri a 2-4V-ot. A zéner viszont korlátozza az Id-t ~60-70A-nál. A 100R a Gate áramba nem szól bele, viszont védi a zénert a túlterheléstől.

Vélemény, vagy más egyszerű ötlet?

Üzemszerűen (van sönt, vagyis folyhat áram a FET-en) a Gen. fesz. nem mehet fel a beállított, pl. 15V fölé. Hiszen épp ezért az áramkör!

Azon gondolkoztam, (ha már bonyolítjuk) hogy gyakorlatilag jobb lenne egy sönt jellegű feszültségszabályozást megvalósítani (PWM kapcsolgatni nagyobb frekvencián a söntöt , +PI szabályzó).
Ez azért lenne jó, mert így a leginkább hasznos energia, ami az akkuk felé megy, maximális lenne, a járulékos mellékenergia (a söntön) meg szükséges minimális.

Profibb megoldás lenne. Több száz Aó-s akku telepnél mindenképp célszerű ez irányba gondolkodni. Az én konkrét esetemben, a készülő második ~2m2-s mérő szélgenerátoromnál az üres, mérésen kívüli időkben egy 50Aó-s akkut töltögetne. Hasonló mini rendszereknél a söntön elvesző energia a minimális nagy szélsebességek miatt jelentéktelen éves viszonylatban. Ezeknél a miniknél forintális haszonról úgysincs értelme beszélni se, de az akkut és önmagát védje meg. Legyen a lehető legegyszerűbb, hogy áramkör építésben kevésbé jártas szelesek is bátran megépíthessék.
Az utóbbi módosítás az "alsó" ák-nél azt hiszem már jó lesz. "Fent" is beteszek egy zénert és a segéd tápot visszateszem 12V-ra, a fogyasztó lekapcsolását 12,5-re állítom. A fenti FET így biztosan lezár, nem lesz szivárgó áram az RE1-n. (A G-S fesz. ~0,5V lesz a 10V-s táp ~2,5V-ja helyett.)
Így talán már magára hagyható lesz, a zénerek pedig védik a FET-ket a túláramoktól, véletlen rövidzáraktól, persze olvadó biztikkel kiegészítve.
A deszka modellt majd alaposan megizzasztom szabályozható tápról.

Az alsó része ennél is folyamatos sönt szabályzás. Kapcsoló üzemnél ennek a disszipatív (sönt és FET) veszteségnek jelentős része megnyerhető az akku töltögetésére. Ahol ez szempont, ott érdemes még pár száz forintot rááldozni a kapcs. üzemű kialakításra. Legegyszerűbben talán már egy 555-el (~50 Ft + másik 50 a "tyúk eledel") is megoldható.

Köszönöm a válaszaidat.
Nem is gondoltam, még a legmerészebb álmaimban sem, hogy ilyen sok minden befolyásolja a szélgenerátorok teljesítményét, de ami nekem a legfájóbb, az életét. Láttam én a kezdet kezdetén, hogy nem túl erős az a 4 mm vastag és 50 mm széles vaslemez. Azért is tettem az oszlop hátához a szélkereket. Ott is beleütött az oszlopba.
Olyan tökéletesre nem tudom megcsinálni a lapátokat, mint te. Már csak azért is, mert még nem láttam a valóságban olyan lapátot, nemhogy még rendelkezzek legalább egyel, ami után lehetne többet is készíteni.

Hali! szerintem a lapátjaid a hosszúságukhoz képest nagyon vékonyak voltak.
Előbb-utóbb erősebb aggyal is beleütöttek volna az oszlopba szerintem.A képeden jól látszik a formájuk.
Egy hirtelen oldalszéltől elfordul az egész gép,de a rotor a tehetetlensége miatt csak késve tudja követni.
Ezért kell nagyon erős rotort építeni.
Láttam olyan képet,amin a lapát széle fel volt támasztva,és a fickó ráállt a közepére.Mondjuk kínai volt,de ő is megvolt 60 kiló biztos.Na az a lapát nem rugózik feleslegesen...

Egyenlőre a gondolataim rendezem, a következő szélkerékkel kapcsolatban, de egyre erősebb az elhatározásom, hogy egy amerikai típusúhoz hasonlót építsek. Nyolc lapátja lesz (ha megépül).

Nekem is jobban tetszik a sok lapátos,kisebb fordulat,kisebb terhelés.Nyomatéka meg nagyobb mint a 3 lapátosnak,kis szélben szerintem hamarabb indul.
Terhelés nélkül is bírja a vihart,megtapasztaltam...

Ez irányú elhatározásod erősíteném a kis szelek hasznosításához, ha ragaszkodsz a vízszintes tengelyűhöz.
("Lyuk" és külső "abroncs", akár előre kikötés rácsos gúlaszerű szerkezettel 1/4'-s cső, vagy 20-25-s szög-, u-acélból. A rácsos, andrásozott szerkezetek terhelhetősége, viharállósága az eredeti szálanyagok 5-10-szerese.)

Hind említette, hogy ha rendesen elkészítem a lapátokat, három lapát is leadja azt a teljesítményt, mint a nemsikeres hat lapát. Olyan szekértelemmel, amivel Ő, sajnos én nem rendelkezek. Marad a barkács kategória. A viharvédelem foglalkoztat most, a legjobban. 2-3 m/s-os szélben kell(lene) működjön, de a 12 m/s-os szelet is bírja ki. Három megoldás közül kell válasszak. Az első az lenne, hogy jó messze, az oszlop hátánál forogjon, és jöhet akár milyen irányú erő, nem éri el a lapát az oszlopot. A második megoldás a kormánylapátos, ferde csapos. Ez a megoldás azért nem az igazi, mert a négyszögletű oszlopom átlója 84 cm. A forgás tengelytől, ha 42 cm-re teszem a szélkereket, állandóan súrolja a vascsövet. Még legalább 30 cm-t kellene előre tolnom a szélkereket, hogy biztonságba legyen. Ez legalább 70-80 cm távolság a forgástengelytől. Ekkora távhoz mekkora kormánylapát nyél dukálna? A harmadik lehetőség a legnehezebben kivitelezhető, de legszebb. Szinte kész a Hall elemekkel működő szélirányjelzőm. Majd az egy kicsi motor segítségével szélirányba állítja. A tengely fordulatmérője szintén bekapcsolja a kismotort a megadott szélerőnél, hogy kifordítsa a szélkereket a szél irányából.

Van nekem valami félkész termékem a függőleges tengelyűhöz is, de ezt a 220 voltos dinamót szeretném szóra bírni. Reménykedek, hogy a képen látható áttétel elég lesz neki, hogy valamit termeljen.

Félhordók - 2 szintes Savonius-hoz, csak "m.." nagy áttétel (25-30 szoros) kellene, vagy 0,5-1 m átmérőjű Ring-generátor. Mindkettővel vannak fenntartásaim a hatásfokokat nem is említve.

A kb. 10-szeres áttételhez szerintem jól illene egy 1,5-2 m átmérőjű majdnem Farm-típus 8-10 db minimum ívelt lemez, nagyon "sovány" csavart szárnyprofil, vagy pvc lapáttal. (A valódi Farm szélkerék 15-20 lapátos!)
De, hogy a terhelt generátorral hogy viselkedik majd, azt a generátor teljes fesz, áram, fordulat nomogramjainak ismeretében is csak saccolgatni lehetne.

Szépen néz ki az a Ring-generátor, de nagyon sokat kell nyerjek a lottón, hogy olyat építsek. Rengeteg neodímium mágnes kell bele. Annyi pénzen lehetne építeni egy PMG szélgenerátort a betonalaptól egészen a villámhárítóig. Az eddigi szélgép-építési próbálkozásaimból az a következtetés vonható le, hogy a lapátok nem voltak rendesen rögzítve, vagy amire rögzítettem, nem volt jól megalkotva.

Ezért is a fenntartásaim a Ring-generátor építéssel.
A csomópontokban iszonyatos, 100-1000 KilóNewton nagyságú erők igyekeznek széttépni a fát, vasat, hegesztést. (Erő x Erőkar, az Erőkar cm, sőt mm nagyságú.) Plusz a rezonanciák. (Páncélozott haderő piaci kofák ellen.) Ezért a varrat áthidalás, minimum a csomópontok háromszögelése. Ezért emlegetem az előre, vagy hátra "kikötést" is, mint egyik lehetőséget. Ezt persze nem feltétlen a legnagyobb sugárnál lehet megcsinálni, sőt ... . Egy masszív acélagy, a lapátok megvastagítása a tövénél ugyanezt szolgálja. No persze más leírni és más megvalósítani - ezt magam is gyakran tapasztalom.

Szia István.
Teszek fel 4 fotót. Kettőt a lassú járásúról, kettőt a gyorsjárásúról. A lapát bekötéseket jól látni mindegyiken. A fotók szerintem magukért beszélnek, mindent látni rajtuk. Ha kérdésed van, tedd fel, válaszolok rá.

A nagy gyakorlati tapasztalattal megbecsült csomópontban ébredő erő tényleg iszonyatosan nagy. 100 kilonewton (jobb így írni) széttép kb. 240 négyzetmilliméter keresztmetszetű A42-es szerkezeti acélt. Ez egy 12 mm-es köracélból elkészített láncnak felel meg. 1000 kilonewton meg eltép egy 40 mm-es A42-es köracélból készült láncot. Ezt figyelembe veszem a szélkerekem építésekor.

Nálam a gyorsjárású (TSR7) rotornál nem a szélnyomásból és nem a centrifugális erőből adódó erőkkel volt a probléma, hanem a rezonanciával. Ahogy a fordulatszám növekedett, elérte a 200-250f/p értéket, elkezdte rázni a tornyot. Bárhogy egyensúlyoztam ki, persze csak statikusan tudtam, mindig megmaradt ez a probléma. Dinamikusan kellene megoldani a kiegyensúlyozást. Ezt a helyén lenne célszerű, de nincs annyi időm hogy kivitelezzem.

Az M7-es mellett, egy ma már valószínüleg nem működő vállalkozás területén árválkodik ez a vízhúzó szélgép. A szélirányjelzője kifordulva, a rotorral párhuzamosan áll. A lapátszögek állíthatók. Lehet hogy olcsón meg lehetne vásárolni. A lapátelrendezés jól látszik a fotón. Ötletet lehet meríteni belőle.

Egy hasonló, csak az ára miatt:Bővebben: Link

Lehet, hogy nem is olyan drága. Attól függ honnan nézzük.

Ha sok vizet kell mozgatni,és üzembiztos a gép,akkor nem drága.
Úgy emlékszem,valamelyik fórumon már láttuk ezt a gépet. Szerintem profi munka.

Egy nézegetni való az oszlopban kialakuló állóhullámokhoz: (A pdf ablakban)
Kisebb amplitúdóval, de hasonló jelenség lép fel a széltornyoknál is és minden torony szerű építménynél, mint azt tapasztaltad is. A rezgés forrása nem csak a centírozási hibákból, hanem az örvényekben futó lapátok "rángatásából" is ered.

Elképzelhető hogy a rezonanciát nem csak a kiegyensúlyozatlanság okozza. A három fázisú generátor is hozzá teszi a magáét. Aztán 250 f/perc felett már a hangja is elég nagy. Talán még a hangrezgéseknek egy része is átalakul mechanikai rezonanciává? A csavarkötéseket még nem lazította meg, de ki tudja meddig. Plusz a hegesztési varratokat is féltem. Már arra gondoltam át kellene nyergelni a napenergiára.

Sziasztok! Hamarosan /tavasz elejére tervezem/ kész leszek a szélpörgőmmel!!! Az oszlopom áll, bevasalva a teteje, csúszógyűrű, pányvázás, lapátok kész, minden lefestve, gondola hegesztés alatt.
Most szereztem két kidobásra szánt 3fázisú motort. Ezeket szeretném átalakítani neodímiumosra. Néztem a 355. oldalon generátor24 átalakítását, nagyon tetszik, én is ilyet szeretnék készíteni.
Az egyik motor ~1240et fordul, 24 hornyú állórésszel(bár ez összesült, de haver megtekeri), a másik 910et, 36 horonnyal, ez hibátlan. 0,55kW mind.
Amit abszolút nem értek, a póluspárok kialakítása. Melyik motorhoz milyen forgórészt készítsek? Gondolom a 36hornyoshoz 6 pólusút, mint generátor24. A 6 pólusnál nem elég csak a minden 2.ra mágnest tenni? Nagyon lecsökkenne a teljesítmény? Erősebb mágnessel?
Most amit néztem bele, 50*20*8 N35. Ez az első elképzelés...

Képeken: az oszlop tetejére való csúcs, majd rajta a gyűrű, és a csapágy, a pányvázó hevedere, és az akkupakkom(a két feketéből van még 1-1)

Nem kis gond ez a nagy, MW-soknál se, pl. Mezőtúr.
Valamit segít a helyzeten, ha több, 4-6 kikötést használunk felfele besűrítve a távokat. Még akkor is,ha a statikus hajlító erők elleni kikötés ezt nem is indokolná. Kevesebb, kisebb hullámhosszú és egyben kisebb amplitúdójú állóhullám kialakulásnak hagyva esélyt.
Azért ne nyergelj át, inkább vegyél egy másik lovat is. Szél, nap, víz - egy család ez.

A kikötésekkel kapcsolatban igazad van. De nálam sajnos a konyhakert szélén áll a torony. Egyik oldalon a szomszéd a másikon a kert. A szomszéd nem jöhet szóba, a kert felöl utban lenne a drótkötél. Van egy 2,75-ös áttételű fogaskerekes hajtóművem, megbróbálom ráépíteni a rotort.

A hozzászólásodra nem tudok a megoldásra választ adni, de van pár megjegyzésem:
Nekem is volt hasonló gondom az 1,6 méter átmérőjű PVC lapátos gépemnél. A 994254-es hozzászólásomban ezt le is írtam. (a kiegyensúlyozással nem törődtem a könnyű súly, a kis átmérő és a pontos méretek miatt).
Nem derül ki, hogy a rezonanciát mi okozza. Ha légmagos a generátorod, könnyű megmondani, mert csak a terhelt generátor kelthet rezgést. Először szét kellene választani a két rezgést adó okot.
A kiegyensúlyozás nálad két statikus kiegyensúlyozást jelent, egyet a generátornál, egyet a szélkeréknél. Talán nem jól tudom, mit jelent a dinamikus kiegyensúlyozás, mert szerintem azt nem lehet a szélkerék helyén elvégezni.
A szélkerék kiegyensúlyozása a helyén hibát is rejt. A csapágyazáshoz berakott tömítő gyűrűk adhatnak a tengelynek 0,2 Nméter induló nyomatékot is. Az ebből adódó kiegyensúlyozási hiba 250 ford/perc-nél 1,4 kp-os centrifugális erőből származó rázást adhat.
Az oszlopban a terhelés miatti állóhullámok kialakulására a mi méreteinknél kikötés nélküli oszlopnál kicsi az esély. Ha kikötöd egy helyen, már hajlamos a berezgésre. (magyarázat: kikötés nélkül úgy viselkedik az oszlop vége, mint a mosógép centrifugáláskor a forgó dobbal, csökkenti a rázkódást).
Te sokat panaszkodtál a fényképek és az információ hiányára. Most én is. A fényképeidből nem derül ki, hogy milyen szélgépről is beszélsz. A most feltett fa rotor, és a régebben feltett kép nem egyezik. Melyikkel van gond? Szerintem a lemez lapátos szélgép a kis pénzű barkácsolókat nagyon érdekelné, jó lenne róla több infó.

Én már azt is csinálgatom,igaz kicsiben...
42V-nál tartok,saját összeépítésű modulokkal.
Rövid zárban 3A. Többet termel mint a szélgép,nem kicsivel!
Igaz hogy van olyan hét így télen,hogy ki sem bújik a napocska...Most például jó szél van.(ritka pillanatok)
Legalább mozog kicsit a gép is!

Kiegyensúlyozás téren én mázlista vagyok
Az összes lapátom tök egyforma súlyú.
Természetesen a lapátok az összes mért ponton egyforma súlyúak.(széléről indulva a méréssel)
És egyben felszerelve akárhova forgatom a rotort,az ott MEG IS ÁLL. Nem rázza a tornyot semmilyen fordulaton.
Ki kellett egyensúlyoznom,hogy ezt elérjem!
De összejött.